HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 197. - No. 008 / a.

Dátum 1801. október 24.
Jelleg

Főirat: eredeti, dátum, aláírások, viaszpecsét német nyelvű 8 pag. (Mellékletek)

Szöveg

(Aestimatio)
„Schätzung” címmel készítette a Bánáti Kamara temesvári számvevősége.
A Krassó megyében fevő és a lugosi kamarai adóhivatalhoz tartozó, egyedül csak császári fegyverekkel a töröktől visszahódított Kaverán possessióról; az itteni lakosok valachok, görög, nem egyesült rítusúak. Mindenfajta adózás szempontjából a második adókategóriába tartoznak. Az irat jobboldalán két rovat: egy évi jövedelem ennek 5 %-kal számított tőkésített értéke
Kaverán:
Telekadó: az adatok az 1. sz. kimutatás szerint (UC 197 : 7 (b)) megadva (itt már az ott kijavított számok szerepelnek). Féltelkesek, negyed- és nyolcadtelkesek, zsellérek telekfajtánként összesítve lakosok összesen, akik fejenként évente 1 forintos censust (telekadót) tartoznak fizetni. Telekadó összesen, kivetve. – Robot: az urbárium előírásai szerint az itteni lakosok mind természetben, mind készpénzben tartoznak robotszolgáltatással. A teleknagyságtól függően teljesítendő robotnapok telekfajtánként és összesen is megadva, robotnapok összesen, melyek értéke á 10 krajcárral számítva, kivetve. – „kisebb adók”: ugyancsak teleknagyságtól függően fizetendő adóösszeg telekfajtánként és összesen is megadva, adóösszeg összesen, kivetve. (Oldalösszesítés) – Az „industriáliákért”: az itteni lakosok az első telekosztás óta örökjogon élnek itt bizonyos földeket (Industrialien), melyeket gyümölcsös- és konyhakertként hasznosítanak, s amelyek után mind az uradalomnak, mind a megyének tartoznak adót fizetni (30, ill. 10 krajcár holdanként). A már hivatkozott 1. sz. kimutatás szerint fenti kertek együttes területe holdban, az uradalom részére fizetett adóösszeg kivetve. – Házatlan zsellérek robotmegváltása: A 2. sz. kimutatás (UC 197 : 8 (c)) szerint a 9 évi jövedelem alapján kiszámított évi átlag kivetve. – Gabonatized (dézsma): a 3. sz. kivonat alapján (l. UC 197 : 8 (d)) a 9 év alatt befolyt gabonadézsma-mennyiségekből kiszámított évi átlag gabonafajtánként (kétszeresből, zabból és kukoricából mérőben, kenderből kötegben) megadva. – Mivel magában a helységben nincs gabonaeladási lehetőség, s a lakosoknak terményeiket Karánsebesre vagy Lugosra kell elszállítaniuk (ezek távolsága órában megadva), a dézsmagabona értékét a lugosi piaci árak alapján határozták meg (részletes indokolás a szövegben). Fenti gabonafajták egyenként megadott értéke, együttes összegük megadva. – Az előzőekben megadott dézsmagabona-értékéből a conscriptioban (UC 197 : 7 (e)) megadottak alapján leovnásra kerül a piacra való fuvar és a visszaút ideje (szekérrakomány gabonafajtánként megadva mérőben) és az eladással töltött idő, azaz összesen 2 nap, melyért 2 fuvarbárcát kell javukra írni. a fuvarbárca gabonafajtánként változó értéke megadva, megszorozva a megfelelő dézsmagabonamennyiséggel, végösszegük mint szállítási költségtérítés fentiek értelmében a dézsmagabona összértékéből levonandó. Végösszeg megadva. – Egyéb földesúri tized: a már hivatkozott 3. sz. irat alapján közli a becslő a 9 év alatt beszedett tizedmegváltás-összegekből kiszámított évi átlagot bárányok és méhek után, külön-külön, valamint együtt, végül tizedmegváltás (gabona-, bárány- és méhtized) végösszege kivetve. – Úgynevezett királyi haszonvételek és különböző további uradalmi bevételek: a 