HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 125. - No. 001 / c.

Dátum 1778
Jelleg

Eredeti.

Szöveg

Conscriptio
Az összeírás keletkezési körülményeire, szerkezetére, az uradalom birtok- és tulajdonjogi viszonyaira vonatkozóan lásd a bevezetést az UC 125 : 1 (a) jelzetű tartalmi kivonatnál, "A nagyváradi római katolikus püspökség javai" címszó alatt. A belényesi uradalom az UC 125 : 1 (b) kötetében az 1509. laptól – a lapszámozás kötetről kötetre folytatódik – a 2560. lapig szerepel az összeírásban; ebben benne vannak a rekapitulációk és az úrbéri tabellák is.
Belényes oppidum:
A mezőváros: "privilegiatum oppidum". Területén az alábbi földesúri épületek vannak: 1. Egy püspöki kúria, melyet még néhai gr. Csáky Miklós váradi püspök építtetett, szilárd építőanyagokból. Hosszú, egyszintes épület volt ez az eredeti kúria, melyet azután a legutóbbi váradi püspök: báró Patachich, aki az összeírás idején kalocsai érsek volt már, bővittetett; emeletet huzatott rá, ezen az emeleten egy termet építtetett, szép, faragott kövekkel díszített erkélyt is rakatott. – Ugyannyira, hogy ez a bővítés még túlméretezettnek is bizonyult, s az átépítés óta eltelt idő alatt a túlnehéz faragott kövek úgy kilazultak, hogy most, a püspöki sedis vacantia idején az uradalom igazgatását ellátó kamara felülvizsgálta a helyzetet, s maga az uradalmi földmérő is azt javasolta: a túl nehéz köveket – bármilyen szép faragásúak is – el kell távolítani, s ez meg is történt. – Ezután hosszabb épületleírás következik a sokszobás, mellékhelyiségekkel, jól megépített, boltíves borospincével ellátott kúriáról, mely inkább kastély már, mint kúria, téli-nyári rezideálásra egyaránt kiválóan alkalmas épületkomplexum, melynek csak főépületét is több, mint 11000 rénes forintra becsülik a conscriptorokkal együtt dolgozó szakiparosok. – E püspöki kúriához az alábbi mellék- és gazdasági épületek, valamint házikertek tartoznak: a) sütőház, melyet a jelenlegi széküresedés tartama alatt újonnan építtetett a kamara. Faépület ez, zsindelytetővel, vesszőfonatra vert sárfalakkal. Két helyiség van benne; az egyik a kovászoló, a másikban van a szilárd anyagokból épített sütőkemence; kéménye: sárral bevert fa. – b) Az uradalmi börtönépület; erős tölgyfából épült; zsindelyes. Van benne két föld alatti börtönhelyiség, de a föld felett is van kettő; tartozik hozzá még egy téglából épült őrszoba, mely az uradalmi börtönőr-hajdúk tartózkodási helye. – c) A börtönépület mögött egy, a kúriához közvetlenül hozzátartozó kert van, melyet a kúria udvarától egy rácsos vaskerítés különít el. A kert maga két részre van tagolva. Az első részben van a gyümölcsaszaló kemence is, és ez az első rész szilváskert ("…cujus pars una, ubi murata et scandulis tecta fornax siccatorea fructuum existit, prunis implantata…"); a másik része zöldségeskert, ahol egy szilárd anyagokból épült, zsindelyfedelű filagória is van; ebben a kertrészben azonban, amellett, hogy zöldségeskert, van néhány törpe körtefa is ("…et aliquot Piris, Zwergl nuncupari solitis insita…"). A kertet ez idő szerint a püspöki kúriában lakó uradalmi provizor használja. – d) Lóistállók. Ezek a kúria udvarán vannak, 36 ló számára épültek, de van külön istállórész a csikók tartására is. Az istállók mellett, illetve hozzájuk építve, van egy 5 kocsit befogadó kocsiszín. Az istállók szilárd anyagokból felépített, zsindellyel fedett épületek, jó tágas-téres padlással, ahol részben szénát, részben pedig aszalt, illetve egyéb módon eltartásra eltett gyümölcsöt szoktak tárolni. A padlásfeljáró: kényelmes falépcső, s a kocsiszínből visz fel az istállók és a szín közös padlására. Az istállóablakok tokja is vasból van, s e tokban erős, rácsos vasablakok. – e) Az istállók háta mögött is van egy kert. Ennek sövény a kerítése, és káposztáskert célját szolgálja. De ezt a kertet egyrészt a provizor használja, másrészt pedig olyan kicsi, hogy a conscriptorok mellőzték becslését. E kiskert mellett közvetlenül ott van a nagy uradalmi szérűskert, mely elsősorban a gabona nyomtatására szolgál. Ezt a nagy szérűt is sövénykerítés veszi körül. – f) Négy kukoricagóré; faoszlopok közé húzott vesszőfonatból. Háromnak zsindely a teteje, egyik pedig szalmazsúp fedelű. Az egykor jó építésű górék azonban az összeírás idejében olyan állapotban voltak, hogy az összeírók nem tudták értéküket megbecsültetni sem. – g) Valamivel jobb állapotban van a 8×5 öl alapterületű csűr, mely gerendákból összerótt, zsindelyfedelű épület; két nagy kapu van rajta. Nem messzire tőle áll: – h) az uradalmi magtárépület, mely szilárd anyagokból épült, zsindelyfedelű, kétszintes építmény. Belső terét erős tölgyfagerendákból és deszkákból összerótt falakkal három részre, ill. nagy rekeszekre osztották. Végül: – j) a kúria udvarának végén romos tehénistállók, s közvetlenül melléjük épült baromfi- és sertésólak. Valamennyi vesszőfonatra vert sárral épült, részben zsindelytetősek - ez a zsindely azonban túlnyomó részt már elkorhadt -, részben pedig szalmazsúp fedelűek. – Eddig a kuriális épületek. Ezután a mezőváros területén levő további uradalmi épületek következnek: 2. Uradalmi kulcsárház. Favázas, vesszőfonatra vert sárral falazott lakóépület ez. Kétszobás, a szükséges mellékhelyiségekkel. Pincéje azonban kőből falazott, gerendás pince. A kulcsárház udvarán fából épült, szalmazsúppal fedett istálló és kocsiszín. Utóbbiak mögött kis házikert van. – 3. Hasonló, de három szobás uradalmi lakóépület (istálló, kocsiszín, kert – mint a kulcsárháznál). Ez a lakóépület jegyzőlakás céljait szolgálja, de tulajdonjogilag is az uradalomé, fenntartásáról, karbantartásáról is az uradalom gondoskodik. – 4. A jegyzőlakás céljait szolgáló uradalmi lakóépülettel azonos nagyságú az uradalmi ispánház, ennek kertje azonban tele van körte- és almafákkal. – 5. A plébániatemplom közelében, a "Várodi utcza"-ban van az uradalmi beszálló-vendéglő. 