| Szöveg |
Conscriptio
Név szerint felsorolt királyi komisszáriusok által készített összeírás a gyulai várbirtokról. A kommisszáriusok: Felső-Magyarországon, a király zsoldjában szolgáló tisztek. A 16. század közepe táján készült eredeti után, a 18. század elején készített másolat különösen a hely- és tulajdonneveknél tartalmaz igen sok elírást. Datálás nélkül. Modern kori levéltárosi feljegyzés szerint az eredeti 1559-ben készült. A forrás verifikációs kontroll nélkül – a súlyosan hibás másolás miatt – csak erősen csökkentett értékkel használható!
Gyula oppidum:
Az oppidum előljárói királyi privilégiumot mutattak be, mely szerint minden néven nevezendő szolgáltatás alól örökre mentesek. A városhoz tartozik egy praedium is (nevét nem adják meg a conscriptorok), mely különösen állattartásra alkalmas. A városnak vámszedési joga is van. A város mellett van két malom, ezek összesen 6 kővel járnak, jövedelmük a váré. Az oppidanusok csak fát és bort kötelesek fuvarozni a várnak, egyéb szolgáltatásuk nincs.
Békés oppidum:
A conscriptorok megjegyzik előljáróban: csak azért nem jegyzik fel az oppidanusok névsorát, azért nem közlik terméseredményeiket, nhogy a török bármilyen úton-módon is esetleg adatok birtokába juthasson a lakosság számára és vagyoni helyzetére vonatkozóan. Hiszen a török amúgyis, a várostól nem messzire lévén, eleget sanyargatja őket. – Censusuk: Kétszer egy évben, Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor fizetendő 75–75 Ft. – A tizedet minden terményükből megadják a püspöknek, a kilencedet a földesúrnak. A kocsmáltatást a földesúr tetszése szerinti időszakban gyakorolhatják. A város határában levő két, összesen 3 kőre járó malom jövedelem a gyulai váré. Ha az oppidumban új bírót választanak, kötelesek az oppidanusok a gyulai várba beadni 1 hordó bort, továbbá a várkapitánynak „aliquod honetum munus exhibere.” A gyulai várhoz tartozó halastavaknál s a vár egyéb helyein kötelesek az összes szükséges munkálatokat elvégezni. Kötelesek az asztali fogyasztásra szolgáló apró ajándékokat is megadni (= diuersa parvalia victualiorum” így!). A város területén vannak „certae aquae piscabiles”. – A vámszedőhely jövedelme is a gyulai váré.
Simánd oppidum:
Itt sem írják ki az oppidanusok névjegyzékét a conscriptorok, szintén a töröktől féltükben. – Censusuk: Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor fizetendő 20–20 Ft. Egyebekben megegyezik Békés oppidummal, azzal a különbséggel, hogy itt nincs vámszedőhely, s az apró victualia közt tételesen felsorolja a teheneket, tyúkokat, libákat, kacsákat „et ys similia”, amit szolgáltatniuk kell a gyulai várba.
Az összeírás ezután 15 falut sorol fel. Sajnos e falvak névírása olyan elírási hibákat is tartalmaz, amelyek miatt azonosításuk nem egy esetben lehetetlen. E falvaknál csak a subditusok sima névsorát közli egymásután, majd összevontan adja meg azonos urbarialis adataikat. S jóllehet ebben az összevont, valamennyire érvényes urbarialis adatsorban 17 falut említ, mint előzőleg felsoroltat, a felsorolásban csak az oldalt jegyzett 15 falu szerepel! Köztük
Fábián:
Deserta. – Szolgáltatásaik: Censust adnak (Csak a másolat hibásságára jellemzőként jegyzem meg, hogy ez a mondat így kezdődik: „Dant centum” – jól formált, félre nem érthető „t”-vel!), mégpedig kétszer egy évben, Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor minden subditus fizet 50–50 dénárt. – A tizedet megadják a püspöknek, a kilencedet a földesúrnak. – Minden öt sertés után kötelesek 1 sertést beadni a földesúrnak. De akinek nagyobb a sertésállománya, az is csak egy sertést ad. Viszont az, akinek csak 4 sertése van, 4 dénárt fizet megváltásképpen. – Karácsonykor minden jobbágy ad 1 dénárt, továbbá 2 tyúkot, vagy 1 búzakenyeret („vel panem Triticeum, alias Tortam”). De vannak olyan falvak is, melyekben a jobbágyok 4–6 kenyeret is beadnak karácsonykor a földesúrnak. Húsvétkor szintén adnak a jobbágyok 1–1 dénárt és 10 tojást, s vagy beadnak két tyúkot, vagy egy sódart, avagy hasonló értékű egyéb ajándékot. Kötelesek 1 szekér karácsonyi fát behordani, vagy szekerenként ezt a szolgáltatást 10 dénáron megváltani. Minden falu ad évente 1 vagy két vágótehenet. (Az ez után következő rész annyira zavarosan, értelmetlenül, nem létező szavakkal van másolva, hogy értelme csak nehezen hámozható ki. Kb. az, hogy még több vágótehenet is ad némelyik falu, de ezt önként teszik, mert a vár védelmükre szolgál, s élelmiszerekkel hiányosan van ellátva.) – A kocsmáltatást e falvak évente 2–3 hónapon át gyakorolják. – A robotról: „Omnibus servitys et laboribus Domino Terrestrj debitis circa (a szövegben hibásan: „Urca”!) Arcem, vel in alys locis tenentur.”
