HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 202. - No. 004.

Dátum 1790. július 15.
Jelleg

Eredeti, pecséttel, aláírással ellátott német nyelvű példány mellékletekkel, amelyek nincsenek bekötve, 89 folio.

Szöveg

Beschreibung, amelyet a Sáros és Abaúj vármegyékben fekvő peklini kamarai uradalom helységeiről vett fel Rottenbücher Ferenc.
Peklini uradalom:
Az uradalom főhelye Peklin, felsorolja a hozzátartozó helységeket, a caput bonorumtól való időbeli távolságukkal együtt. Mivel az uradalom helységei nem alkotnak összefüggő területet, határukat mindig az egyes helységeknél adja meg az összeíró.
Peklin:
Csak felét bírja a kamara, másik fele a Keczer családé; völgyben fekszik a helység, határai, szomszédos falvak, azok földesurai. Határvillongások nincsenek a helységben, jóllehet a kamarai és Keczer féle szántók, rétek keverten feküsznek. – A következő uradalmi épületek találhatók a helységben: emeletes kastély, jó anyagból épült, zsindellyel fedett, emeletén a bejárat felett nagy terem, tőle jobbra egy, balra három szoba, két előszobával, fedett folyosóval, toronyszobával a sarokban; földszintjén a bejárattól balra lépcsőfeljáró az emeletre, ellenkező oldalán a számtartó pincéje, az egész épület alápincézett, bejárata a jobb szárnyról, kívülről. – Az épülettől jobbkéz felé fából épített istállók, hivatalnokok használatára, a lóistálló 4, a tehénistálló tíz állatra való férőhellyel, egy baromfiól, felette szénapadlás; az udvar közepén kerekeskút, közelében bejárat a kertbe, mely részben gyümölcsös, részben veteményes; az épület körül pajta és egy kis lakóház, az egész értéke a csatolt kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges, cserepes mesteremberek becslése alapján, a két melléképületet külön értékeli, ezek leírása, pajta kapacitása, a kis házban a hajdú lakik. – A második udvarban található, jó anyagból épített, szalmával fedett lakóház, pitvarában kemence, szoba-konyhából áll, erdőőrház; balkéz felé kádárműhely lakással, nagy szobából és két kamrából áll, keleti irányban a háztól szilárd anyagból épített szalmatetős két nagyobb és egy kisebb istálló 36 lóra való férőhellyel; itt van az erdészház is, pitvarában tűzhely, kemence, balra nyílik a szoba, jobbra a kamra; a ház mögött konyha- és gyümölcsöskert, melyet az erdész használ, a kert elején ló- és tehénistálló, disznóól, az egész romladozó állapotban van; az udvaron gémeskút, összeomlott jégverem, az udvar kerített, az egész értéke. – A falu végén fából épült, tetős hajdúház, tehénistálló három férőhellyel tartozik még hozzá, másfélköblös kert, az egész roskadozó állapotban van, értéke; uradalmi csűr, szilárd anyagból építve, zsindelytetős, négy ajtaja kettős szárnyú, értéke; téglakamra és kemence, értéke. – Az új plébániaépület, négy szobából, kamrából, konyhából áll, pincéje van, az egész jó anyagból épült, mellette 5/8 köblös kert, kút, szekérállás, faistálló 12 tehénre való férőhellyel tartozik még hozzá, értéke; a régi plébániaházat jelenleg az iskolamester lakja, iskolaépületként is szolgál, 3 szobája, kamrája, konyhája, tornáca, pincéje van, kapacitása, 6/8 köblös konyhakertje van, szárnyék, istálló hat tehénre, ez fából épült, szalmatetővel, az egész közepes állapotban van, értéke; kórház, részben jó, részben rosszabb építőanyagból, zsindellyel fedett, három szobából, kamrából, konyhából, pitvarból áll, öt szegény asszont tartanak benne, az épület roskadozó állapotban van, értéke. – Régi majorház, istállóit lebontották és az új plébániaházhoz használták