Eredeti. 4 oldal latin.

Inventarium. – Gundelfinger János, Granath János és Erhardt Márton, a Szepesi Kamara megbízottjai által felvett leltár, Wall Sámuel kassai polgár és kereskedő ingó javairól. Kelt Kassán, a fenti napon.
Kassa:
A kereskedő-polgár háza a kassai „Faulgass”-on (= Faulgasse) van. Kőház, közepes nagyságú épület, hozzá kert a beltelekben. – A leltározók munkájukat a nagy lakószobában kezdik. Itt zárható fiókkal ellátott asztal; fiókjaiban „diversae literae missiles” és sok számla, amilyeneket a kereskedők szoktak elszámolásaiknál használni. – Továbbá két dobozban: „diversae antiquae pecuniae”, az érmék tételesen ugyan nincsenek felsorolva, de súlyukat megadják a leltározók, unciában. – A szobában van egy másik, közönséges asztal is. – Továbbá nyoszolyák, takarókkal; ónkannák, székek, óntányérok; mosdótálak (részint vörös-, részint sárgarézből). – Ónfedelű habán korsók („amphorae Anabaptisticae, cum cooperculis stanneis No 5”) – Mozsarak, ónból készült gyertyatartók, borstörő kézimalom; egy kis ládácska, benne szövetfélékből készült női ruhadíszek. – Egy láda, mely belülről ketté van osztva egyik felében lencse, másikában borsó. – Egy kishordónyi ecet. – Egy őzagancsból készült gyertyatartó (= „unum candelabrum, ex cornu Demae”). – A lakószoba melletti boltíves helyiségben egy nagy láda, benne ezüstből kanalak, kancsó, serleg, előbbi egészen, utóbbi részben aranyozott. – Több női és férfi felsőruha többségük erősen viseltes, kopottas. Az egyik férfimente ezüstgombos. – Párnahuzat, török selyemmel bélelve, illetve díszítve. – Különböző nőiruha-díszek csak sommásan. – Egy másik, fekete ládában ezüstserleg; aranyozott ezüst női öv. Díszes női és férfi felsőruhák, sok ezüst és aranydísszel; a ruhák anyaga finom selyem, damaszt, valamint finom, Ny-Európából származó szövetek, posztók. – Egy vég finom ruhaszövet ez azonban el van zálogosítva. – Viseltes cobolyprém-sapka. – Aranyozott ezüst tartóba foglalt szerecsendió. – Díszes, arannyal és gyöngyökkel ékesített főkötő elzálogosítva. – Különböző oklevelek, melyek szőlőkre és egyéb ingatlanjavakra vonatkoznak. – Majd óntálak, óntányérok, ónkannák. – A nagyszoba melletti másik, boltíves szobában ugyancsak ónhtányérok, ónhtálak, ónból készült gyertyatartók, egy nagy óntál, űrmértékek, szintén ónból, rézmozsarak, kádak, borok hordók száma szerint; egy nyereg, kellékeivel. – A felső traktusbeli boltíves helyiségben zsákok valamennyi teli kenyérgabonával; székek; liszt köblösben. – A ház kertjében méhkasok. – Az istállóban tehenek, tulkok. – Egy kamrában árpamaláta. – A leltározók ezután elhagyva a kereskedő lakóházát, a piactéren levő, Menczel-féle boltba menek át, ahol Wall Sámuelnek végszámra állnak kelméi, nyilván bizományi értékesítésre. Ezeket a kelméket végenként pontosan körülírják a leltározók. Igen változatos szövet- és selyemleltár ez; a kor valamennyi divatos s igen sok használatos kelméje megtalálható benne. – Ugyanebben a boltban leltároznak még süvegcukrot is (= „septem Piloi saccari”); ezek is Wall tulajdonai, szintén eladásra vannak itt. – Végül a kevés készpénz-összeget jegyzik fel.
Wall Sámuel ingóságai.
(Abaúj m.): Kassa civitas