A következő falvak e 15 falutól eltérő úrbéri kötelezettségekkel tartoznak:
Mest:
Subditusok névjegyzéke (minden egyéb adat nélkül). Censusképpen az egész falu fizet Szt. Györgykor 6 1/2 forintot, Szt. Mihálykor ugyanannyit. A falu határában van a gyulai várnak egy kis szőleje. Kötelesek a lakosok művelni, őrzéséről is gondoskodni. – Saját szőleik után – az extraneus szőlősgazdákkal együtt – kilencedet adnak a földesúrnak. Az extraneusok („peregrini Coloni” – kb. 100 ilyen van) ezenfelül adnak minden hordó bor után 16 dénárt a földesúrnak, s szüretkor mindegyikük ad egy köblös árpát. Szüretkor minden falubeli szőlősgazda köteles részt venni a földesúri szőlők szüreteléséhez szükséges hordók előkészítésében, feltöltésében s kocsira segítésében. A fuvart már más falubeli jobbágyok adják. – Tizedet és kilencedet nem adnak.
Az ez után következő falvakat e módszer szerint dolgozza fel a conscriptio. Az alábbiakban csak azokat a helységeket emelem ki név szerint is, melyeknél eltérések vagy lényeges adatok vannak. Ismételten lerögzítem: a másolat igen rosszul sikerült, nagyon sok az értelemzavaró elírás benne.
Vary:
A subditusok a szokásos szolgáltatások alól mentesek, mert ősi szokás szerint ők adják a gyulai várhoz egész éven át az őrszolgálatot teljesítő katonákat. – Tartanak ezenfelül halászat idején 4 földesúri halászt; továbbá: nagybőjtben adnak két kosár halat. – Saját rétjeikről szénát is szolgáltatnak a várnak. – A falubeli 3 kövű malom szintén a várnak szolgáltatja jövedelmét. – Kötelesek tavasszal a gyulai vár körüli zöldségeskertben minden szokásos tavaszi veteményezési és egyéb munkát elvégezni.
Vadas:
A falubeliek különleges szolgáltatásai: (amennyire a szinte értelmetlenre sikerült másolatbl kivehető) kötelesek a várbeli kocsik és szekerek javításáról gondoskodni. – Erdőség van a falu mellett. Régi szokás szerint ők vágják ki a gyulai vár számára szükséges fát, de a szállítást már a várbirtok más falubeli jobbágyai végzik. – Censust, tizedet, kilencedet, sertést úgy szolgáltatnak, mint a fentebbi falvak jobbágyai. Ugyanígy adják a kisebb datiat, victualiat is.
Pisky:
Az itteni subditusok is kötelesek a vár körüli veteményeskertekben dolgozni.
Moricz-Herczogh:
Censust nem adnak. Tizedet, kilencedet csak búzából adnak. Kötelesek a várbirtok allodiális rétjein és gabonatábláin szénát és gabonát kaszálni, ill. aratni. Borszállításra is a földesúr tetszése szerinti robotra is kötelezettek.
Ezután 3 olyan falu következik, amelyeknek urbarialis kötelezettségei egyformák:
Sanua (!), Alsódobos, Felsődobos:
E falvak lakosságának többsége szénégető. Kötelesek Gyula várát a kellő mennyiségű faszénnel ellátni – ősi szokás szerint. Egyéb urbarialis szolgáltatások alól mentesek. – Kötelesek azonban az úr borából évente 1 hordót kimérni. – Húsvétkor adnak összesen 200 db. víziszárnyast (vadkacsát, vadlibát) a földesúri asztalra. Az 5 sertés utáni 1 sertést ők is adják úgy, mint a fentebbiek. Kötelesek aratáskor személyenként 1 kereszt búzát vagy árpát levágni, felgyűjteni, saját fuvarral beszállítani a földesúri asztagba. – A gyulai vár halastavainál, a várárok karbantartásánál ők is dolgoznak.