1750-ben építtette néhai Forgács Pál váradi püspök. A legutóbbi váradi püspök, báró Patachich pedig bővíttette egy hordószínnel és egy kocsiszínnel. Tágas, több szobás, a szükséges melléképületekkel jól ellátott vendéglő ez. A főépület is, a melléképületek egy része is szilárd építőanyagokból épült, zsindely fedelű. Két utcára is van kijárata: az egyik a fent már említett "Várodi ucza"-ra, a másik a "Murócz ucza"-ra nyílik. Nagy padlását magtár céljaira használják. Az uradalom ebben a vendéglőben saját borát és sörét méreti. – 6. Uradalmi mészárszék. Ez közvetlenül a beszálló-vendéglő mellett épült, szilárd építőanyagokból, zsindelyfedéllel. Az uradalom általában, s így most is, bérbeadással hasznosítja. (Elég magas bért ér el érte; a húsmérés jogával együtt évente 50 forintot.) – 7. Két uradalmi boltépület. Mind a kettő szilárd építőanyagokból épült ugyan és zsindely fedelű, de egyikükben sincs más helyiség, csak maga egy-egy bolt. – 8. Uradalmi serfőzőház. (Részletes leírás a szilárd anyagokból épült, zsindely fedelű épületről; a teljes berendezés leltára mint az UC 125 : 1 (a) jelzetű tartalmi kivonatban foglalt, s a váradi római katolikus püspökség más oppidumaiban levő, s ott részletesen is leírt serfőzőházak berendezés-leltára, azaz: igen részletes, inventarium-szerű számbevétel a sörfőzéshez szükséges eszközökről, edényekről, szerszámokról; pontos számítások, előző esztendők tényszámai alapján átlagolva, a kifőzött sörből eredő földesúri haszonról, mind a világos, mind a barna sörről külön kidolgozva. A ráfordítások számbavételénél a sörfőző személyzet javadalmait, illetményeit is számba veszik, több oldal terjedelemben. – 9. Ugyancsak az oppidum területén van a földesúri majorság, mely egy tömbben van telepítve, és több épületből áll. Ezek: a) Egy romos, düledező majorsági lakóépület. – b) Egy ennél kisebb, szintén düledező majorsági lakóépület. – c) Egy használható állapotban levő, 24 marhára méretezett, fából épült, zsindely fedelű istálló. – d) Szintén használható állapotban levő, fából épült, zsindely fedelű, nagy sertésól. – 10. Az uradalmi konvenciós bognár lakóháza. Egyszobás, mellékhelyiségekkel ellátott, vesszőfonatra vert sárral falazott lakóépület; konyhája azonban téglából falazva, s a benne levő tűzhely is téglaépítmény. A bognárház udvarán van egy fából épült, szalmazsúppal fedett műhelyépület, melynek előoldala nyitott. Tartozik a bognárházhoz egy kis zöldségeskert is. – 11. A serfőzőházzal és a bognárházzal szemben, az utca túlsó oldalán van az uradalomnak egy kocsmája. Szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű épület, melyben nemcsak az ivószoba s a kocsmáros lakása van, hanem van benne egy szállásra alkalmas vendégszoba is. A kocsma azonban méreteiben meg sem közelíti a fentebb röviden leírt beszálló vendéglőt, s nem is a vendéglátás, hanem az italmérés a fő célja. Tartozik hozzá egy jól megépített pince, s az ottlakó kocsmáros használatára egy kis zöldségeskert. Az aránylag kis kocsma évente 500 Ft körüli tiszta hasznot hoz az uradalomnak. – 12. Három kövű földesúri malom. Szilárd építőanyagokból épült a Kőrös folyó partján, zsindely fedelű. Összeépült vele az egyszobás s a szükséges mellékhelyiségekkel ellátott molnárlakás. – A jövedelemszámításhoz összegyűjtött, s a conscriptorok által feljegyzett adatok tanúsága szerint az uradalom vámgabonaként kétszerest és szemeskukoricát szokott kapni. – Az uradalmi épületek felsorolása ezzel befejeződött. Ezt követően: Allodiális szántók, melyek sokfelé és sok darabban fekszenek (részletes felsorolás) az oppidum határában. Az uradalom kétszerest, zabot, borsót és kukoricát termeltet bennük. (A földek kapacitása: pozsonyi mérőben.) – Allodiális rétek (területük: kaszásokban). Az uradalom saját, majorsági állatállománya takarmányozására kaszáltatja őket. – Allodiális komlóskert (kapacitása: mérőben). Ezt azonban még csak a folyó gazdasági évben jelölte ki és vétette körül sövénykerítéssel az uradalom. A folyó esztendőben hozza majd első termését. – A subditusok szolgáltatásai és egyéb urbarialis adatai: mint az UC 125 : 1 (a) jelzet alatt kivonatolt, "A nagyváradi római katolikus püspökség javai" cím alatt szereplő Váradolaszi, Püspöki és Bihar oppidumokbeli subditusok szolgáltatásai urbarialis censusban, robotban, culinaria-ban, kilencedben és tizedben. Eltérések: Ebben az oppidumban a heti piacokon kívüli országos vásárok időpontja (három ilyen vásár van: Szt. Ágota napján (február 5.), Illés próféta napján (július 20.) és Simon-Júdás apostolok napján (október 28.). A helypénzjövedelem, illetve a vásárvámból befolyó pénz az uradalomé. – Bár az oppidum határában egykor nagy kiterjedésű földesúri erdők voltak; ezek azonban a nyakló nélkül folyt kitermelés (inkább irtás) miatt erősen megritkultak; tölgyerdők ezek, mégis csak igen ritkán hoznak makkot, s akkor is mindig gyenge a termés. Ezt is bérbe szokta kiadni az uradalom, és kevés tüzifát is ki szokott termeltetni évről évre a ritkuló erdőkből. – (Ezzel zárul a sok folión keresztül tárgyalt oppidum összeírása, következnek a belényesi dominium possessiói, ill. praediumai:
Nyimoesd:
Ehhez a belényesi dominiumhoz tartozó falvak összeírása - miután ugyanabban az 1778. esztendőben, folyamatosan, azonos összeírók készítették ezt is -, szerkezetében teljesen azonos az UC 125 : 1 (a) és UC 125 : 1 (b) jelzetek alatt kivonatolt nagyváradi és bélli uradalmak falvainak összeírásáéval. A subditusok szolgáltatásai is ugyanazok, miután az uradalom nemrégiben még a nagyváradi püspökség uradalmainak egységes, központi igazgatása alá tartozott. Ezért az alábbiakban ennél a falunál, de a belényesi uradalom többi településénél is csak a szokásos urbarialis és egyéb adatoktól való eltéréseket jegyzem fel.
