Eredeti. Latin. 60 oldal.

Examinatio
Buna Mátyás, Baranya vármegye egyik szolgabírája és Farkas Lőrinc, a megye egyik esküdtje által elvégzett úriszéki examinatio, az úrbérrendezési 9 ponttal kapcsolatosan, a béllyei kamarauradalom valamennyi falujában. Kelt a béllyei várban, a fenti napon.
Ennek a 'b'-vel jelzett iratnak tartalmi kiegészítője az 'a'-val jelzett irat, azaz a valamivel korábban készült urbarialis Conscriptio adatainak. A két irat, tehát az 'a'-val jelzett előbbi, s ez a 'b'-vel jelzett utóbbi együtt adnak teljes képet a kamarauradalom urbarialis helyzetéről; s ez akkor is áll, ha tudjuk, hogy sok részletkérdésre még választ ad ennek a nagy arányú úrbéri pernek sok további, 'c'-vel stb. jelzett irata, melyeknek tartalmi kivonatait lásd majd a megfelelő alszámokkal jelezve. Ez a 'b'-vel jelzett is, úgy mint az 'a'-val jelzett, egyik bázisirata a nagy pernek.
A megyei officialisok ebben a faluban, mint a kamarauradalom központjában, caput bonorumában kezdik meg munkájukat, s szokásos úriszéki vizsgálati formák és külsőségek szerint járva el. Az urbarialis kilenc pont szövegét nem jegyzik fel, csak azt, hogy az egyébként országosan előírt pontokra milyen válaszokat adtak a subditusok. – A subditusok, illetve faluközösségi vezetők válaszainak rövidre fogott tartalma: 1. Nincs és nem is volt sem urbáriumuk, – 2. sem szerződésük. – 3. De régi szokás és sok esztendei gyakorlat szerint, eleddig az alábbi szolgáltatások voltak gyakorlatban: a census, ezt ki-ki vagyonállaga arányában fizette eddig. Ennek a pénzbeli szolgáltatásnak az uradalom területén, így itt is „árenda” a közhasználatú neve. A faluban évi 5-10 Ft. közt váltakozik ennek a szolgáltatásnak összege. – Továbbá: Minden ház után adnak 4 csirkét, 20 tojást, vagy e két szolgáltatás helyett 18 krajcárt; továbbá egy öl tüzifát, vagy váltságaképpen 51 krajcárt. A szüretet engedélyező uradalmi céduláért mindaz a subditus, akinek szőleje van, ad 7 krajcárt. A hízottsertés-szolgáltatást évi 7 forinton váltja meg együtt a falu. – Mind igás, mind gyalogrobotot eleddig meghatározatlan mértékben, mindenkor az uradalom allodialis szükségleteinek megfelelően teljesítettek. – Továbbá régente szokás volt az, hogy a hosszúfuvarkötelezettséget Budára teljesítették. Az újabb időkben ennek a szolgáltatásnak helyébe az a kötelezettség lépett, hogy azt a ferences atyát, aki vasár- és ünnepnapokon kijár hozzájuk Eszékről misézni, kihozzák, majd vissza is viszik a városba. Sőt a legutóbbi időkben már ezt a szolgáltatást sem teljesítik természetben, hanem megváltják, s évente 3 Ft. 50 dénárt fizet be az uradalmi kasszába ezen a címen a faluközösség. – 4. A subditusok szántóterülete elegendő is, jó is. Ebből a szempontból egyetlen gondjuk, hogy a telki állománybeli szántóik egy része a Szigeth Erdő nevű Dráva-szigetre esik. Ezeket a földeket ha nem is minden esztendőben, de 3-4 évenként biztosan elönti a Dráva. – Saját szőlőhegyük (saját határukbeli) ugyan nincs, de a szomszédos sepsei, kői és más, de ugyanezen kamarauradalomhoz tartozó falvak szőlőhegyein extraneusokként azért művelnek szőlőket. Ezeken a hegyeken általában jobb minőségű borok szoktak teremni. – A kocsmáltatás joga Szt. Mihálytól április 1-ig az övék. – Mind tüzifájukat, mind épületfájukat, de csakis a saját szükségleteikre elegendő mennyiségben, ingyen kapják a falu határában levő uradalmi erdőségekből; egyetlen feltétel, előzetesen jelentkezni kell az uradalmi tisztnél, s be kell jelenteni, miből, mennyit akar a subditus kivágni, behordani. – Ha jó a makktermés, s az uradalmi kondákon kívül elbír még makkoló sertéseket, censusért makkoltathatnak is; a makkbért általában az uradalom a helybeli subditusai számára kedvezőbben állapítja meg, mint az extraneusoknak. – Elegendő, sőt, bőséges mennyiségű rétjük is lenne, de ezeket ugyanúgy el szokta időnként önteni a Dráva, mint a fentebb részletezett szántóterületeket. – Az, aki a subditusok közül halászni akar, az uradalomtól megkaphatja a halászati jogot; minden halász évi 15 kr. árendát köteles ezért fizetni. Sőt az uradalom lehetővé teszi béllyei subditusai számára azt, hogy necsak saját határukban, hanem a szomszédos Kopács falu határában is halászhassanak; de azok, akik ezt a lehetőséget igénybe veszik, nem árendát fizetnek, hanem a fogás 1/3 részét szolgáltatják be az uradalomnak. – 5. Mivel sem az intravillanumban, sem az extravillanumban nincsenek egész-, negyed-, vagy nyolcadsessiókra tagolva a fundusok, ezért pontos területmértékkel nem lehetett megállapítani azt, hogy a subditusok közül kinek mekkora a szántóterülete, mekkora pontosan a rétje. – A megyei officialisok csak annyit tudtak megállapítani, részben saját becslésük, részben a faluközösség elöljáróinak vallomása alapján, hogy a három nyomásra tagolt határban a tehetősebb jobbágyoknak 15-16, a kevésbé tehetőseknek 6-7 hold földjük van. A földek holdanként 3-3 mérő gabona-vetőmagot képesek befogadni. – Ami pedig a réteket illeti, ha nincs árvíz, ki-ki annyit kaszál, amennyit csak akar vagy bír. Sarjút azonban az itteni subditusok nem szoktak kaszálni, hanem lelegeltetik a jószággal. – 6. Minthogy eddig semmiféle urbárium, semmiféle szerződés nem volt az uradalom és itteni subditusai között, nem volt szabályozva a robotkötelezettség sem. Sem mennyisége, sem módja. Gyakorlatilag a robotolás mindenkor az uradalom éppen adott szükségleteit szerint folyt. Amint azt az uradalom allodialis gazdálkodása éppen megkívánta. És mivel szabályozás nem volt, az uradalom arra sem volt eleddig tekintettel, hogy mennyi időt vesz igénybe a robotolás helyére való, kimenetel, s az onnan való hazatérés. – 7. Terményeikből emberemlékezet óta mindenkor megadták a kilencedet, éspedig olyanformán, hogy búzából, rozsból, árpából, zabból, kenderből és lenből ténylegesen a kilencedrészt (a gabonaféléknél ősziből, tavasziból egyformán), míg a kukoricából minden holdnyi vetésterület után egy pozsonyi mérőt adtak ilyen címen. A méhkilencedet rajonként 6 krajcárral, a malackilencedet darabonként 7 krajcárral, a kislibát, kiskacsát darabonként 1 krajcárral váltották meg eddig. – 8. Ebben a faluban nincs deserta sessio. – 9. A subditusok valamennyien örökös jobbágyok. – A továbiakban, miután sok visszatérő válasz, illetve sok azonosság is van, a rövidítés céljából mindig utalok akár a caput bonorum megfelelő pontjára, akár az uradalom más falujával való azonosságra.
