Eredeti. Latin. 262 oldal.

Conscriptio
Márffy István királyi kamarauradalmi prefektus által készített urbarialis összeírás, fenti kamarauradalomról. Kelt a helyszínen, a caput bonorumban, a fenti napon.
Bellye:
Az egész, terjedelmes kötetet kitevő Conscriptio a szokásos kamarai összeírási rendszerben készült. Tehát: minden possessióról először úrbéri tabellát ad az összeíró prefektus, majd Observationes cím alatt igen értékes szöveges magyarázatot ad; a magyarázat tulnyomó része közvetlenül, kisebb hányada közvetve szintén az urbarialis viszonyokra vonatkozik. Kitér az Observationesban a prefektus a rendkívül érdekes nemzetiségi körülményekre is ebben a három náció (magyar, szerb, német), sőt, ha a katolikus horvátokat külön vesszük: négy náció által lakott uradalomban. Az úrbéri tabella fejrovatai az alábbiak: 1. Sorszám. – 2. A subditus neve. Itt jegyzi meg azt is, ha a subditus özvegy, vagy mesterember, konvenciós uradalmi alkalmazott, esetleg fugitivusszá lett jobbágy stb. – 3. A subditus telkének nagyságrendje. Az alábbi alrovatokkal: a) egész-, b) fél-, c) egyharmad-, d) egynegyed-telek. – 4. Házas zsellérek, inquilini. – 5. Más házánál lakó zsellérek, subinquilini. – 6. A subditus fiútestvérei és fiai ha vele együtt laknak; az alábbi alrovatokkal: a) házasok; b) nőtlenek. – 7. A subditus által fizetett évi árenda forint-dénárban. – 8. A subditus lovainak – 9. 2–3 éves csikóinak – 10. ökreinek – 11. 2–3 éves növendékmarháinak – 12. teheneinek száma. – 13. Szántóterületének nagysága holdakban. – 14. Rétjeinek hozama szekér szénában. – 15. Szőlei. Területük nagysága kapásokban. Alrovatai: 1., 2., 3. osztályba sorolt-e a szőlő. – 16. A malmokért fizetett census forint-dénárban. Alrovatai: a) dunai malmokért; b) drávai malmokért; c) patakokon forgó malmokért.) – 17. Taxák. Alrovatai: a) iparosok taxája; b) kereskedők taxája. Mindkettő forint-dénárban. – 18. Különböző szolgáltatások megváltása címén fizetett census forint-dénárban. Alrovatai.: a) csirke; b) tojás; c) tüzifa; d) a kocsmáltatás; e) a mészárszéktartás; f) a hízott sertés-szolgáltatás váltsága. – 19. A robotváltság forint-dénárban. – 20. A proventus összesen forint-dénárban. – Végig, az igen szakszerűen készített conscriptióban ezek a fejrovatok szerepelnek minden falu úrbéri tabellájában. – A tabella végén, a hospesek összesítése után, külön jelzi az összeíró a taxalistákat, ezeket is név szerint veszi számba, de ezeknél természetesen jóval kevesebb rovatot tölt ki a fenti 20-ból. E taxalisták többségükben kereskedők és mesteremberek: csizmadia, lakatos, kovács, szabó, bognár. Utóbbi uradalmi alkalmazott. – Itt veszi számba a mezőőrt is. – Urbarialis statusuk szerint ezek a taksások mind inquilinusok. – Majd még mindig a tabella végén, számba veszi és feljegyzi a prefektus az egész falu által fizetett összeget az egyébként természetben beszolgáltatandó hízott sertésért, majd a mészárszéket bérlő mészáros által fizetett árendát. Továbbá a Beloberd-i (= Belovárd) subditusok által fizetett évi árendát, nemkülönben a kocsma és a vámszedési jog bérlője (egyszemélyben) által fizetett árendát, s azt a rendszeres évi árendát, amelyet az Eszék városabeli halászok fizetnek a Kucska nevű tó halászati jogának bére címén.(Természetesen, ahol fejrovatok szerint megfelel a szolgáltatás, ott az összeget a fejrovatba veti ki. – Végül, a tabella legvégén, a menteseket veszi név szerint sorra. – Ezután következik az ennél a falunál, mint caput bonorum-nál igen terjedelmes szöveges magyarázat, az „Observationes”. A rövidre fogott tartalma az alábbi: Jóllehet a faluközösségnek megvan a halászati joga a mocsaras-tocsogós vizeken, valamint saját halastavaiban is, de a fogás 1/3 része, illetve annak ára a földesurat illeti. Mind a tüzifaizás, mind az épületfaizás joga megilleti a subditusokat. – Ámbár elegendő szántóterületük lenne, annak csak kisebb részét tudják vetni. Egyrészt nagyon sovány a föld, másrészt azonban az árvizek, a talajvíz gyakran teszi tönkre vetéseiket. Ezért csakis a biztonságosabb, s termékenyebb határrészeken vetnek rendszeresen. – Az egyébként területre nézve szintén elegendő rétjeiket is nagyobb részükben el szokta pusztítani a víz. – Saját határukban ugyan nincs szőlőhegyük, de a kamarauradalomhoz tartozó szomszédos Csuza, Sepse és Kő possessiókban, illetve azok határában levő szőlőhegyeken vannak szőleik. – A falu határa a Dráváig húzódik. Mocsaras, vizenyős terület ez, s szükségképpen, különösen az Eszék felé irányuló forgalom lebonyolítására sok földesúri híd van a falu határában; ezeken az uradalom hídvámot szedet; a falu subditus-népének viszont állandó terhe: a sok híd karbantartása. – A falu lakossága nagyobb részben helvét hitvallású protestáns magyar; van lelkipásztoruk, és van egy favázas, sárból vert imaházuk is. Ezzel szemben az újonnan betelepülő lakosok már katolikusok. Utóbbiak többsége urbarialis statusuk szerint zsellér, nagyobbrészt mesteremberek ezek, s mesterségük gyakorlásából is élnek. Ezeknek a katolikus subditusoknak még nincs saját templomuk, csak egy kis földesúri kápolna van a várban; tulajdonképpen egy szoba ez, és az eszéki ferencesek közül jár át egy-egy páter misézni vasár- és ünnepnapokon. Viszont akinek betegsége miatt gyóntatóra van szüksége, az saját alkalmatosságával mehet be Eszékre; de ha ki is jönne a gyóntató pap, akkor is csak száraz időben tehetné ezt, mert nedves időben, a téli, a tavaszi és az őszi évszakban az utak szinte járhatatlanok. Sok subditus lelki vigasz nélkül hal meg. – A faluban és határában több uradalmi épület van. – Első maga a vár, mely erődformára épült ki; négyszögletes épület. Árkok, falak veszik körül, felvonóhídja van; az erődbe állandó őrséget az eszéki katonai főparancsnokság ad. – A várépület lakrészeiben bent laknak: a kiérdemesült provizor, az uradalmi számvevő, az uradalmi fiskális és a magtáros. A lakrészek boltíves kiképzésű pincékkel alá vannak pincézve. Az összeíráskor is uradalmi bor volt bennük; a pincerendszer 3000 akót fogad be. – Két esztendővel ezelőtt nagy költséggel kétszintes, szép vendégfogadó épült fel itt. Fogadósa az uradalmi vámszedő, aki amellett, hogy évi kb. 450 akó földesúri bor kimérésére kötelezte magát, a földesúr javára, fizet évente 30 Ft. árendát is. – A bellyei határhoz tartozik egy Bajár nevű diverticulum is, a falu határában levő szigeteken. Ezt a pusztát a belvárdi uradalmi subditusok árendálták ki az uradalomtól, évi 85 Ft. árendát fizetve érte. – Továbbá: A Duna tulsó partján van egy Kucska-tó nevű tó, melyet a Duna vize táplál; halban bő tó ez, s az eszéki halászok évi 50 Ft. árendát fizetnek érte az uradalomnak.