A nyimoesdiek az urbarialis censuson felül külön taxát fizetnek pálinkafőző üstjeikért, valamint a kezükön levő gyümölcsöskertek után is. Nemkülönben: a subditusok kezén levő öt, egyenként egykövű gabonaőrlő vízimalom után egyenként 2 Ft 33 krajcárt, míg az ugyancsak magánkézben levő egy kétkövű malom után évi 5 Ft 6 krajcárt. – Miután a faluban földesúri kocsmaépület nincs, az uradalom borát, sörét és pálinkáját az egyik subditus házánál méreti ki rendszeresen. – A falu határában levő földesúri tölgyerdő makkját bérbe szokta kiadni az uradalom, de kevés tüzifa kitermelésével is hasznosítja az erdőt. A falu határa a föld minősége szempontjából a II. osztályba sorolt.
Kuraczel:
Mint Nyimoesd, de: itt nem fizetnek censust a subditusok gyümölcsöskertek után, miután nincs ilyen kertjük; ezenkívül itt három, egyenként 1–1 kövű malom van subditusok kezén, s fizetnek is utánuk külön censust, mint a nyimoesdiek. – Továbbá: jóllehet kocsma hiányában itt is egy subditus házánál kocsmáltat az uradalom, de itt csak bort méret ki. – Földesúri erdők és hasznosításuk: mint a nyimoesdi erdőké. A falu határabeli föld III. osztályú.
Pócsavelesd:
Mint Nyimoesd, de: itt sincsen a subditusoknak gyümölcsöskertjük; ezenkívül: két gabonaőrlő, 1–1 kövű vízimalom van magánosok (subditusok) kezén, melyek után külön censust fizetnek; ugyancsak magánosok kezén van három kallómalom is; ezek után 1–1 Ft a különtaxa évente. – Továbbá: kocsmáltatás: mint Nyimoesdnél, de: az uradalom itt csak pálinkát méret ki. – A falu határához tartozó erdő és hasznosítása: mint Nyimoesdnél. A falu határabeli föld III. osztályú. – Végül: van a falu területén egy földesúri deszkametsző malom. Ez a malom fából épült, zsindelyfedelű, és "necessariis requisitis debite instructa." Pontos számítások az előző esztendők átlagai alapján a deszkametsző jövedelmezőségéről. Ezekből a számításokból az derül ki, hogy a deszkametsző az utóbbi évek során veszteségesen működött, veszteségét az uradalom más bevételeiből finanszírozta. Ezekben a számításokban az alábbi gyártmányokra vonatkozó kapacitás adatok is megvannak: vastag tölgyfadeszka, szokványos vastagságú tölgyfadeszka; szokványos méretezésű fenyőfadeszka, szokványos méretezésű fenyőfaléc. – A conscriptorok a ráfordításoknál először a tölgy-, és fenyőfarönköket veszik számba; a rönköket a "Fejedelem Erdeje" nevű erdőségből, valamint a környező falvak határában levő uradalmi erdőkből szokták ideszállítani; mind a rönkök kitermelését, mind a szállítást robotban végezteti el az uradalom. – A deszkametsző mester ugyan jobbágy, de e szakmunkájáért külön javadalmat kap az uradalomtól, kétszeres kenyérgabonában; de e jobbágyon kívül dolgozik a fűrészmalomnál, ha nem is állandóan, e deszkametsző-mester jobbágy irányítása alatt az uradalom területén élő, konvenciós négy uradalmi kovácsmester is, akik munkájukért részint külön készpénz-, részint külön kétszeres kenyérgabona-juttatásban részesülnek. (Mint fentebb utaltam már rá: a jövedelem és a ráfordítások szembeállítása után kiderül, hogy a deszkametsző évente csaknem 100 Ft ráfizetéssel dolgozik; az uradalom azonban mégis működteti, mert a metsző produktumaira szüksége van.)
Kisbelényes:
Mint Nyimoesd, de: itt sincsenek a subditusoknak gyümölcsöskertjeik, melyek különtaxa alá esnének. Ezenkívül: négy gabonaőrlő, egy-egy kövű malom van privát subditusok kezén, amelyek után megfizetik a szokásos évi taxát. A kocsmáltatást itt is egy subditus házánál gyakorolja az uradalom, kocsmaépület hiányában, de itt csak bort méret. A falu határabeli föld II. osztályú.
Kreszuja:
Mint Nyimoesd, de: itt sincsenek különtaxa alá tartozó gyümölcsöskertjeik a subditusoknak. Ezenkívül: itt három, egyenként egy-egy kövű gabonaőrlő vízimalom van privát subditusok kezén, melyek után a szokásos taxát fizetik. Továbbá: az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határa III. osztályú. – A falu határában levő földesúri erdőkben nemcsak tölgyfák, hanem bükkfák is vannak; hasznosításuk: mint Nyimoesdnél.
Burda:
Mint Nyimoesd, de: különtaxa-köteles gyümölcsöseik itt sincsenek a subditusoknak. Ezenkívül: itt csak két, egyenként egy-egy kövű gabonaőrlő vízimalom van, melyek után a szokásos taxát az üzemben tartó subditusok megfizetik az uradalomnak. Kocsmáltatás: mint Kisbelényes possessiónál. – A falu határához tartozó földesúri erdők és hasznosításuk: mint Nyimoesd possessiónál. – A falu határa II. osztályú. – A szokásos adatok számbavétele s közlése után a conscriptorok igen érdekes és fontos adatokat szolgáltatnak ezt a possessiót, valamint a szomszédos falvakat is övező, ma azonban már a falvak határához nem tartozó hegyeken levő erdők és legelők hasznosításáról. A leírás hosszas és részletes. Rövidre fogott tartalma: Ezekben a nagy kiterjedésű hegyi erdőkben a mozgás, de főként a szállítás a rengeteg szakadék, a szűk völgyek, stb. miatt igen nehézkes, sokszor egyenesen lehetetlen. – Ezek az adottságok hozzák magukkal azt, hogy az uradalomnak nincs más lehetősége a nagy erdőségek hasznosítására, minthogy az ehhez értő subditusait, elsősorban azonban a hagyományosan ezzel foglalkozó meczenzéfieket beállítja zsindely készítésére. – Ezek a subditusok évente többszázezer fenyőfazsindelyt készítenek, s minden 1000 db beadott zsindely után 1 Ft 42 krajcárt fizet ki nekik az uradalom, de természetben is kapnak kenyérgabonát is, sót is. – A ráfordítások azonban így olyan tetemesekké duzzadnak, hogy a zsindelymetszetés alig hozza meg évente a 30–40 Ft tiszta hasznot az uradalomnak. – A terjedelmes hegyi legelők jó részét ingyen engedte át az uradalom a kreszujai, burdai és budarászai subditusainak használatra, legeltetésre. Ezt pedig azért tette, mert amikor a múltban az uradalomnak különböző erdélyi birtokosokkal e legelők hovatartozását illetően hosszú vitái, peres ügyei voltak, e három possessióbeli subditusok, annak érdekében, hogy régi földesuruknál, akkor: a váradi püspöknél maradhassanak, a peres eljárások során sokat fáradoztak, s igen sok pénzbeli áldozatot hoztak. S részük volt abban, hogy az uradalom végül is bírói úton is igazat kapott, s megtarthatta a hegyi legelőket. – Két nagyobb darabot e hegyi legelőkből az uradalom megtartott saját használatára: ezeket allodiális szükségleteire kaszáltatja (hozamuk: öl szénában).