4. sz. melléklet (CU 197 : 8 (e)) szerint a 9 év alatt befolyt uradalmi jövedelmek alapján kiszámított évi átlag kocsma árendából, mészárszék árendából, halászati (jog) árendájából. – Fenti árendajövedelmek összesen rakiafőzők taxájából malomcensusból. – Ipari-adóból (census) utóbbi földesúri jövedelmek összesen. Az árenda- és egyéb földesúri jövedelmek együttes értéke, kivetve. – A sör- és pálinkafőzés/égetés joga: az Udvari Kamara 1796. április 27-i, 5776. sz. dekrétuma rendelkezik arról, hogy a kocsma árendájának 10 %-ot a sör- és pálinkafőzés joga fejében fel kell még számítani. Az előzőekben kimutatott átlagos árendaösszeg 10 %-a fentiek értelmében kivetve. – Allódiális földterületek: az 5. sz. melléklet (UC 197:8 (f)) szerint, mely a helység conscriptioját tartalmazza, itt az alábbi allódiális földek találhatók:
1. Az úgynevezett „Extra Huttung” kiterjedése holdban, mely után a kamarai számvevőség kimutatása szerint (6. sz. melléklet, UC 197:8 (g)) a 9 év alatt befolyt censusok alapján kiszámított évi átlagjövedelem kivetve. A már hivatkozott conscriptioban részletezett további olyan allódiális földterületek, melyeket fentihez hasonló módon lehetne hasznosítani: bizonyos kihasított földterület (holdban) a Temes folyó által összehordott szigetek földjei, melyek jelenleg hasznot még nem hoznak
2. úgynevezett „Pluss”-földterületek a telki állományú szántóföldek, rétek és legelők között összes földterület, holdban melyeket egyelőre még nem bocsátottak árendába, s ezért alkalmasnak tűnnek arra, hogy ezeket a területeket a helység közösségének legelőnagyobbítás céljára rendelkezésre bocsássák. Ezért ezeket a földeket a becslésbe nem kell felvenni. Mint az idézett conscriptioban erről az összeíró részletesen beszámol, a helység határában a külső legelőn (Extra Huttung) igen sok használhatatlan terület (futóhomok, vízmosások ) található, melyek után jövedelem nem várható, így a becslésből kimaradnak.
3. További szabad földek: a helybeli pap földjei (holdban) az iskola részére kiszabott föld a templom részére kiszabott föld a temető részére kiszabott föld.
Fenti szabad földterületek összesen mely területek adómentesek, s rendeltetésük szerint azok is maradnak, így tehát a becslésnél ezeket sem lehet figyelembe venni. – További, becslésre nem kerülő területek még a helység határának különböző részein lévő (fekvésük szerint részletezett) ország- és földutakra, határ(dombok)ra eső területek, földterületek összesen, holdban. Melyek már jellegüknél fogva a Temes gátjaival együtt ugyancsak „Steuer-frey” lévén, a földesúrnak semmi jövedelmet nem jelentenek, kivéve a Temes folyónak halászatra árendába adott körzetét, melyből azonban sok haszna nincs, mivel köteles a folyóra felügyelni, hogy a folyó „zu jedermanns Gebrauch offen verbleiben”. Továbbá ügyelni kell arra, hogy a földutak, mezsgyék, határperemek jól felismerhetők legyenek, hogy a költséges telekmegosztás és határkijelölés senki által ne legyen összetéveszthető, hanem mindenki jól láthassa ezeknek a jelzéseit. – Erdőségek jövedelmei: a helység határában hatalmas, magasra nőtt fákból álló erdőterület található, melynek kiterjedése a határokra és utakra eső részek levonása után 1051 hold. – Tekintettel azonban a helység conscriptiojában részletesen leírt körülményekre, valamint a Tinkava helységnél hasonlóképpen elmondott nehézségekre, a magas hegyek és mély völgyek között található famennyiséget leszállítani és