HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 197. - No. 006 / a.

Dátum 1801. október 24.
Jelleg

Főirat: eredeti, dátum, aláírások, viaszpecsét. német nyelvű 12 pag. (Mellékletek)

Szöveg

(Aestimatio) Készítette a Bánáti „Schaetzung” Kamara temesvári számvevősége.
A Krassó megyében fekvő és a lugosi adóhivatalhoz tartozó, egyedül csak a császári fegyverekkel a töröktől visszahódított Szakul oppidumról, melyet nem egyesült görögvallású vlachok laknak, s amely a második adóosztály szerint kezelendő. Az irat jobboldalán két rovatban az egy évi jövedelem, valamint ennek 5 százalékkal számított tőkeértékét tünteti fel a becslő.
Aestimatio
Sakul (Szakul):
Telekadó: az adatok az 1. sz. kimutatás (UC 197 : 5) alapján feltüntetve. 1. sz. melléklet) egésztelkes, féltelkesek, negyed- és nyolcadtelkesek, zsellérek teleknagyságonként összesítve, telekszám, ill. lakosok összesen, akik fejenként 1 forintos censust (telek-adót) tartoznak fizetni. Telekadó összesen, kivetve. – Robot: az urbárium előírásai szerint a helység lakói mind természetben teljesítendő robottal, mind készpénzmegáltással szolgálni tartoznak. az egész-, fél-, negyed-, nyolcadtelkesek, valamint zsellérek által teljesítendő robotnapok külön-külön megadva, robotnapok összesen (Oldalösszesítés). – Robotnaponként 10 krajcár értékkel számolva, robotnapok összes értéke, kivetve. – „kisebb adók”: az egyes telekfajták által fizetendő (telek részletezését l. fent) adó telekfajtánként összesítve kisebb adók mindösszesen, kivetve. – „in Industrialien”: a már hivatkozott 1. sz. kimutatás szerint az itteni lakosok az első telekosztás óta örök jogon bírnak itt bizonyos industrialiákat, azaz gyümölcsös- és konyhakerteket, amelyek után mind a megyének, mind földesuruknak meghatározott adót tartoznak fizetni. Kertek összesített területe, holdban, az ezen terület után az uradalomnak fizetett adóösszeg feltüntetésével. – Házatlan zsellérek robotja: a 2. sz. kivonat (l. UC 197 : 6) 1. sz. melléklet szerint a házatlan zsellérek által robotmegváltás címén fizetett összeg a 9 évi jövedelem alapján kiszámított átlagösszeg, kivetve. – Gabonatized (dézsma): a 3. sz. kivonat (l. UC 197 : 6) 2. sz. melléklet alapján a 9 év alatt befolyt tizedjövedelmekből kiszámított évi átlag gabonafajtánként (kétszeresből, zabból, kukoricából mérőben) és kenderből kötegben megadva. – Magában a helységben fenti termények eladására nincs lehetőség, csak a 2 mérföldnyi távolságra fekvő Lugosi piacon, így fentiek értékét a lugosi piaci árak alapján határozták meg. Dézsmagabona értéke, ugyancsak a 3. sz. irat alapján, minden fajtánál mérőnként, ill. kötegenként megadva, majd tételenként összesítve, dézsmagabona értéke összesen. Az oda- és visszaútra, valamint az eladásra 1 1/2 napot lehet számítani, azaz rakományonként 1 1/2 fuvarbárcát javukra írni. Ennek kiszámítását szekérrakományonként (búzával és kukoricával) l. Zsena helységnél (UC 197 : 4 jelű iratban), melynek végösszege, mint szállítási költségtérítés, a dézsmagabona összértékéből levonásra kerül. – Dézsmagabona értéke a levonás után. – Egyéb földesúri tized: ugyancsak a 3. sz. irat alapján: a 9 év alatt befolyt jövedelmekből kiszámított átlagérték báránydézsma-megváltásból méhdézsma-megváltásból tizedmegváltás-jövedelem összesen. Úgynevezett királyi haszonvételek és különböző uradalmi bevételek: a 4. sz. irat szerint (UC 197 : 6 (c) 3. sz. M) a fenti címen beszedett 9 évi jövedelmek alapján az évi átlag kocsma-árendából mészárszék-árendából. – A halászat (jog) árendából árendajövedelem összesen – rakiafőzők taxájából – malomcensusból – kereskedői censusból – ipari-censusból különböző jövedelmek – összesen. Az árenda- és fenti, egyéb uradalmi jövedelmek összesített értéke, kivetve. A sör- és pálinkafőzés (égetés) joga: a