Karbunár:
Mint Nyimoesd, de: különtaxa-köteles gyümölcsöskertjeik itt sincsenek a subditusoknak. Továbbá: csak egy, 1 kövű gabonaőrlő vízimalom van privát subditus kezén, aki a szokott taxát fizeti utána az uradalomnak. – Továbbá: van egy kallómalom is privát kézben, évi különtaxája 1 Ft. – A falu határa II. osztályú. – Végül: van a falu területén egy földesúri deszkametsző (fűrészmalom) is, mely mindenben úgy működik, mint a fentebb részletesebben ismertetett pócsavelesdi földesúri fűrészmalom. Sőt: néhány forintos eltéréssel még az évi ráfizetés összege is egyezik amazéval. (Itt is éppen olyan részletes leírás és ugyanolyan részletes számítások, mint a Pócsavelesdinél.)
Budarásza:
Mint Nyimoesd; de különtaxa-köteles gyümölcsöskertjük itt sincs a subditusoknak. Továbá: itt öt, egyenként egy-egy kövű gabonaőrlő, és három kallómalom van privát subditusok kezén. Mind a gabonaőrlő, mind a kallómalmok után a szokásos taxát fizetik az azokat üzemben tartó subditusok. – A kocsmáltatás: mint Kisbelényesnél. – A falu határában levő erdő bükkös, és csak ritkán hoz bükkmakkot; hasznosítása egyébként: mint a nyimoesdi földesúri erdőké. – A falu határa II. osztályú. – Ebben a faluban is van egy uradalmi fűrészmalom. Működésére vonatkozóan lásd a karbunári fűrészmalommal kapcsolatban az ott bejegyzetteket; azzal a különbséggel, hogy az itteni, tehát a budrászai fűrészmalom évi ráfizetése több, mint 20 forinttal meghaladja a pócsavelesdi fűrészmalomét. – Végül, a szokásos adatok feljegyzését követően, ennél a falunál külön megjegyzést iktatnak be a conscriptorok. Ugyanis a falu határában: "reperitur parium seu album Marmor…", ez a márvány azonban lágy, "quemadmodum gypsus" ("mint a gipsz"), és bár nagy mennyiségben van, eddig semmiféle módon nem hasznosították. A hegy az uradalom tulajdona.
Szánk:
Mint Nyimoesd, de: különtaxa-köteles gyümölcsöskertjük nincs a subditusoknak. – Továbbá: a faluban nincs malom. – A földesúr itt is egy jobágyháznál kocsmáltat, állandó uradalmi kocsmaépület hiányában, de itt csak bort méret. – A falu határa a IV. osztályba sorolt minőségű.
Belényes-Szelistye:
Mint Szánk (respective: Nyimoesd), de a falu határa III. osztályú.
Telek:
Mint Szánk (illetve Nyimoesd), de: itt az uradalom - jobágyháznál, mert kocsma nincs -, csak pálinkát méret. – Továbbá: erdő nem tartozik a faluhoz; a subditusok a falu határán kívül eső, de nem túl messzire fekvő földesúri erdőkben faizhatnak. – A falu határa IV. osztályú.
Talp:
Mint Szánk (illetve Nyimoesd), a kocsmáltatás: mint Telek. – Faizásuk: mint Telek. – A falu határa III. osztályú.
Mézes:
Mint Szánk (illetve Nyimoesd), de: a földesúr itt csak bort méret. – Továbbá: erdő nincs a falu határában, de van nem messzire egy cserjés, az uradalom engedélye alapján abból szedegetik össze tüzelőjüket a subditusok. – A falu határa II. osztályú.
Nyégerfalva:
Mint Nyimoesd, de: különtaxa alá eső gyümölcsöskert nincs a subditusok kezén. – Ezenkívül: az egyik subditusnak van egy kétkövű, gabonaőrlő vízimalma, a szokásos taxát fizeti érte. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Erdő nem tartozik a falu határához: "sed lignationem habent subditi in proximis sylvis Dominalibus." – A falu határa II. osztályú.
Dragonyesd:
Mint Nyimoesd, de: különtaxa-köteles gyümölcsöseik nincsenek. – Továbbá: két, egyenként 1–1 kövű gabonaőrlő malom után fizetik a szokásos taxát üzembentartóik. – Az uradalom egy subditus-háznál méreti borát, sörét, pálinkáját. – Faizásuk: mint a nyégerfalvaiaké. – A falu határa III. osztályú.
Czigányesd:
A címben a falu nevének másik két változata is fel van tüntetve; az egyik "Pakalesd" = Pagmest; a másik: "Pantased" = Pantasesd; a leggyakoribb azonban, sőt: később ez lett a falu hivatalos neve is: Czigányesd. A hármas név eredetére utal a bevezető szöveg: "Praefata possessio occasione Urbarialis Regulationis a tribus ad unam reducta…" – Egyebekben: mint Nyimoesd, de: különtaxa-köteles gyümölcsöskertjük nincs a subditusoknak. – Továbbá: van egy kétkövű és egy egykövű gabonaőrlő malom privát subditusok kezén; a szokásos taxát fizetik utánuk évente. – Az uradalom itt is jobbágyháznál kocsmáltat, de itt csak pálinkát méret. – Erdő nem tartozik a falu határához, "sed lignatio subditis alibi concessa". – A falu határa IV. osztályú.
Belezsény:
Mint Nyimoesd; gyümölcsösök, malmok, kocsmáltatás mint Czigányesd. Erdejük nincs. (A conscriptorok itt a faizás lehetőségére sem utalnak úgy, mint az előző, erdő nélküli possessióknál.) – A falu határa III. osztályú.