Eugeniusfalva:
Az úrbéri tabelláris rész szerkezete mint Bellye possessiónál. Az „Observationes” rövid tartalma: A falu határában nincs olyan szántóterület, amelybe kenyérgabonát lehetne vetni, mert annyira tocsogós, vizenyős, mocsaras az egész határ. – A mocsártengerből azonban kiemelkedik egy halmocska, az ezen levő földeknek Czücz puszta a nevük, összefoglaló névvel, ezt szántogatják a subditusok, kukoricát vetvén bele. – E diverticulum után a faluközösség évi 15 Ft. 33 2/6 dénárt fizet a földesúrnak, de az itt betakarított termésből kilencedet nem kell szolgáltatniuk. – A szántóterületet úgy osztották meg a faluközösség subditus-tagjai egymás között, hogy az arányos bérelosztás eredményeképpen a fenti árenda minden subditus 76 4/6 dénárt fizet bele évente. – A telki állományhoz rét sem tartozik, hanem a subditusok az ún. Hakóczház-i földesúri rétből azokat a darabokat kaszálhatják, amelyeket a földesúr bármilyen oknál fogva nem tudott már lekaszáltatni. – A földbeli és a rétbeli ínség az oka annak, hogy a subditusok robotra nincsenek kötelezve, hiszen a fentiek szerint éppen csak kunyhóik vannak; sem telekhez kimért szántóik, sem rétjeik nincsenek. – Ugyanakkor azonban a földesúri jogok elismerése és robotváltság címén mégis követel az uradalom minden, saját házzal rendelkező subditustól évi 5 Ft., minden subinquilinustól évi 2 Ft. 50 den. taxát. – Ebből adódik az, hogy az itteni subditusokat általában taksásoknak nevezik. – Semmiféle faizási joguk nincs; illetve: rőzsének, tüzifának kizárólag a mocsaras határban bőven növő fűzfákat használhatják. Épületfát azonban az uradalomtól vesznek; mégpedig: tölgyet kaphatnak, ölenként 10 dénáros áron. – Ami feleslegük van, azt Eszéken, mert oda járnak át piacra, jól értékesíthetik. – A falu határában van egy katonai citadella, amellett egy beszálló-kocsma. – Ez az utóbbi épület, jóllehet szilárd építőanyagokból épült, méghozzá nem is régen, mégis omladozik, mert ezen a talajon nem lehet jól alapozni. Emiatt az uradalomnak ebből az épületből semmi haszna sincs, kivéve azt a 10 forintos évi árendát, amit egy eszéki szabómester fizet az egyik, még jószerével lakható szobáért. – Az említett citadella viszont szilárdan áll a helyén. Az összeíráskor katonai lőportoronynak használták, tele is volt lőporral. – A falubeli subditusok katolikus vallású németek. De nincs se templomuk, se papjuk. A közeli Eszékre járnak be istentiszteletre. – A lakosság főként a mindenfélével való kereskedésből él, „…et vivunt plurimum ex omnis generis quaestu.” – Miután az összeírás igen szigorú rendtartással készült, rendszerükben azonos úrbéri tabellákkal, s eltérések igen értékes adatok rögzítésével csak az „Observationes”-ben vannak, a továbbiakban csak az „Observationes”-nek a lehetőségig rövidített tartalmi kivonatát adom, minden településnél; utalva természetesen azokra a pontokra, amelyek valamelyik előző település „Observationes”-eiben már megvoltak, s azonosak.
Kopács:
A faluközösség „juxta antiquam normam” évente 300 Ft. árendát fizet földesurának. – Ennek az árendának a reparticióját a subditusok egymás közt intézik el, azaz esztendőről esztendőre ők maguk róják ki, abban az évben mennyit kell kinek-kinek belefizetnie a 300 forintba. – Nem rónak ki külön részt azokra, akik subdividáltak, tehát családon belüli telekmegosztottak, sem a felnőtt, a családfővel együtt lakó férfirokonokra, s azokra sem, akik újonnan települtek, s új házat építettek. Ezek a leszakadtak, illetve az egyezség létrejötte után önállósodók tehát már nem taksások, hanem úrbéresek lesznek; utolsó csoportjukra, az új házat építőkre az uradalom évi 3 Ft. taxát ró ki egyenként. – A fentiek szerinti státusú subditusokon kívül van még egy szabómester is a faluban, aki nem tudható, milyen jogalapon, eddig is mentes volt a jobbágyparaszti szolgáltatások alól, s ez a szabó éppen úgy, mintha taksás lenne, évi 6 Ft. taxát fizet az uradalomnak. – A falu határa tágas, lenne benne elegendő szántójuk és rétjük is, ha nem öntené el gyakran az egész határt a víz. Éppen a gyakori árvíz, illetve a talajvíz-feltörésből eredő vízkár késztette az uradalmat arra, hogy megmunkálásra, bevetésre átadja a falubeli subditusoknak a monyoródi és a szilocskai diverticulumokat. – A subditusoknak beltelkeik aljában van kevés gyümölcsöskertjük. De egyébként: igen kevés lehetőségük van arra, hogy csekély feleslegüket értékesíthessék. – A halászatot engedélyezi számukra az uradalom, de a fogás 1/3 részét, vagy ennek napi áron számított ellenértékét le kell adniuk e jog gyakorlásáért az uradalomnak. – Mészárszék nincs a faluban. – Erdő nincs ugyan a falu határában, de az uradalom mind az épület-, mind a tüzifaizást engedélyezi itteni subditusai számára a közeli, illetve határszomszédos bellyei erdőkben. – A lakosok mind helvét hitvallásúak, van egy szilárd építőanyagokból épült templomuk is, amely „in forma Sanctuarii aedificata”, van hozzá harangláb is külön. Ezt az építési formát, illetve annak okát, hogy először csak egy apszisféle kápolnát építenek, később, más falunál megmagyarázza az összeíró: ez a kezdet, s ha bővül a falu népének lélekszáma, következik a templomhajó felépítése is. – Van saját lelkipásztoruk, van iskolamesterük is. – Saját határukban nincs ugyan szőlőhegyük, de szőleik vannak a kői, a szöllősi, valamint a sepsei szőlőhegyeken. – A falu határának vizenyőssége, a gyakori árvíz az oka annak, hogy nincsenek a telki állományhoz tartozó rétjeik. Száraz időben viszont a mocsaras területek szigetjein, azon a mennyiségen felül, amit a földesúr számára kell lekaszálniuk, szabadon kaszálhatnak, gyűjthetnek saját állatállományuk takarmányszükségletének fedezésére is szénát.
Daróc:
Jóllehet a falu határa elég tágas, telki állományhoz kimért rétjeik mégsincsenek, az állandó árvizek miatt. – Szénagyűjtési lehetőségük: mint a kopácsiaké. – Saját határukban nincs szőlőhegyük; szőlőik a csuzai, szöllősi, sepsei és kői szőlőhegyeken vannak. – Mind a tüzifára, mind az épületfára kiterjedő, saját szükségleteik kielégítésére szolgáló, díjtalan faizást engedélyezett számukra az uradalom. – Vannak a határban olyan cserjések, bozótosok, amelyek alkalmasak lennének irtásföldek készítésére. – A fogás 1/3 részéért ők is halászhatnak, de csak „in minoribus piscinis”. – A lakosok itt mind helvét hitvallású magyarok. Van egy kis fatemplomuk, haranglábbal; régi építkezésű épület ez. Van saját lelkipásztoruk és saját iskolamesterük is.