fel, a majorház jó anyagból épült, zsindellyel fedett, pitvarából két szoba nyílik, egyik 6 Ft-ért bérbe van adva, a másikat az uradalmi írnok ingyen lakja, egy köblös kert tartozik hozzá, szalmatetős, fából épült istálló két tehénre való férőhellyel, romladozó állapotban van, értéke. – Uradalmi kocsma, szilárd anyagból építve, zsindelytetővel, két szobából áll, pitvarból, boltozata van, itt van a mészárszék, pincéjének kapacitása, roskodozó állapotban van, értéke. – Kis uradalmi bérház (Zinshaus), fából épült, szalmatetővel, egy szoba, pitvar, kamrából áll, istállója egy tehénre, mellette kis pajta, kertje egy köblös, az egész értéke, a ház 3 hold földdel együtt bérbe van adva, összege; az épületek értékének összegzése. – Az uradalom állattartást nem folytat a helységben. A népesség tíz féltelkes jobbágyból áll, kívülük van még 3 házas zsellér is, továbbá 14 újonnan telepített lakos. – A következő szolgáltatásokkal tartoznak az uradalomnak: házcensus, együttes összege; victuáliák megváltásának összege telkenként és együttesen; robotnapok száma jobbágyoknál és házas zselléreknél, összegzésük, csak harmadát veszi igénybe az uradalom, pénzértéke; megjegyzi, hogy mivel az uradalom gazdálkodást nem folytat a helységben, nem veszi a teljes robotot igénybe, főleg szállításra, fuvarozásra használja fel. – A vármegyei mérnöki felmérés szerint egy hold szántó 1200, egy kaszásnyi rét 800 négyszögöllel számítandó. Egy fél telekhez 11 hold szántó és három kaszásnyi rét tartozik. A talaj sziklás, agyagos, kövekkel kevert, ami termékenységét illeti, egy mérő búza négyet, rozs nyolcat, árpa 3, zab 5 mérőt terem, ezek súlya. A vármegye első osztályú helységbe sorolta. – A lakosoknak a sószállítások kívül, Tárkányból Sóvárra, más keresetük nincsen. Telkenként egy öl fát tartoznak szállítani az uradalomnak, zsellérek fél öllel tartoznak, értéke; hosszúfuvart természetben teljesítenek, pénzértéke. – Saját, az uradalométól elkülönített erdeje nincs a helységnek, az uradalmiban van fajzásuk. A több éve irtott földeket telkekként használják. Termékeiket a lakosok a 3 órányira fekvő Kassán, vagy az öt órányira fekvő Eperjesen tudják értékesíteni. Legelője nincs a helységnek, az uradalmi erdőbe hajtják állataikat, ez az erdei legelő közös a Keczer-rész jobbágyaival, nekik is meg van engedve, hogy a Keczer-féle erdőben legeltethetnek; ugyanígy közös a halászat az Olsava folyón, és a vadászat is. Hátralékuk, tartozásuk nincsen a lakosoknak. – Fonással telkenként 3 fonttal tartoznak, pénzértéke. Pálinkafőző üstjeik után az árenda miatt nem fizetnek. Gabonakilencedet természetben adnak, hozama a cséplőrész levonása után búzából, rozsból, árpából, zabból, borsóból, lencséből mérőkben, pénzértékük mérőnkénti és összegezett feltüntetésével, átlagának kiszámítása a tisztek, bíró és esküdtek vallomása nyomán; báránykilenced jövedelme, a kilencen aluli számúak megváltási összegével együtt; méhkilencedből csak megváltási jövedelem volt, összege; kilencedjövedelmek összegzése, borkilencedből és hegyvámból nincsen jövedelem. – Az uradalmi erdő nincs mérnökileg felmérve, a kamarai becslés szerinti nagysága holdakban, tölgyfákból és nagyon kevés bükkből áll, vágásokra nincs felosztva, felosztás esetén a kitermelhető fa várhatóan, a legelő facsemetékkel való fásítása esetén 20 év alatt évi 10 öl fát könnyen kitermelhetnének, a tisztek szerint az erdő elhanyagoltságának fő oka a két várostól való távolsága, és főleg az alacsony faárak; jövedelemnek így csak a jobbágyok által szállított