HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 101. - No. 093.

Dátum 1670. szeptember 17.
Jelleg

33 old. latin eredeti.

Szöveg

"Extractus urbarii et conjecturatio proventuum", melyet a vasvári káptalan foglalt írásba. Összírás subditusok száma és úrbéres szolgáltatások.
Extractus urbáriumból. A vasvári káptalan előtt illetve ennek hites kiküldöttje előtt készült kivonat a Sárvár várához tartozó javak urbáriumából, egyben a jövedelmek pénzre történt átszámításának, ill. becsértéke megállapításának jegyzéke is. Kelt a sárvári várban, a fenti napon.
Sárvár oppidum:
A mezővárosban 35 egész jobbágysessio és 60 1/2 zsellértelek van. (Az extractus csak e két adattal tudósít a subditusok felől!) – Szolgáltatásaik: Censust semmifélét nem fizetnek a mezővárosiak, "ex quo vigora literarum privilegialium ab ysdem exempti haberentur...", de az alábbi feltételekkel: 1. A Sáfár falu felé vezető hidat kötelesek javítani, és állandóan jó karban tartani. – 2. Saját mezővárosukat palánkkal és sáncokkal kötelesek ellátni, illetve ezeket a védelmi berendezéseket kötelesek szintén jó karban tartani. A város védelmére saját költségükön öt hajdút voltak kötelesek tartani, de ez utóbbi megállapodást földesuruk (Nádasdi) úgy változtatta meg, hogy a mezővárost a sárvári vár katonaságával őrizteti, ennek ellenében azonban a mezővárosi lakosok "Negyedévi pénz" címén évente összesen 300 magyar forintot fizetnek. – 3. Ha szükséges, akkor 7–10 mérföldnyi útra két szekeret adnak hosszú fuvarba. Ennek értéke 10 Ft. – 4. Hadjárat esetén kötelesek az erőteljesebbek és erre alkalmas férfiak a földesúr banderiumában hadra kelni, és saját költségükön vele harcolni. – A kocsmáltatás rendje: Szt. Mihálytól karácsony előestéjéig, a mezővárosiak, az év többi részében a földesúr kocsmáltat. (Az ebből eredő hozzávetőleges földesúri jövedelem évi 500 Ft.) – A mezővárosiak bordézsmát nem adnak a szőlőhegyi szőleik után, hanem régi szokás szerint 300 Ft körüli készpénzt fizetnek a földesúrnak. Ez rossz bortermést hozó esztendőben kevesebb, de átlagosan is kitesz évi 225 forintot. – A Rába hídon a hídpénzszedés jogát az ikervári hídéval s a sárvári és ikervári mészárszékkel együtt a földesúr, illetve az uradalom árendába szokta kiadni. Ezekből összesen évi 600 Ft szokott bejönni. – A vár körüli allodiális rétekről 500 szekérnyi szénát is be szoktak gyűjteni; szekerét 1 Ft 50 den-jával számítva, ez is hoz 750 Ft-nyi évi jövedelmet. Érdekes megjegyzéssel magyarázzák az extractus készítői azt, hogy miért formális csak Magyarországon a széna ilyen becslése: "Notandum, foenum in Hungaria et vel maxime itidem circa Sarvar non divendi, sed in Allodialium (scl. pecorum) sustentationem distrahi solet..." Kérik: ezt vegyék figyelembe az extractus kézhezvevői és olvasói a továbbiakban is a takarmányféléknél. – A malmokról: "Habentur praeterea hic duae Molae, una Kis Malom, altera Herpennis Molna dictae, ex quibus proveniunt circiter frumenti cubulj 300." A vártól nem nagy távolságra esik a híres "Tüskésmajor" nevű allodium. Az itteni lábasjószágok fogyasztják el a fent jelzett nagy mennyiségű szénát. (Erről a majorságról azonban hosszabb leírás, bővebb adatsor nincs.) A majorsági épületeken túl kitűnő minőségű allodiális szántóföldek vannak, "quarum usus annuatim circiter ad frumenti capecia 400 taxari potest, singulam