Láskó:
A lakosoknak tetszésük szerinti mennyiségben van módjuk szántóföld készítésére, mert az uradalom mindenféle korlátozás nélkül engedélyezte nekik az irtást, nemcsak a falu határán belül, de Nittvár és Koha (Kohár?!) praediumok bozótos, ciheres területein egyaránt. – Rétjeik azonban mint a kopácsiaké. Viszont nekik is elegendő jut a szárazabb időkben a mocsarak tisztásain kaszálható szénából. – A falu alatt (értsd: a beltelkek mögött) van a szükségleteiknek elegendő gyümölcsöskertjük is. – A falu határában levő erdőkben faizhatnak, saját szükségletükre elegendő épület- és tüzifát egyaránt. – Feleslegeiket azért tudják nehezen értékesíteni, mert a környéken egyetlen jó piactól: Eszéktől messzire esnek. – Halászati lehetőség mint az előző falvaknál. – A lakosok helvét hitvallású magyarok. Igen jó építőanyagokból, gyönyörű toronnyal épült egykor római katolikus templomuk, szentélye ma is a régi, boltíves kiképzésű. Ez idő szerint református templom. Van lelkipásztoruk is, iskolamesterük is.
Kő:
Ez a falu kisebb magaslaton, igen jó helyen fekszik, határában több a szántóföld, mint amennyire a lakosság jelenlegi létszámának szüksége van. Úgyannyira, hogy az összeíró prefektus véleménye szerint még kb. 12 egész sessióval növelni lehetne a jobbágytelkek állományát. De még ezen túl is alkalmas módon lehetne a szántóterületet növelni, mert a falu határában igen nagy bozótos-ciheres területek is vannak, irtásföldet lehetne belőlük készíteni. – Rétjük is elegendő van. Ugyanis egyrészt vannak saját, a telkekhez kihasított rétjeik is, de ha bármilyen oknál fogva nem lenne elegendő a szénatermésük, a szomszédos Szöllős mocsaras határa száraz szigetein bőven kaszálhatnának hozzá. – A beltelkek mögött saját szükségleteikre elegendő gyümölcsöskertjeik vannak. – Saját szükségletükre szabadon faizhatnak tüzifát is, épületfát is, részint saját határukban, részint a kamarauradalomhoz tartozó szomszédos Szöllős possessio határabeli erdőségekben. – Saját határukban van kitűnő minőségű bort hozó szőlőhegyük; más falvak lakosai közül is sokan művelnek ezen a szőlőhegyen mint extraneusok, szőlőt. – Eltérően az uradalom többi falujától, az itteni subditusok sosem váltották meg a bízott sertés-szolgáltatást, mert sosem volt rájuk ez a fajta szolgáltatás kiróva. – Mészárszék nincs a faluban.– A lakosság helvét hitvallású magyar. Lelkipásztoruk ugyan nincs, de az iskolamesterük tart nekik ünnepnapokon istentiszteleteket. Kunyhóformára épített kis imaházuk van, de van hozzá egy harangláb is.
Hercegszöllős:
Ennek, a többihez képest igen nagy lélekszámú falunak (130 úrbéres és 22 taksás családja van) úrbéri tabelláját igen terjedelmes „Observationes” is követik. E megjegyzések tartalma erős összevonással és rövidítéssel az alábbi: A falu határa terjedelmes, bőséges szántóterülettel, kevesebb réttel. A határt az árvizek korántsem veszélyeztetik annyira, mint az előző falvakét. – Szabad faizásuk van a falu határában levő erdőségekben tüzi- és épületfára egyaránt. – Halászhatnak is az uradalom által számukra kijelölt szakaszon, ők is megadják a fogás 1/3-át a földesúrnak természetben vagy pénzben, ámde a fogásuk nem valami jó szokott lenni. – Miután a telkeikhez kihasított rétjeik nem elegendők, az uradalom megengedi nekik azt, hogy a mocsaras területek szárazabb szigetein tetszésük szerinti mennyiségben kaszálhassanak. – A falut két nemzetiségű jobbágyság lakja. Az egyik: a helvét hitvallású magyarok. Ezeké az egykori katolikus templom, mely régi épület ugyan, de kitűnő építőanyagokból épült, igen szép toronnyal. Az összeírás idején azonban már közel állott az összeomláshoz, s a szép, nagy épületből ez idő szerint csak egy kis helyiség szolgál imaterem céljaira. Van saját lelkipásztoruk és tanítójuk is. – A lakosság másik része görögkeleti szerb. Nekik is van templomuk, pópájuk is. Templomuk azonban már szintén az összeomláshoz áll közel, de különben is szűk volt már nekik. Újat akarván építeni, engedélyt kértek és kaptak az uradalomtól téglaégetésre. Ki is égettek vagy 95 000 darab téglát, s azok most is megvannak, de mivel ez idő szerint tilos új templomot építeniük, egyelőre lemondtak az új építkezésről. – Az uradalmi tiszteken és konvenciós uradalmi alkalmazottakon kívül van még néhány katolikus magyar család is; kis kápolnájuk vertfalu, sövénykerítéses épület. A vörösmarti plébános jár ki istentiszteletet tartani a néhány katolikus családnak. – A görögkeleti szerb subditusok közül egyesek 4, mások 8 napi robotra kötelezettek, de napi 28 2/6 dénárjával meg is válthatják azt. – A falu területén vannak uradalmi épületek is. Az első egy lakóépületnek használt uradalmi présház. – A 2 szoba-cselédszobás, mellékhelyiségekkel ellátott lakóépületben az összeíráskor az uradalom egyik kiérdemesült prefektusa lakott. A ház mellett kb. 25 öl hosszú szabad terület van, a szabad ég alatt végezhető szüreti munkákhoz. – E szabad területtel összefüggően épült egy hordószín is, amelynek végében egy, az összeíráskor is működött pálinkafőzőház, melyben négy üst égeti az uradalom pálinkáját. – A présházzal szemben, de már az út másik oldalán áll egy újonnan épült, 3 szoba-konyhás uradalmi pintérház. Bele is költözött már a konvenciós uradalmi pintér. – E mellett a ház mellett épültek ki az uradalmi borpincék. Igen jó építőanyagokból. Az összeírás idején is több ezer akó bor volt bennük. – A falu végén is van egy régi uradalmi lakóház. Az összeíráskor az uradalmi hajdú lakott benne. – A falu főutcájának közepén van a jó építőanyagokból épült uradalmi beszálló-kocsma. Új épület ez is, zsindelyfedelű. A kocsmáros 2 szobás lakásán kívül van a nagyterem, valamint 3 tisztességes vendégszoba is. – A vendéglő udvarán két nagy istállóépület is van; 50 ló jól elfér bennük. A vendéglő pincéje 500 akó befogadóképességű. – A kocsmáros csak az ételkészítés (konyha) jogát bérli az uradalomtól, 35 Ft. évi árendát fizet éte. Egyébként köteles az úr borát mérni. – A vendéglőtől délre áll az egykori uradalmi vadászház, mely az összeírás idején már 4 szobás katonai kvártélyházzá volt átalakítva. Mikor kb. 10 évvel ezelőtt meghalt az uradalmi vadász, az uradalom átengedte ezt az épületet a megye használatára, a fenti célra. A ház 10 esztendő alatti különféle célokra történt felhasználására is van utalás a szövegben. Ez idő szerint már alapos javításra szorul. – A kvártélyház mellett van egy nagyobb darab földesúri kaszáló és szilváskert. 15 öles kazlat lehet rakni a kaszáló szénaterméséből, 100 akó szilvát hoz a kert. Ez az egész terület korábban földesúri fácánoskert volt. – A falu keleti végében van az uradalmi kanász lakóháza; mellette jó nagy, uradalmi sertésól. Több mint 600 sertés szokott benne áttelelni. Ezeket a sertéseket nyáron a kanász a Vörösmart falu határában levő szigeteken szokta legeltetni. – Hercegszöllős faluból nyugati irányban haladva, kb. félóra járásnyira, a Baranyavárról Eszék felé vezető királyi postaút mellett van egy másik uradalmi beszálló-kocsma is. Fából és vertfalból épült ez, a Keskend nevű praediumon, de: ez az épület közel áll az összedőléshez. – Ez a Keskend praedium makktermő erdőkből, szántókból és földesúri legelőterületekből áll, s korábban Kopács és Daróc falvak subditusai árendálták művelésre a szántókat; ámde mióta az uradalom itt legelteti szarvasmarha-gulyáit, többé nem engedte át a subditusoknak művelésre ezeket a területeket. – Illetve úrbéri kötelezettségként egyes részekbe, az uraság javára zabot és kukoricát vetnek, robotban. – Egyébként e külterületi beszálló-kocsma 2 szoba-konyhás-kamrás épület. A kocsmáros nem fizet árendát érte, de az úr borát kell mérnie, s ezért ő kap az uradalomtól természetben 8 mérő búzát és 12 közönséges korsót, vagy helyettük 60 dénárt és 6 font gyertyát. – E jó jövedelmet hozó földesúri borkimérő-hely nagyobb biztonsága s a praedium jobb kihasználása érdekében legalább 20 zsellér mielőbbi letelepítését javasolja ide, a kocsma köré az összeíró uradalmi prefektus. S az uradalmi szarvasmarha-legeltetés fokozatos megszüntetésével idővel ezekből a zsellérekből jobbágyok, illetve szolgáltató parasztok lehetnének.
