Eredeti.

Conscriptio
Az összeírás keletkezési körülményeire, szerkezetére, az uradalom birtok- és tulajdonjogi viszonyaira vonatkozóan lásd a bevezetést az UC 125 : 1 (a) jelzetű tartalmi kivonatban, "A nagyváradi római katolikus püspöki uradalom" címszó alatt. – Ez, tehát a vaskóhi uradalom az UC 125 : 1 (c-d) jelzetű kötetben a 2561. laptól a 2947. lapig olvasható az összeírásban. Ebben az oldalszámban természetesen benne vannak a rekapitulációk és az úrbéri tabellák is. – Az összeírók az uradalomról az egyes helységeket, sőt: magát a caput bonorumot, Vaskóh oppidumot megelőzően is egy általános áttekintést adnak "Vaskóh dominium" cím alatt. Ennek az igen részletes és hosszú áttekintő résznek rövidre fogott tartalma az alábbi:
Vaskóh dominium:
A dominium keleti szomszédja az erdélyi nagyfejedelemség területén levő felső-zalatnai kamarauradalom, délen a szintén Erdélyhez tartozó Zaránd megye, nyugatról pedig Arad megye megye határvonalával szomszédos, míg északról a belényesi uradalommal határszomszédos. (Utóbbi uradalom egyidejű összeírásáról készült tartalmi kivonatot lásd az UC 125 : 1 (c) jelzet alatt.) – Az uradalmat sziklás magashegységek övezik, erdei nagy többségükben bükkösök, a szelídebb éghajlatú, alacsonyabban fekvő hegyoldalakban tölgyesek; ám ezek az erdők a zord éghajlat, a vidék kietlensége miatt ritkán hoznak makktermést. – Az egész uradalom területe sovány talajú, kövecses, mégpedig: "in tantum, ut nisi bene fimetur, exiguum et saepe plane nullum proferat fructum". – Így a föld termése nem is elegendő a lakosság ellátására. Más módon kénytelenek tehát segíteni magukon: vasat, cserépedényt hordanak Bihar megye bőven termő tájaira, nyugat felé, de más vármegyékbe is, amerre csak jó gabonatermések szoktak lenni. – Eladják a vasat, az edényeket, ott megveszik, és hazahozzák a télirevaló élést. – De nem kevesen vannak olyanok is, akik elmennek ezekre a bőven termő tájakra, és ott munkát vállalnak; segédkeznek a mezei munkákban, s ebből szerzik be a télirevalót maguknak és családjuknak egyaránt, késő ősszel térve csak meg ezekről a vidékekről. – Maga a Bihar-hegység, mely egyben határhegység is Magyarország és Erdély között, bővelkedik aranyban, ezüstben, rézben. – E hegység keleti és déli oldalain fakad a Kiss-, illetve Nagy-Aranyas nevű patak; majd Erdély felé folyva, több kisebb patak ömlik beléjük, folyóvá duzzadnak; ez a két patak, majd folyó sok aranyat hord le a forrásvidékükről; ezért az aranymosás a lakosság egyik nagyon fontos megélhetési forrása. – De higanyércet is gyűjtenek, mosnak a nagy- és kis-aranyosi kamarauradalmi subditusok: "…horum fluviorum aurum ejates subditi Camerales Nagy- et Kis-Aranyasienses elimphare solent, insuper et cinobrium, ex quo elaboratur argentum vivum; et tam cinobrium, quam et elimphatum aurum uno eodemque pretio in officio auricampsoratus (= királyi aranybeváltó hivatal) Abrudbányaiensi et Topánfalvensi commutant, ac taliter census exsolvunt, domesticosque defectus supplent." – A Bihar-hegység nyugati oldalán, amely a vaskóhi uradalom területével érintkezik, nagy és gazdag rézbányák vannak; az ezekben kibányászott rézércet a rézbányai királyi rézolvasztó műhelybe szállítják; az olvasztóban nyert tiszta rezet pedig, királyi rendeletre, Besztercebányára szállítják fel. – A Bihar-hegység lábánál fakad a Fekete-Kőrös nevű folyó; erős sodrással tör nyugat felé, majd Kerpenyét possessióból kezdődően északnak fordul. – Még 1732-ben történt, hogy az akkor még egységes váradi püspöki uradalomhoz tartozó Pojána, Lehecsény és Kristyór possessiók - ezek ma mind a vaskóhi dominium tartozékai -, lakossága szerződést kötött a kamarai adminisztrációval, s ennek a szerződésnek alapján szabadon moshatták az aranyat a fenti folyókban, s ehhez a püspöki uradalom is beleegyezését adta; szorgosan mosták is a subditusok az aranyat, s amit sikerült összegyűjteniük, azt, nehezékben mérve, vagy a nagyváradi királyi harmincadvámszedőhely, vagy annak belényesi