Eredeti.

Conscriptio
Az összeírás keletkezési körülményeire, szerkezetére, az uradalom birtok- és tulajdonjogi viszonyaira vonatkozóan lásd a bevezetést az UC 125 : 1 (a) jelzetű tartalmi kivonatnál, "A nagyváradi római katolikus püspökség javai" címszó alatt. – Ez az uradalom az UC 125 : 1 jelzetű kötet 1117–1505. oldalain olvasható. – tudniillik a béli uradalom.
Bél oppidum:
A mezőváros területén az alábbi uradalmi épületek vannak: 1. Uradalmi provizori lakóház; fagerendákból épült, de kívül-belül tapasztva; zsindelyteteje erősen korhad, a ház is romos; egyébként tágas, 5 szobás lakóépület, az összes szokásos és szükséges mellékhelyiségekkel. Az egyik nagyobb lakószoba kápolnává van átalakítva, mivel az oppidumban nincs római katolikus plébániatemplom, a római katolikus istentiszteleteket itt tartják. A lakóház nagy udvara frissen telepítet sövénykerítéssel van kerítve; a kocsibejáró jobb oldalán az uradalmi börtönépület, szilárd építőanyagokból. Benne egy hajdúszoba, egy őrizetes cella, és a föld alatti börtönhelyiségek. A börtönépület mögött igen szép zöldségeskert; ebben a kertben azonban van néhány gyümölcsfa is. Ugyancsak e provizori lakóház udvarán van egy 12 barom befogadására alkalmas istálló, valamint 4 szekér befogadására elegendő kocsiszín. (Ezek faépületek, zsindelyfedéllel.) Ugyanitt egy kukoricagóré, kb. 1000 mérő kukorica befogadására. Faoszlopokon nyugvó, zsindellyel fedett, vesszőfonatfalú, elég masszív építésű alkotmány. – 2. Egy uradalmi boltépület, a boltos számára szolgáló lakrésszel. Az épület szilárd építőanyagokból épült, s külön bolthelyiség van benne. Az uradalom évi 40 forintért adja árendába az egész épületet a boltosnak. – 3. Uradalmi mészárszék. Fagerendákból összeróva, zsindelyfedelű, de olyan rozzant, hogy összedőlésre bármikor várható; évi 8 Ft az árendája. – 4. Uradalmi serfőzőház. Ez is fagerendákból felhúzott épület, de ez sárral be van verbe; zsindelyfedelű. A sörfőző üst rézből, a hűtőkád tölgyfából; mindkettő 34–34 csöbör űrtartalmú. De ugyanebben a főzőhelyiségben van elhelyezve két pálinkafőző üst is, minden felszerelésével. A főzőhelyiségen kívül vannak még áztató, malátaszárító, valamint a kifőtt sör raktározására alkalmas helyiségek is, de van egy lakószoba is a serfőzőmester számára. A serfőzde kapacitása kb. évi 5 főzet világos sör és kb. évi 8 főzet barna sör. (Az eredetiben: "fehér" és "fekete" sör = "circiter quinque Cocturae Cerevisiae albae et octo Cocturae Cerevisiae nigrae…"). Pontos számítások a főzött sörmennyiség pénzértékéről, mégpedig először a sörfőzésből eredő btto jövedelemre vonatkozóan, majd pedig a ráfordítások tételes kimutatása után a tiszta haszonra vonatkozóan is. A számítások is részletes, jól, világosan kimunkált leírások, egészen az aprólékosságig, több oldalon keresztül. – 5. Uradalmi kocsmaépület: fából összerótt, zsindelyfedelű, de már düledezőfélben levő épület ez, kis pincével; az uradalom maga méreti itt borát, sörét, pálinkáját. – 6. Három kis uradalmi lakóház, inkább kunyhó; fából épültek ezek, zsupfedelűek; egyikük bérbe van kiadva, egyikük üres, a harmadikat az uradalmi vincellér lakja. – 7. Kétkövű uradalmi vízimalom, melyet az uradalom tart üzemben (pontos számítások ennél is a jövedelmezőséget illetően). – Az épületek után: Uradalmi csűröskert, "pro calcatione frugum (ez a nyomtatással való gabonacséplésre utal!) et compositione foeni destinatus" – ez a csűröskert 70 öl × 60 öl kiterjedésű; áll rajta egy