felhasználni, a királyi kamarai adminisztráció kiküldötte megbízottját a lugosi adóhivatal felmérés vezetője és a jószág összeírói személyében és több helység megbízottaival együtt kirendelte őket, hogy az erdőkkel kapcsolatos valamennyi körülményt „mittelst Beiziehung der Comitats Zeugenschaft” (szolgabírák bevonásával) vizsgáljanak ki. Befejezve a vizsgálatot, a bizottság tagjai együttesen jelentik, hogy az egész erdőterület csupán a fővágatok után (nach der Grundesstrecke) holdanként a 3. osztályra kiszabott 10 krajcáros értékkel lehet számításba venni, a makkoltatás kirekesztésével, mely mindig különös hasznot jelentett, s amely csak a sertések odahajtásával lehetne hasznosítható. Így tehát a fentiekben megadott erdőterület értéke holdanként 10 krajcárral számítva összesen, kivetve. – A makkoltatás jövedelmezőségét sem az adóhivatal, sem a kamarai számvevőség nem tudja kimutatni, mivel ez a tétel külön becslés tárgyaként nem szerepel, csak az egész erdőterület jövedelmezősége kerül értékelésre. Ezt a hasznosítási lehetőséget a nyolcadiknak mellékelt 7. sz. kimutatás (UC 197:8 (h)) adja meg. A hivatkozott iratban két (névvel) erdőkerülő előadja, hogy 6 éves átlagot alapulvéve (ugyanis a makk és a bükk hatévenként terem) a ráhajtható 4804 öreg sertést á 6 krajcárral számítva, ez 70,4 forint jövedelmet jelentene makkoltatásért. Mivel azonban minden valószínűség nélkül való, hogy ilyen hatalmas mennyiségű sertést (a hasonló fekvésű és állapotú tinkovai erdőben pedig még ennél is többet, 28 840-et) össze lehetne terelni, annál is inkább, mivel a lugosi adóhivatal körzetében még ilyen tömeget soha nem tudtak összegyűjteni, reálisan csak ennek a mennyiségnek a harmadrészével lehet számolni, ugyanúgy, mint Tinkovánál is. Ennek megfelelően a várható jövedelemösszeg is harmadára csökkentendő. Makkoltatásból remélhető jövedelem tehát, kivetve. – Gubacs- és cserhéj hasznosításából itt semmiféle jövedelem nem várható. – Kaverán helység összes jövedelmei: évente ft. 959,9 1/2 – Kiadások: kegyúri joggal kapcsolatban: mivel az itt működő nem egyesül görög vallású papnak a kamara a szabad paptelken kívül egyéb kedvezményt vagy juttatást nem ad, ilyen kiadás itt nincs. – A nem katolikus iskolamesterrel kapcsolatban: a kamara az iskolamesternek sem ad semmit, fizetését nevezett a helység közsöségétől kapja részben készpénzben, részben természetben (sertés, tüzifa), tehát kiadása a kamarának ezzel kapcsolatban sincs. – Rezsi-költségek: fenti költségekre a kezelési szabályzat utasítása értelmében az egy évi teljes jövedelemösszegből 10 %-ot le kell vonni. A levonandó összeg feltüntetve. – Kiadások: fenti 10 % összege kivonva az évi jövedelemből, a maradék kivetve. Az így kapott összeg 5 %-kal számított tőkeértéke a második rovatba kivetve. Az ugyancsak mellékelt 8. sz. irat (Docirung, UC 197 : 8 (b)) szerint a községi legelőterület nagyítására adandó földek miatt levonandó még bizonyos összeg, a maradék adja a helység végleges becsértékét, tőkésítve: ft. 17 183,39 (javított!). – Ez az összeg azonban még megváltozik, mivel a kamarai adminisztráció 1800. február 4-én kelt belső utasítása (1956. sz.) szerint még 5 %-ot kell ehhez a végösszeghez még hozzáadni, így tehát Kaverán helység becsértéke örökjogon azaz a „Summa Inscroiptitita” ft. 18042,50 javítva!)
Dátum, aláírások, viaszpecsét.
A jószág a lugosi kamarai járadékhivatalhoz tartozik.
(Krassó m.): Kaverán possessio

Tartalomgazda