Kopács:
1. Mint Bellyénél. – 2. Az officialisok által meghallgatott faluközösségi elöljárók egyöntetűen azt vallották, hogy volt valamiféle szerződésük, legalábbis így hallották az öregektől. Ennek az volt a lényege, hogy egyszer s mindenkorra évi 300 Ft. árendát kell fizetniük, még abban az esetben is, ha az idők folyamán gyarapodnék a subditusok száma. És ez így is volt egészen addig, amíg Adamovics nem lett a kamarauradalom prefektusa. Ez a prefektus 24 esztendővel ezelőtt lépett e tisztre, s nyomban úgy módosította a fenti szerződéses egyezséget, hogy azokra, akik kiszakadtak régi családjukból, és új házat építettek, külön fejadót szabott ki az összesen bekövetelt 300 forinton felül; jóllehet e kiszakadással a telki állomány nem gyarapodott, mert az új család a régi család telkének megosztásával jutott saját fundushoz. És hiába az eredeti szerződés, Adamovics prefektus óta így fizetteti ezt a szolgáltatást a kamarauradalom. – 3. Robotkötelezettség, mint Bellyénél. – A hízottsertés-szolgáltatást az egész faluközösség együtt váltja meg, itt évi 10 forinton. – Hozzájuk is Eszékről jár ki misézni egy ferences szerzetespap. Fuvarköltségének megváltására évi 7 forintot és egy pozsonyi mérő zabot adnak. – Az ún. „karácsonyfa” (karácsony táján szolgáltatandó 1 öl tüzifa), valamint a tojás, csirke-szolgáltatás mint Bellyénél. – Akinek van pálinkafőző üstje, és főz is rajta, évi 1 Ft. 50 dénárt fizet érte az uradalomnak. – Az ún. „szüreti cédulá”-ért (a szüretelés megkezdésére engedélyt adó uradalmi cédula) szüretkor fizetnek 7 krajcárt mindazok, akiknek szőlejük van. – 4. Földjeiket, rétjeiket ugyanúgy s ugyanannyiszor veszélyezteti a Dráva áradása, mint a bellyeiekét. – Szőlőgazdálkodás mint Bellyénél. – Kocsmáltatás ugyanúgy. – Erdőhasználat, faizás szintén, de azzal a különbséggel, hogy a béllyeiekkel azonos feltételek mellett ők is a bellyei erdőségekbe járnak faizni, miután a kopácsi határban erdő nincs. – A saját határukbeli Dráva-szakaszon a fogás 1/3 részéért halászhatnak, az uradalomnak beadják érte az 1/3-ot. – 5. A telki állomány status quo-ja mint a béllyeieknél. A sarjút a kopácsiak sem kaszálják, hanem legeltetik lábasjószágukkal. – 6. Robotjuk mint a béllyeieké. – 7. A kilenced szintén. – 8. A faluban nincs deserta sessio. – 9. Az itteni subditusok is örökös jobbágyok.
Darócz:
1. Mint Béllyénél. – 2. Az officialisok előtt a falu bírája és egyik esküdtje azt vallották, hogy a subditusok körében élő, s az öregektől átvett hagyomány szerint volt egykor az uradalom és itteni subditusai között egy contractus mind a robotra, mind pedig a dáciákra vonatkozóan; azt azonban már a falu legvénebbjei sem tudják, hogy hova lett a szerződésnek a faluközösséget megillető egyik eredeti példánya. – Így adódott azután, hogy az idők folyamán az a gyakorlat alakult ki, hogy a fenti szolgáltatásokat lényegében az uradalom mindenkori követeléseinek megfelelően teljesítették s teljesítik ma is. De ebben is kialakult már bizonyos állandó gyakorlat. – 3. Mint az előző két possessiónál, de ők évi 8 forinton váltják meg a hízottsertés-szolgáltatási kötelezettséget. – 4. Saját határukban szűk ugyan a szántóterület, de a szomszédos, szintén a kamarauradalomhoz tartozó Mitvár praediumban van elegendő. – Szőlőművelésük, s az ezzel összefüggő kocsmáltatási jog mint Béllyénél. – Erdőhasználati jog, faizás szintén. A makkbér itt évről évre külön és szabad egyezkedés tárgya az uradalom és subditusai között. – A halászati jog gyakorlása mint a kopácsi subditusoké. – Rétjük lenne elegendő; a széna minősége is jó, de gyakran veszélyezteti rétjeiket az árvíz. – 5., 6., 7., 9. pontok: mint az előző két possessiónál.
Láskó:
Az 1-9. pontok, mint a béllyeieké és kopácsiaké. Az utóbbival azonos itt is a helyzet az egykor megvolt, de elveszett contractusszal kapcsolatban, valamint ennek következményeit tekintve is. – A halászati jog mint a kopácsiaké.
Kő:
Az 1-2. pontokra adott válaszok mint az előző falvaknál. – 3. pont szintén, de itt külön feljegyzik az eljáró megyei officialisok azt, hogy az uradalom nemcsak mezőgazdasági munkákra veszi igénybe itteni subditusai robotját, hanem rendszeresen ki kell járniuk a falubelieknek az uradalmi téglaégető kemencékhez is, de a pálinkafőzdéhez is. – 4. Minthogy a határ nagyságához, tágasságához képest viszonylag kevesen lakják a falut, szántóterületük is bőven van; emellett a határ termékeny is. – Saját határukban van szőlőhegyük, jó minőségű bor terem rajta. – Rétjeik ugyan nem nagy bőségben vannak, de jó szénát teremnek, és ellentétben az előző possessiókkal, a kői subditusok minden esztendőben kaszálhatnak is, mert a réteket árvízveszély nem fenyegeti. – Saját határukban csak tüzifaizásra alkalmas erdőség van. – Hozzájuthatnak épületfához is, de csak a szomszédos falvak határabeli kamarauradalmi erdőkben; előzetes engedélyt ugyan itt is kell kérniük az uradalmi tiszttől, de a saját szükségletükre elegendő épületfát térítés nélkül kapják. – A kocsmáltatási jog gyakorlása, valamint a makkoltatás mint az előző possessióknál. – 5. Mint az előző falvak. De a kőiek a sarjút le szokták kaszálni, be szokták hordani; igaz ugyan, hogy a sarjú itt csak nedvesebb esztendőkben nő meg. – 6., 7., 8., 9. pontokra adott válaszok mint az előző possessióknál.
Sepse:
1-2. pontok mint Béllye. – 3. Mint az előzők, de: „titulo arendae Majalis vulgo ártány pénz tota communitas solvit Fl 8”. – 4. Mint a kőiek, de itt a telki állományhoz tartozó réteken kívül, a faluközösségnek is van kb. hét kaszásnyi rétje. – 5. Mint az előzők, de itt egy hold szántóba 4 pozsonyi mérő kenyérgabonát lehet vetni általában. – 6., 7., 8., 9. pontok mint az előző falvaknál. Beleértve a 9. pontot is, örökös subditusok ezek is.