úrbéri fát számítja, makkoltatás jövedelmével együtt; fajzás és épületfa mennyisége, összegezett pénzértéke. – Szőlők, szántók, rétek nincsenek az uradalom részéről. Téli és nyári szalma hozama közepes évben, pénzértéke, saját legelője nincs az uradalomnak. A kastély mögötti kerten kívül más kertek nincsenek, ezeket a számtartó és az erdész használják, részletezése. Halászat közös a Keczer-féle jobbágyokkal, nincs bérbeadva, nem jövedelmez semmit. – A királyi beneficiumok a szerződés szerint bérbe vannak adva (az uradalom egész területén!), bérlő neve, bérösszeg, melyből levonandó a serfőzéshez szükséges fa pénzértéke, évente kilencszer főz a bérlő. Bérek jövedelmének számbavétele, a majorháznál említett szoba bére; lakosok által nem használt kertek két árendálója névvel, bérösszeg. – Újonnan telepített jobbágyok, akik 1789-ben települtek csak, névsora, mentességük lejárta után várható jövedelmük tételenként (azonos a fentivel). A helységből befolyó jelenlegi jövedelmek végösszege.
Kosztollán:
Síkságon fekszik, határai, szomszédos falvak, azok földesurai; határvillongások nincsenek. A következő épületek találhatók a helységben: fából épített, szalmatetős kocsma, egy szobából, kamrából, pitvarból áll, pincéjének kapacitása, egy köblös kert tartozik hozzá, fából épített, zsindellyel fedett kocsiszínje van, az egész épület roskadozik, értéke. – Szilárd anyagból épített serfőző, zsindellyel fedett, 2 szobából, kamrából, szárító helyiségből, pincéből áll; hozzáépült három köves malom, molnárházzal együtt, kendertörővel, jó állapotban van, értéke; szilárd anyagból épített, zsindelytetős pálinkafőző, leírása, négy istálló és egy szín tartozik hozz, értéke. – Két köves alsó malom, a szoba kivételével téglából épült, kender- és lentörővel, értéke; fűrészmalom, fából építve, értéke; négy tölgyoszlopon álló szénapajta az uradalmi réten, értéke; az épületek értékének öszegzése. – Major, uradalmi állattartás nincs a helységben. A lakosság 14 egésztelkes jobbágyból áll, 7 házas zsellérből, és 4 újonnan települt családból, a tőlük befolyó censusban victuáliákban, robotban nincs eltérés a caput bonorumétól. A lakosoknak nincsen panaszuk, legelőjük nagysága négyszögölben, annyival inkább meg vannak vele elégedve, mert az uradalom, nem folytatván állattartást, nem legeltet. Egy egész telek 20 hold szántóból és nyolc kaszásnyi rétből áll. – Fonást pénzen váltják meg a lakosok, összege; kilencedet természetben adnak, nincs eltérés a caput bonorumtól. Erdő nincs a helységben, a lakosok a lipóci erdőbe járnak fajzásra. Uradalmi szántók, melyek a telepítés után fennmaradtak, névvel, nagyságuk együttesen 34 hold, holdanként 40 krajcárjával a lakosoknak átengedve, együttes jövedelmük; uradalmi rétek hozzávetőleges nagysága kaszásokban, széna és sarjúhozama a tisztek, bíró és előljárók véleménye szerint, pénzértéke, levonva a megmunkálásra fordított költségeket. – A halászat a folyón közös a Keczer-rész jobbágyaival; két malom is van a folyón, mindegyikhez 10–10 hold és két kaszásnyi rét tartozik; a fűrészmalomnak, serfőzőnek, pálinkafőzőnek nincsenek appertinentiái. A molnárok mindegyike köteles baltájával szolgálni, évi napok száma együttesen, ácsmunkaként felfogva pénzértéke. – Évi négy vásártartásra lenne jog, mivel azonban négy év alatt helypénz címén mindössze 47 Xr.-t jövedelmezett, kereskedők nem látogatták, nem értékeli. Az új telepesek, 1787-ben telepítették őket, névsoruk, tíz évi mentességük van, ennek lejárta után jövedelmük részletezése tételenként.
