HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 202. - No. 001.

Dátum 1805. december 21.
Jelleg

Két példányban lévő német nyelvű összeírás, mindkettő pecsétekkel, aláírásokkal, hatósági záradékolással ellátot eredeti példány, mellékletekkel, az összeírások papírkötésben, mellékletek szabadon, 84–84 folio.

Szöveg

Beschreibung, amelyet a peklini uradalom két helységéről a kamara és gróf Csáky örökösök kiegyezése alkalmából készítettek a kamara rendeletére.
Kosztellan:
Sík völgyben fekszik, hegyek között a helység, szomszédos falvak, ezek földesurai. Bár határhányásai nem mindenütt látszanak, és határjárás még nagyon régen nem volt, még sincs a legkisebb határvillongás sem. – Jövedelmet hajtó uradalmi épületek a helységben: a falun kívül az Osva folyó mellett emeletes serfőző és 3 kerekű malom, a serfőző emeletén a mester lakása, két szobából áll, konyhából, kamrából; balra a molnár lakása, egy nagy szobából, kamrából, konyhából, pitvarból áll, az épület alápincézett, két boltozatos pincéje van, az egész ház szilárd anyagból épült, zsindelytetővel, jelenleg tatarozás alatt áll, a ház méretei. – A malom mellett kendertörő, vert földből épült, rossz zsindelytetővel; nem messze tőle fából épült, sárral tapasztott istálló, zsindelytetős, 4 lóra való férőhellyel, közös tető alatt kocsiszín, rossz állapotban van, méretei. – Szemben vele a molnár állatai számára szolgáló istálló, szintén fából építve, de szalmatetővel, ez még jó állapotban van, nyitott színnel, mely azonban már nagyon rossz karban van, fából épített szárnyék; az egész értéke kőműves, ács, lakatos, rézműves, üveges, cserepes mesteremberek hivatkozott becslése alapján. – Nem messze tőlük, a malomárokban uradalmi pálinkafőző, szilárd anyagból építve, boltozatos, négy üstre berendezve, de jelenleg csak három van, szükséges felszerelésen kívül tágas szoba, konyha, kamra található, meglehetősen jó állapotban van, méretei; a hozzátartozó hízlaló 24 állatra fából épült, földdel behányva, teteje részben szalma, részben zsindely, rossz állapotban van, méretei, értéke. – Másik uradalmi malom, jó anyagból építve, zsindelytetővel, nagyon rossz állapotban, két köves, de használhatatlan, bene van a molnár szobája-kamrája is, méretei; mellette fából épült kendertörő, szalmatetős, rossz állapotban; a malomhoz tartozó istálló fából, szalmatetővel, hasonlóképpen rossz állapotban, méretei; nyitott, szalmatetős csűr, rossz állapotban, az egész értéke. – A faluban uradalmi kocsma, részben szilárd anyagból építve, szalmatetős, ivószobából, kisebb szobából, pitvarból, hat állatra való istállóból áll, jó állapotban van, méretei, mellette kőpince, kapacitása; a szekérállás fából épült, szalmatetős elég jó állapotban van, méretei, az egész értéke. – Négy uradalmi ház, melyek a Bánátba költözött jobbágyoktól maradtak, itteni jobbágyoknak adták, részben szilárd anyagból, részben pedig fából épültek, agyaggal tapasztva, szalmatetősek, közepes állapotban vannak, értékük ács és kőművesmunka becslés alapján. – A becslések és pénzértékek recapitulációja. Állattartása, svájci tehenészete nincs az uradalomnak. – A lakosok evangélikus vallású tótok, az 1773-ban bevezetett urbárium szerint kezelik őket, 14 egész telek mellett 7 házas zsellér van. A felmérés szerint egy egész telekhez 20 hold szántó tartozik 1200 négyszögöllel számítva, és 8 kaszásnyi rét, három nyomásra vannak felosztva. A földek (a rét kivételével) sima magaslaton feküsznek, sárga agyagos talajúak, meglehetősen terméketlen, egy mérő búza, rozs, árpa három mérőt, zab négyet terem; az urbárium bevezetésekor a bizottság 1. osztályúnak minősítette a helységet. – A