| Text |
„Conscriptio” urbáriális adatokkal, amelyet a kamara készített gróf Batthyány József prímás érsek 1799. október 23-án történt halála után. Külön mellékletei nincsenek, mert a mellékleteket az összeírók belefoglalták az összeírás szövegébe, ezekre a mellékletekre a regesztalapokon a lelőhely megadásával hivatkozunk. Az egész összeírás tartalom és forma szerint követi az 1787. évi kamarai utasításokat és mintákat (lásd OL E 136 Instructiones fasc. 2. num. 109–112)
Nagy Sallói uradalom általános leírása (VI. 1–28): a határjelek felújításra várnak, de határviták nincsenek a szomszédokkal – az uradalom allódiális gazdálkodása haszonnal működik – allódiális szántó és kaszáló területét az uradalom jelentős irtásokkal növelte – az uradalom terményei: búza, rozs, árpa, zab, köles, kukorica, lencse, bor, széna, szalma, fa – a felsorolt termények piaci árai – jegyzék az uradalom területén lévő nemesi kúriákról (valószínűleg a praedialis, tehát az érsek által adományozott nemesi birtokokról van szó), amelyek „ad sedes Archi-Episcopales de Verebély et S. Georgio spectant” – a név szerint felsorolt nemesi birtokok tartozékai, pl. „In Possessione Füzes Gyarmath Curia Paluskaiana 2 Sessiones. Ad hand Curiam pertinent Diverticula Beregh-allja et Kompra in Terreno Füzes Gyarmathiensi existentia” – ártáblázat Szent Benedek város piaci árairól 1790 és 1799 közötti években, a jelzett években a legmagasabb és a legalacsonyabb ár a következő terményekről: búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, köles, lencse, kukorica – a mérték a helyi a sallói szapu „Sapo Sallensis duae Metretae Posonienses” – ártáblázat Nagy Salló városból „Boroknak folyó árá”-ról 1790 és 1798 közötti években itt három ár van jelezve évenként legnagyobb, középszerű, legkisebb – külön a fehér és külön a vörös bororól, akó mértékben – másik ártáblázat szintén a borokról a jelzett 1790 és 1798 közötti évekből „Farándi helységben” (Farnad Esztergom m.) – harmadik hasonló ártáblázat a jelzett években „Nagy Ölvedi Helységben termett” borokról, az árjegyzék végéhez a helyi notarius a következő megjegyzést fűzte: „… mi nálunk ezek előtt többnyire mindenko öszve szedet bort szoktanak termeszteni vagyis csinálni, tsak ippen 1798-tul és 1799-tül fogva keztik nálunk a Vörös Borokat tartanni mivel az Méltóságos Uraság erőssen parantsolya …” – az egész uradalom dézsmáltatására vonatkozó megjegyzés: „8 birtokról a tized az uradalomé, kettőről szerződéses bérbeadás révén az esztergomi káptalané, egy helyen mind a kilencedet, mind a tizedek készpénzzel váltják meg (VI. 9.)
Nagy Salló (VI. 29–136):
a város határai, szomszédai, határjárás, egyházi épületek, urasági épületek, bérbe adott épületek – a lakosok névjegyzéke, fiúgyermekek – a sessiók méretei és tartozékai – állatállomány – 170 jobbágynév, 40 saját házában lakó zsellér, 7 egyházi (parochialis) zsellér saját házzal, 8 subinquilinus – az alattvalók tulajdonában 47 egész sessió, 169 jobbágyház, 47 zsellérház – a hét egyházi zsellérnek a plébánia kertjében van háza, ezért a házcensust és a robotot a plébániának adják – praedialis, egyházi nemesi telek „una curia fundalis collationis Archi-Episcopalis” – a helység határa nincs felmérve, így a sessiók tartozékainak elosztása sem arányos, rendes felméréssel az új úrbéri rendezés előírásai szerint több jelenlegi egész sessióból „facile duae efformari possent” – nincs urbarialis szerződésük, szokásjog alapján házadót és a természetbeniekért készpénz megváltást fizetnek – robotot kívánság és az uradalom szükséglete szerint adnak, terményeikből kilencedet adnak (az előbbi uradalmaknál nem volt kilenced!) – VI. 79. oldaltól a nagysallói összeírásba be van ékelve a nagysallói uradalom számára tervezett urbárium és kimutatás az uradalom 1765-ös jövedelmeiről, amelyben a caput bonorumról Nagysallóról a következő 1765-ös adatok találhatók – sessiók