Sepse:
A falu subditus-lakosságának lenne elegendő szántóterülete saját határain belül s a határszomszédos Börgöngye praediumban is, ha szándékukban lenne irtásföldek készítése, amire pedig elegendő bokros-bozótos terület kínálkozik. – A határukbeli és a telki állományhoz tartozó rétjeiken kívül, szabadon kaszálhatnak a Vörösmart falu határabeli mocsarak közötti, igen jó füvet termő szigeteken. – Tüzifaizásra lehetőségük van saját határukon belül is, de a saját szükségleteikre szolgáló épületfát az uradalom engedélyével más falvak határában térítés nélkül termelhetik ki. – Szőlőhegyükön kitűnő minőségű bor terem, ez az oka annak, hogy extraneusoknak is van itt bőven szőlejük. – Az itt termett bor mindenkor előnyösebben értékesíthető, mint a környékbeli más borok. – A falu lakosai helvét hitvallású magyarok; van egy imaházuk, alapja kő, falai nyerstéglából épültek. Hozzá fából épült egy harangláb is. Van saját lelkipásztoruk és van iskolamesterük is. – A subditusoknak házaik mögött van a saját szükségletüket fedező gyümölcsöskertjük. – Mivel a Dunától távolabbra fekszik a falu, a subditusoknak nincs halászati lehetőségük. – A falu határa egyébként hegyvidéki fekvésű.
Csuza:
Ősi szokás szerint, de erről írott egyezségük is van az uradalommal, a faluközösség évi 130 Ft. árendát fizet a földesúrnak. Hogy ebből kire mennyi esik, azt évente maguk osztják le. Ámde vannak olyanok is, akik ettől a közös árendától függetlenül külön fizetnek, éspedig olyanok, akik az egyezség kelte óta elköltöztek azoktól a fivéreiktől vagy szüleiktől, akikkel együtt laktak, s telekmegosztás után saját házat építettek maguknak; továbbá azok is, akik más faluból jöttek ide subditusnak. – Van kevés halászati lehetőségük is, de ebből is kötelesek megadni az 1/3 részt, vagy annak árát a földesúrnak. – Szőlőhegyükön kitűnő bor terem. – Saját, telkeikhez kihasított, tartozék-szántóik szűkösek ugyan, de az uradalom a szomszédos Börgöngye praediumban is juttatott nekik, sőt telki állományukhoz is csatolt szántóföldeket; de irtásföld készítésére alkalmas bozót is bőven van saját határukban is. – A telki állományhoz tartozó réteken felül, száraz időben, szabadon kaszálhatnak a határbeli terjedelmes mocsarak kaszáló-szigetein. – Van a falu határában egy bekerített földesúri rét is, melyet nemcsak a helybeli subditusoknak, de a környékbeli kamarauradalmi falvak subditusainak is kaszálniuk kell az uradalom javára. Hozamából kb. 40 öles kazlat lehet rakni. – E bekerített rét mellett épült egy földesúri patakmalom. Molnárja a vámjövedelem 1/3 részét tarthatja meg magának, 2/3 a földesúré. – A malom mellett baromszárnyék van, mellette egy nagy rét, melyen a ridegmarha télen is megtalálja táplálékát. – A lakosok egy részének háza mellett van a szilváskertje, de a falu végén is vannak ilyen kertek. Igaz, hogy igen kicsinyek ezek. – A falu lakosai helvét hitvallású magyarok. Az ősi, egykor katolikus templom tornya, bár romladozik, még áll. A templom hajójának romjai felett pedig vesszőfonatból, sárból építettek maguknak a falubeliek egy imaházat, melyben eddig saját lelkipásztoruk tartotta számukra az istentiszteleteket. A pap azonban 3 hete meghalt, s most az iskolamester látja el lelki gondozásukat. – Van a faluban egy téglából épült uradalmi borpince is; boltíves építésű, jó pince ez; 30 hordó bort fogad be, de már javítani kellene, nehogy az egyébként jó építésű pince használhatatlanná váljék. – A tájék, amelyen a falu és határa fekszik, részben hegyes, részben pedig lapos, mocsaras terület.
Vörösmart:
Ez a falu még Hercegszöllősnél is jóval nagyobb; viszont az „Observationes” itt jóval rövidebb. – A falut két nemzetiséghez tartozó subditusok lakják: németek, akik katolikusok, „…et primo ante 25 annos circiter sunt noviter impopulati.” Templomukat szilárd építőanyagokból maga az uradalom építtette. Van helyben plébánosuk is. – A másik nemzetiség: a helvét hitvallású magyarság, „qui etiam ab immemorabili tempore incolatum suum hic habuerunt.” Nekik is megvan a saját imaházuk, sőt van saját papjuk és iskolamesterük is. – Határuk eléggé szűk, de a subditusok fő megélhetési forrása a halászat. Van kijelölt szakaszon halászati joguk a Dunán (innen a fogás 1/6 részét, vagy annak ellenértékét szolgáltatják be a földesúrnak), de a mocsarakbeli síkvizeken is (innen viszont az 1/3 részt kell beadniuk). – Elég jó a saját határukban levő szőlőhegyük; itt termett boruk jó másodosztályú bor. – Telki állományukhoz tartozó rétjük nincsen, de a szárazabb évszakokban a mocsári szigeteken szabadon kaszálhatnak. – Saját határukban nem faizhatnak, de ezt a jogukat, mind tüzi-, mind épületfára, saját szükségletükre, a szomszédos falvakhoz tartozó erdőkben, ingyenesen biztosítja nekik az uradalom. – Van a falu belterületén egy 3 szoba-konyha-kamrás uradalmi lakóépület, melyben az összeíráskor a körzeti uradalmi ispán lakott; sürgősen javítani kellene. – A határbeli szőlőhegyen két helyen is van földesúri szőlő, összesen kb. 150 kapásnyi; hozama 300 akó körül szokott lenni. – A mocsarak közötti Bokroshát és Tapolcza nevű réteken kb. 500 darab uradalmi szarvasmarhát szoktak legeltetni. – Van itt egy kb. 600 darabos uradalmi ménes is. – A tájék részben hegyes, részben mocsaras.