fiókja vette át tőlük, mindig készpénzfizetés ellenében. Idők folyamán azonban abbamaradt mindhárom faluban az aranymosási munka. – Ezeken az ásványi kincseken felül, s a fentebb felsorolt munkalehetőségeken túlmenően: "dantur in hoc Dominio Montes Marmorei…" – Részletes leírás topográfiailag ezekről a "márványhegyekről" és a gazdagabb márvány-lelőhelyekről, azoknak a falvaknak név szerinti felsorolásával, melyek e hegyek s lelőhelyek köré települtek. – A márvány maga igen változatos színekben fordul elő: fehér, vörös, fekete, sárga, zöld, kék, – ugyanannyira, hogy a kőfaragók által megmunkált márványtábla vagy márványtömb felülete: "praefigurat Mappam Geometricam" – feltéve, ha jó volt a kőfaragó csiszolómunkája is. – Mind ennek ellenére az uradalom nem tart fenn márványbányákat, mert ezeknek költsége, a kibányászott márvány eladási árához, s az ebből eredő bevételhez képest, aránytalanul nagy lenne. – Ugyannyira, hogy ez idő szerint e gazdag márványlelőhelyekből az uradalomnak egyéb haszna nincs, mint csak annyi, hogy évi 4 Ft árendáért az egyik kőfaragó-mesternek megengedi azt, hogy a felszínen található márványlapokból válogathasson asztallapnak és egyéb használati tárgynak valót. – További beneficium: az uradalom területén mindenfelé van mészégetésre alkalmas kőzet, de ebből is alig-alig hasznosítanak ez idő szerint valamicskét. – Végül a dominium nyugati oldalán már Arad megyével szomszédos hegyek vannak, amelyek vasban bővelkednek. – A dominium falvai ezen az oldalon szomszédosak kamara uradalmi bányászfalvakkal, de azért a vaskóhi uradalom subditusai közül is sokan járnak ezekbe a bányákba; ezek a subditusok részint a bányaépítés munkájában vesznek részt, de szép számmal akadnak olyanok is, akik magában a bányamunkában is dolgoznak. – Eddig a dominiumról szóló hosszú, több fólióra terjedő általános áttekintés tartalma. Következik a caput bonorum: Vaskóh oppidum. Megjegyzendő, hogy ebben az uradalomban - ellentétben a nagy összeírás eddigi uradalmaival - praedium nincs.
Vaskóh oppidum:
A vaskóhi uradalomhoz tartozó helységek összeírása, miután ugyanabban az évben, azonos összeírók készítették ezt is, szerkezetében teljesen azonos az UC 125 : 1 (a), UC 125 : 1 (b) és az UC 125 : 1 (c) jelzetek alatt kivonatolt nagyváradi, bélli és belényesi uradalmak helységeinek összeírásával. – A subditusok szolgáltatásai is lényegében azonosak, miután ez az uradalom is nemrégiben még a nagyváradi püspöki uradalmak központi igazgatása alá tartozott. Ezért az alábbiakban csak a szokásos urbarialis és egyéb közös adatoktól való eltérések kerültek említésre. – A mezőváros nagy hegyek aljában, kövecses, terméketlen talajon terül el, határával együtt. Központja az azonos nevű dominiumnak, egyben azonban az uradalmi vaskohászat központja is. – Ennek megfelelően a conscriptorok először az uradalmi épületeket veszik számba az oppidum területén. Ez a rész igen részletes, csaknem inventarium; ezért hosszas is, több foliónyi. Rövidre fogott tartalma: 1. A curia dominalis, melyhez a szilárd építőanyagokból épült római katolikus templomon kívül (a templom zsindely fedelű) az alábbi tartozékok tartoznak: a) Az uradalmi provizor ez idő szerint romos lakóháza. Ez a ház kb. 50 esztendővel ezelőtt épült, egyszintes faépület, mely sárral van beverve. Kétszobás épület, a szükséges mellékhelyiségekkel, zsindely fedelű. Tartozik hozzá egy pince is; ennek rendeltetésszerű használatát azonban az nehezíti, hogy nagyon nedves. Az egész épületkomplexum rozzant, sürgős javításra szorul. – b) Az őrség háza. Szintén romos, zsindelytetős faépület. Alatta: nem valami biztonságos börtönhelyiség. – c) Istálló 16 lóra, és vele egybeépült kocsiszín, két kocsira. (Faépítmények, zsindelytetővel.) – d) Hordószín. (Faépület, zsindelytetővel.) Padlása gabonatárolásra alkalmas, s erre használja is az uradalom. – e) Boltíves kőpince, mely 25 esztendővel ezelőtt épült (500 urna borra); a pincegádor fából. – f) 13 öl 3 láb és 5 öl 3 láb (hosszúság-szélesség) alapterületű vashámor. Két kéményes épület, mely 1742-ben épült szilárd építőanyagokból, eredetileg is két kéménnyel. Mellette egy kisebb, 1772-ben épült vashámor, mely egykéményes faépület. Mindkét hámor zsindely fedelű. (Sommás becsérték, felszerelést is beleértve; a felszerelésből csak megemlítik, de tételesen nem becsülik meg a kerekeket, gerendákat, üllőket, vaslemezeket, kalapácsokat, fogókat stb. A darabszámot egyiknél sem adják meg, ezek is benne vannak a sommás becsértékben.) – g) Két olvasztókemence. Egyik 1767-ben épült, szilárd építőanyagból, a másikat ugyanabban az évben újították fel. Erős tölgyfazsindelyekkel fedett épületek. – h) Az olvasztókemence tartozéka két előkészítő, illetve ércpörkölő helyiség; hasonló építésűek. – j) További tartozék: a fluder, vagyis a vashámort forgató, illetve energiával ellátó vízikerék feletti, dongafából épített nagy víztartály, melyet szilárd építőanyagból készült tartófal vesz körül; 1766-ban a dongákat teljesen felújították. – k) Ugyancsak a vashámor tartozéka – de a vasöntödéhez is tartozik – az egymás mellett levő vas- és faszénraktár. Erős tölgyfából 1767-ben építették újjá mindkettőt. – Ezután a vashámor és a vasöntöde jövedelmezőségi számításai következnek, igen részletes és alapos kidolgozással. A hosszas számítások rövidre fogott tartalma: A több évi tényszámokból képezett számtani átlagok alapján végezve el a számításokat, a conscriptorok bebizonyatják: a vashámor, illetve a vasöntöde évente 2300 Ft körüli tiszta hasznot hoz az uradalomnak. A számítások menete röviden az alábbi. – A conscriptorok először az évi átlagos gyártmánymennyiséget veszik számba (a mennyiségek: bécsi mázsában). Ezek: közönséges vas ("ferrum ordinarium"), finomvas ("ferrum subtile") és különleges vas ("ferrum extraordinarium"). A kész vashoz viszonyítva, kb. ötször annyi vasércre van szükség, mint amennyit a kész vas nyom. – A conscriptorok levezetik ennek a vasércmennyiségnek kibányászási, hámorhoz, illetve öntödéhez szállítási költségeit, illetve: felértékelik azt az egész éven át igénybe vett igásrobot-mennyiséget, amennyi e szállításhoz szükséges, miután ezt is subditusai robotjával végezteti el az uradalom. – További ráfordítás: az olvasztáshoz, öntéshez szükséges faszénmennyiség kiégetésével kapcsolatos költségek. A faszénégetéshez szükséges famennyiséget az uradalom subditusai gyalogrobotjával vágatja ki. – Majd a szénégetők bérét veszik számba. (Darabbér ez, mert a kiégetett faszén kassai után fizetik. Egy kassai = 4 és 1/2 pozsonyi mérő, tehát nyilván szekérkasnyi mennyiségről van szó.) A szállítási munkát mindenütt igásrobottal bonyolítja le az uradalom; a jövedelmezőség kiszámításánál ennek pénzre átszámított értékét számolják fel a conscriptorok. További ráfordítás: a vas öntésében és megmunkálásában részt vevő szakemberek illetményei: a) kovácssegédek, kik minden mázsa általuk kovácsolt közönséges vas után 36 krajcárt, finomvas után 51 krajcárt, különleges vas után 5 forintot kapnak; – b) az öntők: minden mázsa öntecs után 20 krajcárt; – c) az ércpörkölők nem a pörkölésre kerülő érc mennyisége után, hanem szintén az öntecsek mázsája után kapják illetményüket, a 6 krajcárt. – d) De vannak a hámornak és öntödének éves konvenciós alkalmazottai is. Éspedig: a kovácsolóműhely kovácsmestere (készpénzt, kétszeres kenyérgabonát és tüzifát kap); neki segít hat kovácslegény (mint mesterük, de kevesebb pénzt, kevesebb gabonát kapnak, s tüzifajárandóságuk nincs); hat vasércbányász, négy szénégető, négy ércpörkölő, hat öntő: ezek konvencióban csak kenyérgabona járandóságot kapnak; egy bognár (készpénzt, kenyérgabonát kap; előbbiből többet, utóbbiból kevesebbet, mint a kovácsmester. – Végül számításba veszik a conscriptorok a kurrens javítási és karbantartási munkák költségeit, s a ráfordításokat egybevetve a termelt vas árával, állapítják meg a fentebb már említett tiszta jövedelmet. – Viszont a számítás záradékában felhívják a conscriptorok