fentírt gabonaféléken kívül borsót, lencsét, lent, kendert vetnek, az előljárók bemondása szerinti árak, a 3 mérföldnyire fekvő Kassán tudják értékesíteni, vagy a 4 mérföldnyire lévő Eperjes piacán. Részben ebből, részben fuvarozásból, kereskedésből élnek, ezért vannak közepes körülmények között, szolgáltatásaikat pontosan tudják teljesíteni. – Újabb irtásföldek nincsenek, a régieket pénzért átengedte a földesúr. Legelő nemcsak elégtelen, de rossz is, legeltethető állatok száma. Mivel promontórium nincsen, a lakosoknak csak negyedévi szabad bormérésük van. – A lakosság a következő úrbéri szolgáltatásokkal tartozik: jobbágyok, házas zsellérek száma, házcensusuk együttes összege; a fent írt 4 jobbágyház után egyenként 3 forintot fizetnek, egy házas zsellér, aki minden kötelezettségét pénzen váltja meg, ezek hozzáadása; telkenként adandó victuáliák tételenként, borjúváltsággal együtt 51 krajcárjával együttes jövedelme; mivel allodium van, az uradalom mind a gyalog, mind az igásrobotot itt tudja értékesíteni, ennek mennyisége napokban, pénzértéke; telkenként egy öl fát tartoznak fajzás fejében szállítani, mennyisége, pénzértéke; négy egész telkenként állítanak ki egy hosszú fuvart két napi távolságra, pénzértéke, zsellérek robotnapjai, értéke azokéval együtt, akik a négy földesúri házban laknak, házatlan zsellérek nincsenek. – Fonást telkenként 1 Ft-on megváltják, összege együttesen. Pálinkafőző üstök nincsenek. Kilenced jövedelmének évenkénti feltüntetése az 1796–1804 évek között búzából, rozsból, árpából, zabból, borsóból, lencséből, hajdinából, mennyiségének összegzése, pénzértéke, téli és nyári szalmával együtt; bárányilenced jövedelme öt év alatt öt darab volt, pénzértéke, a kilenc alattiak megváltásának összegével együtt. – Sem uradalmi, sem társbirtokossági erdő nincsen. Uradalmi szántók 3 nyomásra felosztva, névvel, befogadóképességük, hozamuk évenkénti kimutatása búzából, rozsból, árpából, zabból, lencséből, pénzértéke téli és nyári szalmával együtt. Uradalmi rét széna- és sarjúhozama, pénzértéke, harmadát munkára fordítva. A falusiakétól elválasztott uradalmi legelő nincsen, sem maradványföldek. Földesúri konyhakert, gyümölcsös nincsen, sem kender- vagy káposztaföld. – Jóllehet az Ósva a helységen keresztülfolyik, halászatának árendálásából még sincs jövedelem, mert jelentékeny halak nincsenek benne. Két uradalmi malom a patakon, évek óta árendában, egyikhez két hold föld, két kaszásnyi rét tartozik, jövedelme; a molnár szerződése szerint munkával is tartozik szolgálni; a másik malomhoz tíz hold szántó és 2 kaszásnyi rét tartozik, jövedelme. – Jóllehet II. József 1786-ban városi rangra emelvén a helységet, évi négy vásártartást engedélyezett, mégsem hoz jövedelmet, mert a legelső vásár kivételével, melyen a privilégiumot kihirdették, nem jönnek össze a kereskedők és vevők. Kocsma, serfőző jövedelmének évenkénti kimutatása, átlagának feltüntetésével, pálinkafőző árendába van adva, összege. – Mivel a lakosok megélhetése biztosított, a földesúri jövedelmek nem szenvednek csorbát; a helységben erdő nincsen, a lipóczi erdőben van a lakosoknak szabad fajzásuk; legnagyobb maleficiumuknak tartják a lakosok a földek terméketlenségét; fölöslegüket Kassán és Eperjesen adják el, marhával is kereskednek. – Kegyúri terhei nincsenek az uradalomnak, protestáns lévén a falu.
Lipocz:
