HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 215. - No. 008.

Date 1826. október 15.
Description

Eredeti, pecséttel, aláírással ellátott, latin nyelvű példány, mellékletekkel, 55 folio. 11 db. melléklet.

Text

Conscriptio, amelyet az Almásy József úrnál árendában lévő protioról vett fel Carolus Josay.
Karád:
A bodrogközi districtusban fekszik, határai, szomszédos helységek, azok birtokosai, legközelebbi vásárhelyei Nyíregyháza, Tokaj 4–4, Bodrogkeresztúr 5, Sárospatak 6 mérföldnyire fekszik – határjelei, határhányások, utolsó határjárása 1818-ban volt. – Négy szárazmalmon kívül más földesúri épület nincsen, egyik közös, tulajdonarány megoszlása. – A földesúr semmiféle állattartást vagy földművelést nem folytat a helységben. – Birtoktörténeti adatok, birtok megszerzése, megoszlása, fiscusi telkek száma az 1751-i conscriptio szerint, ezek módosulása. – Telkek, lakóik névvel, zselléri telkek, házatlan zsellérek nincsenek. – A lakosok egyetlen katolikus kivételével valamennyien reformátusok. – A kákás, zsombékos földek miatt igen nehéz körülmények között élnek, fűzifájuk nincs – fölös számban lévi disznaikat részben a tilalmas erdők miatt, részben a makk elégtelensége miatt teleltetni nem tudják. – A föld nem lenne terméketlen, de a Tisza és Bodrog áradásai legnagyobb részét minden évben elöntik. – Maleficiumok, hogy az 1780-i felméréskor nem jól készítvén, a térképet, földeket mértek el tőlük, ennek következményei. – Kocsival sohasem mehetni a szomszédos helységekbe, csak víziúton, vásárra sem járhatnak kocsival – a hosszantartó kiöntések miatt ősszel alig tudna vetni valamit, tavasziból közepes termésre számíthatnak, nem egyszer megesik, hogy csónakkal mennek ki a vetésekhez, nagy gond a termésnek ilyen módon való beszállítása – kenyérrevalójukat Szabolcsban veszik meg, 4–5 mérföldnyi távolságból, pénzért vagy munkáért, árendába vesznek ki földeket őszi vetésre – szárazabb évben nem lehet remélni szénatermést, mert csak vadfűből lehetne kaszálni, tele giz-gazzal, lovak egyáltalán nem eszik, szarvasmarhák undorral. – A lakosokat nem az urbárium szerint, hanem a háromévenként újítani szokott contractus szerint kezelik, a jelenlegit másolatban csatolja. – A földet naponként kell irtani a nádtól, zsombéktól, így sem tudni a leggondosabb utánjárással sem nagyságát, vagy telek-appertinentiáját megállapítani. – A földművelés nagyon rossz állapotban van, jóllehet a talaj inkább jónak, mint rossznak mondható, ha csekély termésüket le tudják aratni, egy mérő 5–6, sőt hetet is terem, őszi búza és árpa 3–4, zab 7, sőt 9 mérőt is ad, a kukorica termése is, ha az időjárás kedvező, nem hasonlítható más helységekhez, de mindezek csak ritkább évekre értendők, ha a vizetk nem öntik el. – Mondják a lakosok, hogy 5–6 éven keresztül minden évben elmosta a víz igyekezetüket. – A jelenlegi év a legjobbak közül való volt, egy pozsonyi mérő rozs 78 fontot, tavaszbúza 78 fontot, árpa 60, zab 48 fontot nyomott. – Az urbárium bevezetésekor 3. osztályba sorolták a helységet. – Kereskedéssel nem foglalkozhatnak, régen a fák gyökereit kiásván, azt megégették, s a Tiszántúl cigánykovácsoknak eladták, de már elfogytak a gyökerek is, most nádat próbálnak égetni. – Gyümölcsöskertje többeknek van, a Tisza ártere alatt 6–7 ölnyire feküsznek, ritkán tudnak belőle gyümölcsöt eladni. – Az erdőből csak saját szükségletre van tűzifa illeti meg őket, eladásra nem. – Mintegy 300 lovat, ugyanannyi marhát és 600 disznót tartanak, juhokról nincsen említés. – Szőlőhegyek nincsenek a faluban, ezért a bormérés csak Szt. Mihálytól karácsonyig illeti meg őket, de földesúr bormérésével közösen gyakorolják, egész éven át, emberemlékezet óta. – A portio jobbágyai a folyó három évre árendát fizetnek, készpénzt, tűzifát, tojásokat, két hordó csíkot, gerendákat, szénát, lent adnak, – a bodrogkeresztúri szőlő művelésre 700 kézimunkát adnak, tartoznak továbbá szüretkor a fürtöket leszedni – ennek módosulásai az utolsó két triennium alatt, valamint a következő trienniumra, ezek értékének kiszámítása. – Szőlő nincsen a helységben, sem alkalmas hely telepítésre. – Allódiális szántók nincsenek, sem elkülönített legelő, konyhakert, gyümölcsös, káposztás vagy komlóskert nincsenek, pálinkafőző vagy serfőző sincs. – A seréstartást leszámítva, alig van Karádon jövedelmet hajtó gazdálkodási ág. – Templom, lelkipásztor vagy iskolamester tartása nem nehezedik földesúrra, az általuk bírt földek, kaszálók. – Mellékletekben aestimatio, mely a portio jövedelmét veszi számba, ezek nettó végösszege: 213 ft. 16 Xr. – Holecz András mérnök által készített térkép a telkekről – a hivatkozott szerződés másolata, az 1822-es conscriptio és aestimatio másolata, – házak összeírásának másolati példánya, az urbárium pótlásainak másolata, – szárazmalom becslése, magyar nyelvű összeírás, – őrjegy a határjárás kivételéről és NRA 1834 : 39 alatti elhelyezéséről.
Királyi fiscalis birtok.
(Zemplén m.): Karád

Search result navigation
Content provider