a figyelmet arra, hogy az uradalmi erdők mind a közelebbi, mind a távolabbi környéken erősen pusztulnak a vashámor és öntöde folyamatos munkájához szükséges faszénégetés miatt. – (A fenti összes létesítmények az uradalom curialis, körülkerített, nagy fundusán belül vannak; de vannak ezen a körülkerített területen kívül is az oppidumban uradalmi létesítmények, illetve építmények. Ezeket a conscriptorok a fundus curialist és az azon felépült fenti létesítményeket egy nagy és első egységnek számítva 2-es sorszámmal kezdve, illetve folytatva veszik számba tovább:) – 2. Uradalmi ispánház. (Szoba-konyhás, régi építésű faház, kis istállóval, kocsiszínnel; valamennyi zsindelyfedelű, és sövénykerítés veszi körül az egész komplexumot.) – 3. Uradalmi jegyzőlakás (két szobás, konyha-kamrás új, jó állapotban levő, zsindelytetejű faház; hozzá tartozik egy ugyanilyen építésű istálló; udvarával együtt fakerítés veszi körül). – 4. Hat uradalmi lakóház egy bokorban építve (tüzetesebb leírás nélkül), a vashámor hat kovácslegénye számára. – 5. Uradalmi kocsmaépület. (3 szoba, konyha, kamra, pince, istálló, kocsiszín, mind fából, zsindelyfedéllel; régebbi építkezés.) Az uradalom itt bort és pálinkát méret egész éven át, s ez a kocsma egymagában 1000 Ft körüli tiszta hasznot hoz az uradalomnak. – (Emlékeztetőül: a nagy apparátussal dolgozó vashámor és vasöntöde évi tiszta haszna - az erdők kiirtása árán - 2300 Ft körüli összeg volt.) – 6. Uradalmi boltépület (a bolt, valamint 1 szoba-konyhás lakás az árendás boltos számára). Évente 30 Ft árendát hoz az egész épület; ebben benne van a szabad kereskedés jogának bérletéért kifizetett árenda is. – 7. Egykövű földesúri malom. 1766-ban épült fából; a molnárlakással együtt évi 40 forintért árendába van kiadva. – Ezzel zárul a Vaskóh oppidumbeli uradalmi épületek conscriptiója. Utána: allodiális rétek. Két rét külön-külön, sövénykerítéssel körülvéve; területük kaszásokban, hozamuk: öl szénában. Az uradalom ezeket a réteket saját allodiális szükségleteire kaszáltatja. – A subditusok az urbariális censuson kívül pálinkafőző üstjeik, valamint a privát subditusok kezén levő 5, egyenként egy-egy kövű gabonaőrlő vízimalom után fizetnek különtaxát (ennek mértéke pontosan annyi, mint az előző három uradalomban volt). – Különjövedelmet hoz az uradalomnak a heti vásárokon befolyó helypénz is. Egyébként a heti vásárok alkalmával a fenti uradalmi kocsmán kívül magán a piactéren is külön kocsmáltat az uradalom. – Az oppidumbeli subditusok robotja, dáciáik (culinaria), kilenced-tizedszolgáltatásuk általában, mint az előző három dominium subditusaié, azzal a különbséggel, hogy ebben az egész uradalomban már hosszú esztendők óta az uraság mindig árendába adja ki a subditusaitól járó kilencedet is, tizedet is. (A caput bonorumban kb. 70 Ft évente az ebből eredő jövedelem; a conscriptorok valamennyi helységnél pontosan kimutatják az e címen befolyó proventust.) – Az oppidum határában levő tölgyeseket és bükkösöket az uradalom részint kevés tüzifakitermeléssel, részint a makkoltatás bérbeadásával hasznosítja. Részletes számítások az ezekből eredő, igen csekély jövedelmekre vonatkozóan is. – Az oppidum határa III. osztályú.
Barzest:
Mint a vaskóhi urbarialis viszonyok, de: itt két gabonaőrlő malom van privát subditusok kezén; egykövűek, összesen 5 rénes Ft 6 krajcárt fizetnek utánuk különtaxa címén. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Az erdőkre vonatkozóan: "Sylvae ad hanc possessionem pertinentes, sunt eaedem, quae ad oppidum Vaskóh, qua communes connotatae fuerant, distinetim autem nullae habentur." – A falu határa III. osztályú.
Szerbest-Foltest:
Mint az előzők, de itt malom nincs a subditusok kezén. – A falu határában levő erdők nyíresek és tölgyesek. Utóbbiak azonban ritkán makktermők; de még ezt a kevés makktermést is bérbe szokta kiadni az uradalom. Fát azonban nem termeltet ki belőlük. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határa II. osztályú.