Samollyozin (!):
„Cum undecim exiguis villis” – ám ezek nincsenek felsorolva! A falvak – deserták, „in quibus nec unus Colonus moratur.” A samollyozinbeliek azonban a sertést úgy szolgáltatják, mint az előző falvak; taksát annyi fizetnek, amennyiben megegyeznek a gyulai vár prefektusával. A vár körül szükséges munkákat is ők végzik. – A falubeli vámszedőhely jövedelme a várat illeti meg.
Az összeírók ezután megemlítik azokat a falvakat, melyek egykor a csanádi püspökéi voltak, de ez idő szerint a gyulai várhoz tartoznak, illetve oda szolgálnak, miután a püspökség nincs a helyén a török miatt. A feljegyzett falvak közül Pabartól Peskig jegyzett 6 falu. Közülük Szechey a bellyi kastélyhoz tartozott. Ugyanígy voltak az aradi káptalannak is falvai, melyeket a király engedélyével Horvath Ferenc használ mindaddig, míg várkapitány marad Gyulán; ha leköszön vagy más módon megválik a kapitányságtól, a falvak királyi kolláció alá kerülnek. (A jegyzékben a Belly castellumot követő 3 falu.) – Varkocz Tamásnak is volt Makón egy birtokrésze és Firgett falu egészben az övé volt. Ezeket a király hűtlensége miatt elvette tőle. E falvakat el kell foglalni a gyulai vár használatára. Majd azokat a falvakat sorolja fel, melyek a magvaszakadt Jaksicz családé, részben az aradi káptalané és a csanádi püspöké voltak – a jegyzékben Csomorkánytól Bassarakig terjedő 8 falu -, de amelyeket most szintén, ugyancsak a török miatt, a gyulai várbirtokhoz kell csatolni. Ugyanezeknek a possessoroknak volt néhány olyan faluban is birtokrészük, mely falvka ez idő szerint már a törökök kezén vannak (a jegyzékben Kerekegyházatól Sixoig terjedő 7 possessio). Ezeket is a gyulai vár tartozékaiként kell nyilvántartani, s csak a király rendelkezhet felettük (ha tudniillik a töröktől visszakerülnének).
Tápé:
Ez a falu egykor Szeged városáé volt, most a gyulai várhoz tartozik ez is. Lakosai évente egy összegben fizetnek 16 Ft censust.
Kisjenő:
A falu egykor a váradi káptalané volt, most szintén Gyula várához tartozik; a vámmal együtt, amelynek jövedelme szintén a váré, kb. évi 100 forintot hoz ez a possessio.
Klárafalva:
Az erősen hibás másolatban világosan „Earafalva”-nak van írva a neve! Miután azonban egyik compossessora Macedoniay Péter, nem vitás, hogy a Torontál megyei Klárafalvával azonos! – A falubeli egyik birtokrész Macedoniay Péteré, a másik Paloczay Boldizsáré volt, de utábbi hűtlensége iatt birtokrésze a koronára szállt, s most Gyula várához tartozik.
Az összeírás végén a királyi biztosok leszögezik: mielőbb fontos lenne Gyula várában, illetve az oppidumban egy nagyobb kocsmát építtetni, ahol a király fiskális jövedelmeinek gyarapítására mérnék a bort; van ugyan most is bormérés a várban, de azt a tisztek a maguk zsebére gyakorolják, s nem is kocsmaépületben. Ezért a biztosok nyomatékosan figyelmeztették őket: építtessék meg a kocsmaépületet, s ott méressék a bort, de ne a saját javukra, hanem a fiskuséra.
Gyulai várbirtok.
(Békés, Arad, Csanád m.): Gyula arx. – Gyula oppidum – Berkes oppidum – Simánd oppidum
A 15, azonosan szolgáló falu: Lenas(!) – Banhegies – Wetzev (!= Vésztő? Vesze?) – Gadoros – Pycol (javított, elírt!) – Eperies – Dankutha – Gywr – Fevenyes – Beryn – Lekeshaza – Remethehaz – Ffabian – Dechyew – Detker (!)
Most – Vary – Vadas – Pisky – Moricz-Herczegh – Sanua – Also Dobos – Felső Dobos – Samollyo Zin (!) „cum undecim exiguis villis” – Pabar – Maynoki – Szechey – Scheyto – Syon – Pesk – Belly castellum – Kurtafeyeregyhaz – Papolyfeyeregyhaz – Szek – Mako – Firgett (= Férged) – Chett – Aboska – Homok Szalasa – Mester Szalasa – Telek Szalasa – Kun Szent Marton – Cziomorkany – Mezehedyez – Gmet (!) – Sombathel – Kevest – Bozos – Rehthkerth – Bassarak – Kerekegyhaz – Kys Szechen – Nagy Szechen – Vinya – Nagy Falu – Telek – Sixo – Tapae (= Tápé!) – Szeged – Kissieneo – Earafalva (így! Nyilván a Torontál megyei Klárafalva!)
|
Közgyűjteményi portál