Battina:
Telki állományhoz tartozó szántó és rét mint Vörösmart possessiónál. – Szőlőhegy ugyanúgy, de boruk harmadosztályú. Ennek ellenére, mivel a Duna közelében vannak, borukat igen jól értékesíthetik. – Az itteni subditusoknak azért kell egy nappal kevesebb kaszálási munkát teljesíteniük az uradalom javára, mint a kamarauradalom többi falvai subditusainak, mert a dunai uradalmi révnél igen sokféle egyéb munkát kell rendszeresen elvégezniük. – Szabadon faizhatnak a Duna szigetein. – A falu egész lakossága katolikus vallású horvát. Templomuk új, az uradalom építtette számukra; hozzá kőtornyot is. Lelki gondozásukat a vörösmarti plébános látja el. – Az uradalmi vámszedő egy 3 szoba-konyha-kamrás uradalmi lakóépületben lakik. – Mellette egy kisebb, 1 szobás, mellékhelyiséges házikó, melyben a naszádosok káplárja lakik („corporalis nautarum” valószínűleg: a révnél, illetve kompnál szolgálatot teljesítő uradalmi alkalmazottak főnökéről szól). – Van egy jól megépített, 4 szobás uradalmi vendégfogadó is, mely a múlt évben, tehát 1765-ben lett kész. A régi még ennél is nagyobb, 10 szobás fogadót, téglából épült főfalai kivételével lebontották, uradalmi magtárépület épül éppen ez idő szerint belőle. Közvetlenül kezdés előtt áll a munka. – A falubeli subditusok halászattal is foglalkoznak, bár nemigen szokott bőséges fogásuk lenni. De ennek is 1/3 részét be kell szolgáltatniuk az uradalomnak. – Több mint 1 millió darab kiégetett tégla áll itt, sok zsindellyel együtt a folyamatos magtárépítéshez. A prefektus megjegyzi, hogy a helytelen tárolás, felrakás miatt igen sok tégla szétmállott már. – Az összeíró prefektus egyébként azt javasolja: kezdés előtt meg kellene vizsgálni: nem lenne-e jobb az új magtárt mégis a falun kívül, a hegy lábánál felépíteni, hogy mentes legyen a tűzveszélytől. Bár az építkezés kezdés előtt áll közvetlenül, még nem lenne késő erre a módosításra.
Darázs:
A subditusok telki állományához igen kevés szántóterület tartozik, rét meg éppen semmi, illetve csak engedély, hogy szabadon kaszálhatnak a mocsaras területek szigetein. Elsősorban szántóterületeket kérnek az uradalomtól, mégpedig állandó jellegűeket, s egyben azok applikálását telkeikhez. – Meglehetősen tágas szőlőhegyük van, de harmadosztályú boruk terem csak rajta, s ezt nehezen tudják értékesíteni. – Fő megélhetési forrásuk nem is a gazdálkodás, hanem a halászat; a fogás 1/3 részét, vagy ennek ellenértékét kell az uradalomnak beszolgáltatniuk. – Szabadon faizhatnak a szigeteken. – A faluban van egy háromszobás, mellékhelyiséges uradalmi lakóépület, melyben az összeíráskor a körzeti kamarauradalmi ispán lakott. – Van egy újonnan telepített uradalmi szilváskert is. – A köztesen megtermő szénát a subditusok kaszálják, az uradalom javára. – A régi, romos plébániaépületben az uradalom engedélyével az elhalt vámszedő özvegye lakik. – Van egy parasztház is, mely caducitas révén került az uradalom birtokába, abban most az uradalmi hajdú lakik. – A lakosság katolikus, horvát; saját templomuk azonban nincs, Izsépre járnak. – A dunai halászat a Konyicza-foktól a Szakállpiritóig az uradalmat illeti meg, de ezt a Duna-szakaszt Tolna mezőváros halászai bérlik, évi 150 Ft. árendáért. – A falu sík, mocsaras területen fekszik, a Duna és a Karasicza folyócska között. – A faluközösség azokon kívül, akik akár telekmegosztás, akár más helységekből ideköltözés útján, a taksás szerződés megkötése óta újonnan települtek és új házakat építettek, évi 300 Ft. árendát fizet összesen az uradalomnak, valamennyi szolgáltatást ezzel a pénzzel váltva meg.
Márok:
Az itteni subditusok nagyon földszűkében vannak, mégpedig azért: „…siquidem in una domo etiam sex, septem paria reperiantur.” Kukoricaföldjük meg éppen semmi sincs. – Rétjük semmi, csak a szigeteken kaszálhatnak. – Évi árendájuk 100 Ft. ugyanazzal a kivétellel, mint a darázsiaknál. – Szőlőhegyük, boruk mint a darázsiaké. – Kertjeik gyümölcstermése is szűken fedezi szükségleteiket. A katolikus horvát lakosság Izsépre jár templomba. – Halászati joguk mint a darázsiaké. – Tavaly még működött egy földesúri malom a falu melletti kis folyócskán; a faluközösség félévenként 2 Ft. censust fizetett utána. – A folyó évben azonban ez a malom már elhagyatott, nem is jár a nagy szárazság miatt.
Izsép:
Szántóföldjeik részint saját határukban, részint Csibogát praediumban szükség szerint megvan nekik. – Kaszálóik Gétha praediumban s a szigeteken vannak. – Faizhatnak szabadon a szigeteken és Dannovácz praediumban. – Halászati jog – mint az előző falvaknál. – A lakosok katolikus horvátok; az uradalom által jól megépített templomuk Izsép és Márok közé esik. Van plébánosuk, iskolamesterük is. De van bent a faluban egy apszis-alakúra megépített kápolnájuk is. Ha hajó épülne hozzá, szép templomuk lehetne belőle, a falu belterületén. – Ennek a falunak közvetlen szomszédja Csibogát praedium; ebben, a Karasicza folyó partján van egy uradalmi vámszedőház, mely részben szilárd építőanyagokból részben nyerstéglákból épült. Alá van boltozva, s pincéje alkalmas bor tárolására. A 3 szobás házban az uradalmi vámszedő lakik, ki egyben uradalmi kocsmáros is a faluban. – Csibogát praediumban szőlők és szántók vannak; mind az izsépi subditusokéi. Ez a praedium a Karasicza folyó tulsó, dombos-hegyes partján terül el; maga Izsép az innenső parton, síkságon fekszik, a Duna és a Karasicza folyók között.
Dályok:
Földjeik nagyobb részben, rétjeik pedig teljesen Földvár praediumban vannak. – E praedium mellett van egy vendégfogadó (uradalmi), a Pécsről Csibogát felé vivő országút mentén; annyira romos, hogy már nem lehet kijavítani, le kell rombolni, és újat kell a helyére építeni. A kocsmáros évi 30 Ft. árendát fizet az uradalomnak. – Az összeíró prefektus javaslata ezzel kapcsolatban: a kocsma több, forgalmas út találkozásánál fekszik. Jó jövedelmet hoz az uradalomnak, mert a kocsmáros az árendán felül az úr borát méri; de biztonságosabb lenne, ha a kocsma táján legalább 12 zsellércsaládot letelepítene az uradalom, s nem magánosan állna a jó jövedelmet hozó, újonnan építendő épület. Ezek a zsellérek ugyan kevés szántót kapnának, de a bőséges erdőségben szabad faizásuk lenne, s ugyanitt jó legeltetési lehetőségük is nyílna. – A környező szigeteken száraz időjárás esetén szabadon kaszálhatnak a falubeliek. – Szőlőhegyük nincs, de a szomszédos Kisfalud és Vörösmart falvak szőlőhegyein extraneusokként művelik szőleiket. – Szabad faizásuk van a szigeteken és Földvár praediumban egyaránt. – A mocsári síkvizeken a halászatot is gyakorolhatják, de a fogás 1/3-a a földesúré. – Van egy halastavuk is, mely után évi 15 Ft. árendát fizetnek. – A falu lakosai katolikus horvátok; templomuk a vizen túl van, szilárd építőanyagokból épült. Áradás idején csónakokon járnak istentiszteletre. Az izsépi plébános gondozza őket. – Van a faluban egy kétszobás uradalmi lakóház is, melyben egy uradalmi hajdú lakik. – A kölkedi uradaom subditusok évente 30 Ft. árendát fizetnek azért, hogy a dályoki határ mocsaras területein a nem gyümölcsöt termő fákból faizhassanak.