hivatkozott udvari kamarai dekrétum határozata a sör- és pálinkafőzés jogáért a kocsmaárenda 10 %-ának felszámítására. (l. UC 197 : 4) ez az összeg a fentiekben megadott átlagos árendaösszeghez hozzáadandó. – Allódiális földterületek: Szakul oppidum leírást tartalmazó 5. sz. irat (UC 197 : 6 (e)) alapján a helység határában az alábbi allódiális földterületek találhatók: „Extra Huttung” holdban úgynevezett plusz-földterület- holdban a Karánsebesre vivő út mentén bizonyos földterület a temetőnél szénapajta számára fenntartott terület (fenti területek részletes leírását l. a hivatkozott leírásnál). – Fenti allódiális földterületek összesen, holdban, melyek után a kamarai számvevőség által kimutatott átlagjövedelem (9 évi hozam alapján kiszámítva a 6. sz. kivonat szerint (UC 197 : 6) megadva. – Ugyanitt malomfundus, mely után a malom tulajdonosa holdanként meghatározott adót tartozik fizetni, nagysága holdban további többletföldek, a telki állományú földek között – holdban mocsaras területek – holdban, ezen további allódiális földterületek, összesen melyeket az oppidum közössége ezideig minden fizetség nélkül használt s amelynek egy része a közös legelőterület bővítésére fog szolgálni, fentiek alapján tehát utóbbi területek becslés tárgyát nem képezhetik. – További ilyen, fizetség nélkül használt földterületek még a Temes folyón lévő szigetecskék is – nagyságuk holdban -, mely területek az első részben leírt allódiális földterülethez hasonlóak, s így becslésük is ennek megfelelően történik. A becslő oldalt piros tintával írt bejegyzése szerint a becslésnél semmit nem lehet beszámítani, mivel mindezideig ezek a földek semmi hasznot nem hajtottak, tehát az előző becsérték nem itt, hanem az aestimatio végén, a lakosok helyzetének javítására vonatkozó javaslatnál (legelőbővítés) kerül majd értékelésre. – A Temes folyó által elragadott földterületek pótlására a lakosok részére kimért földterületek, holdban, mely terület ugyancsak számításba jöhet legelőbővítésre, így értékbecslésre nem kerül. – Végül a postfundushoz kihasított tartozékföldek, holdban, melyek két egésztelek nagyságával egyenlőek. Az egyik a postahivatalban, a másik a házhoz tartozik, azonban mindakettő után tartozik a posta tulajdonosa. Az 1773. május 21-én kelt Udvari Kancelláriai dekrétum és az ezt követő további rendelkezések (részletesen megadva) alapján a megfelelő (classenmässig) földadót megfizetni, míg a gabonatizedet csak egyik telek után fizeti (a hivatkozott leírásánál az összeíró a tizedfizetésről semmit sem közölt). A fent megadott földterület után holdanként és összesen fizetendő adóösszeg kivetve. – Szabad földek: a helybeli két pap kihasított földjei a templom részére kihasított föld az iskola részére kihasított föld a temetőhöz kihasított földterület – fenti szabad földterületek összesen mely területek adómentesek, s azok is maradnak jelen állapotukban, így tehát a jövedelmezőségnél nem lehet figyelembevenni őket. – Az utakra, határokra, stb. eső földterületek fekvésük szerint megadva (részletezésüket l. UC 197 : 5) földterületek összesen, holdban, melyek jellegüknél fogva ugyancsak adómentesek, mivel a Temes egyik felére vonatkozó halászati jog árendáján kívül a földesúrnak ezekből a területekből egyáltalán semmi haszna sincs, sőt ellenkezőleg, ezáltal még kötelezettséget is vállal, „darauf zu invigiliren”. – Az ország- és földutakat mindenki számára szabad használatban kell tartani, valamint a határjeleket és dombokat (peremet ) jól felismerhetően, senki által el nem téveszthetően kell tartani, ezek a területek is kimaradnak tehát a becslésből. – Végül következnek a terméketlen, elhomokosodott földterületek és vízmosások szana-szét a helység határában (részletes leírásukat l. az UC 197 : 5 jelű iratban), földrajzi fekvésük