Hegyek között fekszik, mélyedésben, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai. Már sok éve nem volt határjárás, határvillongások még sincsenek. – Uradalmi kocsma, fából épült, agyaggal behányva, szalmatetős, ivószobából, tornácból, kamrából áll; istállójában 4 tehénre való férőhely, az egész épület rossz karban van; kőpincéje az udvaron, kapacitása, nyitott teteje beázik, egyre jobban tönkreteszi az eső, az egész értéke mesteremberek becslése alapján. – Másik uradalmi ház, melyben a hajdú lakik, szintén fából építve, földtapasztással, szalmával fedett, szobából, pitvarból, kamrából áll, rossz állapotban van, ácsmunka szerinti értéke. Tehenészete, juhászata, állattartása nincs itt az uradalomnak. – A lakosok 3 katolikus kivételével evangélikus vallásúak, 18 telkük van 18 családdal, van még 7 házas zsellér is, az uradalmi levéltárban őrzött urbárium szerint valamennyiüket az urbárium szerint kezelik. – Egy egész telek itt is 20 holdból áll, síkságon 1200, hegyoldalban 1300 négyszögöllel számítva holdját, a rét nagysága 8 kaszásnyi. A talaj túlnyomórészt agyagos, elég terméketlen az előljáróság vallomása szerint; közepes évben búzából, rozsból alig 3 mérőt, árpából kettőt, zabból négyet terem elvetett mérőnként; az úrbéri szabályozás alkalmával 1. osztályba sorolták a helységet. – Saját erdejük nincs a lakosoknak, az uradalmi erdőt használhatják. A helység legelője nagyon kicsi és rossz, a lakosok állataikat Zemplén megyébe hajtják árendált legelőre Zamutov faluban, legeltethető állatok száma fajtánként (ökrök, lovak, tehenk, borjak). – Közepes körülmények között élnek a lakosok, mert termékeik értékesítésére jó közlekedési lehetőségek vannak, tartozásaikat időben meg tudják fizetni, hátralékban nem maradnak. Szolgáltatásaik, kötelezettségeik (házcensus, victuáliák, robot, fonás) azonosak az előbbivel, jövedelmük tételenként. – Pálinkafőző üstjeik nincsenek a lakosoknak, jövedelme sem lehet. Kilenced jövedelme a dézsmajegyzékek alapján évenkénti kimutatásban búza, rozs, árpa, zab, borsó, lencse, hajdina mérőkben, összegzésük, egy évre eső hányad, pénzértékük, a cséplőrész leszámításával. Irtásföldek hozama (hajdina kivételével) ugyanazokkal vetik, pénzértéke. Bárány- és méhkilenced hozama, a kilencet el nem értek megváltási összegével együtt. – Uradalmi erdő, nagysága holdakban, felerészt tölgy, felerészt bükkfákból áll, elég jól gondozott erdő, vágásokra még nincs felosztva, reális jövedelmét nem tudni, mert más helységekben is van uradalmi erdő, jövedelmüket együtt kezelik, a jövedelem ide eső részének kiszámítása, a tisztások legeltetését már számbavette. – Promontórium nincsen, ezért sem földesúri, sem jobbágyi szőlők nincsenek. Uradalmi szántók 3 nyomásra felosztva, nevük, befogadóképességük egyenként, hozamuk évenkénti kimutatása (fent részletezettekkel vetik), pénzértékük téli és nyári szalmával együtt. Uradalmi rétek nincsenek a faluban, sem a helységétől elválasztott legelő. Maradványföldek nincsenek, sem zsombékos, szikes, vagy más hasznavehetetlen földek. Konyhakertjei, gyümölcsösei, kender- vagy káposztaföldjei nincsenek az uradalomnak. – Halászatból jövedelem nincsen, vízimalom sincs. Uradalmi húsmérés, mészárszék nincs, sem vámjövedelem. Vásárok nincsenek, a faluból nem lehet vásárjövedelem sem. A fentírt kocsma, melyhez 18 5/8 hold szántók és két kaszásnyi rét tartozik, bérbe van adva, árendájának évenkénti feltüntetése. – Jövedelmet csökkentő tényezők azonosak az előbbivel, panaszolják a lakosok földjeik terméketlenségét, a hegyekről lezúduló vízfolyások sok károkat okoznak, kimosva a földekből a magot; termékeiket a két városban, Eperjesen és Kassán tudják értékesíteni, az uradalmi erdőben kitermelt fa szállításával is foglalkoznak. Mellékletekben a már hivatkozott becslések a mesteremberektől, egyenként, német és szlovák nyelven; kivonatok, számadások, erdő felmérése.
Kamarai birtok.
(Sáros m.): Kosztellan – Lipocz

Tartalomgazda