Alsó-Verzár:
Mint az előzők, de: mivel a privát subditus kezén levő egykövű malom csak esős, zavataros időben jár, a szokásosnál kevesebb különtaxát fizet utána (1 rénes Ft 16 1/2 dénárt.) – Az uradalom itt uradalmi kocsmaépület hiányában egy subditus házánál méreti ki borát és pálinkáját. – Az erdők hiányáról: "Sylvae autem hic nullae, ast solum Dumeta, pro foco servientium deservientia." – A falu határa III. osztályú.
Felső-Verzár:
Mint az előzők, de: itt nincs malom. – Továbbá: az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határában levő erdők bükkösök, tölgyesek; részint kevés tüzifakitermeléssel, részint a makkoltatás bérbeadásával hasznosítja őket az uradalom. – A falu határa II. osztályú.
Kerpenyét:
Mint az előzők, de: itt négy, egyenként 1–1 kövű gabonaőrlő vízimalom van privát subditusok kezén, s fizetik értük a szokásos különtaxát. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határában nincsenek erdők, "…focalia vero ligna sibi parare valent subditi pro exigentia sufficientia, ex dumetis in proprio territorio existentibus. – A falu határa III. osztályú.
Lehecsény:
Mint az előzők, de: itt öt gabonaőrlő, 1–1 kövű malom van privát subditusok kezén; a szokásos különtaxát fizetik utánuk. – Az uradalom itt egy jobbágyháznál kocsmáltat, bort és pálinkát méret. – Továbbá: a falu határában van egy Pojána nevű földesúri rét, melyet: "Communitas huius loci jam a pluribus annis in Arenda tenet, erga Annuos Florenos Rhenenses 32." – A falu határában terjedelmes bükkösök és tölgyesek vannak ugyan, "…sed qua multum pro exigentia ferricudinae Vaskóhiensis exsectae, sucerescendae relinquendae…", viszont a makktermést az uradalom bérbe szokta adni. – A falu határa III. osztályú.
Vaskóh-Szelistye:
Mint az előzők, de: itt két, 1–1 kövű gabonaőrlő malom után fizetik a különtaxát a subditusok. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Az itteni tölgyesekből, bükkösökből kevés tüzifát is termeltet ki az uradalom, makkjukat pedig bérbeadással szokta hasznosítani. – A falu határa III. osztályú.
Pojána:
Mint az előzők, de: itt csak egy, egykövű malom van privát subditus kezén; a szokott taxát fizeti utána. – Továbbá: az uradalom ebben a faluban nem kocsmáltat. – Az erdők helyzete és hasznosítása: mint Vaskóh-Szelistyénél. – A falu határa III. osztályú.
Kristyor:
Mint az előzők, de: itt egy különtaxa-köteles, egykövű gabonaőrlő malom van privát subditus kezén, s az fizeti utána a szokott különtaxát. – Az uradalom itt egy subditus házánál méreti ki borát és pálinkáját. – Továbbá: van ennek a falunak a határában egy kb. 30 kaszásnyi földesúri rét; ezt azonban nem az uradalom kaszáltatja, hanem már régóta bérli a faluközösség az uradalomtól. (Ez idő szerint évi 22 forintért.) – Erdők: mint Vaskóh-Szelistyénél. – A falu határa III. osztályú.
Kalugyer:
Mint az előzők, de: itt egy egykövű gabonaőrlő malom után fizeti a subditus a különtaxát. – Továbbá: az uradalom itt is egy subditus házánál kocsmáltat; borát és pálinkáját méreti így ki. – Erdők: mint az előző possessióknál. – A falu határa II. osztályú.
Szohodol:
Mint az előzők, de: a malom mint Kalugyerben. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Van a falu határában egy kb. 10 kaszásnyi földesúri rét, de ezt már nagyon hosszú ideje a faluközösség bérli. Az összeírás idején évi 8 Ft volt az árendája. – Ennek a falunak a határában bükkerdők vannak; az uradalom fát is termeltet ki belőlük, de makkjukat is bérbeadja. – A falu határa III. osztályú.
Kimpul:
Mint az előzők, de: itt malom nincs; az uradalom ebben a faluban nem kocsmáltat. – Erdők mint Szohodol possessiónál. – A falu határa IV. osztályú.
Kollest:
Mint az előzők, de: itt van egy egykövű, különtaxa-köteles malom. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Erdők mint Szohodolnál. – Továbbá: van a falu határában egy kb. 8 kaszásnyi földesúri rét. A faluközösség évi 3 forintért árendálja az uradalomtól. (A conscriptorok megjegyzik: az itteni erdők ritkábban hoznak makktermést, mint a szohodoliak.) – A falu határa IV. osztályú.
