HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 224. - No. 025 / b.

Date 1799–1800
Description

536 old. (Tom. III. jlez.) latin nyelvű, magyar szövetrészekkel, eredeti (a hitelesítő aláításokra és pecsétekre a regesztalapokon az oldalszámok megadásával hivatkozunk)

Text

„Conscriptio” urbarialis adatokkal, amelyet a kamara készített gróf Batthyány József prímás érsek 1799. október 23-án bekövetkezett halála után az érseki uradalmak ideiglenes állami kezelésbe vételekor. Az egész összeírás tartalom és forma szerint követi az 1787. évi kamarai utasításokat és mintákat. (lásd E 136 Instructiones fasc. 2. num. 109–112). Külön mellékletei nincsenek, mert az összeírók a segédletek anyagát belefoglalták az Összeírás szövegébe, ahol ez kimutatható, erre a lelőhely jelzésével a regesztalapokon hivatkozunk.
Érsek-Ujvári uradalom általános jellemzése: Nyitra és Komárom megyében szétterülve egységes tömböt alkot, szomszéd helységek és birtokosok – praediális nemesek „ex collatione Archiepiscoporum” – birtok és határperek – az uradalomban haszonnal folyik az allódiális gazdálkodás – az uradalmi erdők – kevés szőlőterület – allódiális állattenyésztés nincs, a helységek el vannak látva legelőkkel – az uradalmi kocsmákat más uradalmakból áthozott vagy vásárolt borokkal működtetik – Érsekújvárott évente hatszor van országos vásár, heti várás pedig hetent kétszer, – az országos vásárok jövedelme a városé, a heti vásároké pedig a városbíróé – az uradalom területén termelt árukat Érsekújváron kívül még Komáromban és Ozsonyban lehet értékesíteni – piaci árlista a kétszeres, tiszta búza, rozs, árpa, zab, kukorica, köles, kender (kötegben), széna (szekérben), sarjúszéna (szekérben), bor (urna mértékben), káposzta (száz fej), kemény és puha tűzifa folyó áráról – az uradalom területe ki van téve árvizeknek, olykor pedig aszálynak
Helységenkénti összeírások:
Érsek-Ujvár:
a vár és város története, fekvése, szomszédok – az úrbéri rendezés még nem történt meg, így a város területe nincs még osztályozva – a város templomai egyházi lakóépületek a lakosság vallás szerinti megoszlása egyházi birtokok és jövedelme, – egyházi civil alkalmazottak járandóságai – iskola, szegényházak „dupplici Xenodochio provisum est” a fenti intézmények fenntatására fordított uradalmi javak – uradalmi épületek: serfőző, vízimalmok, csárdák, kocsmák, alkalmazottak lakásai, vámház – uradalmi juhászat állatállománya és jövedelme, kilencéves átlag alapján számítva: 1047 juh, 486 fejős – tejtermékekből, gyapjúból, élő bárányok és bőrök eladásából évi bevétel: 1829 Ft 11 xr – kiadások évi összege: 706 Ft 44 xr – tiszta haszon a juhászatból: 1122 Ft 27 xr – Széchenyi György prímás és a város 1691-es úrbéri szerződéséből részletek: akinek városi házához 50 szapu vetéskapacitású föld tartozik, az évi két részletben 7 Rhen. forintot fizet – a város lakói és utódai mentesek minden robottól, és más rendes és rendkívüli szolgáltatástól, csak a primási udvar fuvarjait kell kísérniök – mivel a városnak határa szűk, a prímás az érsekújváriak szabad használatára ideiglenesen átengedi a szomszédos Lék, Gug, Györög és Nyárhíd birtokok meghatározott részeit – az érsekújvári városbírónak engedi át az uradalmat illető „pensionem vulgo Helypénz”-t (III, 29–33, latin nyelvű egyszerű másolat) – 1692-ből a fenti szerződés megújítása Károly Ágost hercegprímás alatt (III, 43–42) – 1693-ból I. Lipót a