5 oldal, magyar nyelvű, aláírásokkal és pecsétekkel ellátott eredeti.

Urbáriumoz „Replica…”
Csanád kamarai possessio közösségének válasza a kilenc urbáriális pontra, alábbiak szerint:
1. Van-e a helységnek urbáriuma vagy állandó törvényes rendtartása mostanában vagy sem? Ha van, milyen időtől fogva hozattatott be? – Felelet 1. mindezideig a helységben Uraság és jobbágy között semminemű urbárium nem tartatott, hanem a kamara tetszése szerint rendelkezett, hogy a lakosok közül ki-ki mennyit fizessen és mivel szolgáljon. – 2. Ahol semminemű urbáriumot nem adtak ki, a földesurak által kívánt adózást a parasztok bizonyos contractusok szerint avagy csak bevett szokás szerint szolgáltatják? Ha van ilyen contractus, az milyen időtől fogva kezdődött, s előtte volt-e valamiféle urbárium vagy sem? Ha volt, milyen volt? A mostani kötelezettségek bevett szokása mikor kezdődött? – Felelet 2. A helység lakosainak semmiféle contractusa nem volt földesurával, csak a kamara rendelése szerint bevett szokás szerint szoktak adózni és szolgálni. Ez az adózási rend pedig az 1751. évtől kezdődött, amikor a Maros melléki nationalis militia visszakebeleztetett és a militarisok magukat áthelyezvén a Bánátusba, e helység lakosai szállottak helyükbe. – 3. Ahol pedig semmiféle urbárium nincs, s a földesúr és jobbágy között contractus sem jött létre, ott a földesúr bevett szokás szerint milyen adókat szed és szedetett be a jobbágyoktól, s ezek az adók miből állnak, végül mikor és milyen módon vezették be őket? – Felelet 3. Ezideig a kamara rendeléséből bevett szokás szerint fizetni tartoznak minden egész házhelytartó, vagyis saját ekéjével szántó gazdák évenként 6 forintot, fél házhelytartó, azaz fél ekés feleannyit. Eke nélkül való gazda vagyis zsellér pedig 2 forintot. Ezen adózási rend bevezetése pedig, mint már említtetett, az incorporatio idejétől számítódik. – 4. Milyen hasznai vagy kárai szoktak lenni a helységnek? – Felelet 4. A helységnek van folyóvize, a Maros, amelyen a helybeli lakosok malmokat is tartanak, valamint halászatuk is „törhető-tűrhető”, végül a Marosban lévő szigeteken hasznot hajtó gyümölcsöseik is vannak. – Földjeik kerti veteményekben, kivált káposztában kiváló termést adnak, ebből alkalmas hasznuk is származik. – Ezeken kívül a helységnek még alkalmas füzes erdeje is van, melyet (bár az uraság ápolja) a lakosok mind épületeikhez, mindpedig tüzifára ingyen élhetnek, s „kertelő vesző” is ingyen adatik nekik innen. – A helységnek azonban igen nagy kára származik abból, hogy a Maros vize nemcsak a helység nagy részét, de a kaszálórétnek alkalmas területeit is gyakran elönti. – 5. Az egész házhelytartó gazdag hány darab és milyen szántóföldet tart, valamint kaszálót bír, valamint minden darab szántóföldbe hány pozsonyi mérő gabonát vethet? Kaszálóján sarjút szokott- e kaszálni vagy sem? – Felelet 5. A helységben egy egész házhelytartó gazda annyi szántóföldet bír, amennyibe 28 köböl őszi és 22 köböl tavaszi veteményt vethet el. Szénából évente 12 szekérre valót szokott begyűjteni, sarjút nem szoktak kaszálni. – 6. Minden jobbágy ezideig esztendőnként földesurának hány napot szokott dolgozni és hány vonómarhával? A robotba való menetelt és visszajövetelt beszámítják-e a szolgálatba vagy sem? – Felelet 6. A kamara ezideig 12 napos szolgálatot vetett ki rájuk, melyet aszerint tartoztak teljesíteni, amiképpen az Uraság szüksége hozta magával, hol gyalog, hol pedig vonómarhával. Nem tudják, hogy a munkábamenetelt és visszajövetelt beszámítják-e nekik vagy sem. – 7. Milyen időtől fogva és miféle gabonájukból adnak kilencedet? A megye területén lévő más dominiumban is szokásos-e a kilencedfizetés? Ezen kívül a jobbágy esztendőnként még mit szokott az Uraságnak adni, milyen ajándékokat szokott tőlük a földesúr pénzben vagy természetben beszedni és ezek miből állnak? – Felelet 7. A helység lakosai ezideig kilencedet gabonájukból nem adtak, hanem mindenfajta terményükből, éspedig: gabonából, bárányból és méhből nyolcadot adtak. Szabadságukban volt minden egy napi szántásban elvetett kukoricát és kölest á 45 krajcárral, bárányt pedig á 24 krajcárral megváltani, más „aprólékos”, törvény szerint való adózásuk nem volt. Úgy tudják, hogy a szomszédos uraságbeli jobbágyok gabonájukból és más, dézsma alá való javaikból hol kilencedet és tizedet, hol pedig tizenegyedet és tizenkettedet, hol pedig tizenharmadot és tizennegyedet adnak az Uraság kívánsága szerint. – 8. Hány puszta házhely van a helységben? Mióta és milyen okból maradtak ezek pusztán? A puszta házhelyet most kik bírják? – Felelet 8. A helységben üres sessio nincs. – 9. A helység jobbágyai örökös kötöttség alatt való jobbágyok-e vagy pedig, miután földesuruknak a maga adóját megadták, szabadon elmehetnek-e a helységből? – Felelet 9. A helység lakosai magukat szabadoknak tartják, mivel mindezideig magukat a kamarának örökös jobbágyságra nem kötelezték.
Dátum, valamint a fentiekben elhangzott feleletek megerősítése a helység pecsétjével, valamint a főbíró aláírásával (a tanács és a közösség nevében). További megerősítések: a helység jegyzőjének aláírása és pecsétje, valamint a megyei esküdt és szolgabíró aláírása és pecsétje, dátummal.
A Csanád megyei Csanád kamarai possessio közösségének megbízottai (Főbíró, a tanáccsal és közösséggel) által kiadva.
(Csanád m.): Csanád