romos marhaistálló. – Uradalmi kaszálók, két darabban; hozamuk: öl szénában; szintén részletes jövedelemszámítás). – Nagy kiterjedésű uradalmi szőlők; illetve: nagy kiterjedésű, szőlőtelepítésre kijelölt szőlőhegy, de ennek csak több mint fele van még ez ideig betelepítve (ez is több száz kapásnyi!). A telepítést 1771-ben kezdte meg a jelenlegi kalocsai érsek, báró Patachich, még nagyváradi püspök korában, s ő volt az, aki erősen szorgalmazta a folyamatos, de gyors ütemű betelepítést, úgyhogy a szőlőterület nagyobbik része az ő idejében telepítődött; a telepítés munkája azonban azóta is folyamatos, ha lassúbb ütemű is, úgyhogy az egész, nagy kiterjedésű szőlőhegy be fog települni, mert alkalmas a szőlőművelésre. (Pontos számítások az aránylag még fiatal szőlők hozamáról, az átlagolásokba belekalkulálva az előző két esztendei hideg időjárást és jégverést, valamint számításba véve a subditusok által teljesített robotnapokat is.) – A hetipiacok helypénzjövedelme az uradalmat illeti. – A subditusok urbarialis kötelmeire, azaz censusukra, robotkötelezettségükre, kilenced- és tizedszolgáltatási kötelezettségükre vonatkozóan lásd az UC 125 : 1 (a) jelzet alatt feldolgozott résznek Püspöki és Bihar oppidumokról készült tartalmi kivonatban foglalt urbarialis kötelezettségeket. – Ez is, de igen sok egyéb adat is arra utal, hogy jóllehet a régi nagyváradi püspöki uradalmat – inkább tartományt! – négy részre osztották, az egykor egységes gazdasági vezetés – amely lényegében a kamarai kezelés alatt, a püspöki széküresedések idejében is érintetlenül kontinuálódott – nemcsak nyomokban, de a fő gazdasági területeken is fontos elemeiben tovább élt.) – Az uradalmi tölgyes és cseres erdőségek gyakran hoznak bő makktermést; nagy kiterjedésű, csak egy napi járófölddel megkerülhető erdők ezek, s az uradalom részint a makkoltatás bérbeadásával, részint tüzifakitermeléssel hasznosítja őket. – Az oppidum határa a II. osztlyba van sorolva.
Kismocsirla praedium:
A praediumot 1 óra járással lehet megkerülni. Kevés földesúri szántóját árendába adással hasznosítja az uradalom.
Nagymocsirla praedium:
1/2 óra járással lehet megkerülni. A praedium háromnegyed részén földesúri szántók és rétek vannak (előbbiek kapacitása mérőben, utóbbiak területe kaszásokban), egynegyed része azonban "ex Dumetis et locis spinosis" áll. Az uradalom bérbeadással szokta haszonosítani az egész praediumot.
Medgyes praedium:
Területét 1 1/2 óra járással lehet megkerülni. Földesúri szántóit, rétjeit, makktermő erdejének makkját bérbeadással szokta hasznosítani az uradalom, de az erdőkből tüzifát maga termeltet ki.
Cseri praedium:
Mint az előző praedium, de itt erdők nincsenek, sőt: a praedium nagy részét ciheres, tövisbokros, haszon nélkül való növényzet borítja.
Árkus:
A subditusok a szokásos censuson felül a pálinkafőző üstök után összesen 4 Ft 46 3/5 kr. külön censust is fizetnek. Továbbá: van itt három vízimalom, mindegyik egy-egy jobbágy kezén; egyenként évi 2 Ft 33 kr. taxát fizetnek utánuk. Minthogy uradalmi kocsmaépület nincs a faluban, az uradalom az egyik jobbágyháznál méreti ki borát, sörét, pálinkáját. – A subditusok urbarialis kötelmei: mint az UC 125 : 1 (a) jelzet alatti falvakéi! – A falu határában levő, 2 óra járással megkerülhető tölgyes-cseres erdők már eléggé ki vannak pusztítva, éppen ezért csak kevés tüzifát tud bennük kitermeltetni az uradalom. Makkját bérbeadással hasznosítja. A falu határa minőség szempontjából III. osztályú.
