10 oldal, magyar nyelvű latin bevezetéssel és záradékkal, pecsétekkel és aláírásokkal ellátott eredeti.

Urbáriumhoz
A Máramaros megyei Gernyés helységben a hivatalos megyei küldöttek, valamint az Uraság jobbágyainak és a helység bírájának, valamint a huszti koronauradalom provizorának, végül a máramarosi kamarai districtus ügyvédének jelenlétében felvéve és aláírásukkal megerősítve.
A Máramaros megyében fekvő Gernyés helységben a kamara kezén lévő jobbágyok és lakosok az alábbiakban részletezett 9 urbáriális pontra a küldöttek jelenlétében az alábbi válaszokat adták: 1. Vannak-e mostanában és milyen urbáriumok és ezeket mikor hozták be? – Felelet 1. Mostanáig semmilyen írott vagy kiadott urbáriumok nem volt. – 2. Ahol pedig most semmiféle urbárium nincs a telekadót és az úrdolgát a parasztoktól contractus szerint vagy bevett szokás alapján követelik-e földesuraik? Mikor kezdődött ezen szokás vagy contractus bevezetése? A jelenlegi contractusok vagy urbáriumok előtt voltak-e mások és a jelenlegi kötelességek bevezetése mikor kezdődött? – Felelet 2. A földesúrral semminemű contractusuk nincs. Azelőtt, amikor még gróf Toldy Ádám bírta őket, az ő parancsolatjából bevett szokás szerint tartoztak úrdolgára járni Erdélyországba, ahol ugyanis nevezett földesuruk lakott. Más egyéb urbárium vagy contractus között nem volt soha, nem is emlékeznek rá, hogy lett volna. A mostani kötelezetségek szokása pedig két esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor is előző földesuruk (gróf Toldy Ádám) eladta volt őket a fiscusnak. – 3. Ahol sem urbárium sem contractus nincs, a földesurak által megvett telekadók és úrdolga miből áll, mikor és mi módon hozták be őket? – Felelet 3. Minden esztendőben tartoznak a helybeli lakosok két egész hetet egyvégtében gyalogszerrel úrdolgán tölteni, ezen kívül semmi egyéb kötelezettségük nem volt, mindössze a Gernyésen lévő urasági réteken tartoztak minden esztendőben mintegy tizenhat szekér szénára való füvet lekaszálni, felgyűjteni és kazalba rakni. Semmiféle telekadót az említett gróf birtokossága idejében nem fizettek, hanem amikor a szénatermés szűkös volt, akkor a földesúr adott nekik két vagy legfeljebb három juhot teleltetésre. Ez a szokás mindaddig az ideig tartatott közöttük, míg a már említett módon a fiscus részére el nem adták őket. – Az eladatás óta, tehát már két esztendő óta a földesúr részére tett munkán felül kezdte őket az Uraság bizonyos taxára is rávenni, mely taxát az egyes telkek szerint szabta meg, éspedig a következőképpen: akinek jobb és nagyobb telke van, tartozott fizetni évente 4 forint 15 krajcárt, középszerű telek után 3 ft. 24-et, „legalávalóbb” után pedig két forintot. Ez a szokás tartatik közöttük azóta, hogy a fiscus kezére kerültek, s nem többet, sem kevesebbet nem vesznek meg rajtuk, csak még annyit, hogy három esztendő óta felében az ökrös gazdák évenként hat napig ökörrel is hajtatnak úrdolgára. – 4. Milyen és minemű haszna vagy kára van különösen ezen helynek? – Felelet 4. Tavaszi vetéseikből (tengeri és zab) és a termés van, annak idején makkoltatásból és szénacsinálásból van haszna a helységnek. Kára pedig abból van, hogy határukban semmiféle őszi vetés meg nem terem, csak tavaszi, s ehhez járul még az is, hogy nincs olyan folyóvizük, melyen a malmot egész éven át használni lehetne. Van ugyan valamiféle