ad cruces quattour, et quamvis crucem ad denarios 50 computando, constituunt florenos 800." – A Rábán túli területen van egy, valamikor kiváló minőségu, jól gondozott allodiális szőlő, az ún. "Kiraly Aszony Szőleje", ez azonban "január sat desolata". De még így is meghozza a 100 csöbör bort. Ez a bormennyiség, csöbrét 2 forintjával számolva, évi 200 forintot elent. (NB! Itt a forrásban nyilvánvaló elírás van, mert ez utóbbi összeget 100 forintnak tünteti fel.) – Az allodiális erdők a Rábán innen és túl kiterjedt, nagy erdőségek, bővelkednek vadban is, de jó makktermő évben 800 forint makkbér is bejön belőlük. Nagyobb sertés után 40 den., kisebb után 20 den. az egy idényre szóló makkbér az extraneusok számára. A Nádasdi-subditusok ennek felét fizetik. Az erdők tilos erdők. Van azután egy jókora darab erdő, mely az ún. Niczki-malomig húzódik; melyben az uradalom az alábbi uradalmi falvak subditusainak engedte meg a faizást: Terestyén, Kemény-Egerszge, Ujfalu, Zsédeny, Szentiván, Károly, Felsőpaty, Középpaty, Alsópaty, Bogyiszló. A subditusok a szabad faizásért minden ház után adnak 1 köblös zabot és 8 dénárt. Ez összesen 187 1/2 köblös zabot, és kb. 15 Ft készpénzt tesz ki. – Az extractus készítője nem vállalkozik arra, hogy a Rábán és a Répcén, a Gyöngyös patakon és a Várárokban való halászatból és az erdőkbeli vadászatból eredő jövedelmet megbecsülje, s félig tréfásan érvelve, azt mondja, hogy ezt a becslést "praestantioribus ingenys discutiendum committo." Ugyanígy tartózkodik attól is, hogy megbecsülje a számos, és különféle célú kert jövedelmét. Pedig azt írja róluk: "Praeterea habentur hic horti in copia amoeni, utiles et Ungarica consuetudine boni, fertiles, non tamen delicatarum gentium more ornati..." Itt is tréfásan jegyzi meg: ő ugyan meg nem taksálja ezek jövedelmét, de senkit sem tart vissza attól, hogy ha akarja, taksálja meg.
Az extractus e módszer szerint veszi végig a dominium minden faluját természetesen kivéve az oppidum sajátos kiváltságait, szolgáltatásait stb. az urbarialis adatokat illetően, mindenütt megjelölve a szolgáltatásokat, az adott jövedelmi források becsértékét is. A későbbiekben már a sárvárihoz hasonló, nehezen megbecsülhető jövedelmi forrás nem akad. Az alábbiakban az oldalt jegyzett possessiók közül csak azokat emelem ki, amelyekben vagy a fentiektől eltérő, vagy különösen kiemelendő adat van.
Tizenháromváros:
"Habentur in hac valde exigua possessione Inquilinariae (scl. sessiones) No. 13." – Szolgáltatásaiknál: Minden héten egy napot dolgozik mindegyikük; a becslő ezt a zsellérmunkát napi 20 dénárjával számolja; s évente 134 forintra taksálja. Egyébként a napi zsellérrobotnak ez a 20 den. a megváltási ára is; ha ledolgozzák, nem fizetnek:
Buzamajor:
Ezt a területet még az előző földesurak Sárvár oppidum lakosainak engedték át, mégpedig "pro extruendis Allodys, et animalibus intertenendis." – Ezért azután: "licet Domos et habitationes quidam ibidem habere reperiuntur...", mégsem fizetnek ezek után a hajlékok után semmiféle censust a földesúrnak. Különben a falu neve maga is mutatja, hogy csak amolyan majorsági településről van itt szó. A 36 zsellérsessio gazdáiból ténylegesen csak 19 szolgál paraszti munkával, mert a többi 17 részint hajdú, részint pedig szabad. A 19 család egyébként ugyanúgy szolgál, nit a tizenháromvárosbeli zsellérek.