Brihény:
Mint az előző falvak, de: itt két, gabonaőrlő, különtaxa-köteles, egy-egy kövű vízimalom van a subditusok kezén. – Továbbá: "Arenda ferricudinarum duarum, privatorum, a quibus alias decimum centenarium elaborati ferri Dominio praestare tenerentur, R. fl. 150." – Ezenkívül: van egy kb. 9 kaszásnyi földesúri rét a falu határa szélén; Arad megye határvonalával érintkezik ez a rét; a faluközösség bérli, évi hat Ft árendát fizet érte. – Az uradalom itt is egy subditus házánál kocsmáltat; bort és pálinkát méret ki. – A falu határabeli tölgyeseket és bükkösöket részint tüzifakitermeléssel, részint a makktermés bérbeadásával hasznosítja az uradalom. – A falu határa II. osztályú.
Határ:
Mint az előző falvak; a malmok mint Brihénynél. – Továbbá: az uradalom itt nem kocsmáltat. – Van a falu határában egy kb. 10 kaszásnyi földesúri rét; a faluközösség árendálja, évi 10 rénes forintot fizet érte. – Az erdők mint Brihénynél. – A falu határa III. osztályú.
Sust:
Mint az előző falvak; malmok mint Brihénynél. – Továbbá: az uradalom itt nem kocsmáltat. – A határbeli bükkösök, tölgyesek csak a subditusok faizására elegendők; makktermésüket azonban bérbeadással hasznosítja az uradalom. – A falu határa IV. osztályú.
Lunkaurszest:
Mint az előző falvak; malmok mint Brihénynél. – Az uradalom itt egy subditus házánál méreti ki borát és pálinkáját.– Erdők hasznosítása: fakitermeléssel, makkoltatás bérbeadásával, illetve makkoltatással.
Gyigyisen-Vojén:
Mint az előző falvak; malmok mint Brihénynél. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Erdők hasznosítása mint Lunkaurszestnél. – A falu határa IV. osztályú.
Rieny:
Mint az előzők; malmok mint Brihénynél. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határában levő tölgyerdő csak a subditusok faizásához elegendő; a makktermést azonban árendába szokta kiadni az uradalom. – A falu határa II. osztályú.
Petrilyen-Zavojen:
Mint az előzők, de: itt egy különtaxa-köteles egykövű vízimalom van egyik subditus kezén. – Továbbá: a falu határában van két darab földesúri rét. Ezek közül az egyiket, kb. 12 kaszásnyi ez, az uradalom már hosszú évek óta saját subditusainak adja ki árendába, évi 12 forintért; a másik darab rétet azonban saját allodiális szükségleteire kaszáltatja (hozama: öl szénában). – Erdők és hasznosításuk mint Rienynél. – A falu belterületén van egy földesúri kocsmaépület. Fagerendákból összerótt, zsindelyfedeles, egy szoba-kamrás faépület, s bár régen épült, még most is állja az időt. – A kocsma pincéje, istállója, kocsiszínje szintén faépületek, szalmazsúppal fedettek. Az uradalom ebben a kocsmában méreti borát és pálinkáját. – A falu határa II. osztályú.
Stej:
Mint az előző falvak, de itt két, egyenként 1–1 kövű különtaxa-köteles vízimalom van a subditusok kezén. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Az erdőpusztulásról: "Sylvae in territorio hujus Pagi per prius existentes, et in circuitu 1 horae magnae, jam sunt per nimiam excisionem Dumeta vix pro foco subditorum sufficientia effectae, unde etiam nullus earundem sylvarum proventus." – A falu határa III. osztályú.
Segyest:
Mint az előzők, de: itt egy egykövű gabonaőrlő vízimalom van egy privát subditus kezén; fizeti utána a különtaxát, a szokásos összegben. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Továbbá: a falu határabeli erdők úgy ki vannak pusztítva, hogy semmiféle fakitermelés nem lehetséges belőlük; kevés makkjukat azonban árendába szokta kiadni az uradalom. – A falu határa III. osztályú.
Herczest:
Mint az előzők, de: itt egy egykövű gabonaőrlő vízimalom van privát subditus kezén; fizeti a szokásos különtaxát utána. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határabeli erdők olyan mértékben ki vannak pusztítva, hogy csak hitvány cserjés nő a helyükön, és ez: "neque pro foco subditorum suffectura…", tehát az uradalomnak sem hoznak sem kitermeléssel, sem a makkoltatással, sem annak bérbeadásával semmiféle hasznot. – A falu határa III. osztályú.