Szék:
Az itteni subditusok is fizetik a pálinkafőző üstjeik utáni különcensust. Jobbágyi magánkézben van egy vízimalom; taxája évente 2 Ft 33 kr. Az uradalmi kocsmáltatás: mint Árkus possessiónál. Urbarialis kötelmek: ugyanúgy. – A falu határában van egy kis darab allódiális rét, a szükséges kaszálási, gyüjtési, hordási, kazlazási munkát a szénahozam egyharmad részéért szokták elvégezni az uradalmi subditusok. – Félóra járással megkerülhető erdejét, melynek tölgyei (cserfák is akadnak köztük) rendszerint évente hoznak makktermést; az erdőt részint tüzifakitermeléssel, részint a makktermés árendába adásával hasznosítja az uradalom. – A falu határa a III. osztályba sorolt.
Poklusicza praedium:
Ez a kis praedium, mely "potius diverticulum nuncupandum", 1/2 óra árással megkerülhető. Kis kiterjedésű földesúri szántóit árendába szokta kiadni az uradalom (kapacitásuk: mérőben).
Káránd praedium:
1 1/2 óra járással kerülhető meg, de területe "ferme in quarta parte vepribus et spinetis repletum". Kevés földesúri szántóját (kapacitása: mérőben) és földesúri rétjét (területe: kaszásokban) bérbe szokta kiadni az uradalom.
Toplicza-Káránd:
A falubeli subditusok pálinkafőző üstjeik után külön taxát fizetnek. A földesúri kocsmáltatás: mint Árkus possessiónál. Urbarialis kötelmeik: mint a fenti falvaknál. – Jó makktermő földesúri tölgyes-cseres erdeje 1 óra járással kerülhető meg, s az uradalmi számadások tanúsága szerint eddig csaknem minden esztendőben meghozta makktermését. Az uradalom árendába szokta kiadni a makktermést, de tüzifakitermeléssel is hasznosítja az erdőt. A falu határa a III. osztályba sorolt.
Nyermegy:
A pálinkafőző üstökért itt is fizetnek külön taxát a subditusok évente. Az egyik jobbágy kezén van egy vízimalom, a szokásos censust fizeti érte. Urbarialis kötelmeik: mint az előző falvakéi. – Egy óra járással megkerülhető cseres-bükkös, kis részben tölgyes erdejét még Patachich püspök idejében a hagymási üveghuta céljaira nagy mértékben kipusztították. Éppen ezért most már csak kevés tüzifát termeltet ki benne az uradalom, s csekély makktermését is árendába szokta kiadni. A falu határa III. osztályú.
Vajvogyest praedium:
A praedium tekintélyes nagyságú (két és fél óra kell a megkerüléséhez), de nagyobbik része tele van tüskés, csipkebokros növényzettel. Mind földesúri szántóit (kapacitásuk mérőben), mind földesúri rétjeit (hozamuk: kocsi szénában) évről évre árendába adja ki az uradalom.
Barzest:
A szokásos censuson felül itt is fizetnek a lakosok külön taxát pálinkafőző üstjeik után. Szolgáltatásaik: a szokottak. – A falu határában levő, korábban allodiális szántókat (kapacitásuk mérőben) az utóbbi időben a falu lakosainak szokta bérbeadni az uradalom. A falu határában levő tölgyesek és bükkösök jó makktermő erdők, gyakran hoznak makktermést; makkjukat bérbeadással, fájukat tüzifakitermeléssel hasznosítja az uradalom. A falu határának földje IV. osztályú.
Gross:
Itt is fizetnek külön taxát pálinkafőző üstjeikért a subditusok. Továbbá: Van itt egyes subditusok kezén összesen tíz vízimalom; az egykövű malmok után szokásos taxát fizetik utánuk évente. De van hét kallómalom is; ezek szintén magánosok (subditusok) kezén vannak, de ezek után csak évi 1 Ft taxát fizetnek. – Minthogy uradalmi kocsmaépület nincs a faluban, a földesúr borát, pálinkáját, sörét az egyik subditus házánál szokta méretni. Szolgáltatásaik: a szokottak. – Erdeje túlnyomórészt bükk, de tarkítja itt-ott egy-egy tölgyfa is az erdőt. Igen jó makktermő fák vannak benne. Hasznosítása: mint a fentebbi falvak erdeinél. A falu határának földje III. osztályú.