Mudrotz:
Hegyek lábánál terül el, határai, szomszédos falvak, azok földesurai. Egyetlen uradalmi épület a fából épített, szalmatetős uradalmi kocsma, egy szobából, kamrából áll, pincéjének kapacitása; mellette egy és negyed köblös kert; erősen roskadozó állapotban van a ház, értéke. Major, majorsági gazdálkodás, állattartás nincsen. A lakosság 13 jobbágyból és 3 házas zsellérből áll, a telkek száma 11 3/8. Jövedelmek, robot, kilenced megegyeznek a caput bonoruméval.
Lipotz:
Hegyen épült falu, határai, szomszédos helységek, földesuraik; határjeleinek felsorolása, határvillongások nincsenek. Uradalmi épületek a következők: kocsma, fából épült, szalmatetővel fedett, szobából, kamrából, pitvarból áll, pincéjének kapacitása; roskadozó állapotban van, értéke; a hasonlóképpen épült hajdúház, tehénistálló is tartozik hozzá, egy férőhellyel, kertje nincsen, közepes állapotban van, értéke. – Majorsági gazdálkodás vagy állattartás itt sincsen. Az úrbéri összeírás szerint 18 egész telekből áll, ugyanannyi jobbággyal, van még hat házas zsellér is. Jövedelmeknél nincsen eltérés, de megjegyzi, hogy a robotot az uradalom fel tudja helyben használni, az itt lévő, de bizonytalan időre a lakosoknak átengedett maradványföldek megművelésénél. – Az uradalmi erdő nincsen felmérve és a Peklinnél tárgyaltaktól szétválasztva, így az itteni jövedelem is abban foglaltatik bent. Uradalmi szántók névvel, nagyságuk holdakban, a peklini serfőzőhöz csatolt részen kívül bérbe vannak adva a lakosoknak, összege.
Bunitta:
Peklintől egy órányira fekszik, mindössze 3 jobbágy tartozik a portióhoz, 4 és fél telekkel, azonkívül 2 házas zsellér. Uradalmi épületek nincsenek a helységben. A jövedelmeknél nincs eltérés, de megjegyzi, hogy az uradalom nem tudván a robotot értékesíteni, a lakosok pénzen váltják meg, a becsült összegnek csak harmadrésze vehető fel.
Botocsko:
Hegyek között fekszik, határai, szomszédos helységek; határjelei. Csak a fából épített, szalmatetős, egy szobából, kamrából, pitvarból álló kocsma uradalmi épület, értéke. Az úrbéri összeírás szerint 12 egész telek tartozik hozzá, 12 jobbággyal, van még öt házas zsellér is. Jövedelmek, szolgáltatások, robotra vonatkozó feljegyzés mint előbb. A kocsmához tartozó 18 5/8 hold szántón és 2 6/8 holdnyi réten kívül más uradalmi föld nincsen, melyeket az árendáló használ.