város vásártartásaira vonatkozó kiváltság levele (III, 42–44) – az „Urbarium Barkoczyanum” 1765-ből az egész uradalomra kiterjed (III, 47–55): hivatkozik ez az urbárium is az 1691-es Széchenyi-féle urbárium megállapodásaira, azt kiegészítve intézkedik a termények és az állatok után járó kilencedek és tizedek természetbeni beadásáról – a praediumok árendáiból befolyó földesúri jövedelem – az érsekújvári uradalomhoz tartozó Udvard, Kürth, Martos, Imőll, Naszvad, Szemő, Tardoskedd birtokok számára adott urbarialis szerződések rövid kivonata: sessiók száma – készpénz census – földesúri jövedelmek az egyes helységekből – 1767-es királyi határozat felmentette a várost – az 1765-ös Urbárium előírt kilenced-szolgáltatástól (lásd III, 56–57 és 62) – Conscriptio 1778-ból az érsekújvári uradalom bevételeiről (III, 48–76) – a házak és a lakosok név szerinti összeírása az utcák sorrendjében – külön listán a városban lakó „Inquilini Dominales” és „Neo-Coloni” (III, 77–88) – az urbáriális kötelezettségeket az előző 1691-es úgynevezett Széchenyi féle és az 1765-ös Barkóczy-féle Urbárium alapján állították össze – új rendelkezések a külvárosi inquilinusok együttes évi készpénz censusáról, továbbá ugyancsak a külvárosban lakó, az Uradalom védelme alatt álló 16 cigányról, akiket alkalmi munkák végzésére boroshordók, levelek szállítása, stb. használ fel az uradalom, viszonzásul mindegyik (cigány családfő) évente egy pozsonyi mérő kétszerest, vajdájuk két mérő kétszerest kap, szabad faizásuk van az uradalmi erdőkben, sőt házaik kijavítására is az uradalomtól kapnak fát. – az „Arany Oroszlán”, „ad Aureum Leonem” vendéglő bérlete – hivatkozás az 1767-es királyi rendeletre, amely szerint a város lakói a külvárosiakat is beleértve, mentesek a kilencedszolgáltatástól (lásd III, 56–57 és 62) – a tizedek ügyében háromévenként megnyitják a szerződést az uradalom a várossal a jelen összeírás kilencéves átlag alapján kimutatja az uradalom bevételét és a plébánosi tizenhatod mennyiségét a tisztabúza, kétszeres, árpa, rozs, köles és zab utáni terménytizedekből, továbbá a bárány és méhek utáni állattizedekből – a város határában lévő allódiális szántók – vetéskapacitás két vetésforgóban – közepes termés idején búzából és rozsból ötszörös termés várható – az allódiális munkákat az uradalom más helységeiben lakó jobbágyai végzik robotban „pro libitu Dominii absque dierum limitatione” – az uradalmi alkalmazottak természetbeni járandóságainak készpénz értéke – a kocsisok járandóságai között szerepel 2 „Liberia” 60 Ft értékben – az ökrök takarmányozására szalmát és rossz minőségű szénét használnak, ennek évi készpénz értéke, de még nyáron sem hajthatják ki az ökröket a távoli legelőkre, mert szükségesek a szállításokhoz, így nyáron is többnyire száraz takarmányon, „sicco pabulo” tartják őket – az érsekújvári uradalom rétjeinek lekaszálásához igénybe kell venniök a guttai érseki uradalom robotjait – a vízimalmok természetbeni hozama – a Nyitra folyón lévő híd vámhozama és a vámdíjak tarifája – az „Arany Oroszlán” nevű uradalmi vendéglő forgalma és jövedelme – a többi uradalmi italmérés forgalma és jövedelme – az uradalmi serfőző anyagfelhasználása és jövedelme – az uradalmi téglaégető termelés és jövedelme
Tardoskedd:
kilencedet az Érsekújvárnál említett királyi rendelet alapján itt sem adnak, de tizedet a kenyérgabona-fajtákon kívül zabból, kölesből, és kukoricából is adnak – a lakosság összeírásában „Natio” és „Religio” rovat is szerepel