Hagymás:
Ebben a faluban báró Patachich jelenlegi kalocsai érsek, még váradi püspök korában építtetett saját költségén egy üveghutát. Ezt a hutát teljes felszerelésével, berendezésével együtt, a kalocsai érseki székbe történt távoztakor leendő váradi püspök-utódaira hagyományozta, minden térítés vagy ellenszolgáltatás megkövetelése nélkül. – A jelenlegi sedisvacantia idején a hutát – mint most már uradalmi komplexumot – szintén a kamara kezeli. – NB! A forrásban itt épület-, berendezés- és készgyártmányleltár, illetve jövedelemösszeírás következik a hutával kapcsolatban. Jóllehet ez nem részletes inventárium – bár az is készült, ezt a szövegben jelzik a conscriptorok -, mégis: igen terjedelmes, több folio. Rövidre fogott tartalma: A) Épületek: 1. Maga a huta, mely erős gerendákból összerótt, zsindelyfedelű épület. Van benne egy olvasztókemence, egy hűtőkemence a kész üveg számára, végül egy kemence: "pro exsiccatione lignorum". Ugyanebben az épületben van néhány kis lakószobácska a hutáslegények számára. – 2. Egy szárnyék-szerű épület; ez is fából; fala vesszőfonat, zsindelyfedelű. Ebben, illetve ez alatt van egy dupla kemence "pro dilatatione tabularum vitrearum". – 3. Két raktárhelyiség a kész üveg számára. Ezek gerendákon nyugvó deszkaépítmények, zsindelyfedelűek. A nagyobbik még jól használható, a kisebbik azonban már romos. – 4. Zuzómalom a kvarc zuzásához. Gerendákból összerótt épület, zsindelyfedelű, de igen rozzant állapotban. – 5. Hamuzsírkészítés céljaira szolgáló faépület, zsindelytetős. – 6. A hutásmester szolgálati lakóépülete. Egyszerű faépület, zsindelyfedelű; hozzá egy szintén fából épült istálló. – 7. Az üvegcsiszoló mester számára egy hasonló szolgálati lakóépület. – 8. Hat kis lakóépület hat hutáslegény számára. (NB! A kemence közelében levő fülkéknél is azt írták a conscriptorok, hogy a hutáslegények számára szükségesek. A valószínű az, hogy azok a fülkék csak az éjszaka a kemencénél inspekciózó legények pihenőhelyei lehetnek.) – 9. Egy, a 6. és 7. sorszámok alatt felsoroltakhoz mindenben hasonló lakóépület a huta uradalmi számvivő számára; ehhez is tartozik egy istálló. – 10. Egy uradalmi lakóépület, mely szintén a fentiekhez hasonló, de a fafalazata be van verve sárral. Ez idő szerint ez az épület a telep kápolnája. – B) Az üvegkészlet: 1. Csiszolt üveg (hosszmértéke: lábban; a latin szövegben "Schok" = Schuch = sukk). – 2. Kristályüveg (ugyanúgy). – 3. Táblaüveg. – 4. Közönséges üveg (kötegekben = "ligatura"). – 5. Csiszolt üvegtányérok (darabszám szerint). – 6. Közönséges üvegtányérok (ugyanúgy). – 7. Dupla üvegtárnyérok (ugyanúgy). – Ezután a készgyártmányokat felértékelik a conscriptorok, majd mennyiségre felbecsülik és pénzértékben aestimálják az üveggyártáshoz szükséges alapanyagot, a raktáron levő kvarcot is. (Mérőben felmérve.) Utána az ugyancsak a gyártási folyamathoz szükséges sót (mázsában és fontban), salétromot, arzént, szepességi fekete követ (valamennyit mázsában és fontban), végül a meszet (mérőben). – Majd számba veszik azoknak az igás- és gyalogrobotoknak az értékét (robotnapokban), melyeket az uradalom a huta rendeltetésszerű működtetéséhez szokott kirendelni. – Utána a huta személyzetének javadalmát jegyzik fel. E rész tartalma: Az öntő hetibért kap: 1 Ft 3 krajcárt; a csiszoló minden láb üveg megcsiszolása után 2 forintot; a két fütő heti 1–1 forintot; a két csomagolóleány, akik a kész üveget szalmába csomagolják, havi 2 forintot; egy cigány, aki a desztilláló kemencénél van, havi 2 forintot; utóbbi