Vörösvágás:
Hegyen épült falu, határai, kiterjedése, szomszédos helységek. A következő uradalmi épületei vannak: a volt erdőőr-lakás, jelenleg a káplán lakja, 2 szobából, konyhából, éléskamrából, pincéből áll, istállójában hat tehénre való férőhely, részben rossz anyagból építve, szalmatetős, a mellette fekvő kert 6/8 köblös, a ház közepes állapotban van, értéke. – Uradalmi kocsma, szilárd anyagból építve, szalmával fedett, szobából, kamrából, pincéből áll, 3/8 köblös kertje van, közepes állapotban lévő épület, értéke; hajdúház, fából épült, szalmatetős lakóház, egy szobából, kamrából, tornácból áll, 4 férőhelyes tehénistállóból, értéke; két, alsó- és felsőmalomnak nevezett malom, mindkettő molnárlakással együtt, jó állapotban, értékük egyenként. – Az úrbéri összeírás szerint 35 egésztelkes jobbágy és 31 házas zsellér lakik a helységben, befolyó jövedelmek. A felméréskor fennmaradt uradalmi rétek névvel, nagyságuk kaszásokban, a helység lakóin kívül környékbelieknek is censusért ki van adva, összege.
Huwies:
Hegyen épült helység, határai, szomszédos falvak. Fából épített egykori majorház, szalmával fedett, két szobából, kamrából, pincéből áll, jelenleg egyik szobájában az uradalmi hajdú lakik, a másik bérbe van adva, összege, az épület értéke. – A népesség 2 házas zsellérből és 26 újonnan telepített jobbágyból áll; jövedelmeknél a tényleg befolyó jövedelem mellett az újonnan telepítetteknek mentességük után fizetendő tételeket is számbaveszi, ezek részletezése; telepesek névsora. Tűzvész pusztított 1789-ben, következményei.
Herlein:
Abaúj megyében fekszik, hegyen épült helység, határai, szomszédos falvak. Fából épített, szalmatetős kocsma, 3 szobából, kamrából, konyhából áll, pincéjének kapacitása, nagy szekérállás tartozik hozzá, közepes állapotban van, értéke; lakóház az ideérkező fürdővendégek részére, 11 szoba, két pittvar, kamrából áll, jó anyagból építve, zsindellyel fedett, roskadozó állapotban, értéke; hét fürdő fából építve, fa folyosóval, rossz állapotban van, értéke; vízmelegítő kemence a fürdőhöz, réz üsttel, értéke. – Uradalmi pajta fából építve, zsindellyel fedett, jelenleg a telepesek használják, értéke; egy szobából, pitvarból, kamrából álló fából épült, szalmatetős ház, kis kerttel, telepes kirurgus lakik benne, értéke; másik ugyanilyen, roskadozó ház, a fürdős lakása, értéke; fából épített erdőőrház, szalmával fedett, 2 szobája van, pitvara, kamrája, oldalt tehénistálló három férőhellyel, egy köblös kert, közepes állapotban van, értéke. – Szalmatetős lakóház fából építve, két szobája van, francia színész, névvel, lakja, értéke; fából épült pékház, két szobája van, sütőkemencéje, oldalán istálló négy tehénre, értéke, kert, lakója neve, bérösszege; egy szoba-kamrás, pitvaros ház, istállóval, másfél köblös kerttel, Biringer nevű szobrász lakja, bérösszege, értéke. – Az újonnan telepítettek névsora, tíz évi mentességük van, ennek lejárta után a tőlük várható jövedelem részletezése tételenként. Uradalmi maradványföldek, nagyságuk holdakban, árendába vannak adva, összege; két rét, szintén bérben vannak, összege. Az egyes uradalmi házak mellet lévő kertek jövedelme.
Végén recapitulatio, jövedelmek végösszege az uradalomból: 3092 Ft 45 Xr. Mellékletekben a hivatkozott becslések, kötelezvények.
Kamarai birtok.
(Sáros, Abaúj m.): Peklin – Kosztollán – Mudrotz – Lipotz – Bunyita – Vörösvágás – Patacsko – Opina (portio) – Fuvics – Herlein

Tartalomgazda