folyóvizecskéjük, de ez csak áradás idején tudja a malmot hajtani. – 5. Egy egésztelket bíró lakosnak milyen és mennyi szántóföldje van, hány pozsonyi mérő életet lehet vetni belé (egy holdba) és a kaszálókon lehet-e sarjút csinálni? – Felelet 5. az ehhez a portióhoz tartozó lakosoknak sem egész-, sem féltelkeik nincsenek, mivel itt csak legfeljebb negyedrész-telkeket lehet találni. Egy-egy ilyen negyedrész-telekhez a két mezőre osztott külső- és belső szántóföldekből jár tavaszi, azaz zabvetésre 14 pozsonyi mérős nagyságú; azt vallják, hogy itt mindenkor az ilyen kiterjedésű szántóföldeket tekintették negyedtelkes nagyságúaknak. – Ugyanekkora telekhez hat jó szekér szénát termő rét tartozik. Ha pedig a helység lakói trágyázzák kaszálóikat, valami kevés sarjút is lehet kaszálniuk. – 6. Egy-egy gazda ezideig milyen és hány napos szolgálattal tartozott és hány marhával kellett azt teljesítenie? A jövetel és menetel beleszámított-e ilyenkor az úr-dolgába vagy sem? – Felelet 6. Mint azt a 3. pontra adott feleletükben vallották, a helybeli gazdák azelőtt és most is aszerint jártak el úr-dolgában, s amikor ökörrel mennek, minden ökrös gazda két-két ökörrel tartozott menni, s a szolgálat két hete alatt mindenkor mind a jövetelt, mind pedig a visszamenetelt is beszámították nekik. – 7. A kilencedet ezideig mióta és miből adtak? A megyében más földesurak kötelezik-e jobbágyaikat vagy sem? A kilenceden kívül még mit szoktak a lakosok adni a földesuraságnak, s ezeket az adományokat pénzben vagy természetben adják-e, s ezek miből állnak? – Felelet 7. Kilencedet emberemlékezet óta tartoznak a helybeli lakosok adni juhaikból, a következő rend szerint: minden kilencedik bárányt beszolgáltatták, ha pedig kilencnél kevesebb volt, minden bárány után 4 1/2 krajcárt fizettek; gróf Toldy Ádám birtokossága idején pedig csak akkor fizettek dézsmát, mikor makk termett, méhekből pedig soha sem fizettek az említett gróf ideje alatt, csak mióta a fiscus kezére jutottak, azóta mind juhaik, mind sertéseik, mind pedig méheik után tartoznak kilenceddel. – Egyéb terményeikből, különösen pedig mezei terményeikből kilencedet soha nem adtak, s most nem adnak. Tudomásuk szerint más, ebben a megyében lévő földesurak sem vesznek jobbágyaiktól gabonakilencedet, csak a juhokból és makkoltatás idején a sertésekből is. Ezek makkoltatásért földesuruknak semmit sem fizetnek. – Fentieken felül sem pénzben, sem másban földesurukak itt semiféle adományt mindezideig nem adtak. – 8. Hány pusztatelek van a helységen, mióta, mi okból és azokat kik bírják? – Felelet 8. Ehhez a portiohoz van hat pusztatelek, melyek már régóta pusztán maradtak, pusztulásuknak okát a helybeliek azonban nem tudják. Ezeket a pusztatelkeket bíró lakosok név szerint felsorolva (a pusztatelkek is névről említve). Ezek a telkek felét élik. – 9. Szabad emberek-e a lakosok vagy örökös jobbágyok? – Felelet 9. ezen portio lakosai valamennyien örökös jobbágyok.
A helység bírójának, valamint az uraság öt jobbágyának keze vonása (X), nevük feltüntetésével.
Következik az elhangzott feleletek és a fenti, aláírást helyettesítő kézvonások megerősítése a Máramaros megyei szolgabíró és esküdt, valamint a máramarosi kamarai kerület ügyvédje és a huszti koronauradalom provizora által. Aláírások és pecsétek, dátum mint fent
Birtokos: kamara
(Máramaros m.): Gernyés