Sebess:
Mint Nyimoesd, de: itt nincs különtaxa-köteles gyümölcsös a subditusok kezén. Továbbá: három, egyenként 1 kövű malom után fizetnek különtaxát. – Kocsmáltatás: mint Czigányesdben. – Bár a falu határában földesúri bükkösök vannak, az uradalom mégsem veszi hasznukat, mégpedig "ex eo, quod per Incolas ita desectae sint, ut in illis nec glandinatio haberi possit…" – A falu határa III. osztályú.
Lelesd:
Mint Nyimoesd, de: itt nincs a subditusok kezén különtaxa-köteles gyümölcsös. – Ezenkívül: egyetlen, egykövű malom után fizet üzembentartója különtaxát évente. – A földesúr itt nem kocsmáltat. – Bükkerdejéből az uradalom amellett, hogy a subditusok faizzák, ki is termeltet tüzifát. A makkot bérbe adja. – A határ III. osztályú.
Buntyesd:
Mint Sebess (illetve Nyimoesd), de: itt az uradalom csak bort méret ki, jobbágyháznál. – A földesúri erdők hasznosítása: mint Lelesdnél. – A falu határa IV. osztályú.
Szoód:
Mint az előző falu (illetve Nyimoesd), de: itt van két malom a subditusok kezén. – Továbbá: Az uradalom itt nem kocsmáltat. – Az erdők hasznosítása: mint Lelesdnél. – A falu határa IV. osztályú.
Feritze:
Mint az előző falu (illetve Nyimoesd), de: itt csak egy egykövű gabonaőrlő malom van subditus kezén; a szokott taxát fizeti utána. – Továbbá: a földesúr itt nem kocsmáltat. – A földesúri erdők hasznosítása: mint Lelesden. – A falu határa III. osztályú.
Alsó Pojény:
Mint az előző falu (illetve Nyimoesd), de: itt két, egyenként 1–1 kövű malom van subditusok kezén, s a szokott taxát fizetik utánuk. – A földesúri erdők hasznosítása: mint Lelesdnél. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határa III. osztályú.
Felső Pojény:
Mint az előző falu (illetve Nyimoesd), de itt három, 1–1 kövű malom van a subditusok kezén. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határa IV. osztályú.
Belényes-Kocsuba:
Mint az előző falu (illetve, mint Nyimoesd); malmok ugyanúgy, mint Felső Pojényban. – A földesúr itt sem kocsmáltat. – A falu határa II. osztályú.
Gurány:
Mint az előző falu (illetve Nyimoesd), de: itt két gabonaőrlő, 1–1 kövű vízimalom van subditusok kezén; a szokott taxát fizetik utánuk. Az uradalom itt jobbágyháznál kocsmáltat, és csak borát méreti ki. – A falu határa III. osztályú. – Továbbá: van a faluban egy uradalmi fűrészmalom. A fűrészmalom leírása, készítményei, a jövedelmezőségére vonatkozó számítások módszere teljesen megegyező a pócsavelesdi uradalmi fűrészmaloméval. Ez a malom is ráfizetéses; a ráfizetés mérve azonos a budarászai uradalom fűrészmaloméval.
Petrócz:
Mint Nyimoesd, de: különtaxa-köteles gyümölcsös itt sincs a subditusok kezén; viszont van két, 1–1 kövű malmuk, melyek után a szokásos évi taxát fizetik. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határa IV. osztályú.
Bróst:
Mint az előző falu (illetve Nyimoesd), de: itt malom sincs a subditusok kezén. – A földesúr itt nem kocsmáltat. – Továbbá: a falu határában nincs földesúri erdő, "sed solum exigua Dumeta ex parvis Betulis (=nyírfákból) consistentia, lignationem attamen habent subditi in proximis Sylvis Dominalibus." – A falu határa IV. osztályú.
Dombrovány:
Mint Nyimoesd, de: itt nincs a subditusoknak különtaxás gyümölcsöskertjük; ezenkívül: két, 1–1 kövű malom van a kezükön, a szokott taxát fizetik utánuk. – Uradalmi kocsmaépület híjján a földesúr itt egyik subditus házánál kocsmáltat, de csak borát méreti. – Faizásuk: mint a bróstiaké. – A határ II. osztályú.
Bragyet:
Mint Dombrovány (illetve Nyimoesd), de: itt a subditusok kezén három, 1–1 kövű malom van, a szokott taxát fizetik utánuk. – Az uradalom itt nem kocsmáltat. – A földesúri erdők hasznosítása: mint Lelesdnél. – A falu határa II. osztályú.
Kis-Koh:
Mint Bragyet, de: itt négy gabonaőrlő malom van a subditusok kezén; megfizetik utánuk a szokott taxát. – Uradalmi kocsmaépület nincs; az uradalom egy jobbágyháznál méreti rendszeresen borát. – A falu határa III. osztályú.
Magura:
Mint Kis-Koh, de: itt malom nincs a subditusok kezén. – Az uradalom egy jobbágyháznál méret rendszeresen pálinkát, miután nincs uradalmi kocsmaépület. – A falu határa III. osztályú.
Felső Valle Nyágra:
Mindenben: mint Magura, de a falu határa IV. osztályú.
Alsó Valle Nyágra:
Mint az előző falu, de: itt van az egyik subditus kezén egy egykövű malom; a szokott taxát fizeti érte. – A falu határa II. osztályú.
Szudrits:
Mint az előző falu (malom is); de: a földesúr itt nem kocsmáltat. – A falu határa II. osztályú.
Kakacsény:
Mint az előzők, de: itt nincs malom, nincs kocsmáltatás sem. – A határ II. osztályú.
Köszvényes:
Mint az előzők, de: malom itt sincs; az uradalom viszont itt kocsmáltat: egy subditus házánál méreti ki rendszeresen pálinkáját. – A falu határa II. osztályú.
Belényes-Lázur:
Mint az előzők, de: itt két, egyenként 1–1 kövű malom van. – Itt is csak pálinkát méret ki jobbágyháznál az uradalom. – A falu határa III. osztályú.
Balalény:
Mint az előzők, de: itt van egy egykövű, gabonaőrlő vízimalom az egyik subditus kezén, a szokott taxát fizeti érte. – A falu határa II. osztályú.
Henkeres:
Mint az előzők, de: itt nincs malom. – Itt is jobbágyháznál kocsmáltat az uradalom, de itt csak borát méreti. – Erdejét a szokásos hasznosítási módokon kívül karóhasíttatással is hasznosítja. Jövedelemszámítás erre a hasznosítási ágra is kidolgozva, ugyanúgy, mint az eddigiekre. – A falu határa III. osztályú.
Merág:
Mint az előzők, de: itt nincs malom, továbbá: kocsmáltatás ugyanúgy, de itt csak pálinkát méret ki az uradalom. – Az erdőkben itt is vágat karót az uradalom. – A falu határa II. osztályú.