Alsó-Kimpány:
Mint az előző falvak, de: itt három, egyenként 1–1 kövű gabonaőrlő malom (vízimalmok) van privát subditusok kezén; fizetik utánuk a különtaxát. – Az uradalom itt egyik subditus házánál méreti ki borát és pálinkáját. – A falu határában levő bükkösök rossz makktermők. Különben is: "…sed jam etiam partim propter Regio-Montanam Cuprifodinam Réz-Bányaiensem, partim vero propter Episcopalem Ferricudinam Vaskóiensem in tantum excisae, ut in illis usquedum iterum sucereverint, praeter ligna, pro exigentia subditorum necessaria nullae aliae, sine plenaria devastatione secari queunt…", viszont csekély hozamuk még van a makkoltatás bérbeadásából. – A falu határa II. osztályú.
Felső-Kimpány:
Mint az előzők, de: a helybeli görög katolikus plébánosnak van itt egy saját, egykövű, gabonaőrlő vízimalma. Az uradalom külön engedélye alapján csak féltaxát fizet utána. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Az egykor dús bükkösöket a vaskóhi vashámorhoz olyan mértékben kiirtották, hogy sem faizás, sem fakitermelés nem lehetséges bennük; némi hasznot csak makkjuk hoz. – A falu határa III. osztályú.
Sebestel:
(Az összeírásban a név "Szegyestyel" formában.) Mint az előző falvak, de: itt két gabonaőrlő, 1–1 kövű vízimalom után fizetik a subditusok a különtaxát. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Bükköseit és tölgyeseit az uradalom részben fakitermeléssel, részben a makkoltatás bérbeadásával hasznosítja. – A falu határa II. osztályú.
Fonácza:
Mint az előző falvak, de: itt két, egyenként 1–1 kövű gabonaőrlő vízimalom van privát subditusok kezén; a szokott különtaxát fizetik utánuk. – Erdei: hegyoldalban nőtt, tiszta bükkösök; hasznosításuk: mint Sebestelnél. – A falu határa II. osztályú.
Rézbánya:
A falu területén, a Bihar-hegység tövében, a Fekete-Kőrös túlsó partján van a több épületből álló, s a királyi rézbányákhoz tartozó rézöntőműhely és -telep. (Műhelyek, irodák, mert a bányászlakások a Fekete-Kőrös innenső partjára épültek.) – Ez az egész létesítmény - a túlparti s innenső parti is - püspöki funduson fekszik; a váradi püspökök azonban a csekély, pár forintos terragiumon felül sosem kértek a terület használatáért semmit a királyi fiskustól, illetőleg a kamarától. Sőt: a legutóbbi váradi püspök, ki most kalocsai érsek, báró Patacich, még nagyobb területet engedett át a királyi kincstárnak. – A teleppel szemben, a Fekete-Kőrös innenső partján, tehát a bányászlakások oldalán, van egy kicsiny, a hívek számához mérten nagyon is szűk fatemplom a római katolikus hívek számára. – Tőle nem messzire egy kétkövű gabonaőrlő vízimalom, melyet báró Patachich püspök építtetett, szilárd építőanyagokból, zsindelyfedéllel. Jövedelmének 1/3 része a templomé, 1/3 része a vaskóhi plébániáé, illetve a plébánosé, akinek ez a kis templom és egyházközség a leányegyháza, végül 1/3 rész a malmot kezelő molnáré. Így tehát a malom lényegében inkább egyházinak, mint uradalminak tekintendő. – Végül ugyanitt van egy sövénnyel kerített, elég nagy kert a plébános számára, de ez most elhanyagolt állapotban van. – Ezek az egyházi objektumok az innenső Fekete-Kőrös-partra esnek, míg a túlsó parton, tehát ott, ahol a királyi rézöntő műhelyek vannak, az alábbi uradalmi épületek emelkednek: 1. Egy uradalmi boltépület, fából, zsindelyfedéllel. – 2. Egy ehhez hasonló, de uradalmi mészárszék céljára szolgáló épület. – A Fekete-Kőrös innenső partján, tehát a bányászházakkal azonos oldalon pedig az alább következő uradalmi épületek épültek: 3. Egy újonnan, a sedis vacantia idején épült 2 szobás, tágas, összes mellékhelyiségekkel ellátott uradalmi lakóépület, fából, zsindelyfedéllel, új, erős sövénykerítéssel; udvarán erős építésű istálló és kocsiszín, ezek is fából; a sövénykerítésen egy kisebb gyalogosbejáró és egy nagyobb kapu, mely kocsibejáró. A házat az uradalom azért építtette, mert az ideérkező uradalmi tiszteknek nincs egyebütt helyük arra, hogy megszálljanak. Állandó lakója nincs is tehát, viszont a fenti célnak megfelelően van felszerelve. – 4. Régi építésű, s ezért az összeírás idején már erősen romos uradalmi kocsmaépület, fából, zsindelytetővel. Két szoba van benne, a szükséges mellékhelyiségekkel és egy fából épült pince is tartozik hozzá. Az uradalom itt méreti ki borát és pálinkáját, s ebből kb. 800 Ft évi hasznot szerez. – A subditusok urbariális szolgáltatásai, kötelmei mint az uradalom többi possessiójánál, de: itt külön árendát fizetnek a pálinka szabad eladásának jogáért: "Arenda Liberae Distractionis Cremati annue R. fl. 20." – A falu határában terjedelmes bükkösök tartoztak az uradalomhoz, "sed jam multum excisae, cum in iisdem silvis omni anno ad exigentiam Inclytae Regio-Montanae officinae Cuprariae ultra mille orgiae lignorum cederentur, pro qua lignatione et una Pascuo eadem Inclyta oficina annue R. fl. 200 Dominio Episcopali, pendit…"; kevés jövedelem bejön a makkoltatásból is. – A falu határa I. osztályú.
