10 oldal, magyar nyelvű, latin bevezetéssel és záradékkal, aláírásokkal és pecsétekkel ellátott eredeti.

Urbáriumhoz Replica
A Máramaros megyei Talaborfalva fiskális possessioban a helység lakosai a hivatalos küldötteknek a kilenc urbáriális pontra a következő válaszokat adták.
Tallaborfallva Máramaros megyei helység, mint a huszti királyi koronauradalom tartozéka.
1. Vannak-e most valamilyen urbáriumok itt és ezeket mikor hozták be? – Felelet 1. A helység lakosai tudják, hogy mióta a gróf Teleky család kezéből a királyi fiscushoz kerültek, Ternyei tanácsos urbárium szerint hajtják őket az uradalmi provisor munkára, továbbá adózni is e szerint tartoztak. Fentiek alapján tehát úgy vallják, hogy van urbáriumuk, írott, amint tőlük is mindenkor „írás szerint” kívánták a szolgáltatásokat. Előző urbáriumról nem tudnak. – 2. Ahol urbárium nincs, adót és robotot contractus vagy szokás alapján kívánják tőlük? Ez a szokás vagy contractus mióta van gyakorlatban; voltak-e ezelőtti korábbi urbáriumok vagy contractusok és milyenek? – Felelet 2. A fent ismertetet (1.1. pont) urbárium szerint adóznak és szolgálnak, amióta a fiscus kezére kerültek. Azelőtt, a Teleky-féle időkben csak szokás szerint robotoltak: néha egy hétig itthon voltak, utána akár egy hónapig is úrdolgán szolgáltak, vagy két hétig is dolgozniuk kellett a földesúrnak. Tehát mindenképpen súlyosabb volt a szolgálatuk, mint most. Mindig „egész erővel” hajtották ki őket úr-dolgára, azaz kit-kit annyi marhával, amennyiük csak volt. Azt azonban nem tudják, hogy ez az előbbi szolgálatuk mennyi időt tehetett ki összesen. A lakosok ezzel szemben megjegyzik, hogy a pénzbeli adók ugyanakkor kisebbek voltak, mint most, mivel a német forint helyett, csak magyar, azaz 50 krajcárból álló forinttal fizettek. – 3. Ahol sem urbárium, sem contractus nincs, a szokás szerint behajtott adók és szolgáltatások miből állnak és azokat mikor és mi módon hozták be? – Felelet 3. Adóikat és szolgáltatásaikat a már ismertetett urbárium szerint kívánják tőlük, éspedig: telekadó fejében az egész helység évente nyestpénzt 18 forintot, kéményseprés néven és rókabőr néven 2-2 forintot, összesen 22 Ft.-t fizet. – Urbariális zab-adót természetben adnak, 14 pozsonyi mérővel. – Ezeken kívül ad az egész helység 10-12 zsákot és gazdánként egy véka komlót. – Urdolgában minden gazda esztendőnként minden harmadik hetét az évnek köteles tölteni, azaz két hetet otthon dolgozik, a harmadikat a földesúrnak. – 4. Milyen és minemű haszna vagy kára vagy különösen ezen helységek? – Felelet 4. A helység hasznai: csak tavaszi vetés van határában, mely tengeriből, zabból és tatárkából áll. – Mikor makk terem, hasznuk van a makkoltatásból, továbbá tüzifából, halászóvizéből és a helység határában lévő földesúri malomból, mivel gabonájukat nem kell más faluba vinni őrletni. – Nagy kára származik a helységnek abból, hogy a gyakran kiáradó Talabor folyó vizen szántóföldjeiket és kaszálórétjeiket elönti. További káruk az is, hogy őszit hiába vetnek, „semmi sikerét nem tapasztalhattyák” éppen az áradások miatt. – 5. Mennyi és milyen szántóföldek és kaszálók tartoznak egy egész telekhez és hány pozsonyi mérőt lehet egy holdba vagy darabba