Tarkaicza:
Mint az előzők, de: itt van négy, egyenként egy-egy kövű gabonaőrlő- és egy kallómalom a subditusok kezén. – Az uradalom ebben a faluban nem kocsmáltat. – A falu határához tartozó erdő hasznosítása karókészíttetéssel is. – A falu határa IV. osztályú. – Továbbá: a falu mellett terül el egy hatalmas uradalmi erdőség, mely tölgyes és bükkös, s ez az erdőség a "Fejedelem Erdeje", de "Gyalu Máre"-nak is szokták nevezni. Ez az erdőség ezen a falun kívül érintkezik Tatárfalva, Fenes, valamint Jánosfalva falukkal is, sok óra járásnyi területen. Nagyon sok jó tüzi- és épületfát lehetne ebből a hatalmas erdőségből kitermeltetni, ámde a hegyek-völgyek, a szakadékok nagyon megnehezítik a szállítást, s a tüzifakivágáshoz kevés a rendelkezésre álló robotoló jobbágykéz is. Ezért elsősorban rönköket termelnek ki ebből a hatalmas erdőségből, s innen látják el a pócsavelesti, a karbunari, a budaraszai és a gurányi uradalmi fűrészmalmokat rönkökkel. Ezek kisebb részben tölgy-, nagyobb részben fenyőrönkök.
Tatárfalva:
Mint a Tarkaiczat megelőző falvak, de: itt két, egy-egy kövű gabonaőrlő malom van a subditusok kezén. – Az uradalom ebben a faluban nem kocsmáltat. – A falu határa II. osztályú.
Tárkány:
Mint Tatárfalva, de: itt nincs malom. – Viszont van uradalmi kocsmaépület. Ez sárral bevert vesszőfonat-falú, zsindelytetős épület, 2 szoba, konyhás, s egy szalmazsúppal fedett, romladozó kis pince is tartozik hozzá. Az uradalom borát és sörét méreti ki benne. – Az erdőket a szokásos módon és karókitermeltetéssel is hasznosítja az uradalom. – A falu határa I. osztályú.
Fenes:
Mint az előzők, de: itt van két, egyenként 2–2 kövű és egy egykövű malom a subditusok kezén. – Az uradalom egy subditus házánál méreti ki borát, sörét, pálinkáját. – Az erdők hasznosítása: mint Tárkány possessiónál. – A falu határa I. osztályú. – Az összeírók megjegyzése a falu határában található fekete márványról: "In territorio hujus possessionis reperitur Nigrum Marmor, e quo Braeteae (=vékony lapok) pro Statu(is) fieri queunt; caeterum autem pro nulla alia re aptum; quod Marmor quidem hucadusque nullum proventum intulit; isthic attamen pro statu Notitiae annotatur."
Füszegy:
Mint az előzők, de: az uradalom itt egy subditus házánál kocsmáltat, és csak pálinkát méret ki. – Bükk- és tölgyerdejét részben kevés tüzifakitermeléssel, részben a makkoltatás bérbeadásával hasznosítja az uradalom. – A falu határa II. osztályú.
Jánosfalva:
Mint az előzők, de: a kocsmáltatás és a földesúri erdőhasználat mint Füszegy possessiónál. – Továbbá: Van itt egy kb. 4 mérő kapacitású "plaga dominalis, quas uno anno inseminari, alio anno autem falcari assolet." Amikor a vetés van soron, akkor rendszerint zabbal vetik be. Amikor viszont füves esztendő következik, akkor lekaszálnak róla kb. 3/4 ölnyi szénát. Ez a darab föld eléggé termékeny; a falu határa I. osztályú.
Belényes-Sonkolyos:
Mint az előzők, de: itt három, egy-egy kövű gabonaőrlő malom van a subditusok kezén; a szokásos évi különtaxát fizetik értük. – Az uradalom kocsmaépület hiányában itt is egy subditus házánál kocsmáltat, de itt csak bort méret. – Erdőhasználat és -hasznosítás: mint Füszegynél, de itt karót is hasíttat az uradalom, eladásra. Továbbá: "habet dominium in territorio hujus possessionis unam terram arabilem, 50 metretarum capacem; quae terra uno anno pro quiete relinquitur, alio anno vero inseminatur tritico mixto." (Itt is - csakúgy, mint minden tételnél -, részletes tiszta jövedelem-számítás.) – A falu határa I. osztályú.
Borz:
Mint az előzők, de: itt öt, egyenként egy-egy kövű gabonaőrlő malom van a subditusok kezén; a szokott taxát fizetik utánuk. – Az uradalom itt is subditus házánál kocsmáltat, de itt csak pálinkát méret. – Erdőhasznosítás: mint Füszegy possessiónál. – A falu határa III. osztályú.
Sólyom:
Mint az előzők, de: itt egy kétkövű gabonaőrlő malom van egy subditus kezén; a szokott taxát fizeti érte. – Kocsmáltatás: mint Borznál. – Erdőhasznosítás: mint Belényes-Sonkolyosnál. – A falu határa: III. osztályú.
Belényes-Szentmiklós:
Mint az előző: az itteni malom egykövű. – Kocsmáltatás: ugyanúgy. – Jóllehet a falu határában erdők nincsenek: "Lignationem attamen habent subditi in proximis silvis dominalibus Örvényesiensibus."
