HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 236. - No. 010.

Dátum 1812. december 15.
Jelleg

Pecsétekkel, aláírásokkal ellátott eredeti, német nyelvű példány, mellékleteivel egybekötve, 80 + 69 pagina = összesen 149 eredeti lapszámozású oldal.

Szöveg

(Conscriptio urbarialis) „Beschreibung” címmel, amelyet a helység küszöbönálló királyi adományozása alkalmából készítettek.
Ohabitza:
A császári fegyverek szabadították fel 1716-ban az egész temesi bánsággal együtt, ezért a fiscuson kívül másnak nem lehet itt birtoka. Kiterjedése, határai, szomszédos helységek, határjelei jól látszanak, a jelek határjárás alkalmával a kamarai mérnök ott is állított fel határjeleket, ahol eddig nem voltak; a mellékelt határjárás szerint a határhányások helye, száma, nagysága. Semmiféle uradalmi épület vagy major nincs a helységben, a kamara nem folytat juhászatot, tehenészetet, sertéstartást sem méhészetet. Népessége 4 féltelkes, 22 negyedtelkes, 27 nyolcadtelkes jobbágyból és 6 házas zsellérből áll, összesen 5 család van 3 üres házhely is. A lakosokat a Bánátban kibocsátott urbárium szerint kezelik. A telkeket 1805-ben a kamarai mérnök végigjárva mérte ki, a konstitutiv legelőn kívül 3 szántóra és egy rétre van felosztva, egy hold, akár hegyoldalon, akár síkságon fekszik, 1600 négyszögölből áll; egy féltelek 12 hold szántóból, 4 hold rétből, 2 hold legelőből és egy hold belsőségből áll; a negyed és nyolcad telek ennek fele illetve negyede, 11, illetve 7 hold együttes nagyságban; a konstitutivum összegzése. Nem telki állományú földek nagysága holdakban, melyek után az uradalomnak 30 krajcárt fizetnek holdanként, együttes összege. Allódiális földek a külön legelő, vágható erdei fákkal benőve; legelő kibővítése; maradványföldek kihasítva a konstitutivumból; az uradalmi erdő, malomtelkek, egyenkénti és együttes nagyságuk holdakban; mentes telkek a templom földje, a pópának házhelyen és legelőn kívül más része eddig nem volt; hasznavehetetlen földek (utak, árkok) részletezése. Új telepesek, kiknek mentessége még nem járt le, nincsenek. Puszta telkek nincsenek. A szántók és rétek részben síkságon, részben magaslaton terülnek el; harmadosztályba sorolt helység. A lakosok leginkább kukoricát és zabot vetnek, mást egyáltalán nem szoktak vetni. Egy hold hozama az öregek vallomása szerint közepes évben kukoricából 10, zabból 12 mérő holdanként, súlyuk fontokban. A lakosok valamennyien görögkeleti vallású oláhok, földművelésből élnek, de mivel ez alig elégséges életükre és az úrbéri szolgáltatások teljesítésére, a nem telki állományú földeken, sőt még a konstitutiv legelőn és községi szérűn is gyümölcsfákat ültetnek, ezzel segítenek magukon; egyébként a juhászat, kecske- és állattartás csak közepes mértékű, melynek a legelő elégtelensége és rossz minősége az oka. Ezzel szemben igen jó, bár a hegyekkel kissé megnehezített közlekedése van a lakosoknak Karánsebesre, termékeik értékesítésére, mely csak másfél mérföldnyire fekszik. A lélekszám a lelkész bemondása szerint 250. Saját, az uradalmitól elkülönített erdeje nincs a lakosoknak, ott van fajzásuk meghatározott napokon gallyfára. Konstitutiv legelő nagysága holdakban, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, juhok-kecskék, disznók száma. Promontoriális szőlője sem az uradalomnak, sem a lakosoknak nincs, ezért csak negyedévi szabad bormérésük van, az urbárium szerint Szent Mihálytól karácsonyig. – A lakosok inkább jó, mint