elvetni? Kaszálóikon lehet-e sarjút kaszálni? – Felelet 5. A helységben sem egész-, sem féltelkes nincs, hanem csak negyedtelkesek, illetve két nyolcadtelkes is van. Pontosan nem lehet megállapítani, hogy egy-egy ilyen telekhez mennyi-, és milyen szántóföld és rét tartozik, mivel ezek össze-vissza, darabokban vannak, s kapacitásuk is egészen különböző. Valamiféle rendezés érdekében összevetették a telkekhez tartozó külső- és belső szántóföldeket és kaszálóit, s az összesítés után négy negyed részt „vetettek fel” a gazdáknak, mely négy negyed rész egy egész telket tesz ki. E regulatio során megállapodtak abban, hogy egy negyedrész-telkes gazdának tavaszi vetésből két mezőre 14 mérős földje és 3 szekér szénát termő rétje legyen. Az ilyen negyedrész-telkes gazdákból négy tesz ki, fentiek szerint, egy egész telket, mely így 56 mérős szántóföldet és 12 szekér szénát termő rétet foglalna magába. Végül megjegyzik, hogy amennyiben a kaszálókat trágyáznák, sarjút is lehetne „csinálni”. – 6. Ezideig egy-egy gazda milyen és hány napos úr-dolgával tartozott és hány marhával kellett ezt végeznie? A jövet és menet beszámított-e a robotba? – Felelet 6. A teljesítendő szolgálat mennyiségére már a 3. pontban feleltek. Akinek ökrei vannak, két-két ökrörel, akinek nincs, kézi munkával szolgál. Az úr-dolgába mind a jövetelt, mind a menetelt beszámították részükre. – 7. Mióta és miből szedtek ezideig kilencedet tőlük, más földesurak is kötelezik-e erre jobbágyaikat a megyében? A kilenceden kívül még milyen adományokkal szoktak évente földesuruknak szolgálni, s ezt pénzben vagy természetben adják-e, s miből áll ez? – Felelet 7. Azelőtt semmiből nem adtak kilencedet a földesúrnak, hanem tizedet mindaddig, míg két évvel ezelőtt Melczer tanácsos rendeletére kezdték tőlük a kilencedet kivenni. A Telekiek idejében minden tíz juh után adtak egy bárányt, tíz alatt bárányonként fizettek 2 krajcárt, ugyanígy sertéseik és méheik után is. Kruspér tanácsos idejétől kezdve azonban fenti megváltás összegét felemelték 4 1/2 krajcárra, s most is ugyanígy fizetnek, de már nem tizedet, hanem kilencedet adnak. Úgy hallották, hogy e megyében más birtokosok nem veszik meg jobbágyaikon a kilencedet. Egyéb dézsmát gabonából soha nem is adta és most sem adnak. Egyébbel nem szoktak fentieken kívül földesuruknak szolgálni. – 8. Hány pusztatelek van a helységből, s ezek mi okból és mióta maradtak pusztán? Jelenleg kik bírják őket? – Felelet 8. Itt öt pusztatelek van, melyről lakóik 28 évvel ezelőtt pestisben elpusztultak. Az e telkeket jelenleg bíró lakosok név szerint felsorolva; egy telek azonban most is pusztán áll. – 9. A lakosok szabadok-e vagy örökös jobbágyok? – Felelet 9. Az összeíró felsorolja név szerint a helységben lakó szabad embereket, azzal a megjegyzéssel, hogy a többiek mind örökös jobbágyok.
A falu bírójának és hét jobbágynak „keze vonása” (x), az előzőekben elhangzottak megerősítésül.
Máramaros megye szolgabírája és esküdtje aláírásával és pecsétjével igazolja a fentieket és hitelesíti az iratot. További megerősítések: a máramarosi kamarai kerület fiskális ügyvédjének és a huszti koronauradalom provisorának aláírása és pecsétje.
Kamarai uradalom.
(Máramaros m.): Tallaborfalva