Csuza:
1. Mint az előzők. – 2. Még Jenő herceg (Savoyai Jenő) idejében, egy Vellett nevű prefektus alatt volt egy contractus az uradalom és itteni subditusai között; abban az állott, mint arra az öregek jól visszaemlékeznek, hogy minden jobbágy évente 8 napot volt köteles robotolni, továbbá: a többi szolgáltatás helyett évi 150 Ft. árendát (taksát) fizettek. Midőn az egyik későbbi prefektus, Lencz nevű, átvette a prefektusi tisztet, ezt a szerződést minden indokolás nélkül visszavonta tőlük, azóta szolgáltatásaik is megtöbbszöröződtek. – 3. Mint Béllye, de „Molam qui habet, ab eadem censum solvit Fl. 4.” – 4. Mint az előzők, de nekik saját szőlőhegyük van, jó minőségű bor terem rajta. – Nemkülönben a halászatból nem csekély jövedelmük van. Viszont itt más, az előzőktől merőben eltérő a halászati jog bérleti díjának megállapítása. „Habetur hic etiam piscatio, ex qua Coloni haud contemnendum beneficium habent, erga censum tamen diversum; nam ii, qui in Danubio, aut majoribus lacunis, longioribusque retibus piscantur, ii tales, reservatis sibi proventuum duabus partibus, Dominio non nisi etiam praestant. Qui vero clausaris capiunt, annue pendunt florenum unum.” – 5. Mint az előző possessióknál. Ők sem vágják le a sarjút, hanem a lábasjószágot eresztik rá, legelje le. – 6., 7., 8., 9. mint az előzőknél.
Vörösmart:
1-3. pontok mint az előző falvaknál. – 4. Eredetileg a török utáni időkben itt magyar jobbágyok voltak csak. S amíg csak ők voltak, s amíg csak kevesen voltak, elegendő, sőt bőségesnek mondható volt a szántóterület. – A jobbágylétszám azonban az idők folyamán egyre nagyobb mértékben betelepülő német családokkal rohamosan megnőtt, és azóta szűkös az egyébként is legfeljebb közepes minőségűnek mondható szántóterületük. – Igen érdekes itt is a halászati jog bérletéről szóló szövegrész. „Hungarica natio utitur etiam beneficio piscationis, ex cujus proventibus, sive lucro, Dominio non nisi 6tam partem praestat. Et hoc de piscatione in ipso Danubio exercita intelligendum sit, nam a proventibus ex aliis lacunis habitis, Dominio 3tiam partem dat.” – Ugyancsak a magyar jobbágyok tartanak közösen üzemben egy pálinkafőző üstöt, évente 1 Ft. 50 dénárt fizetnek be érte censusként az uradalmi kasszába. – 5. Mint az előzők. Itt is lelegeltetik és nem kaszálják a sarjút. – 6., 7., 8., 9. mint az előzők.
Battina:
1-2. mint az előzők. – 3. Mint az előzőek, de van egy dunai malmuk is, mely után évi 10 Ft. árendát fizetnek az uradalomnak. – Továbbá azok a halászok, akik a Suhe nevű kiöntésben halásznak évi 1 Ft., azok pedig, akik a Botos nevűben, évi 1 Ft. 50 den. censust fizetnek a halászati jog gyakorlásáért, illetve bérletéért. – 4. Szántóterületük s általában határuk nagyon szűk; de van a saját határukban levő, igen jó minőségű bort termő, nagy kiterjedésű szőlőhegyük. – Továbbá az eddigi falvakéhoz képest sokkal nagyobb és jobb minőségű füvet hozó legelőterületeik lehetővé teszik azt, hogy nagyobb számosállat-állományt tarthassanak, mint az eddig számba vett falvak. – A saját határukbeli erdőségekben faizhatnak épületfát, tüzifát egyaránt. A makkoltatást makkbérért teszi lehetővé számukra az uradalom. – Továbbá a fentebb, a 3. pontban említett halászaton kívül a Duna-szakasz halászati jogát is bérlik. Ezen a szakaszon azonban a fogás 1/3 része a census. – Nemkülönben: A falu népének gazdasági erőforrása nem a szokványos mezőgazdálkodás elsősorban, hanem „hujus possessionis complures in Danubio molas habeant, ex quarum proventibus facile vivere et subsistere possunt.” – 5. Mint az előzőek. De itt igen szűken vannak a subditusok szántókkal, azért is igyekeztek a fentebbiek szerinti más megélhetési források után nézni; általában 2 pozsonyi mérőt vetnek egy-egy holdba. – 6., 7., 8., 9. mint az előzőeknél.
Hercegszöllős:
Az 1. pont mint az előző falvaknál. – A 2. pont minden eddigi falutól eltérő: „In hac possessione reperiuntur duplicis nationis homines: Hungaricae quippe et Rascianicae. Quod Hungaricam attinet, haec contractum nec habet, nec habuit. Rascianica vero semet habuisse a Domino quondam Miterpocher, Excelsi hujus Dominii praefecto…” ezt be is mutatták az eljáró officialisoknak a rác subditusok, s igazolták, hogy ők a szerződés szerint szolgáltattak s szolgáltatnak is, mind a mai napig. A magyar nációbeli subditusok pedig: „juxta aliquam consuetudinem et longissimum usum” szolgáltatnak. – 3. A rácok a szokásos robot helyett az alábbi váltságokat fizetik: a magános subditus 1 Ft. 8 krajcárt; az, aki fiával vagy fivérével lakik egy fedél alatt, minden férfi hozzátartozó után 34 krajcárral többet fizet. – Szokásos robot alatt itt a zab, a kukorica, az árpa alá szántást, a gabonaféléknél a termés learatását, hordását, cséplését, valamint az allodialis szőlőkben végzendő szőlőmunkát kell érteni. Az ezeken kívül adódó rendkívüli robotolásokban azonban a rácok is részt vesznek. – A magyar nemzetiségű subditusok azonban korlátozás nélkül robotoltak eddig a fenti allodiális munkáknál is, de a rendkívüli robotmunkáknál is, mindenkor az uradalmi tisztek diktálta szükségletnek megfelelően. – Ezen a kötelezettségen kívül árendát is fizet mindkét náció, de másként mindkettő. A magyaroknál ez az árenda attól függ, hogy hány robotolásra képes subditus él egy kenyéren egy-egy családban. A jobbágygazda saját személye után 4 forintot, minden robotképes férfi-családtag után évi 1 Ft. 50 dénárt fizet. – A rác jobbágygazda ezzel szemben saját személye után 2 forintot, robotképes férfi-családtagjai után személyenként 1-1 forintot fizet abban az esetben, ha ez a férfi-családtag már nős; de ha legényember még, akkor csak 50 dénárt évente. – A további dáciális szolgáltatást azonban már mindkét náció teljesíti. Tehát adják az ölfát, vagy megváltásképpen 51 krajcárt. – Az, akinek pálinkafőző üstje van, s főz is rajta, évente fizet 1 Ft. 50 dénáros üst-censust. – A hízottsertés-szolgáltatást az egész faluközösség évi 10 forinton váltja meg. Minden jobbágyház után adnak évente 4 csirkét, 20 tojást, vagy ezt a két szolgáltatást megváltják összesen 18 krajcáron. – A szüreti céduláért minden szőlősgazda 7 krajcárt fizet. – 4. Mint az előző falvak, de: ennek a falunak határában termékeny, jó szántóföldek vannak, s elegendő is a föld a subditusok létszámához képest. Kitűnőek a legelőik, elegendő rétjük is van. – Saját szőlőhegyükön jó minőségű bort szoktak szüretelni. – Továbbá ebben a faluban csak a magyar nációbeli subditusok halásznak, illetve csak ők bérlik az uradalomtól a halászati jogot, mégpedig: a mindenkori fogás 1/3-áért. – 5. Mint az előző falvak, de itt mind a magyarok, mind a rácok egy-egy hold szántóba 3-3 mérő gabonát szoktak elvetni. – 6. Mint az előző falvak, de a fentebbi, 3. pontban részletezett, s ide is érvényes módosításokkal. – 7., 8., 9. pontok mint az előző falvaknál.
