Máza:
Ez a falu Tolna megyében, erdős hegyek között települt egy völgyben. Pécs városától 7 óra, Nádasd falutól pedig – melyhez, mint uradalmi körzeti központhoz tartozik közvetlenül – 3 óra járásnyira esik. – Északi szomszédja Györe falu, keleti Váralja, déli Császta, nyugati Szász falu. Ezek a szomszédos falvak is egytől egyig a pécsi püspöki uradalomhoz tartoznak. Ezért van az, hogy egyetlen határhalom sincs egyik szomszédos falu felé sem, a határhasználat mégis békés, sem régebben, sem ez idő szerint határvita nem volt közöttük. – A falu területén van az uradalomnak egy bolthajtásos kiképzésű pincéje, mely 18 öl hosszú és 2 öl széles. Van ennek a pincének egy előtere is; ez fából épült, felette zsindelytető. – A falu határában az uradalomnak van 36 kapásnyi szőleje. A szőlőben présház, mely nyers építőanyagokból épült, zsindelyfedelű épület. Hossza 7, szélessége 3 1/2 öl. – Eddig a bevezető; következik a falubeli subditusok név szerinti, tabelláris számbavétele, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Kisebb részben az összeíró által, nagyobb részben az általam kigyűjtött és összesített adatok alapján, az alábbiakban tükröződnek a falu urbarialis viszonyai. – Az összeíró az alábbi rendben veszi számba a tabellában a subditusokat: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellérek (subinquilini). – Ennek megfelelően: a) Telkes jobbágyok. Az összeíró a tabellában név szerint számba vesz 70 telkesjobbágy-családfőt. Közülük kerül ki a bíró, a másodbíró és az uradalmi vincellér is – ezek mindhárman mentesek a földesúri szolgáltatások alól. – Van közöttük két iparosember is, mégpedig: 1 takács és 1 lakatos. – A 70 családban összesen van 91 fiúgyermek. Éspedig: 1 fiú van 27 családban, 2 fiú van 16 családban, 3 fiú van 9 családban, 5 fiú van 1 családban, tehát 91 fiú van 53 családban, nincs fiúgyermek 17 családban. – A 70 telkes jobbágy egész telkekre számítva 27 egésztelken ül. E telekállomány megoszlása: 2/8 telken ül 29 jobbágy, 4/8 telkes ül 37 jobbágy, 6/8 telken ül 3 jobbágy, 1 egész telken ül 1 jobbágy, összesen 29 egész telken ül 70 jobbágy. – A bíró, a másodbíró és az uradalmi vincellér együttesen bírnak 1 2/8 telket; minthogy ők mentesek, így marad a szolgáltatásköteles telekállomány, egésztelkekben kifejezve: 27 egész és 6/8 sessio. – (NB! Az összeíró ebben a faluban sem részletezi jobbágyonként sem az intra-, sem az extrvillanumbeli telektartozékokat, tehát sem a beltelek nagyságát, sem a sessionális szántók, sem a rétek terjedelmét. Okát lásd alább, a tabelláris összeírást követő szöveges magyarázatban.) – A telkes jobbágyok kezén van összesen 147 1/2 kapásnyi szőlő. Megoszlása: 1 kapásnyi szőleje van 10 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 12 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 26 jobbágynak, 2 1/2 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 12 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 6 jobbágynak, 5 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, össz. 147 1/2 kapásnyi szőleje van 68 jobbágynak. Nincs szőleje 2 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella az alábbi képet adja: Van összesen 102 darab lovuk, 1 lova van 4 jobbágynak, 2 lova van 37 jobbágynak, 3 lova van 8 jobbágynak, 102 lova van 49 jobbágynak. Nincs lova 21 jobbágynak. – Van továbbá 52 darab ökrük. 2 ökre van 18 jobbágynak 4 ökre van 4 jobbágynak, 52 ökre van 22 jobbágynak. Nincs ökre 48 jobbágynak. – És van 39 darab tehenük. 1 tehene van 37 jobbágynak, 2 tehene van 1 jobbágynak. Nincs tehene 32 jobbágynak. – Talált náluk az összeíró még 97 darab birkát is. 1 birkája van 3 jobbágynak, 2 birkája van 5 jobbágynak, 5 birkája van 1 jobbágynak, 6 birkája van 1 jobbágynak, 8 birkája van 1 jobbágynak, 10 birkája van 5 jobbágynak, 15 birkája van 1 jobbágynak, 97 birkája van 17 jobbágynak. – Volt összesen 3 kas méhük. (Egy jobbágynak 2, egynek pedig 1 kassal.) – A 70 jobbágy közül 7 volt olyan, akinél az összeíró használatban levő pálinkafőző üstöt talált. (Az utánuk fizetendő censust lásd alább, a tabelláris jövedelemkimutatásban.) – b) Házas zsellérek. E státusbeliekből név szerint 9 subditust vesz számba a tabellában az összeíró. Többségük iparosember. Éspedig: 1 takács, 2 bognár, 1 asztalos, 1 faesztergályos. – A 9 családban van összesen 4 fiúgyermek. 