szerint megadva, végül területük összesen, holdban, melyeket az összeíró ugyancsak minden haszon nélkülieknek tüntet fel, így a becslésbe nem veendők fel. – Erdőségek: Szakul oppidum határában lévő erdőség és erdei föld a határokra, utakra, földutakra, terméketlen területekre és vízmosásokra eső részeket kivéve, teljes nagysága 1640 hold. Mivel azonban a már többször hivatkozott összeírás szerint az itteni rétek már jóformán teljesen elbozótosodtak, így csak mint földértéket lehet a becslésnél számításba venni ezeket, azaz az első csoportban összeírt allódiális földterület értékelését kell azonos alapnak venni. Ennek alapján az erdei földterület becsértéke összesen megadva. Oldalt a már többször említett piros tintás bejegyzés: az azonosítás azonban az átlag-adatok alapján történt, ha a tényleges számokat vennék figyelembe, különbség mutatkozna. – Szakul, kamarai jószág jövedelmei összesen: ft. 2228,45 5/8 (évi) – Kiadások: a kegyúri joggal kapcsolatban ilyen kiadások nem merülnek fel, mivel a kamara csak két szabad telket adott ehhez (részletesen l. UC 197 : 5 jelű iratban). – A helyi iskolamesterrel kapcsolatban ugyancsak nincs a kamarának kiadása, mivel nevezett fizetését kizárólag az oppidum közösségétől kapja, mind készpénzben, mind természetben (kukorica és tüzifa), így a kiadások között itt nem szerepelhet. – Rezsi-költségek: fenti költségek címén a teljes egy évi jövedelemből 10 %-ot kell számítani és ezt az összeget az évi jövedelemből le kell vonni, az így kapott maradék kivetve. – Ugyanitt találtatott még egy kincstári vendégfogadó, mely az ugyancsak mellékletként szereplő „Schätzung” (No 7.) szerint (ez a melléklet az iratok közül hiányzik) tényleges állapotának megfelelően kerül leírásra, s a helyreállítási költségek levonása után jelenlegi állapotát vették a becslés alapjául. Piros tintával író megjegyzés: ebből a becsértékből azonban a kezelési szabályzat értelmében 10 % a fenntartási költségekre leszámítandó. – Megjegyzés: az újabb utasítás szerint ezt nem kell számításba venni, ezért a tiszta jövedelemként feltüntetett maradékhoz ezt a 10 %-ot a becslő újból hozzáadja és az összeget kijavítja. Ennek az összegnek 5 %-kal számított tőkeértéke, fenti javítás végigvitelével. Az ugyancsak mellékletként szereplő 8. sz. irat (Docirung, UC 197 : 6) megállapítja, hogy a jövőben legelőbővítésre igénybeveendő terület a földesúr számára semmiféle költségkihatással nem jár, így a becslésben sem szerepel. – A becsérték 5 %-kal számított tőkésített értéke tehát ft. 39 62028, melyhez azonban még az Udvari Kamara 1801. január 21-én kelt decrétumának megfelelően és az Adminisztráció 1950. sz. február 4-én kelt belső rendelete alapján még 5 %-os pótlékot kell hozzáadni, tehát Szakul oppidum teljes becsértéke örökáron: ft. 41 601,30 8/10 (Ezek az összegek is javítottak!)
Aláírások, dátum, viaszpecsét.
Alatta a már előzőekben hivatkozott, piros tintával írt kiegészítés a legelőbővítéssel kapcsolatban: a kezelési szabályzat leszögezi, hogy valamely jószág lakosainak a többletföldekből, és a pótlásra fenntartott földterületekből annyit kell osztani, amennyiből meglévő állatállományukat megfelelően eltarthatják. Az erre vonatkozó előterjesztésben (l. UC 197 : 6) erre a célra az eddig általuk ellenszolgáltatás nélkül használt, a Temes folyón lévő szigeteket ajánlotta az összeíró, melyeket azonban csak száraz időben lehet erre a célra használni. (l. említésüket már előbb, ebben az iratban, az allódiális földterületeknél is!), mely ennek megfelelően értékük is igen csekély, mely értékből az 10 %-os rezsiköltség még levonásra is kerül. Értékük összesen, az 5 %-kal számított tőkésített értékkel együtt.
Kamarai birtok. Az oppidum a lugosi kamara jövedékhivatalhoz tartozik.
(Krassó m.): Szakul oppidum

Tartalomgazda