Eugeniusfalva:
1. pont mint az előző falvak. – 2. Van szerződésük; ezt 1733-ban bocsátotta ki néhai Miterpocher Ignác, akkori kamarauradalmi prefektus. E szerződés értelmében: Minden jobbágy fizet évente 5 Ft. censust, de ezt fizeti a saját házában lakó zsellér is. A más házánál lakó zsellérek azonban csak 2 Ft. 50 dénárt fizetnek évente ezen a címen. – Kötelesek továbbá rövid távolságra gyalogos- vagy lovasembert, szükség esetén még szekeret is adni, küldönci szolgálatra. Ez, a fenti szolgáltatásokat rögzítő szerződés lényegében a mai napig is érvényben van. – A szerződésben rögzített, fenti rendes, éves censuson kívül minden, saját házában lakó subditus 46 krajcár, minden, más házánál lakó zsellér 23 krajcár különcensust is fizet, szintén évente, de ezt azért, s ez eredetileg, 33 esztendővel ezelőtt még bele sem kerülhetett a szerződésbe, mert az uradalom időközben átadott használatra helybeli subditusainak egy kisebb szigetet, melynek földjébe kukoricát és zabot szoktak vetni. – 4. A lakosok ebben a faluban csak elenyésző mértékben, éppen csak a saját szükségletükre folytatnak a szokásos módon szántóföldi gazdálkodást, „sed habent beneficium distractionis omnium naturalium Eszekini, ac ex eo omnes sunt quaestores.” – Egyébként legelőik, rétjeik elegendők és jók is lennének, de nagy károkat okoz bennük a gyakori árvíz. – Az árvizek azonban nemcsak azért nagy gondjuk, mert a határt öntik el, hanem azért is, mert nem kímélik a lakóházakat sem; nem kevésszer fordult már elő az is, hogy egy-egy nagyobb áradáskor a lakosoknak el kellett hagyniuk, s a víz prédájának kellett odaadniuk lakóházaikat is üresen; ilyenkor a lakosok szerteszét költözködnek kis holmijukkal a kamarauradalom szomszédos falvaiba, amelyekben menedéket kapnak addig, míg el nem vonul az ár; aztán visszahurcolkodnak, s újra felépítik lakóházaikat. – 5. Töb szántóföldjük nincs, csak annyi, amennyit külön censusért bérelnek a kamarauradalomtól a szigeten. Itt ki egy, ki fél holdat szokott bevetni közülük, és rendszerint kukoricával. – 6. Amint az a fentebb, a 2. pontban ismertetett szerződésükből is világos: semmiféle robotot nem teljesítenek. – 7. Miután nem a szántóföldi gazdálkodás a fő foglalkozásuk, és miután külön contractusuk van, a kilencedet sem szolgáltatják. – 8. A faluban deserta sessio nincs. – 9. Eltérően az eddigi falvak subditusaitól, az itteniek valamennyien szabad költözésű subditusai a kamarauradalomnak.
Bodolya
1. pont mint az előző falvaknál. – 2. A falu bírája és egyik esküdtje az examinatio alkalmával azt vallotta az eljáró megyei officialisoknak, hogy az öregek emlékezete szerint valaha volt egy szerződése a faluközösségnek az uradalommal, mely szerint a kölcsönösen egyezett árenda összesen 130 Ft. volt évente; ámde ez a szerződés, legalábbis a faluközösség tulajdonában volt példány, az idők folyamán elveszett. – 3. Jóllehet a szerződéspéldány elveszett, a faluközösség ez idő szerint is évente egy összegben 130 forintot köteles fizetni árenda címén az uradalomnak. Kivéve azokat, akik telekmegosztással kiváltak családjukból, és új házat építettek, majd pedig önállóan kezdtek el gazdálkodni. Ezek, valamint mindazok, akik új betelepülőkként jönnek a faluba, külön fejadót fizetnek: évente 3-3 forintot. – E pontra vonatkozóan egyebekben mint a megelőző falvak, de itt a subditusok bérlik az uradalomtól a mészárszéktartás jogát; évente 8 Ft. árendát fizetnek érte. Továbbá az egész faluközösség hozzájárul az uradalmi szőlőcsősz fizetéséhez is, évi három forinttal. – 4. A falu határa szűk, szántójuk is kevés van. – Viszont saját határukban elég tágas-téres szőlőhegyük van. – Ebben a faluban a subditusok csak saját szükségletükre halásznak, hallal nem kereskednek. Ennél a falunál viszont nem jegyzik fel az officiálisok, hogy fizetnek-e, s ha igen, mennyit a halászati jog bérletéért. – A subditusok túlnyomó többségének van szilváskertje. A szilva jó hasznot hoz nekik. – 5. Mint az előző falvaknál, de itt is szűk a határ, kevés a szántó. – 6., 7., 8. pontok mint az előző falvaknál. – 9. Az itteniek az uradalom örökös subditusai.
Darázs:
1. pont mint az előző falvaknál. – 2. Az eljáró megyei officiálisok által kihallgatott falubíró és esküdt társa azt vallották, hogy a falu öregjeinek emlékezete szerint volt egykor valamiféle szerződésük a kamarauradalommal, de hogy annak egészen pontosan mi lehetett a tartalma, arra már a legöregebbek sem emlékeznek vissza. Úgy tudják azonban, hogy szolgáltatásaikat, legalábbis a főbbeket még a mai napig is ennek az elkallódott szerződésnek alapján teljesítik. – 3. E szerződés szerint évente mai napig is, 300 Ft. árendát fizet be a faluközösség az uradalmi kasszába, egy összegben. – Az újonnan betelepültek, valamint a telekmegosztással a családból kiváltak helyzete itt is az, ami Bodolya possessióban; fejadójuk itt is 3 Ft. évente. Egyebekben mint az előző falvak. – 4. Jóllehet a falu határa szűk, ezt némileg enyhíti az, hogy földjük jó minőségű, bő termést hozó. – Van a saját határukban szőlőhegyük, ámde ezen csak közepes minőségű bor terem. – Saját határukbeli erdőkben faizhatnak; a saját szükségletükre szolgáló épületfát is, tüzifát is az uradalom térítés nélkül engedélyezi nekik. A makkbérre vonatkozóan pedig minden makkos esztendőben külön egyeznek meg az uradalommal. – A halászati jogot nagyobb kiöntésekben, állóvizekben gyakorolhatják, de kötelesek a fogás 1/3 részét beszolgáltatni érte az uradalomnak. – Sok subditusnak van itt szilváskertje is. Nem csekély hasznot húznak a szilvatermésből. – 6., 7., 8. pontok mint az előző falvaknál. – 9. Az itteni subditusok örökös jobbágyok.
Márok:
1. pont mint az előző falvaknál. – 2. A faluközösség képviselői azt vallják az eljáró megyei officialisoknak, hogy még néhai Debela kamarauradalmi prefektustól volt szerződésük, melyet később Miterpocher prefektus haláláig minden jobbágy évente nyolc, minden zsellér évente négy napot volt köteles robotolni. Továbbá a faluközösség együtt, évi 100 Ft. árendát volt köteles befizetni egy összegben az uradalmi kasszába. – 3. Árendájuk ugyan most is 100 Ft., de már itt is érvényesítette az uradalom azokat a kivételeket, amelyeket Bodolya, illetve Darázs posessióknál érvényesített. A telekmegosztottak tehát és az újonnan betelepülők itt is megadják a 3 forintos fejadót, a régiek által fizetett árendán felül. – Egyebekben mint az előzők; eltérés a halászat jogának gyakorlásában van: az itteni subditusok ugyanis rekeszekkel halásznak; minden rekesz után 15 krajcár censust fizetnek évente; halat azonban csakis saját szükségleteik fedezésére fognak, még nem fordult elő az, hogy kereskedtek volna vele. – 4. Határuk tágas, földjeik jó minőségűek. – Nekik is vannak szilváskertjeik, ők is jó hasznot húznak belőlük. E pontnál egyebekben mint az előző falvak. – 5. Mint az előző falvak. – 6. Miterpacher kamarauradalmi prefektus volt az utolsó, aki betartotta robotoltatás szempontjából régi szerződésük előírását. A prefektus halálával ez megszűnt, mert a 2. pontban említett mérték helyett a prefektus utódai ez idő szerint is korlátozás nélkül, csakis az uradalom szükségleteit szem előtt tartva, robotoltatja őket. – 7., 8. Mint az előző falvak. – 9. Az itteni subditusok örökös jobbágyok.