Venter-Rogoz:
Tulajdonképpen két különálló falu volt, de: "occasione urbarialis regulationis ad unam reductae…" A jobbágyok robotja, szolgáltatásai szempontjából: mint az előző falvak. – Egyébként: van a falu területén egy uradalmi ispánház ("domus dominalis spanalis"), mely a jelenlegi sedis vacantia idején épült fel, fagerendákból, zsindely fedelű, 3 szobás, konyhakamra is tartozik hozzá. – A subditusok kezén van öt, egyenként 1–1 kövű gabonaőrlő vízimalom; a szokásos különtaxát fizetik utánuk. – Továbbá: a Hollód folyó partja felett kiemelkedő szőlőhegyen allodiális szőlők. Ezeket a szőlőket 1771-ben báró Patachich váradi püspök kezdte telepíttetni. – A kb. 123000 -ölt kitevő, betelepítésre kijelölt területből a püspök távoztáig, tehát a jelenlegi sedis vacantia elkövetkeztéig, 89000 -ölnél is többet telepítettek be. A szőlőhegy neve: Hollódi szőlőhegy. Ezek a szőlők - éppen a telepítés folyamatossága miatt -, az összeírás idején még ráfizetésesek voltak. Részletes jövedelmezőségi számítások. Ezen a szőlőhegyen van egy sajátos építésű uradalmi présház is: "Domus Torcularia, ad formam currulis, e Lignis Trabalibus erecta, Scandulis tecta." Ez a kocsiszín-formára épült présház 7×3 öl alapterületű. – A falun kívül, de még annak határában van egy uradalmi beszálló vendéglő, valamint egy uradalmi vámszedőhely (vámház) is. Utóbbi az uradalom által fenntartott hidak közé, a töltésre épült. Mindkét épület fából, a fára rávert sárral, zsindelytetővel épült. Az egyébként tágas beszálló-vendéglő azonban már eléggé rozzant állapotban van. Tartozik hozzá a házbeli szokásos mellékhelyiségeken kívül (részletes felsorolás) egy istálló, egy kocsiszín és egy pince is. Utóbbi szilárd építőanyagokból épült. A vendéglőt és tágas udvarát, benne a felsorolt melléképületeket két kocsibejáróval megszakított sövénykerítés veszi körül. (Részletes, több folióra kiterjedő jövedelemszámítás is a kocsma, illetve a beszálló-vendéglő, valamint a vám jövedelméről, az eddig szokásos módon: több évi tényszámok alapulvételével, illetve számtani átlagolásával.) – A vámjövedelem számbavételénél a conscriptorok tételesen felsorolják azokat a vaskóhi uradalomhoz tartozó helységeket, amelyek külön egyezség alapján évente egy összegben fizetik ki a vámot, illetve átalányt fizetnek a hidak használatáért. A helységek nevei mellett ezek az átalányösszegek is megvannak, jóllehet ezeket a pénzösszegeket nem átalány, hanem a "vámmentesség megváltása" címén szedeti tőlük az uradalom. – Az egyesített két falu határában levő bükkösökből és tölgyesekből fát nem termeltet ki az uradalom, mégpedig azért nem: "Cum vix pro foco subditorum sufficiant". Az erdők makktermését azonban bérbe szokta adni. – Az egyesített falvak határa II. osztályú.
Hidastelek praedium:
Ennek az uradalomnak ez az egyetlen praediuma. Terjedelmes földesúri szántók (kapacitásuk: pozsonyi mérőben) és földesúri rétek (területük: kaszásokban). E szántók és rétek túlnyomó többségét hosszú időn át, egészen az 1776. esztendőig a vaskóhi uradalmi provizor kapta meg bérbe a váradi püspököktől, igen olcsó árendáért. 1776 után azonban a sedis vacantia idejére birtokba lépő kamara már nem adta oda árendába a provizornak, hanem árverésre bocsátotta a bérletet, s ezen az úton több, mint kétszeres árendát ért el érte, a provizor által addig fizetetthez képest. – A Hollódi vendéglős, ki egyben az ottani uradalmi vámszedőhely kezelője is, jövedelemkiegészítés címén használ keveset e praediumbeli szántókból és rétekből. – A praediumhoz földesúri tölgyesek is tartoznak. Ezekből fát is termeltet ki az uradalom, de makkjukat is bérbe szokta adni.
Örvényes:
Mint a fentebbi falvak, de: korábban ebben a faluban is egy subditus házánál kocsmáltatott az uradalom, a sedis vacantia bekövetkezte óta azonban a kamara építtetett egy új kocsmaépületet. Ez faépület, szoba-konyha-kamrás, s még a pincéje is fából épült. Kocsiszín is tartozik hozzá. Utóbbi szintén fából; ez is, a kocsma maga is zsúpfedelű. Ebben az új kocsmában az uradalom bort, sört, pálinkát egyaránt méret. – Az egész komplexumot sövénykerítés veszi körül. Részletes jövedelmezőségszámítás az új kocsmáról. – Továbbá: ebben a faluban egy egykövű gabonaőrlő malom van az egyik subditus kezén, a szokott különtaxát fizeti érte. – A földesúri bükkösöket, tölgyeseket, melyek a falu határában vannak, részint kevés tüzifakitermeléssel, részint a makktermés bérbeadásával hasznosítja az uradalom. – A falu határa III. osztályú.
Gyoszán-Forró:
Mint az előző falvak, de: itt az uradalom egy subditus házánál kocsmáltat és csak bort méret. – A falu határa I. osztályú.
Preszáka:
Mint az előző falu, de itt az uradalom a subditus-háznál csak pálinkát méret ki. – A falu határa III. osztályú.
Ujlak:
Mint az előzők; az uradalom itt is subditus-háznál kocsmáltat, de itt bor, sör és pálinka egyaránt fogy. – Továbbá: a falu határában van egy darab földesúri rét, melyet az uradalom saját allodiális szükségleteire kaszáltat. (Hozama: öl szénában.) – A falu határa I. osztályú.
Petrány-Vallány:
Azonos possessio kettős névváltozata együtt. A falu egyébként rendszerint vagy egyik, vagy másik néven szerepel, a consriptorok az esetleges félreértés elkerülésére együtt adják a két nevet. – Mint az előző falvak, de: itt egy egykövű malom van az egyik subditus kezén; a szokot különtaxát fizeti érte. – Továbbá: az uradalom itt nem kocsmáltat. – A falu határához tartozó földesúri erdők bükkösök, de: "in parte… dumetis repletae…" Ennek a cserjésnek nem sok hasznát veszi az uradalom, a bükkös részt azonban a szokott módon hasznosítja. – A falu határa II. osztályú.
Pokola:
Mint az előzők, de: itt két, egy-egy kövű gabonaőrlő malom van; ezek közül az egyik a faluközösségé, a másik egy privát subditus kezén. Mind a faluközösség, mind a privát subditus a szokott taxát fizeti értük. – Az uradalom itt egy jobbágyháznál kocsmáltat, de itt bort, pálinkát és sört egyaránt méret. – E falu határában nincsenek erdők: "Sylvae dantur hic loci nullae, sed exigua dumeta; nam sylvae penitus excisae sunt; lignationem attamen habent subditi in proximis sylvis dominalibus." A cserjést egyébként az uradalom sem hasznosítja. – A falu határa II. osztályú.
Feneres:
Mint az előző falvak, de: itt egy egykövű gabonaőrlő malom van az egyik subditus kezén; a szokot különtaxát fizeti érte. – Az uradalom itt is egy subditus házánál kocsmáltat, de itt csak bort méret ki. – Az erdő hiányáról: "Sylvae hic loci dantur nullae oultae, sed decisae et depopulatae, in circuitu suo 3/4 horae magnae." (A subditusok faizásáról itt nem szólnak.) – A falu határa I. osztályú.
Szokány:
Mint az előző falvak, de: az uradalom itt egy jobbágyháznál csak bort méret ki. – Továbbá: Az erdőket itt is kipusztították: "Sylvae in territorio hujus pagi proprius existentes, sunt excisae, et pro appertinentiis postfundualibus exstirpatae." – A falu határa II. osztályú.