Udvard:
robot „juxta ab immemoriali vigentem consvetudinam ad lubitum Dominii abasque dierum limitatione” – jó termőföld, tisztabúzából hatszoros, kétszeresből, rozsból és árpából kétszeres, zabból pedig nyolcszoros termés várható a termények fajsúly mértékei
Szemő:
Széchenyi György prímás adománylevele 1693-ból, amely szerint Fölső-Gugh nevű praedium használatát átengedi Szemő helység lakosainak Kollonich Lipót prímás erre az adománylevélre 1698-ban a helység lakosainak kérésére, királyi megerősítést szerzett, Eszterházy Imre prímás elődjei adományozását újra megerősítette 1734-ben. (III, 391–398, latin nyelvű egyszerű másolatok)
Bajts és Farkasd egyesített praediumok:
nagy uradalmi juhászat, kilencéves átlag szerint 3686 a juhállomány, ebből 1479 a fejős állat – a juhászat jövedelme tejtermékekből, gyapjúból, állateladásból – a possessiók és praediumok összeírása után külön „Conscriptio Curiarum in Dominio Archi-Episcopali Érsek Ujvariensi existentium” – felsorolja és részletesen leírja, értékeli az egyes birtokokra található nemesi kúriákat, jelzi, hogy kinek tulajdonát képezik, vagy milyen módon kerültek az érseki uradalom tulajdonában pl. az érsekújvári úgynevezett Fogarassi-kúriát Batthyány prímás 1797-ben vásárolta meg minden tartozékával, a hozzátartozó külvárosi majorsággal, szántóföldekkel és rétekkel együtt 15,000 Ft-ért
Tardoss-Kedd helység területén 14 nemesi kúriát sorol fel
Udvard helységben 5 nemesi kúria található
Neszvad helységben 4
Imődl és Martos birtokok területén 1–1 (III, 493–496)
Az érsekújvári uradalmi gazdasági felszerelésének leltára 1799-ből (III, 497–535), az uradalom felsorolt birtokain álló gazdasági épületekben fellelhető gazdasági felszerelés részletes darab szerinti összeírása, jelezve, hogy 1798 előtti vagy utáni gyarapodásról való: pl. Érsekújváron a számvevőházban mérleg „pro ponderandis aureis” – a magtárban különböző űrmértékek – Bajts praediumon parasztszekerek, aratószerszámok – Tardoskedd és Udvard helységekben téglaégető felszerelése – az érsekújvári borospincék, ser- és pálinkafőzők felszerelése – az érsekújvári nagy malom felszerelésének részletes leltára a szerszámok és edények magyar nevével – „Instrumenta Geometrica” címszóval földmérő eszközök és szerszámok leltára a következő záradékkal: „Haec Instrumenta Mathematica prae manibus D. Geometrae Vizer conservantur erga ipsius desuper Rationum” (III, 513–535). – Kilenc évi átlag alapján kimutatás az uradalom tartozékainak bevételeiről és kiadásairól, a részadatok alapján összesítés: az érsekújvári uradalom évi bevétele 67.209 Ft 31 den, évi kiadás 9,734 Ft 11 den, tiszta jövedelem 57.475 Ft 20 den.
Az összeírás 1800 február 12-i dátummal van lezárva, hat aláírással és pecséttel van hitelesítve.
Esztergomi érsekség uradalmai: Érsek-Ujvári uradalom tartozékai: Caput bonorum: Érsekújvár (Nyitra m.)
Possessiok: Tardoskedd (Nyitra m.) – Udvard (Komárom m.) – Naszvad (Komárom m.) – Imöll (Komárom m.) – Martos (Komárom m.) – Szemő (Komárom m.) – Kürth (Komárom m.)
Praediumok: Baits (Komárom m.) – Farkasd (Komárom m.) – Nagy Anyala (Komárom m.) – Kis Anyala (Komárom m.) – Ó-Guta
A helységek nevének felsorolásában nem szereplő, de az összeírás szövegében előforduló olyan helynevek, amelyekről a jelzett helyen adatok találhatók: Andod (Nyitra m.) (III, 17)

Content provider