Izsép:
1. pont mint az előző falvak. – 2. A falubeliek, illetve a faluközösség képviselői azt vallották, hogy volt az uradalommal kötött, régi időkből származó szerződésük, jóllehet saját példányuk elveszett. Ebben az állt, hogy szolgáltatásaikat évente egy összegben fizetendő 200 forinton váltják meg, illetve ez az árenda a szolgáltatásuk. – 3. Ezt a 200 forintot mai napig is fizetik, de mint Bodolya stb. falvaknál, a telekmegosztottak és az újonnan települtek ebben a faluban is fizetik a 3 forintos fejadót. Amellett a régi lakosok a 200 forintot is fizetik. E pont egyéb tételeiben mint a megelőző falvak, de az itteni folyami malmok évi censusa 5 Ft. Ez malmonként értendő, ugyanakkor az officialisok nem adják meg a folyami malmok számát. – 4. Szántóterületük bőségesebb, mint a közvetlenül megelőző falvaké, és termékenyebb is amazokénál. Egyebekben a halászatban és a faizásban is, mint a közvetlenül megelőző falvak, de szőlőik a szomszédos Csibogád possessióban, illetve annak határában vannak. – 5., 6., 7., 8. mint az előző falvak. – 9. Az itteni subditusok mind örökös jobbágyok.
Dályok:
1. pont mint az előző falvak. – 2. Az öregektől úgy tudják a falu mai lakosai, hogy a régebbi időkben volt egy szerződésük az uradalommal, melyet néhai Miterpocher prefektus is elfogadott, s míg élt, be is tartott, s amelynek értelmében a jobbágyok mindegyike 8-8 napi, a zsellérek mindegyike pedig 4-4 napi robotra volt kötelezve. Az egész faluközösségnek pedig évente egy összegben 130 Ft. árendát kellett befizetnie az uradalom kasszájába. – 3. Árendájuk megmaradt most is évi 130 forintnak, de azokkal a kivételekkel, melyekről fentebb Bodolyánál és Darázsnál volt szó. Egyéb szolgáltatásaik azonban mint az előző falvakéi. – Van az egyik jobbágynak egy folyami malma, 4 Ft. censust fizet érte évente az uradalomnak. – Az uradalmi szőlőcsősz fizetéséhez a faluközösség évi 2 Ft. 50 dénárral járul hozzá. – 4. Határuk eléggé tágas és emellett termékeny is. – A saját határukbeli erdőkben faizhatnak épületfát is, tüzifát is az előző possessióknál leírt feltételek mellett.– Rétjük elegendő van, s jó széna terem rajta. – A fogás 1/3 részéért halászhatnak. – Szőlőik a szomszédos falvak szőlőhegyein vannak, oda járnak művelni őket, mint extraneusok. – 5., 6., 7., 8. Mint az előző possessióknál. – 9. Az itteni subditusok valamennyien örökös jobbágyok.
Villány:
1. pont mint az előző falvaknál. – 2. Nagyon érdekes a két nemzetiségű falu contractualis helyzete. „In hac possessione duplicis Nationis, Rascianicae quippe et Germanicae homines degere. Rasciani allegant se habuisse ab antiquo contractum, sed hunc circa annum 1739-um, dum in his partibus contagio grassaretur, una cum domo, tali contagione infecta, conflagratum extitisse.” – 3. És jóllehet a szerződéspéldányt a pestises házzal együtt elégették, és a fenti vallomás szerint ez a szerződés csak a rácokra szólt, mégis mind a rácok, mind a németek ez idő szerint is e szerződés szerint adóznak, szolgáltatnak az uradalomnak. Éspedig évente fizetnek egy összegben 150 Ft. árendát az uradalmi kasszába; adnak házanként és évente 4 csirkét, 20 tojást, egy öl tüzifát. – Azok azonban, akik kiválnak a szerződést egykor megkötött család leszármazott mai családjából, s telekmegosztással önállókká lesznek, s új házat építenek maguknak, már megfizetik a 3 forintos fejadót. – Különbség van a két náció között a hízottsertés-szolgáltatás megváltásában. A rácok ugyanis ezen a címen 8, a németek 5 forintot fizetnek évente. – A pálinkafőző üstök censusa azonban egyforma a két nációbeli subditusoknál. Mert akinek van, s főz is rajta, évente a szokásos censust, 1 Ft. 50 dénárt fizet utána. – Ugyancsak egyforma a szüreti céduláért fizetendő 7 krajcáros census is. – Az itteni subditusoknak meg kell váltaniuk a hosszúfuvart is szintén egyformán 2 Ft. 15 denáron évente. – Nemkülönben egyformán szolgáltatják a hozzájárulást is az uradalmi szőlőcsősz év fizetéséhez: puskaport adnak neki természetben, mennyisége nincs feljegyezve, és összesen évi 4 Ft. készpénzt is. – 4. Mint az előző falvak. De az itteniek a szomszédos falvak határában levő kamarauradalmi erdőkbe járnak át makkoltatni, a szokásos, évente, illetve makkos esztendőnként megállapított makkbérért. – Bőven van szilváskertjük. A jó termés jó hasznot hoz nekik. – Szántójuk elegendő van, s jól termő földek ezek. – Rétjük is megfelel szükségleteiknek; a széna jó minőségű. – A legelőterületek nagysága is megfelel számosállat-állományuk szükségleteinek. – 5. Mint az előző falvak, de ebben a faluban kétnyomásos a művelés. – Jóllehet kitűnő minőségű sarjú szokott teremni, mégsem kaszálják, hanem lelegeltetik. – 6. Ámbár a rácok azt állították az eljáró két megyei officiálisnak, hogy régi szerződésük szerint csak 8 nap lenne az évi robotkötelezettségük, az uradalmi prefektusok már a néhai Miterpocher prefektus óta ezzel mitsem törődnek, hanem őket is éppen úgy, mint az uradalom többi falvainak subditusait, korlátozás nélkül, az allodiális gazdálkodás mindenkori szükségleteinek megfelelően robotoltatják. – Természetesen ugyanígy a német subditusokat is. – 7., 8. Mint az előző falvak. – 9. Az itteni subditusok örökös jobbágyok.
Szabar:
1. pont mint az előző falvaknál. – 2., 3. Urbarialis illetve contractualis státusuk minden fő vonásban megegyezik a villányiakéval. – 4. Mint Villány; de: itt nincs a subditusok kezén malom. – 5. Sajátságos és az eddigi falvakétól elütő az itteni subditusok szántóföldi és rétgazdálkodása. Ugyanis évenkénti osztással megy ez, az alábbiak szerint: „Incolae Possessionis hujus terras suas arabiles quotannis intra se, juxta numerum domorum ad certam mensuram dimetiri, et aequaliter dividere solent, ac exinde optime referre sciunt, quod ad singulam domum in toto Terreno ex 4 Calcaturis consistente, obtingant jugera 20; singulum autem jugerum duarum metretarum Posoniensium capax est. Pratum vero ex simili divisione singulus habet 4 falcaturarum, in quo etiam Cordum falcatur.” Az is elütő tehát a kamarauradalmi falvak túlnyomó többségétől, hogy itt a sarjút kaszálják. – 6., 7., 8. Mint az előző falvaknál, illetve főbb vonalakban, mint Villánynál. – 9. Valamennyi subditus örökös jobbágy.