Bodolya:
Szántóik nagyobb része Csibogát praediumban van. De ott is csak kevés. – Rétjeik is itt vannak kihasítva. – Szőlőhegyük viszont saját határukon belül esik. I. osztályú boruk terem, jól el is tudják adni. – A katolikus, horvát nemzetiségű subditusoknak torony nélküli templomot építtetett az uradalom, szilárd építőanyagokból. A vörösmarti plébános jár ki hozzájuk. – A Karasicza folyón van egy kétkövű malom, jövedelme 15 felé oszlik, caducitas folytán 1/15 rész az uradalomé. De a 14/15-öd rész tulajdonosai is fizetnek „praeter debitum censum Fl 9.” – Saját határukban nincs ugyan erdő, de a szomszédos uradalmi erdőkben szabadon faizhatnak. – A mészárszéktartás jogának árendája címén 8 forintot fizetnek évente az uradalomnak. – Van itt egy uradalmi lakóépület, melyben ez idő szerint az egyik elhalt uradalmi hajdú özvegyének vincellérje lakik (az özvegy más helységbe ment férjhez, szőlei művelésére vincellérjét hagyta a házban, az uradalom engedélyével). – Beltelkeik aljában saját szükségleteik fedezésére elegendő gyümölcsöskertjeik vannak. – A falu maga hegyoldalon települt, a völgyben a Karasicza folyik.
Kisfalud:
A tágas határban elegendő szántóföldjük van, rétjeik viszont Puszta-Geta praediumban. – Ugyanitt vannak szőleik is olyan szőlőhegyen, ahol más falvakbeli subditusoknak is vannak szőleik. – Szabadon faizhatnak, de csak tüzifának való fájuk van elegendő, az épületfa igen kevés. – A mészárszéket felváltva árendálják évi 10 forinton az uradalomtól. – Van itt az uradalomnak 3 szilváskertje is a caducitas jogán, 100 akó szilva is megterem bennük évente. – A lakosok görögkeleti vallású szerbek. Van templomuk, pópájuk, iskolamesterük – A múlt évben az előző uradalmi provizor megkezdte német telepesek betelepítését ebbe a faluba olyan feltétellel, hogy 3 esztendőre mentesek mind az árenda, mind a robot alól; 10 beltelki sessiót ki is méretett számukra, egyelőre szántók és rétek nélkül. Mindeddig azonban csak 4 család építette fel házát, a többi hat még nem kezdett építkezni. – Van az uradalomnak a közeli Geta praediumban nagy területen kaszálója, melyet az uradalom javára a kisfaludiak, a bániak közül a német telepesek, valamint a saroki és a szentistváni lakosok kötelesek kaszálni. Az itteni szénatermésből „circiter sedecim orgiarum acervus componi potest.”
Bán:
Saját határukban nincs elegendő szántóföldjük, ezért Lak praediumban mért ki telki állományukhoz szántókat az uradalom. – De irtásföldeket is készíthetnének, „ha nem takarékoskodnának fáradságukkal”: „…dummodo fatigiis parcere vellent.”. – Rétjük elsősorban azért van kevés, mert ugyan kitűnő rétjeik lehetnének a Karasicza folyó mellett, ámde malmok egész sora van a folyón, extraneus tulajdonosokéi is, hogy az állandó vízvisszatorlódás miatti áradás legjobb rétjeiket pusztítja. – Van saját szőlőhegyük; III. osztályú bor terem rajta. – Ezen a szőlőhegyen mind a bániak, mind a szomszédos falvak subditusai öt esztendővel ezelőtt újonnan telepítettek az uradalom számára 300 akó bort hozó szőlőterületet. Ennek megmunkálása is a telepítő subditusok feladata. Továbbá ugyanezen a szőlőhegyen caducitas folytán az uradalomra szállt kb. 30 akó szilvát termő két szilváskert is. – A falu belterületén van egy uradalmi lakóépület; egy uradalmi darabont lakik benne, családjával. Egyszobás-mellékhelyiséges, igen rozzant állapotban levő kis parasztház ez. – A lakosság két nemzetiségből adódik: részint görögkeleti szerbek, részint katolikus németek. – A görögkeletieknek van pópájuk, templomuk. Vesszőfonatra vert sárból épült, tapasztott épület ez. – A németek mind katolikusok, „quia vero Incolatum suum non pridem coepissent, ideo Ecclesiam adhuc nullam habent, praeter unam campanam”. – A görögkeleti régi lakosok évente 225 Ft. árendát adnak, tehát taksások, kivéve azokat, akik közülük telekmegosztással kiváltak, s új házakat építettek maguknak; ezek az utóbbiak úrbéresek. – Mivel elhalt az uradalmi mészáros, mindkét náció (a szerb s a német) együtt, évi 10 forintért kiárendálta a mészárszéket az uradalomtól. – A falu szép tájékon, sík területen fekszik. – A subditusoknak épületfaizásra van csekély lehetőségük, egyébre nem.
Sarok:
A subditusoknak lenne szántóföldjük elég, ha a bozótos területeket kiirtanák. – Saját szőlőhegyük nincs; néhányuknak van Bán possessio határabeli szőlőhegyen szőleje. – Szabad faizásuk van tüzifára, épületfára egyaránt, sőt: szabad makkoltatásuk is. – A subditusok görögkeleti vallású szerbek; nincs helyben templomuk, Iván-ra járnak át istentiszteletre. – A régi subditusok sommásan évi 40 Ft. árendát fizetnek (taksások), de azokra ez a kedvezmény nem áll, akik telekmegosztással kiválnak a régi telekállományból, saját házat építenek, mert ezek úrbéresekké válnak. – Mészárszékük nincs. – A falu fekvése mint Bán possessióé.
Lipova:
Még Jenő herceg (Prinz Eugen) idejére visszamenő szokás, illetve egyezség szerint, a fejenkénti árenda 2 Ft. volt évente a subditusok számára. – Érdekes módon változott meg ez az egyezményes taxa az eltelt idő alatt, a subditusság megszaporodásával: „medio tempore, cum plura capita etiam in una Domo reperta fuissent, ita etiam arenda aucta est, videlicet ad unum caput conjugatum Imperialis, ad non conjugatum vero unus florenus superadditus est.” – A falu határa termékeny, fekvése igen jó; szántóterület, erdőhasználat (makkos erdő) kellő mértékben megvan a subditusok számára is. – A lakosok görögkeleti szerbek; templomuk vert falu, de jó karban tartott épület; van saját pópájuk, akinek háza is van, s e házhoz a szokásos pertinenciák tartoznak. – A mészárszék évi 4 forintért árendába van kiadva. – Van egy háromszobás, alul kőfundamentumos, felül nyerstéglából épített birkásház, alápincézve, hozzá 40 öl hosszú juhhodály, ugyanúgy építve. A birkás 300 Ft. készpénzt és 20 bárányt ad évente az uradalomnak. A juhászat az összeíráskor 440 darabos volt. – Az uradalom ad a juhásznak évente 4 öl szénát, szalmát azonban annyit, amennyi kell. Egyébként a teljes hozam a juhászé, a fenti szolgáltatásokon felül. Továbbá: a fenti uradalmi állományon felül tarthat saját birkákat is. A prefektus a lehetőségek ismeretében javasolja: emeltessék fel az uradalmi birkaállomány legalább 1000 darabra.
Baranyavár:
Földjük, rétjük elegendő, de erdejük nincs; a szomszéd falvak határaiban faiznak. – A Karasicza folyón halásznak, s a földesúri jog elismeréseképpen: „pro singula cinctura (rekesz) denarios 25 et a Retibus Timpanalibus, vulgo Dob-Háló denarios 12 1/2 solvere debent.” – A lakosok panasza: a báni pópa itteni malma úgy felduzzasztja a Karasicza vizét, hogy legjobb rétjeiket önti el gyakorta a víz. – A lakosok többsége katolikus horvát, de van néhány görögkeleti szerb család is. A horvátok Lucsra járnak templomba, miután saját templomuk romos. – Van a faluban 3 uradalmi lakóház, egyikben az ispán, a másik kettőben egy-egy uradalmi hajdúcsalád lakik. – Van egy uradalmi vámház is, amely egyben kocsma. A vámszedő egyszemélyben kocsmáros is; évente 30 Ft. árendát fizet, s az úr borát méri. – Van egy postaház is, melyben a postamester lakik; ennek a háznak szántó- és réttartozéka is van. – Az uradalom felhasználva erre a célra két nagyobb darab rétet, eddig szarvasmarha-hízlalással is foglalkozott itt. – A földesúri rétek kaszálásában a helybeli subditusokon kívül, részt vesznek a lucsiak és a lipovaiak is. – Van az itteni szőlőhegyen az uradalomnak kb. 150 kapásnyi szőleje, de a tőkék már elöregedtek. Művelésükben a helybeli subditusokon kívül részt vesznek a monostori és a szentistváni subditusok is. – A falu fekvése sík, mocsaras.