Sár:
A faluban van ugyan 40 egész sessio, "quarum (autem) 36 parochiales, Nobilium, et Inscriptionales." – Marad tehát négy egész szolgáltató sessio. – Ezek évente egyenként szolgáltatnak: 11 tyúkot, 1 kappant, 2 ludat, 2 soproni icce vajat, 10 tojást. (Az extractus készítője minden egyes tételt be is szoroz néggyel.) Csénye possessióval együtt adnak egy hízlalt tehenet vagy megváltják ezt a szolgáltatást együttesen, összesen 10 forinton; adnak továbbá egy hízott disznót, vagy megváltásképpen 5 forintot. Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor is fizetnek minden egész sessio után 50–50 dénárt" "Usus Educilli constituit circiter Florenos 150." Ezután a tizedre és a robotra vonatkozó általános érvényű megjegyzést tesz az extractus készítője, mely valamennyi possessióra vonatkozik: "Decimas omnis generis dant, et universos labores ad libitum dominy praestant, tam hi, quam omnes reliquae possessiones." – Az irtásrétekre és az irtásföldekre vonatkozóan: "A pratis Extirpatitys solvunt quotannis a falcatura unius diei per denarios 10, provenint circiter Fl 10 den. 80. Item a qovis Jugere Terrae Extirpatitiae, quando inseminare solent, alias non, et proveniunt exinde circiter Fl 9." – Van 3 kis, egyenként 1 kövű malom, az ezekből eredő gabonavám-jövedelem évente 100 köblöst tesz ki.
Nyőgér:
A faluban van 27 sessio, ezek egészek; közülük deserta, katonáé és szabad emberé 12, tehát csak 15 szolgáltat. Van továbbá a faluban 3 zsellércsalád is. Szolgáltatásaik jellege azonos Sár possessióéval, de ők a sótonyiakkal együtt adnak be hízlalt tehenet és disznót. A faluhoz szőlőhegy is tartozik; szőleik után dézsmát is, hegyvámot is adnak a földesúrnak. Ezeken a címeken összesen 16 csöbör bor szokott bejönni; csöbrét a becslő 2 forintra becsülve adja meg a proventus becsértékét. A határban két malom van. Jövedelmük összesen 20 köblös vámgabona. Az irtásrétjeikre és az irtásföldjeikre vonatkozó adatok azonosak a Sár possessióbeliekkel. – A faizásról: "Extranei, quando lignatione ex Sylvis Dominy utuntur, a singula Domo tribuere solent Avenae cubulus. 2, Capones 2." – Censusuk: Szt. Györgykor és karácsonykor minden egész sessio után 5–5 dénárt fizetnek; pünkösdkor és Szt. Mihálykor 6 dénárt és 2 bécsi dénárt adnak. Sárhoz és Nyőgérhez hasonlóan szolgáltat Sótony, valamint Kecskéd possessio is. Utóbbiban azonban egy urasági malom is, melynek évi vámjövedelme 120 köböl gabona. – A Zala megyei Eötveös possessióra vonatkozóan ezt jegyzi fel az extractus készítője: "In Comitatu Szaladiensi habita, quam defacto familia Eördeögh per Cambium possideret, loco dominy Peleske, tali forma in Excellentissimam Familiam Nadasdianam devoluti." – Majd a Rábán túli Simonyi possessiót említi meg sommásan az extractus, mely falu ugyan nemesi falu, de határában, kitűnő minőségű földeken a sárvári dominiumnak van allódiuma, melyeket konvenciós béresekkel műveltet, 100 holdnyi vetésterületen; e vetésterület minden holdja évi 3 Ft jövedelmet hoz tisztán, úgy értve, hogy a bruttó jövedelemből a béresek bérét levonásba hozva, 300 Ft jön be belőle.
Sömjén:
A subditusok szolgáltatásainak jellege azonos a fentebbi Sár és Nyőgér possessiókéval.
Ikervár oppidum:
Szolgáltatásaik ugyanúgy. De a falu határában van egy kitűnő, 6 kövű földesúri malom, melynek évi vámgabonahozama 400 köblös.
Csénye:
A falu határában van egy nagyobb darab, évente kb. 80 kocsi szénát hozó allodiális rét.