Nyárad:
1. pont mint az előző falvaknál. – 2. A faluközösség megbízottai azt vallották az eljáró megyei officialisoknak, hogy a régi időkben kötöttek egy szerződést a kamarauradalommal, illetve az egykori prefektussal a ma élő subditusok elődei. Ámde ez a szerződés azzal a házzal együtt, amelyben akkor őrizték a falu egykori elöljárói, kb. harminc esztendővel ezelőtt elégett. Tartalmára azonban részint a hagyományból, részint azonban a ma is élő gyakorlatból jól emlékszenek. E szerződés szerint 3 Ft. volt az az összeg, amelyet minden jobbágynak censusként évente meg kellett fizetnie. Ez a census a mai napig érvényes. A más házánál lakó zsellérek censusa a szerződés szerint is, a mai gyakorlat szerint is 1 Ft. 50 den. – Egyéb szolgáltatásaik: mint a Villányt megelőző falvak subditusaié. De: „Ab una mola meliori solvuntur floreni 4, a reliquis per florenos 2 solvunt.” Azt azonban nem jegyzik fel az officialisok: szám szerint hány malom van még a „jobb” malmon kívül. – 4. A falu határa elég nagy. Három nyomásban gazdálkodnak. – Van a saját határukban szőlőhegyük, s azon „vinum potabile” terem. E pont egyéb alpontjaiban mint a Villányt megelőző falvak. – 5. Az esztendőnkénti szántóföld- és rét-felosztás mint Villány possessiónál, de: itt három nyomásban. – 6. Robotjuk mint a Villányt megelőző falvak subditusainak robotkötelezettsége. – 7.-8. Mint a Villány előtti falvaknál. – 9. Valamennyien örökös subditusai a kamarauradalomnak.
Majs:
Az 1. pont mint az előző falvaknál. – 2. Ebben a faluban két nemzetiség lakik: német és rác. A németek bemutatták az eljáró megyei officialisoknak az 1750. esztendőben kelt, s a kamarauradalmi prefektura által kibocsátott szerződés egyik eredeti példányát, melyet ők maguk őriznek. E szerződés szerint minden jobbágy fizet évente 3 Ft. árendát, 8 napon át robotol, „reliquas vero Dacias, instar aliarum Possessionum Sermanicarum praestent”. – 3. A szerződés szerinti három forintos censust ma is fizetik, egyebekben azonban ma már ugyanúgy szolgáltatnak ők is, mint a Villányt megelőző többi falu. – A subditusok úgy vallották, részben már a szájhagyományra is támaszkodva, részben az öregek saját emlékeire, hogy a kamarauradalom a szerződésben megszabott 8 napos robotoltatást régebben sem tartotta be, mert alighogy letelt az új települőknek járó 3 esztendős libertációs idő (tehát 1753 körül), nyomban ugyanúgy korlátozás nélkül, az uradalom mindenkori szükségleteinek megfelelően robotoltatta őket is, mint az uradalom többi jobbágyát. – Egyéb, e pontba tartozó szolgáltatások mint az előző falvaknál. – A német nemzetiségű subditusok után a rácok is odaküldték megbízottaikat az eljáró megyei officialisok elé, s ezek azt vallották, hogy nekik meg éppen ősi szerződésük van az uradalommal, mely évtizedekkel előbb kelt, mint a németeké. Ez a szerződés azonban kb. 40 esztendővel ezelőtt, egy tűzvész alkalmával elégett. De a köztük elevenen élő hagyomány szerint e szerződésben ők csak 8 napi robotra voltak kötelezve, és egész közösségük évente 120 forintot volt köteles befizetni az uradalmi kasszába árendaként. – Az uradalom ezt a szerződést egyik fő pontjában sem tartotta be. Ugyanis már kezdettől fogva korlátlanul, a mindenkori allodiális gazdálkodási szükségleteknek megfelelően robotoltatta elődeiket is, őket is, évi árendájukat pedig már szintén kb. 40 évvel ezelőtt évi 132 forintra emelte fel egyoldalúan, egyezkedés nélkül. – Egyéb, e pontba tartozó szolgáltatásaik mint a többi, előző falué. – 4. A falu határa tágas, szántóföldjeik termékenyek; – legelőterületeik számosállat-állományukhoz képest elegendők, jó füvet teremnek; – rétjeik is jók, bőven hozzák a szénát. Egyebekben mint az előző falvak. – 5. Ebben a faluban: „terrae arabiles subdivisae sunt iuxta numerum capitum, adeoque hospes plures filios aut fratres habens, plures etiam agros possidet… Eadem est ratio pratoru…” Így adódik az, hogy van olyan subditus család, amelynek 16, másik olyan, amelynek 24 hold szántója is van; s van olyan, amelynek kezén csak 2, s olyan is, amelynek kezén 6 kaszásnyi rét is van. – 6. Ez idő szerint az uradalom már mindkét nációbeli subditusait minden korlátozás nélkül, mindenkor az allodialis gazdálkodás szükségleteinek megfelelően robotoltatja. – 7., 8. mint az előző falvak. – 9. A lakosok örökös subditusai az uradalomnak.
Kisfalud:
1. Mint az előző falvak. – 2. A faluközösség képviselői azt vallják az examináló megyei officiálisoknak, hogy volt régen szerződésük, s azt még néhai Debela, kamarauradalmi prefektus adta ki. E szerződés szerint robotkötelezettségük 8 nap volt, és összesen 180 Ft. árendát kellett évente egy összegben befizetniük az uradalmi kasszába. Egyéb, kisebb szolgáltatásaik mint a villányiaké. Ezt a szerződést 15 esztendeje, az akkori uradalmi prefektus elfogadta, megerősítette. – 3. Ám ennek ellenére ma már más a helyzet. Az uradalom semmibe veszi a szerződést, és korlátlanul robotoltatja az itteni subditusait, sőt árendájukat is fokozatosan emelte, ma már 270 forintot kell évente befizetniük ezen a címen. – Egyéb, e pontba tartozó szolgáltatásaik mint az előző falvakéi. De: „Qui piscatione utitur, a retibus minoribus, vulgo Dobháló, cruciferos 7 1/2; a clausura, sive Veisz cruciferos 15.” – Továbbá az uradalmi szőlőcsősz javadalmazásához étellel, itallal, puskaporral és évi 4 Ft. készpénzzel kell hozzájárulniuk. A pénzt szüretkor kell fizetniük. – 4. Határuk elég nagy, s ebben szántóterületük is elegendő van. Saját határukban levő szőlőhegyük jó minőségű bort terem. – Erdőhasználat, faizás mint az előző falvaknál, melyeknek saját határukban van erdejük. – A halászati jogot is gyakorolják; a szokásos feltételekkel. – Legelőterületük elegendő a számosállat-állományukhoz képest. – Nem így a rétjeik; saját határukban ugyanis csak kevés rét van; az uradalom ezért a szomszédos Geta praediumban jelölt ki számukra réteket, s így már elegendő ez is. – Bőségesen van szilváskertjük, s jó hasznuk is van ezekből. – 5. Szántóföldjeik 2 nyomásos művelésűek. – Egyéb, e ponthoz tartozó alpontokban mint az előző falvak. A sarjút a jószággal legeltetik fel, nem szokták kaszálni. – 6. Robotjuk mint fentebb, a 3. pontnál. – 7., 8. Mint az előző falvak. – 9. A lakosok örökös subditusai az uradalomnak.