azonban kap havonta természetben 1 mérő kétszerest is. – (NB! Közbevetőleg itt jegyzik fel a conscriptorok azt a pénzösszeget is, amelyet a huta berendezésének rendszeres karbantartása, elkopott alkatrészeinek pótlása stb. egy esztendő alatt átlagosan fel szokott emészteni.) – Majd a javadalmakat folytatva, rátérnek a hutásmester ("Huttae Magister") javadalmára. Ő az évi 80 Ft készpénz mellett kap még természetbenieket is: bort, sört, kétszerest, zabot, szénát, tüzifát és egy sertést. – Után a huta számvevőjének illetményei következnek, aki évi 60 Ft készpénzfizetés mellett ugyanolyan természetbenieket is kap, mint a hutásmester, de – a sertés kivételével – arányosan kisebb mennyiségben. – A két uradalmi hajdú, (akik állandóan a huta melletti telepen teljesítenek szolgálatot) összesen kap évi 48 Ft készpénzt és összesen 28 mérő kétszerest. – Ezután hosszú és részletes számítás-sorozat következik több oldalon keresztül a hutából eredő jövedelemre vonatkozóan; külön kidolgozták a conscriptorok a hamuzsír készítéséből eredő mellékági jövedelemszámítást is. Ezzel azután lezárva a hutával kapcsolatos, terjedelmes összeírási részt, rátérnek a falu szokásos összeírásának folytatására; e rész tartalma: A faluban van uradalmi kocsmaépület; szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű. A pince az épület alá van építve. Tartozik hozzá egy zsupfedelű, fából épült istálló. Az uradalom egész éven át méri itt borát, sörét, pálinkáját. – Az uradalmi mészárszék: gerendákból összerótt, zsindelyfedelű, de már romladozó épület. Évi 8 forintért árendába szokta kiadni az uradalom. – Van végül egy szolgálati uradalmi lakóépület a körzeti uradalmi ispán használatára. Ez is gerendákból felépített, zsindelyfedelű épület; egy fából készült istálló is tartozik hozzá, amelynek teteje: szalmazsup. – A faluhoz tartozó extravillanumban: földesúri szántók (kapacitásuk mérőben); ezeket a szántókat az uradalom azoknak a helybeli subditusoknak szokta bérbe kiadni, akik erre önként jelentkeznek. – A subditusok a szokásos censuson felül pálinkafőző üstjeik után itt is külön taxát fizetnek évente. – Hat gabonaőrlő vízimalom van egyes subditusok kezén; az egykövű malmok után szokásos külön évi taxát fizetik mindegyik után. Egyéb szolgáltatásaik: a szokottak. – Tölgyes és bükkös földesúri erdő is van a falu határában. A huta alapítása óta alaposan megváltozott az erdő képe, mert néhány év alatt az erdőnek több, mint felét kiirtották a hutához. A maradék erdőt a kevés makk bérbeadásával s egy kevés tüzifakitermeléssel hasznosítja az uradalom. (NB! Mint a fentebbiekből, előző falvakból s utána következőkből egyaránt kitűnik: a hutához más falvak erdejét is folyamatosan kitermelétk.) A falu határa III. osztályba sorolt.
Klitth praedium:
Földesúri szántók (kapacitásuk: mérőben). Földesúri rétek (területük: kaszásokban). Az uradalom mind a szántókat, mind a réteket évről évre bérbe szokta kiadni.
Örvényes:
A szokásos censuson felül itt is fizetnek a subditusok különtaxát a pálinkafőző üstökért. Van egy gabonaőrlő vízimalom is privát subditusok kezén; évente az egykövű malmok után szokásos taxát fizetik érte. A faluban nincs földesúri kocsmaépület; az uradalom az egyik subditus lakóházánál szokta kimérni borát, sörét, pálinkáját. Szolgáltatásaik a szokottak. – A falu határában levő földesúri bükkösök és tölgyesek gyakorta és bőven hoznak makktermést. Ezt árendába szokta kiadni az uradalom, de kevés tüzifát is termeltet ki az erdőkből. A falu határa III. osztályú.