Vámoscsalád:
Van a falu határában egy évente kb. 40 kocsi szénát hozó allodiális rét. Vámszedőhely is. Évi vámjövedelme kb. 135 Ft.
Hegyfalu:
A falu határában levő allódiumról: "In territorio hujus Possessionis habetur Allodium insigne Seregelyhaza nuncupatum, ad quod habentur Terrae Jugea 250, item prata ad foei currus circiter 220, horum fructus, bona ceconomia praemissa, se facile extendere otest ad Fl 800."
Ölbő:
A falu határában nagy darab allodiális rét van, mely 100 kocsi szénát is meghoz évente. (Kocsinkénti becsérték 1 Ft 50 den.)
Esztergats:
Elnéptelenedett, elpusztásodott falu. ("Deserta Possessio Esztergats, vel potius praedium.") Igen érdekes az extractus készítőjének sommás véleménye erről a puszta faluról: "Deserta possessio, et sine Incolis, Impedimentum et onus Domiyn; quam incolentes Coloni, usque concessos libertatis annos, ys expletis, priori desolacione Spectabilis (!) clam fugientibus Colonis deserta relinquitur."
Csepreg oppidum:
A lakott, egész jobbágysessiók száma: 120 és 1/4 sessio. Ezek közül szolgáltatásköteles 88 és 3/4. Zsellértelek van 41. A jobbágytelkek száma azonban kb. 225 jobbágycsalád közt oszlik meg. – Censusuk: Minden jobbágyház 232 van, ad évente 4 tyúkot, akár kicsi a ház, akár nagy. Továbbá: minden egész, lakott jobbágytelek után fizetnek évente contractualis censusként 4 forintot, Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor 40–40 dénárt. Karácsonyra és húsvétra megadják a szokásos victualiat. – Az átutazó földesurat és kíséretét tisztességesen kell fogadniuk, s vendégül is kötelesek látni őt, kíséretével együtt. – A mezőváros határában levő szőlőhegyen van allodiális szőlő is. (Hozama: urnában.) – A hadjáratok idején kötelesek egy szekeret adni földesuruk mellé, ez a szekér azután az egész hadjárat alatt vele jár, s vele marad a táborban. – Minden házból 1 személy köteles évente egy összefüggő heti vármunkát végezni. Továbbá: "Item quivis subditus septem cruces frumenti, singulam per manipulos 20 metere tenebitur." A város határában van egy darab, évente 16 kocsi szénát hozó allodiális rét is. – A vámszedési jogot évi 340 forintért, a mészárszéket évi 150 forintért szokta árendába kiadni az uradalom. – Különleges, pénzbeli szolgáltatásuk: "Item pecuniam promonthorialem quotannis solvere tenentur ob non occupationem vinorum Fl 300." A mezőváros területén van két földesúri malom. Évi vámgabona-jövedelmük 500 köblös.
Guór:
Ebben a possessó nobilitarisban egy nagy allodiális szőleje van a sárvári uradalomnak, "...a qua penduntur Loci possesscribus in Jus montanum vini urnae 11, quae cum sit desolata, et vix pendendi Juris Montani quantitatem importet, non videtur conveniens multa de eadem memorari."
Végül fajlagosan, de az egész dominium területéről összesítve, tételesen kimutatja az extractus készítője, hogy ez a dominium évi 18160 Ft 69 den. jövedelmet hoz.
Sárvár és tartozékai (Nádasdi birtok).
(Vas m.): Sarvar oppidum – Sáár – Ikervár oppidum – Terestyen – Kemenj – Egerszgeh – Uyfalu – Szent Ivan – Sedeny – Karoly – Feölseö Paty – Keózep Patty – Also Patty – Bogjiszlo – Tizenharom Varos – Buza Mayor – Pintekfalu – Neőgér – Csennie (= Csénye) – Sotony – Ketskéd – Eötveös (Zala m.) – Peleske (Zala m.) – Simony – Sömgién – Peterfalva – Vamos – Csalad – Hegyfalu – Eölbe – Esztergats praedium – Csepregh oppidum – Guór

Tartalomgazda