Monostor:
Szántóik, rétjeik a szomszédos praediumokban, de gyarapíthatnák azokat saját határukban is a bozótos területek irtásával. – Saját határuk erdeiben szabadon faizhatnak, makkoltathatnak is. – Szőlőhegyük, boruk minősége mint a baranyaváriakéi. – A falu határa részben hegyes, részben sík. – A falut két nemzetiség lakja, németek (romos kis templomukba a lucsi plébános jár ki misézni), és görögkeleti szerbek; utóbbiaknak azonban csak egy haranglábjuk van, Kisfaludra járnak, az ottani templomukba. – A szomszédos Hály praediumban van az uradalomnak 8 öles kazlat hozó rétje, ezt a monostori subditusok kaszálják, gyűjtik, hordják, kazlazzák.
Lucs:
Régi egyezségük szerint évi 110 Ft. árendát fizetnek a fentebbi árendás possessióknál már ismertetett feltételek szerint. – Továbbá: évi 150 Ft. árendát fizetnek a szomszédos Lipovicza, Habonya és Henye praediumokért. Contractusaik 1738-ban, illetve 1759-ben keltek. – Ebben az utóbbi szerződésükben benne van ugyan, hogy kötelesek a henyei földesúri malom gátjait is karbantartani, de ahogyan eddig sem tették, az összeíró prefektusnak kijelentették: ezután sem teszik, mert ekkora munkához nincs elegendő igaerejük. Sőt kérték az árenda összegének mérséklését is. Ezekben a praediumokban szántóik és rétjeik vannak, nélkülük élni sem tudnának, mert saját határuk szűk. – Mind a bel-, mind a kültelekben vannak gyümölcsöskertjeik. – Faizhatnak szabadon a határbeli földesúri erdőkben, s makkbérért makkoltathatnak is ugyanott. – Saját szőlőjük, helyesebben saját határukbeli szőlőhegyük nincs, ellenben közülük néhányan, mint extraneusok, a baranyavári szőlőhegyen művelik szőleiket. – A falu s határa fekvése jó volna, de nagyon sok a mocsaras terület. – Nemzetiségét tekintve, a lakosság katolikus vallású horvát; templomuk anyaegyház, több filiával. Van plébánosuk, káplánjuk, s van egy 3 szobás plébániaépület is, de ez már avult, romos. – A lakosok a helyszínen panaszolták az összeíró prefektusnak a bengei (szomszéd falubeli) Eszterházi-malom, a víz-visszatorlasztás miatt nagyban pusztítja rétjeiket.
Szentistván:
A falu csak 1755-ben kezdett itt kialakulni, előtte helyén tiszta erdőség volt. – Lucs felől jövet, a Karasicza folyón van egy háromkövű malom, Henye praediumnál. – Mellette 4 szintes uradalmi magtár, mely régi épületromok jó minőségű építőanyagból épült fel. 6000 mérő kapacitású. Az uradalmi molnár az őrlési vám 1/4-éért szolgál. Ettől a malomtól és magtártól kb. negyedóra járásnyira fekszik a falu. – A subditusok csak erdőirtással tudtak maguknak szántókat, réteket készíteni; az összeíráskor még szántójuk is, rétjük is kevés volt a szükségleteikhez képest. – A subditusok az összeíró prefektustól azt kérték, hogy amint betelepülésükkor ígérte nekik az uradalom, kapják is meg Habonya és Henye praediumokat, a Strasics nevű szigettel együtt. Ugyanis a hatalmas erdőkből erejük sem futja már irtásföld készítésére, ugyanakkor az uradalom sem akar több irtást engedélyezni; a jelenleg adott helyzetben pedig nincs biztosítva létfenntartásuk. – Egyébként a határukbeli uradalmi erdőségben szabadon faizhatnak, de csak makkbérért makkoltathatnak. – A betelepültek katolikus németek; templomuk kőalapra nyerstéglából falazott; a lucsi plébánoshoz tartoznak, ott van anyaegyházuk.
Villány:
Az igen terjedelmes, de nagyon lényeges adatokat tartalmazó „Observationes” rövidra fogott tartalmi kivonata: A Lucsból Villány felé vezető úton, Lucs possessiótól 1/2 óra járásnyira, Lipovicza praediumban van egy uradalmi csárda; vesszőfonatra vert sárból épült, régi, két szoba-konyha-kamrás épület ez. – A kocsmáros egész éven át az úr borát méri itt, éppen ezért ő semmit sem fizet az uradalomnak, ellenben ő kap természetben az uradalomtól évente 8 mérő búzát, 12 korsót („amphoras”), vagy utóbbi helyett 60 dénárt és 6 font gyertyát. – Ebben a csárdában évente elmegy 100 akó bor is, valamint 2 akó pálinka. – A praedium szántóföldjeit a lucsiak árendálják az uradalomtól, míg kb. 40 öles kazlat kiadó szénáját az uradalom javára kaszálják. Ettől a praediumtól 1 1/2 óra járásnyira felfelé haladva fekszik Villány falu. – A falu saját határa kicsi lenne, de az uradalom a határhoz csatolta a faluval határszomszédos Pölöcske praediumot, melyben ősi kőtemplom romjai vannak, sőt: tornya még áll, valamint Szentmárton praediumot is. A kilencedet adják meg a villányiak e két praediumért. – Szabadon faizhatnak, sőt makkoltathatnak is. – A németajkú lakosok római katolikusok, templomot az uradalom építtetett számukra, szilárd építőanyagokból; a tornya azonban fából készült. A németmároki plébános gondozza őket, mert templomuk az ottani plébániatemplom leányegyháza. Egyébként már kicsi is ez a templom, a lakosok számának emelkedése miatt. – A rácok görögkeletiek; fatemplomuk romladozik. Van a faluban saját pópájuk. – A falu területén több uradalmi épület van. – Van itt először is egy nagy uradalmi présház; szilárd építőanyagokból épült; benne 2 szobás, mellékhelyiséges lakás is van, alatta s körülötte pincékkel. A pincékbe kb. két és félezer akó bor fél el. A lakásban az uradalmi kulcsár és szolgalegényei laknak. A présház a fenti lakrésszel egybeépült, együttesen 29 öles, hatalmas épület ez; mellette a 11 öles hordószín, mely viszont fából épült, és már erősen romladozó állapotban van, sürgősen javítani kellene. – Ezzel a hordószínnel szemben, de már az út másik oldalán van az uradalmi pálinkafőzde, mely égetett tégla-fundamentumon, nyerstéglafalakkal épült. Nádfedelű. 3 üst dolgozik benne. – A pálinkafőzde mellett van az uradalmi kulcsár és az uradalmi ispán részére kihasított majorudvar. – A pálinkafőzde másik oldalán pedig egy darab uradalmi rét és uradalmi szilváskert van. Együtt sövénykerítéssel vannak elkerítve. A rét hozama öl szénában; a szilváskert hozama akó szilvában. – De van ezen a sövénykerítésen kívül is egy uradalmi rét, a Karasicza folyó mellett. Hozama öl szénában. – Ennek a falunak határában két földesúri malom is van. Mindkettő molnárja a vámjövedelem 1/3 részét kapja. Az ún. Felső-malom kőalapra épített faépület; zsindelyfedelét már javítani kellene; ez a Felső-malom kétkövű, de úgy, hogy a két kövön kétféle lisztet is lehet őrölni, „habetque duas Rotas, quibus dupplicis sortis farina moliri potest.” – A másik földesúri malom az ún. Alsó-malom; szintén kétkövű volt, de ezek a kövek „tantum pro ordinaria farina” voltak alkalmasak. Ez a malom teljes egészében faépület volt, s ez év februárjában, egy véletlenül támadt tűzeset alkalmával porig égett. – Van az uradalomnak egy kőbányája és egy mészégető kemencéje, a kőbányával kapcsolatban megjegyzi a prefektus: „verum Lapides magno cum Labore et pulveribus pyreis dirumpi debent.”. – A szőlőhegyről lejövő út mellett van egy nyerstéglából épült, kis szoba-konyhás házikó. Ebben a házikóban szokták szüretkor kimérni a borkilencedet. – A faluhoz tartozó szőlőhegyen nagyobb uradalmi szőlők vannak, 5-600 akó hozamúak összesen; ezeket a szőlőket a darázsi, mároki, izsépi, báni, kisfaludi, lipovai, saroki, majai, lucsi és villányi subditusok kötelesek megmunkálni. – A falu fekvése részben hegyes, részben azonban lapos, mocsarakkal szaggatott síkság. – Az összeíró prefektus végül javaslatot tesz a kamarai provizorátusnak: ha az uradalom helyreállítja a leégett malmot, akkor ne gabonaőrlő malmot építtessen a leégett helyébe, hanem papírmalmot, mert arra ezen a tájékon igen nagy szükség lenne, messzire nincs másik, ezért jó hasznot hozna.