Kumányesd:
Mint az előző falu, de: ebben a faluban két vízimalom van a subditusok kezén; továbbá: a falu határában 1769-ben báró Patachich akkori váradi püspök allódiális szőlőket telepíttetett (területük: kapásokban, hozamuk: hordó borban); ezek a szőlők jól beváltak. – A falu határában levő tölgyes és bükkös erdőkben szinte minden 2–3 évben volt jó makktermés. De mind a makkoltatásból, mind a tüzifakitermelésből származó földesúri jövedelem erősen megcsappant azóta, mióta az erdő fáinak jelentékeny részét kivágták a hagymási üveghuta szükségleteinek részbeni fedezésére. A falu határának minősége: III. osztályú.
Agris:
Mint Örvényes, de itt négy vízimalom van magános subditusok kezén. Erdei: mint a kumányesdi erdők! A határ minősége: III. osztályú.
Bottfej:
Ez is: mint Örvényes, de: itt hét malom van a subditusok kezén. Továbbá: az uradalom itt hamuzsírkészítésre is berendezkedett. Évente több, mint 500 szekér fából, csaknem 100 bécsi mázsa hamuzsírt készítenek. – Ugyanolyan részletes jövedelemszámítás, a ráfordítások pontos kimutatásával, mint Hagymás possessiónál az üveghuta mellékágakénti hamuzsírkészítésnél; legfőbb és végső adatok: A fenti mennyiségű fából kb. 100 bécsi mázsa hamuzsír lesz; ennek összes forgalmi értéke kb. 1000 Ft (a forrásban krajcárra kiszámítva!). A ráfordítások levonása után tiszta haszonként kb. 500 Ft mutatkozik évente. A hamuzsírt egyetlen, már nagyon is romladozó épületben készítik. – A falu határához tartozó nagy kiterjedésű tölgyesek és bükkösök sziklás-hegyes területen nőttek. Mivel azonban se forrás, se folyó nincs az erdőkben, de közelükben sem ritkán hoznak makktermést, az is hitvány szokot lenni. A tüzifakitermelés is viszonylag kevés, mert minden valamire való fát elvisz a hamuzsírkészítés. A határ minősége III. osztályú.
Bényesd:
Mint Örvényes, de: itt nincs malom. Továbbá: a falu határának minősége IV. osztályú.
Bokkia:
Mint Örvényes; de malmuk nincs.
Bokkia praedium:
Földesúri szántók és rétek (előbbiek kapacitása mérőben; utóbbiak hozama kocsi szénában). Mind a szántókat, mind a réteket kétféle módon szokta hasznosítani az uradalom: vagy kiadja árendába, vagy saját subditusainak adja oda a termés kilencedéért.
Szakács:
Mint Örvényes, de: a faluban nincs malom.
Maross:
Mint Szakács.
Vallány-Csontaháza Poklusa:
A két possessio adatait az összeírás összevontan közli, s urbarialis szempontból egyetlen faluként kezeli, az alábbi bevezető mondattal utalva ennek okára: "Possessio haec e tribus ad unam urbarialiter reducta." – Egyebekben: mint Szakács possessio
Hodosel praedium:
Az összeírók a bevezetőben külön kiemelik, hogy ebben a praediumban – nem úgy, mint igen sok másikban az uradalom területén – egyetlen haszontalan tövisbokor, vagy nem hasznosítható cserjés sincs. – Az egész praedium földesúri szántókból és rétekből (kapacitásuk mérőben, ill. területük kaszásokban) áll. Ezeket vagy bérbeadással hasznosítja az uradalom, vagy környező falvakbeli saját subditusainak adja ki a termés kilencedéért.
Kisslaka:
Mindenben mint Szakács (respective: Örvényes), de: a falu határának minősége II. osztályú.
Bandaraszó praedium:
A praedium területéről a gaz, a tövisbokor, a haszon nélkül való növényzet ki van irtva. Területének jellege és hasznosítása: mint Hodosel praediumé.