rossz körülmények között élnek, szorgalmasak, szolgáltatásaikat pontosan teljesítik, hátralékban nincsenek. Szolgáltatásaik a következők: a jobbágyok és házas zsellérek által fizetendő úrbéri census, együttes összege; kisebb adományokra fizetendő összeg teleknagyság szerint és együttesen; robotnapok száma teleknagyság szerint és együttesen, pénzértéke; nem telki állományú földek után fizetett holdanként 30 krajcár együttes jövedelme. Pálinkafőző üstök taxájának jövedelme 9 évi átlag alapján (átlagban 39 üstben főznek!). Tizedjövedelem kétszeresből, zabból, kukoricából mérőkben 9 évi átlag alapján, pénzértéke, mivel saját szükségletükre való lent és kendert a belsőségen termelnek vagy kis darabokban a faluhoz közeleső legelőn, nem adnak tizedet belőle; bárány- és gidatized hozama 9 év alatt, egy évre eső hányadának pénzértéke; ugyanígy számítja a méhtizedet is; bortized nincsen. – Az uradalmi erdő két részre oszlik, nevük, nagyságuk holdakban, tisztázások levonása, fák kora szerinti beosztás, 60, 50 és 30 éves fák szerint, ha a direktiók szerinti 60 vágásra felosztják, egy vágásra eső terület nagysága holdakban, kitermelhető fa mennyisége ölekben pénzértéke; a másik részt a határjárás alkalmával külön legelőnek minősítették, nagysága holdakban, 30 és 15 éves fákkal; makkoltatás csak minden negyedik évben lehetséges, hízlalható disznók száma, 3 krajcárral számítva jövedelmének egy évre eső hányada; vadászat nincsen; erdei legelők árendája; büntetésekből befolyt jövedelmek; erdei rétek jövedelme. – Allódiális földek jövedelme 40 krajcárjával számítva holdanként, illetve bérösszegük. Halászó vizek nemlétében halászat árendájából nincs jövedelem. Három kanalasmalom, censusuk összege. Húsmérésre alkalmas épület nincs a helységben, a jog bérbe van adva, jövedelme 6 évi átlag alapján. Vámok, vásárok nincsenek. Kereskedők nem voltak az átlagul szolgáló évek alatt. – Egy gazdálkodó kovács, adójának a Niczky-féle kulcs szerint egy évre eső összege. Jövedelmet csökkentő tényező egyedül a gabonatermesztésre alkalmas földek elégtelensége, a közös legelő is köves talajon, magaslaton fekszik, ahol kevés fű terem, állataiknak nem elegendő, a helység kénytelen volt az allódiális földeket bérbevenni; ha lenne is földművelésre alkalmas területe, a gabonának Karánsebesre való szállítása a hegyek miatt nehéz; a helység adományozása alkalmából a legelőn és szérűn lévő gyümölcsfák kivágatása meggondolandó, mert ennek jövedelméből élnek a lakosok, fizetik úrbéri kötelezettségeiket. Saját, uradalmi kocsma nincsen, az italmérést bérbeadják, összege. A pópa mentes telkén kívül más kegyúri terhek nincsenek.
Mellékletekben a hivatkozott határjárás. – A főiratba bedolgozott és a kötetbe bekötött mellékletekről részletes Index a kötet elején. – Konstitutiv földekről, nem telki állományú földekről, maradványföldekről mentes telkekről kivonat; mesteremberek adójának alakulása az 1804–1812 évek között; tizedjövedelmek alakulása ugyanezekben az években; a karánsebesi piaci árak alakulása gabonafélékből az 1793–1798 évek között; tanúsítvány, hogy a helység Karánsebestől 3 stációnyira, azaz másfél mérföldnyire van ; kender-len, bárány és méhek értékének alakulása; erdőbecslési kimutatások; árverési jegyzőkönyek kivonata maradványföldek, húsmérés, italmérés árendába adásáról; árendák jövedelme.
Kamarai birtok.
(Krassó m.): Ohabitza

 Metaadatok nyomtatása

Találati navigáció

    Teljes lista


Tartalomgazda