Bán:
1. pontban mint az előző falvak. – 2. A falubeli subditusok németek és rácok. A német közösség képviselői az examinatio során bemutattak az eljáró megyei officialisoknak egy 1752. január 1-jén kelt szerződést, melyet Béllyén datálva adott ki Hals, akkori kamarauradalmi prefektus. Ennek a szerződésnek 3 fő pontja volt: 1. minden subditus évi 3 Ft. censust fizet; 2. 8 napot robotol; 3. megadja minden terményből, valamint a malacokból, bárányokból, gidákból, kacsákból, libákból, pulykákból stb. a kilencedet az uradalomnak. – A rácok viszont azt vallották az examinatiónál, hogy ők szájhagyományból tudják („Rasciani narrant ex auditu…”): nekik még Jenő főherceg idejéből származó szerződésük volt, amelyet azután Adamovics kamarauradalmi prefektus is elfogadott. – 3. A mai helyzetre rátérve, a németek azt vallják, hogy árendájuk ugyan még a régi, tehát a szerződés szerinti, de egyébként ugyanúgy szolgáltatnak, mint az előző falvak subditusai. Megjegyzik azonban ők is: az uradalom tulajdonképpen sohasem tartotta be a szerződés szerinti 8 napos robotkeretet, hanem mindenkor többet követelt tőlük. – A rácok azt panaszolják, hogy őket még a németeknél is jobban igénybe vette a szerződés keretein felül az uradalom mindenkor. Így árendájuk a szerződésük szerint eredetileg 225 Ft. volt; ez az összeg folytonos emeléssel ma már 315 forintra megy fel. Ezen felül a kamarauradalom tőlük is megköveteli az előző falvaknál részletezett szolgáltatásokat, teljesen függetlenül attól, hogy benne vannak-e azok a szerződésben, vagy sem. – 4. Határuk elég nagy, szántóföldjeik termékenyek. – Saját határukban van szőlőhegyük, s azon jó bort termelnek. A faluban külön van egy német és külön egy rác kocsma. Mindkettőben Szt. Mihálytól április 1-jéig mérik saját borukat a subditusok. – A saját határukbeli erdők csak tüzifaizásra jók, erre is használják őket. De előzetes engedély alapján az uradalom szomszédos falvainak erdeiben saját szükségletükre, s az uradalmi tisztek előzetes engedélye alapján épületfához is hozzájuthatnak. – A halászati jogot csak a rácok gyakorolják, a szokásos feltételek mellett; eladásra azonban nem fognak, csak saját szükségleteikre. – Legelőterületük elegendő a számosállat-állományukhoz képest, s füve is jó. – Rétjük azonban kevés, s ezen a gondjukon eleddig nem segített az uradalom. – 5. A szántóföldek „in duas partes sunt divisae, ac per utramque nationem juxta numerum capitum subdivisae; ita, ut in singula calcatura ad singulum caput duo jugera obtigerint, adeoque, si hospes filium aut fratrem habet, acquirit jugera 4…” Ugyanez mutatis mutandis a réteknél is a helyzet az osztozást illetően. – A sarjút ők sem kaszálják, hanem fellegeltetik a jószággal. – 6., 7., 8. pontok mint az előző falvaknál. – 9. Az itteni lakosok örökös subditusai az uradalomnak.
Sarok:
1. pont mint az előző falvak. – 2., 3. Az eredetiben is összevonva e két pont. A faluközösség képviselői vallják, hogy volt ugyan szerződésük, de az 15 esztendővel ezelőtt, mikor kigyulladt s leégett a bíró háza, bennégett a házban. De az uradalom úgysem tartotta be soha ezt a szerződést. Korlátozás nélkül robotoltat, a szerződésben egykor megszabott 40 forintos évi árenda ma már 112 forintra nőtt az idők folyamán. Egyebekben mint az előző falvak. – 4. Mint az előző falvak; de van a saját határukban szőlőhegyük. – 5. Mint a bániak. – 6., 7., 8. mint az előző falvak. – 9. Az itteni lakosok az uradalom örökös subditusai.
Lipova:
1. pont mint az előző falvak. – 2. A hagyományból tudják, hogy egykor volt valamiféle szerződésük az uradalommal, amelyben 8 nap volt robotkötelezettségükként megjelölve. A szerződés további sorsáról nem tudnak. – 3. Egyébként azon kívül, hogy censusuk fejadó, éspedig a jobbágy-családfő 2 forintot, fia vagy vele lakó fitestvére 1-1 forintot fizet ezen a címen, egyéb szolgáltatásaik mint az előző falvakéi. – 4. Határuk ugyan szűk, de földjeik termékenyek. Saját határukban van mind tüzifa-, mind épületfaizása alkalmas erdő; sem egyikért, sem másikért nem kér az uradalom térítést. – Nincs a saját határukban szőlőhegyük. Egyebekben mint az előző falvak. – 5. Mint a bániak. – 6. A subditusok képviselői azt vallják, hogy 1745-ig csak 8 nap volt ténylegesen a robotjuk, s ez megfelelt az egykori szerződés előírásának. Attól kezdve azonban az uradalom mindenkori allodiális szükségleteinek megfelelően, korlátlanul robotoltatja őket. – 7., 8. Mint az előző falvakban. – 9. Az itteni lakosok örökös subditusok.
Baranyavár:
1. pont mint az előzők. – 2. A faluközösség képviselői azt vallják, hogy a hagyomány szerint egykor volt szerződésük az uradalommal. Eszerint 8 nap volt a robotkötelezettségük, 100 Ft. évi árendát kellett egy összegben fizetniük és 4 Ft. volt a hízottsertés-váltságuk. A szerződés-példányt felmutatni nem tudták, sorsáról sem tudnak semmit. – 3. Ezt a szerződést azonban az uradalom már kb. 35 esztendeje semmibe sem veszi. Ennyi idő óta korlátozás nélkül robotolnak az uradalmi tisztek szólítására, s árendájuk sem a régi, mert az az évtizedek során 147 forintra nőtt, egyoldalúan, az uradalom akaratából, s ez idő szerint is annyit követel rajtuk. – A hízottsertés-váltságuk meg éppen megduplázódott, mert már 8 forintot fizetnek ezen a címen évente. Egyebekben pedig éppen úgy szolgáltatnak, mint az előző falvak. – 4. Határuk tágas, földjük termékeny. – Rétjük elegendő és jó szénát ad. – Legelőjük jó, számosállat-állományukhoz képest elegendő is. – Szőlőhegyük saját határukban van; közepes minőségű bort termelnek rajta. – Saját határukban nincs ugyan erdő, de a szomszédos falvakhoz tartozó uradalmi erdőkben biztosítja nekik mind a tüzifa-, mind az épületfaizást az uradalom. – A halászati jogot a szokásos feltételek mellett csak saját szükségletükre gyakorolják, hallal nem kereskednek. – Szilváskertjeik jók, jó hasznot húznak belőlük. – 5. Mint a Villányt megelőző possessióknál. – 6. Lásd a fenti 3. pontot. – 7., 8. Mint az előző falvaknál. – 9. A lakosok az uradalom örökös subditusai.