Ezzel zárul a vaskóhi uradalom összeírása. – Az összeírás fentebb kivonatolt szöveges magyarázatait éppen úgy rekapitulációs táblák, az uradalmi alkalmazottak illetménykimutatása, majd pedig az úrbéri tabellák követik, mint a nagy összeírás négy dominiumának elsőjénél: a nagyváradi római katolikus püspöki uradalomnál. Vesd össze az UC 125 : 1 (a) jelzet alatti tartalmi kivonat zárórészével, mely Jánosda possessiót követi. Szerkezetileg, sőt: tartalmilag is lényegében azzal egyező ez a rész, mely ebben az UC 125 : 1 (c-d) jelzetű kötetben a 2666. laptól a 2945. lapig olvasható. – Éspedig: a rekapitulációk és az alkalmazotti javadalmak kimutatása a 2666. laptól a 2672. lapig, míg az úrbéri tabellák a 2673. laptól a 2945. lapig.
Maga a kötet azonban még nem zárul le ezzel. Ugyanis a 2948–2949. oldalon a négy dominium: a nagyváradi, a bélli, a belényesi és a vaskóhi végösszesítéseiből, az egyik paginára a bevételeket, a másikra a kiadásokat feljegyezve, a conscriptorok mintegy mérleget állítanak fel az egykor egyetlen latifundiumot képezett négy uradalom oeconomiájáról. – Majd záradékolják az egész összeírást, s nagyváradi, 1778. június 30-i kelettel zárva, aláírják s pecsétjükkel látják el mindhárman, név szerint: Kovács János kamara uradalmi inspektor, mint a kamara által kijelölt conscriptor, Kirmrajth József kamarai tisztviselő, mint másodösszeíró, s a püspöki sedis vacantia ideje alatt a püspöki igazgatási funkciókat ellátó nagyváradi káptalan megbízottja: Bimbo Elek. – Majd igen jó index következik (a kötetben "Elenchus" címmel) a 2953–2969. paginákon. Ebben az indexben ábécé sorrendben megvannak a két hatalmas kötetben összeírt összes helységek, melléjük írva az az oldalszám, amelyen a szöveges magyarázat olvasható, és az az oldalszám is, amelyen az adott helység úrbéri tabellája megtalálható. (Minthogy a lapszámozás a két kötetben folyamatos, a kötetszámot nem kellett jelezniük az index készítőinek.) – Mint az UC 125 : 1 (a) bevezető szövegében olvasható, a nagy összeírásnak még további három kötete van. Ezek: az UC 125 : 1 (a) jelzet alatt kivonatolt nagyváradi római katolikus püspöki uradalom összeírásának egykorú, pontos és hiteles másolatát tartalmazza. – Továbbá az UC 125 : 1 (b) jelzet alatt kivonatolt összeírás, a belényesi uradalom összeírásának pontos, egykorú és hiteles másolatát tartalmazza. – Végül két uradalom összeírásának pontos, egykorú és hiteles másolatát tartalmazza: az egyik az UC 125 : 1 (c) jelzet alatt kivonatolt bélli uradalmi összeírás, a másik az UC 125 : 1 (d) jelzet alatt kivonatolt vaskóhi uradalmi összeírás.
Vaskóhi uradalom. (Bihar m.)
a) mezőváros: Vaskoh
b) falvak: Alsó-Kimpány – Alsó-Várzár – Barest – Brihény – Felső-Kimpány – Felső-Várzár – Fonácza – Gyigyisény – Vojén – Határ – Herzest – Kalugyer – Kerpenyéth – Kimpul – Kollest – Kristyór – Lehecsény – Lunka-Urzest – Petrilén – Szavojen – Pojána – Réz-Bánya – Rieny – Segyestt – Szegyestyel – Sztéj – Szorbest-Föltest – Szohodol – Susth – Vaskóh-Szelistye