száma 43 – saját házukban lakó zsellérek 5 – a természetbeni szolgáltatások megváltásáért 400 Ft fizetnek – malom, mészárszék árendája – iparosok árendái – a tizedjövedelmet az esztergomi káptalan árendálja – az 1765-ös urbárium-tervezet szerint a robotokat az uradalom szükséglet szerint allódiális földjei műveléséhez venné igénybe, kivéve Kuraly helység robotjait, mert ezeket a helybeliek készpénzzel váltják meg a jövőben is – (itt végződik a jelzett közbeékelt 1765-ös urbárium-tervezet és folytatódik a megszakított 1799/1800-as dátumú összeírás): a község tulajdonában lévő állatállomány az összeírás idején: 183 ló, 41 tehén, 45 ökör, 440 juh – a város használatában van „unum praedium nobilitare Leveled dictum” – évente nyolcszor tartanak országos vásárokat – uradalmi jövedelmek a kötelező szolgáltatásokból: a közösen fizetett census Urbarialis, – a robotok készpénz értéke, – az iparosok adója, – a természetben adott terménykilenced készpénz értéke búzán, rozson és árpán kívül zab, köles, kukorica és lencse is szerepel a listán – az allódiális szántók terméshozama három forgóban, kilencéves átlag alapján, a termények készpénz értéke – terméshányadok az allódiális földeken: tisztabúza 6 1/2-szeres, kétszeres és rozs 6-szoros, árpa 3 1/2-szeres, zab 4 1/2-szeres – megjegyzi az összeíró, hogy az őszi vetések jobb eredménye a vetésmóddal is összefügg „hujus ratio ab inaequalitate inseminaturae repetenda est, alia namque species frugum continuative, aliae vero per intervalla inseminatae fuere” – az uradalmi kocsmák forgalma és jövedelme – a bérbe adott uradalmi épületek évi haszna, a bérlők iparosok (VI. 119–135) német nyelvű leírás az uradalmi erdők kitermeléséről és hasznáról
Hölvény:
a természetben adott termény-tizedekből kapja a helyi plébános a tizenhatodot (VI. 154)
Szent György (VI. 20–228):
részletes határjárás – allódiális rétek szénahozama – bérbe adott halászat a Garamon
Kis Sáró:
a név szerinti összeírás „Servitus” feliratú rovatában több helyen szerepel a „Polgar” minősítés az adatok szerint ugyanolyan sessiós jobbágyok ezek is, mint a többiek (VI. 236–40) – a plébánosi tizenhatod utolsó tétele: „Quisquiliarum 10 6/8 metr.” á 10 x értékben (valószínûleg ocsú, cséplés utáni söpredék, állati takarmány) (VI. 244)
Füzes Gyarmath:
a kilencedek és a tizedek között a dohány is szerepel „Ex Dohana obveniunt 81 1/2 librae” (VI. 281 és 283)
Farnad:
az uradalmi téglaégető termelése és haszna (VI. 360–61)
Nagy Ölved:
uradalmi irtásföldek terjedelme és terméshozama (VI. 402–4)
Kéty:
a halastó jövedelme haleladásból, nád és sás eladásából (VI. 502) – kimutatás az uradalom bevételeiről és kiadásairól – az alkalmazottak természetbeni és készpénz járandóságai az egyes birtokok szerint részletezve (VI. 535–544). – (VI. 544. old., az összeírást végző bizottság tagjainak aláírásai és pecsétjei) – az összeírás pótlékai (VI. 545–549) leltárak a nagysallói provizor gondjaira bízott szerszámokról, a pince felszereléséről, a farnadi téglaégető felszereléséről és a kétyi malom felszereléséről – a malom felszerelésben szerepelnek mint mérőedények a „Meczkae”-k, (több felvidéki összeírásban a Meczkae-k mint mértékegységek szerepelnek), amelyeknek itt űrtartalmuk is jelezve van: „Meczkae, seu mediae metretae”, tehát félmérő – a malom felszerelés és szerszámok latin és magyar elnevezéssel vannak felsorolva
Esztergomi érsekség uradalmai. Nagy Salló uradalom tartozékai.
(Bars m.): Nagy Salló – Hölvény – Cseke – Szent György – Kis Saro
(Hont m.): Füzes Gyarmat
(Esztergom m.): Farnad – Nagy Ölved – Barth – Kéty – Kuraly
Praedialis nemesi kúriák és fundusok, amelyek az uradalomhoz tartoznak: Iklad – Leveled
Nagy Salló egyházi filiáiként felsorolt helységek (V. 39–42): Kiss Salló – Hölvény – Nagy Málás – Kis Málás
Cseke egyház filiái (V. 175–78): Fako-Vezekény – Arma – Iklad – Faj-Kürthy
|
Cultural Heritage Portal