Majs:
Viszonylag igen nagy lélekszámú falu ez: 153 úrbéres és 37 taksás család lakja, az „Observationes”-ei mégis jóval rövidebbek az ökonómiailag kiemelkedő fontosságú villányinál. Tartalmuk: Saját határukban kevés a szántóföldjük, de elegendő van nekik a szomszédos Mersa, Ormán, Battyin, Földvár praediumokban. Kaszálójuk viszont saját határukban is van elegendő. – A rácok az előző possessióknál már többször ismertetett kivételektől eltekintve, együttesen évi 140 Ft. árendát fizetnek. A falut ugyanis részben németek (ezek katolikusok), részben pedig görögkeleti rácok lakják. A katolikusoknak az uradalom 16 esztendővel ezelőtt épített szilárd építőanyagokból, de fatoronnyal egy templomot. A nyárádi plébános jár ki hozzájuk istentiszteletet tartani. – A rácok temploma favázas, és vesszőfonadékra vert sárból épült, de már romladozik erősen. Két pópájuk is van. – Van ugyan szőlőhegyük, de mivel hitvány, eladhatatlan bor terem csak meg rajta, a subditusok nem is igen művelik a hegyet. – Részben saját határukban részben Ormán praediumban, az utóbbiban makkbérért, makkoltathatnak is. – A falubeli uradalmi mészárszéket a kocsmáros bérli évi 8 Ft. árendáért. – Van a falu határában újonnan telepített uradalmi szilváskert is; köztes füvét az uradalom javára a subditusok kaszálják. A fák még nem fordultak termőre. – A subditusok szilváskertjei beltelkeik mögött vannak. – A falu és határa sík területen fekszik. Különösen tavasszal szoktak nagy károkat okozni az esőzések és az állóvizek.
Nyárád:
A szintén igen terjedelmes „Observationes” rövidre fogott tartalma: A subditusok telki állományához egyenlő mennyiségű szántó és rét van applikálva. Ezek a tartozékok részint saját határukban, részint pedig Körtvélyes

praediumban vannak. – Mivel a saját határukban s a fenti praediumban levő erdők tölgyesek és abroncskészítéshez kitűnő nyersanyagot adó cserjések, az uradalom ezekben nem engedi meg nekik a faizást, hanem a majsi erdőkből hozhatnak maguknak, csakis saját szükségleteik fedezésére épületfát, tüzifát pedig részben saját határukból (de csakis rőzsét), részben pedig Battyin praediumból (tüzifát) gyűjthetnek, illetve vághatnak. – Nagy kiterjedésű uradalmi rétek vannak a falu határában, ezeket a nyárádi subditusok kaszálják az uradalom javára, valamint Földvár praediumban is, ezeket pedig a szomszédos falvak subditusai kaszálják, szintén az uradalom javára. Összesen kb. 70 ölnyi széna terem meg bennük. – A környező praediumokban korábban 300 darab körüli uradalmi szarvasmarha-állomány legelt; ez idő szerint azonban a katonai ménes legelőterületei. – Van a faluban egy kétszobás, mellékhelyiséges, nyerstéglákból épület; erősen romladkozik, bár benne lakik az ispán; ennek udvarán egy fából épült nagy, 60 öl hosszú istálló, hízóba fogott szarvasmarhák tartására, de még nem készült el teljesen. Talán télire szállást kap benne az ez idő szerint a szomszédos praediumokban legelő katonai ménes. – Paraszti munkával most van szintén épülőben egy nagy magtár, ugyancsak fából. Az allodiális és a kilencedgabonát egyaránt be kell fogadnia, akkora lesz. Mellette sövénnyel kerített szérű. – A lakosság teljes egészében katolikus német. Bent, a faluban van egy régi, de már korhadozó fatemplomuk, de fent a hegyen már kész az új kőtemplom, melyet az uradalom építtetett a számukra, szép toronnyal. Sőt a tornyán óra, benne három harang. Orgona és a berendezési tárgyak még hiányoznak belőle. Nincs kerítése, aminthogy a körülötte levő régi és új temetőnek sincs; a legelésző állatok emiatt folytonosan károkat is okoznak. – Miután a falubeli, fából épült plébániaépület már erősen romladozik, korhad, a plébános kéri, hogy ha az uradalom újat épít, építse azt a hegyi új templom közelébe. A lakosok közül is sokan és szívesen építkeznének az új templom köré, mert tavasszal szinte befojtja őket odalent a sár. – Az összeíró prefektus szerint legalább 10 sessiót lehetne kialakítani az új hegyi templom körül azonnal, majd pedig még továbbiakat is.
Szabar:
Szántóik, rétjeik, s azok megosztása mint a nyárádiakéi. – Van saját szőlőhegyük, s azon közepes minőségű bort termelnek. – A szokásos árendán felül a jobbágyok (hospesek) a 8 napi robot megváltására napi 25 dénárjával 2 forintot, a zsellérek a 4 napi robot megváltására 1 forintot fizetnek külön. – Jóllehet hegyes tájon fekszik a falu, földjeik mégis termékenyek. – Minden subditusnak van a beltelekben is, az extravillanumban is 1-1 szilvása, gyümölcsöse. – Szabadon faizhatnak, censusért (makkbérért) makkoltathatnak az uradalmi erdőkben. – Az uradalom tavaszi vetéseiből a Szabar-iak vetik el a zabot.
Az összeíró prefektusnak itt, az utolsó összeírt falunál jut eszébe, s fel is jegyzi: a többi falu subditussága is köteles elvetni az uradalom tavaszi vetését a saját határába eső, vagy a közvetlenül szomszédos allodiális vetésterületeken. – A szabari subditusok egyébként katolikus vallású németek. Ősi kőtornyos kőtemplomuk a régiek szokása szerint náddal fedett, s már erősen romladozik. A himesházai plébános jár ki hozzájuk.
Ezzel zárul az összeírt possessiók sora. A kitűnő összeírást jó áttekintést adó összesítő táblázatok, s a Magyar Kamara tanácsához intézett zárószöveg zárja.
Béllyei kamarauradalom.
(Baranya m.): Bellye – Eugenifalva (Eugeniusfalva) – Kopács – Darócz – Lassko (Láskó) – Keő (Kő) – Herczeg-Szöllős – Sepse – Csuza – Vörösmarth – Battina – Daráss (Darázs) – Márok – Izsép – Dallyok (Dalyok) – Bodolya – Kissfalud – Bánn (Bánfa) – Sarok – Lippova (Lipova) – Baranyavár – Monostor – Lucs – Szent István – Villan (Villány) – Mays (Majs) – Nyárád – Szabar