Monostor:
1. pontban mint az előző falvak. – 2. A falut rác és német nemzetiségű subditusok lakják. Examinatiójuk alkalmával a rácok képviselői azt vallották, hogy tudomásuk szerint volt egykor szerződésük az uradalommal, melyben 8 napi robotra voltak kötelezve. Az idők viszontagságai közepette azonban szerződés-példányuk elveszett. A németek úgy vallottak, hogy nekik urbariális szerződésük sosem volt az uradalommal. – 3. Ámde a szerződéstől függetlenül, az uradalom mindkét nációbeli subditusait korlátozás nélkül robotoltatja, mint ahogyan a múltban is robotoltatta. – Censusuk: a jobbágygazda 3 forintot, fia, vagy fivére, ha vele együtt laknak, 1 Ft. 50 dénárt fizetnek. Egyebekben éppen úgy szolgáltatnak, mint az előző falvak subditusai. – 4. Határuk szűk, ennek következtében sem szántóterületük, sem rétjük nem elegendő. Az uradalom ezért a szomszédos praediumokban juttatta őket szántóhoz is, réthez is. Egyebekben mint Baranyavár, de: ők nem halásznak. – 5. Mint Majsnál. – 6. Lásd a fentebbi 3. pontot. – 7., 8. Mint az előző falvak. – 9. A rácok örökös jobbágyok, a németek szabad költözésűek.
Lucs:
1. pont mint az előző falvak. – 2. A subditusok és képviselőik biztosan tudják, hogy elődeiknek volt szerződésük, de a faluközösség példánya elveszett. A szájhagyományból vallják („ex traditione tamen narrant…”), hogy annak főbb pontjai szerint évente 8 napot kellett volna robotolniuk, 110 Ft. évi árendát fizetniük összesen, egy összegben, valamint 8 forintot a hízottsertés-szolgáltatás váltságaként. – 3. Az árenda összege ma is annyi, mint régi szerződésükben volt, sőt a hízottsertés-váltság is, de egyébként ma már ők is a kamarauradalom egyéb subditusaihoz hasonlóan szolgáltatnak. Ezt a szolgáltatási rendet pedig Miterpocher prefektus vezette be mindjárt akkor, amikor átvette tisztét. Miterpocher halála után következő prefektusok pedig követték elődjük példáját. – 4. Minthogy a saját határukbeli szántóterület szűk, az uradalom a szomszédos praediumokban jelölt ki számukra szántóterületeket, s ezeket használják postfundualis szántókként, a kevés, saját határukbeli szántókkal együtt. – Az uradalom a saját határjukbeli erdeiben biztosítja számukra mind az épületfa-, mind a tüzifaizás lehetőségét, mindkettőt saját szükségletükre; térítés nélkül. – Saját határjukban nincs ugyan szőlőhegyük, de a szomszédos falvak szőlőhegyein extraneusokként művelnek ők is szőlőket. – Legelőterületeik jók, s elegendők is, ez idő szerinti számosállat-állományukhoz képest. – Ugyanez a helyzet lényegében a jó szénát termő rétjeikkel is. Egyébként, ha akár legelő, akár rét szempontjából későbbi időben megszorulnának a subditus-létszám, s ennek következtében a számosállat-állomány gyarapodása miatt, az uradalom irtásrét, illetve irtáslegelő készítésére bőven hajlandó nekik kijelölni területet a határukbeli terjedelmes bozótosokból, cserjésekből. – A subditusok a szokásos feltételek mellett gyakorolják a halászati jogot; de mindenkor csak saját szükségleteikre halásztak, hallal soha nem kereskedtek. – 5. Az eljáró megyei officialisok kérdést tettek fel a faluközösség képviselőinek: mekkora az a szántóterület, amelyet saját határjukban, s mekkora az, amelyet az uradalom engedélyével a szomszédos praediumokban művelnek. Ám azok erre még megközelítőleg pontos választ sem tudtak adni. Csak annyit mondtak, hogy mind saját határukban, mind a szomszédos praediumokban levő szántóföldjeik egy-egy holdjába általában 4-4 pozsonyi mérő kenyérgabonát szoktak vetni. – 6. Az egykori szerződésben előírt robotkötelezettség mértékére mit sem adva, az uradalom Miterpocher prefektus óta korlátlanul, illetve a mindenkori allodiális gazdálkodási szükségleteknek megfelelően robotoltatta őket, s eszerint robotoltatja ma is. – 7., 8. Mint az előző falvaknál. – 9. Az itteni lakosok valamennyien örökös subditusai az uradalomnak.
Szentistván:
1. pontban mint az előző falvak. – 2., 3. A faluközösség képviselői előadták az examináló megyei officialisoknak, hogy 11 esztendővel ezelőtt, az 1755. esztendőben kötöttek egy szerződést a kamarauradalommal, melyet annak idején Hals prefektus tett írásba, s bocsátott ki. Egyik eredeti példányát megkapta a jobbágyok közössége is. Ámde ez a példány egy tűzvész alkalmával elégett. Ennek ellenére több pontját a gyakorlat maga is érvényben tartotta. Így pl. ma is minden ház után évi 3 Ft. a censusuk. – Viszont igen sok szolgáltatást más hosszú idő óta éppen úgy megkövetel tőlük az uradalom, mint a többi falubeli subditusaitól. Szerződésüktől függetlenül, az uradalom minden korlátozás nélkül, egyedül az allodiális gazdálkodás szükségleteinek megfelelően robotoltatja őket. – 4. Határuk ma még bőségesen elegendő és tágasnak is mondható, elsősorban azért, mert: „Incolae hi ad locum suae habitationis non ita pridem illocati sunt.” Ámde ezek a nemrég betelepített lakosok a tágas határból még csak nagyon kevés irtásföldet, irtásrétet készítettek. Ezeken az irtott területeken kívül az egész határ erdőség és sűrűn nőtt bozótos, cserjés terület. Ha a lakosság létszáma szaporodik, szinte korlátlan lehetőség nyílik az irtásra, amit az uradalom a maga részéről is szorgalmaz, elősegít. Éppen ez a magyarázata annak, hogy korlátlan épület- és tüzifaizást engedélyezett a jelenlegi lakosoknak az uradalom. – A fentiekben részletezett körülmények között eleddig nem volt lehetősége a nemrégiben betelepült subditusságnak arra, hogy szőlőt telepítsen, illetve, hogy szőlő alá irtson. Hogy gazdaságilag kicsit erőre kapjanak, az uradalom ennek ellenére engedélyezte nekik a saját kocsmáltatást éppen úgy, mint ama subditusainak, akiknek saját szőleik v

annak, azaz: Szt. Mihály napjától április 1-ig. – 5. Az eddig készített kevés irtásföldet úgy osztották meg egymás között a subditusok, hogy mindegyiküknek jut 5 pozsonyi mérő vetőmagot befogadó vetésterület őszi vetés alá. – A ma még szintén kevés irtásrétet pedig úgy osztották szét, hogy minden subditusnak jusson két-két kaszásnyi. És éppen, mert még szűken vannak réttel, itt kaszálják s felgyűjtik a sarjút is. – 6. Robotjukra vonatkozóan lásd fentebb, a 3. pontban leirtakat. – 7., 8. Mint az előző falvaknál. – 9. Letelepülésükkor az uradalom örökös subditusságra hívta őket, s az újonnan letelepülők erre el is kötelezték magukat.
Béllyei kamarauradalom.
(Baranya m.): Bellye – Kopács – Darocz – Lasko – Kü – Sepse – Csuza – Vörös-Martony (Vörösmart) – Batina – Herczeg Szöllős – Eugeniusfalva – Bodolla – Darás – Márok – Izsép – Dálok – Villán – Szabar – Nyárad – Maiss – Kis Falud – Sárok – Lipova – Baranyavár – Monostor – Lucs – Szent István