Dragottyán:
Mint az előzők; az uradalom itt is egy subditus házánál kocsmáltat, de itt bort, pálinkát és sört egyaránt méret. – Ennek a falunak határában már vannak erdők; bükkösök, tölgyesek, cseresek; ezeket az uradalom a szokott módon hasznosítja. – A falu határa II. osztályú.
Remete:
Midőn ezt a falut a jelenlegi váradi püspöki sedis vacantia kezdetén átvette a kamara az uradalommal együtt, itt egy romjaiban álló, szalmazsúpos kocsma volt. Azóta felépíttetett a kamara a régi helyén egy tágas faépületet kocsmának, s azt zsindellyel fedette. Ebben az új kocsmában az uradalom bort, sört, pálinkát egyaránt méret. – Egyebekben: mint az előző falvak, de: itt négy, egy-egy kövű gabonaőrlő malom van privát subditusok kezén, s utánuk megfizetik a szokásos különtaxát. – A falu határában levő földesúri erdőség két darabban van. Van egy nagyobb, ez tölgyes, s van egy kisebb darab, ez pedig bükkös. Hasznosításuk: mint az előző falvakban. – A falu határa I. osztályú.
Dsoszán-Gurbesd:
Mint az előző falvak (malmok: pontosan úgy, mint Remete possessiónál), de: az uradalom itt egy jobbágyháznál kocsmáltat, bort, pálinkát és sört egyaránt méret. – A falu határában levő erdők bükkösök és tölgyesek; hasznosításuk: mint az előző falvakban. – A falu határa II. osztályú.
Kebesd:
Mint az előző falvak, de: itt hét, egyenként egy-egy kövű gabonaőrlő vízimalom van privát subditusok kezén, kik a szokott különtaxát fizetik utánuk. – Kocsmáltatás és az uradalmi erdők; mint az előző faluban. – A falu határa II. osztályú.
Rossia:
Mint az előző falvak, de: itt öt egykövű malom van a subditusok kezén. – Kocsmáltatás mint Dsoszán-Gurbestben. – A faluhoz tartozó földesúri erdők tisztán bükkösök; hasznosításuk: a szokásos. – A falu határa II. osztályú.
Szohodol-Lázur:
Mint az előző falvak, de: itt három, egyenként 1–1 kövű gabonaőrlő vízimalom után fizetik a subditusok a különtaxát. – Továbbá: az uradalom itt egy subditus házánál kocsmáltat, de csak bort méret. – Erdők és hasznosításuk: mint Rossia-ban. – A falu határa IV. osztályú.
Meziád:
Mint az előző falvak, de: itt hét, egyenként egy-egy kövű malom után fizetik a különtaxát a subditusok. – Az uradalom itt is egy subditus házánál kocsmáltat, de itt bort, pálinkát és sört egyaránt méret. – Erdők és hasznosításuk: mint az előző falvakban. – A falu határa II. osztályú.
Petrász-Solymos:
Mint az előző falvak, de: itt két, egyenként egy-egy kövű malom van a subditusok kezén, s fizetik utánuk a szokásos különtaxát. – A földesúr itt is subditus házánál kocsmáltat, de itt csak bort méret. – Az uradalmi erdők tisztán tölgyesek; hasznosításuk: mint az előző falvaknál. – A falu határa II. osztályú.
Gyalán:
Mint az előző falvak; az uradalom itt is subditus házánál kocsmáltat, de itt csak pálinkát méret. – Az itteni erdők: "…sunt communes, cum oppidanis Belényesiensibus, sed per eosdem oppidanos, quorum propriae esse praetenduntur, ita excisae, ut saltem aliquae quercus adhuc supersint, et Dominium nec ex Lignatione, neque vero e Glandiantione quidpiam amplius prosperare possit." – A falu határa II. osztályú.
Szentmárton:
Mint az előző falvak; a kocsmáltatás: mint Gyalánnál. – Továbbá a falu határában vannak: földesúri szántók (kapacitásuk pozsonyi mérőben); két nyomásban művelteti ezeket az uradalom. – Földesúri rétek (területük kaszásokban, hozamuk öl szénában; az uradalom saját allodiális szükségleteire kaszáltatja őket). – Erdő nincs a falu határában. ("Sylvae hic loci dantur penitus nullae.") – A falu határa I. osztályú.
Ezzel zárul a belényesi uradalom összeírása. Az öszeírási szöveges részt éppen úgy rekapitulációs táblák, az uradalmi alkalmazottak illetménykimutatása, majd pedig az úrbéri tabellák követik, mint a nagyváradi püspöki uradalomnál. – Szerkezetileg, sőt: tartalmilag is sokban egyező azzal ez a rész (természetesen az uradalmi alkalmazottak más személyek, de javadalmazásuk lényegtelen eltérésekkel csaknem azonos; az úrbéri tabellák pedig azonos fejrovatokat tartalmaznak, stb.), mely ebben az UC 125 : 1 (c) jelzetű kötetben az 1772. oldaltóla 2560. oldalig olvasható. Éspedig: a rekapitulációk és alkalmazotti javadalmak 1772-től 1782-ig, az úrbéri tabellák 1783-tól 2560-ig. – A kötet maga azonban nem zárul le ezzel, mert benne van még a nagy birtokkomplexum negyedik uradalma: a vaskóhi uradalom is. Az erről szóló tartalmi kivonatot lásd UC 125 : 1 (d) jelzet alatt.
Belényesi uradalom. (Bihar m.)
a) mezőváros: Bellényes
b) falvak: Alsó-Vale-Nyágra – Alsó-Pojény – Balalény – Belesény – Belényes-Kocsuba – Belényes-Lazar – Belényes-Szelistye – Belényes-Sonkolyos – Belényes-Szent Miklós – Borz – Brostt – Bragyet – Burda – Budarasza – Buntyesd – Dombrovány – Dragottyán – Dragonyest – Dsoszán – Gurbesd – Felső-Pojeny – Felső-Válye-Nyágra – Fenes – Feneres – Fericse – Füzegy – Gurány – Gyalán – Gyoszán-Forro – Henkeres – Janos-Falva – Kakacsény – Karbunár – Kebesd – Kiss Belényes – Kiss Kóh – Köszvényes – Kreszulya – Kuráczel – Lelesd – Magura – Morág – Mézess – Meziád – Nyeger-Falva – Nyemoesd – Örvényes – Pakalest – Pantasest – Cziganyest – Petrány-Vallány – Petrász – Solymos – Petrósz – Pocsavelest – Pokola – Preszáka – Remete – Rossia – Száka – Sebess – Szent Márton – Szoód – Szohodol-Lázur – Szokány – Solyom – Szudrics – Talp – Tárkány – Tarkaicza – Tatár-Falva – Telek – Ujlak – Venter-Rogoz
c) praedium: Hidas-Telek

Tartalomgazda