Krajova:
Mint Örvényes, de: a falu belterületén van földesúri kocsmaépület. Gerendákból összerótt, szalmazsuppal fedett. Itt méri ki az uradalom borát és pálinkáját. – A kocsma oldalába van építve egy kis pince.
Koroj:
Mint Örvényes, de: a falu határában, a sessionalis szántókon kívül van egy darab szántóterület (kapacitása: mérőben), amelyet az uradalom mindig ki szokott adni bérbe, saját subditusainak. A falu határának minősége II. osztályú.
Bozul praedium:
A praedium 1/4 részét tüskés bokrok és haszontalan cserjék borítják. Miközben földesúri szántóit (kapacitásuk: mérőben) és rétjeit (hozamuk: kocsi szénában) az uradalom mindenkor bérbeadással hasznosítja, a praediumbeli földesúri erdőket (ritkán makkot hozó tölgyesek) fenntartja saját használatára.
Szuszág praedium:
Mint Hodosel praedium
Telmegye praedium:
Mint Bozul praedium, de itt az erdők makkját is bérbe adja az uradalom, s tüzifát termeltet ki bennük.
Tagadó-Medgyes:
Mint Örvényes, de: itt két malom van a subditusok kezén.
Siád:
Mint az előző falu (respective: Örvényes), de itt a falu határa IV. osztályú föld.
Rogoz:
Mint Örvényes, de: itt malom nincs és a falu határa IV. osztályú föld.
Bogy:
Mint az előző falu (ill. Örvényes), de a falu határa itt III. osztályú.
Ökrös:
Mint Bogy, de a falu határa II. osztályú.
Talmács praedium:
A földesúri szántókat (kapacitásuk: mérőben) és földesúri réteket (területük. kaszásokban) – mert ezekből áll az egész praedium – az uradalom saját, környező falvakbeli subditusainak adja ki rendszeresen a termés kilencedéért. Ezt a szolgáltatást azonban hol természetben, hol pedig az átlagos mennyiségű kilenced-gabonának megfelelő készpénzben szedi.
Olcsa:
Mint Ökrös (resp. Bogy és Örvényes).
Buzásd praedium:
Területének 1/4 részét haszontalan tüskebokrok borítják, de még így is terjedelmes földesúri szántók és rétek (kapacitásuk mérőben, ill. területük: kaszásokban) vannak benne, melyeket az uradalom árendába szokott kiadni. – Van ebben a praediumban egy földesúri kocsmaépület is. Fagerendákból összerótt, szalmazsup-fedelű épület ez, s a melléje épített istálló is ugyanígy készült. Az uradalom bort és pálinkát méret benne.
Kalácsa:
Mint Ökrös (resp. Bogy és Örvényes).
NB! Ezzel zárul a bééli uradalom összeírása. Az összeírási részt, éppen úgy, mint a nagyváradi uradalomnál, a rekapitulációs táblák, az uradalmi alkalmazottak és konvenciósok illetménykimutatása, illetve: valamennyi felsorolt település úrbéri tabellái követik. E mellékletek szerkezetére vonatkozóan vö. az UC 125 : 1 (a) jelzet alatti tartalmi kivonat zárórészével, melyet Jánosda possessiót követően állítottam össze. Szerkezetileg, sőt: sokban tartalmilag is azzal egyező ez a rész, mely az UC 123 : 1 jelzet alatti kötetben a pag. 1247-től a kötet végéig, az 1505. pagináig olvasható. Bővebb kivonatolását mellőztem. Ezzel zárul a kötet maga is.)
Bééli uradalom. (Bihar m.)
a) mezővárosok: Béll
b) falvak: Agris – Árkus – Barzest – Bényesd – Bogy – Bokkia – Bottfej – Gross – Hagymás – Kalacsa – Kiss-Laka – Koroj – Krajova – Kumanyesd – Maross – Nyermegy – Olcsa – Ökrös – Örvényes – Rogoz – Szakács – Szék – Siád – Tagadó-Medgyes – Toplicza-Káránd – Valány-Csontaháza – Poklusa
c) praediumok: Bandarászó – Bokkia – Bozal – Buzásd – Cseri – Hodosel – Káránd – Kiss-Mocsirla – Klitth – Medgyes – Nagy-Mocsirla – Poklositza – Szuszág – Talmács – Telmegye – Vajvogyesd