2 családban 1 fiú, 1 családban 1 fiú. – Közülük 7-nek van szőleje. Összesen 11 kapásnyi. Megoszlása: 1 kapásnyi szőleje van 2 zsellérnek, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 4 zsellérnek, 3 kapásnyi szőleje van 1 zsellérnek. – Van továbbá összesen 6 darab tehenük. Közülük 6-nak 1–1 tehene. S az egyiknek van egy birkája is. (Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró.) – c) Más házánál lakó zsellérek (subinquilini). E státusbeliből 4 családfőnek nevét jegyzi fel a tabellában az összeíró, de több adatot nem ad róluk. – Eddig a tabellából kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. – A falubeli jobbágyok részben magyarok, részben németek, utóbbiak luteránusok, előbbiek római katolikus vallásúak. – (NB! Az összeírónak e mondatát a név szerinti tabelláris összeírás adatsorai alapján az alábbiakkal feltétlenül ki kell egészíteni: A 70 jobbágy közül – kitűnően elkülöníthetően – 53 a magyar és csak 17 a német családi nevű. Továbbá: az összeíró nem szól a házas zsellérek és a más házánál lakó zsellérek nemzetiségi és vallási hovatartozandóságáról. A vallásukat nem tartalmazza a tabella, de a nevüket igen. Eszerint: a 9 házas zsellércsaládból 1 a magyar nevű, 8 a német, míg a 4 subinquilinus családból 1 a magyar és 3 a német családi nevű.) – Boldogulásukat elősegítő tényező az, hogy szőlőműveléssel és dohánytermesztéssel foglalkoznak, mert ez a két termelési ág a fő készpénzforrásuk. – Viszont előbbrejutásukat erősen hátráltatja az, hogy telektartozék-szántóik egy része, sőt: nagyobbik része hegyoldalakra esik. Ezek nagyon sovány földek, s termőrétegüket egyre soványítják a lezúduló vízfolyások, mert azok még a nagynehezen felhordott trágyát is ki szokták mosni a földből. A lapos területeken fekvő rétjeik pedig sokat szenvednek a gyakori áradástól, hegyekről leözönlő, s a réteken meggyűlő vizektől. – A faluközösség a megyei hadiadópénztárba évente átlag 192 Ft 59 5/8 krajcárt fizet be, míg a házipénztárba 168 Ft 10 3/8 krajcárt. – Az uradalom az úrbéri rendelkezéseknek megfelelően bánik az itteni subditusaival. Érvényes urbáriumuk szerint minden egész jobbágysessióhoz 22 hold szántó és 10 kaszásnyi rét tartozik. Az 1 hold nagysága a földterületek minőségétől függően változó, s ma is érvényes az a minősítés, melyet az úrbérrendezés alkalmával adott ki ebben a faluban az eljáró bizottság. – Az urbariális rendelkezésekben előírt telekállomány-kimérés, melyet földmérőnek kell elvégeznie, már megkezdődött ugyan ebben a faluban is, de még nem fejeződött be, s így még nem is lehet jóváhagyva, még kevésbé volt bevezethető. – (NB! Itt a magyarázata annak, amire a tabellaris összeírásnál utaltam: miért nem adta meg jobbágyonként sem az intra-, sem az extravillanumbeli telektartozékokat tételesen, de még sommásan és fajlagosan sem az összeíró.) – A határ túlnyomó része hegyes, kövecses, sziklás terület. Csak egy egészen kis része jobb minőségű, a Györe falu felé eső határsávon. Csak ezen a darabon lehet tiszta búzát vetni, ami 3–4-szeres magot hoz. A kétszeres ötszörös, a rozs és a zab 6-, sőt legalább közepes esztendőkben a 7-szeres magot is megadja a határ egyéb területein is. A kukorica minden holdon megadja a 10–12 mérőt. – A falu határát az úrbérrendező bizottság annakidején a II. osztályba sorolta, s ez idő szerint is abban van. – Kenyérgabonából nemhogy piacra vihetnének, hanem még inkább úgy kell készpénzen a terméshez hozzávásárolniuk; a készpénzjövedelmet s így az életlehetőségeik jobbítását csakis a boraik s dohányuk értékesítéséből remélhetik. – A faluközösségnek nincs az uradalmi erdőkből kihasított saját erdeje; az uradalom mind épület-, mind tüzifaizásukat a saját erdeiben biztosítja számukra. Az urbariális ölfa-szolgáltatást is itt teljesítik, de az így kitermelt fát be kell szállítaniuk Pécsre. – Van egy kevés irtásföldjük is, amelyet még nem mértek bele a telki állományba, ámde: a határfelmérés még nem is fejeződött be. – Pusztatelek nincs a faluban. – A faluközösség számára az uradalom által biztosított legelőterület igen kicsiny; ezért az uradalom lehetővé tette a számukra, hogy az erdeiben legeltethessenek. Ámde: ezt csak őszig, makkérésig tehetik. Akkor kizárja őket onnan az uradalom, hacsak bizonyos, s makktermő esztendőkben külön kialkudott summát le nem tesznek e jogért. – Minthogy a falunak van saját szőlőhegye, a faluközösséget illeti meg fél esztendőn keresztül a kocsmáltatás joga. – Az itteni subditusoknak nincs hátralékuk, sem a köz-, sem a földesúri terhek teljesítésében. – Eddig a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok tartalma. Következik az e faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál ismertetett fejrovatok szerint, kilenc esztendő számadási tényszámainak átlagában. A kimutatás adatsora: – 1. Az urbariális ház-censusból. A faluban van 70 jobbágy- és 9 zsellérház; ez 79 Ft évi házcensust jelentene; de le kell számítani a 3 mentest; így ez a jövedelem évente 76 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 27 6/8 szolgáltatásköteles sessio minden egész sessiója után adnak évente culinaria címén 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást 3 kr., borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben. Ez összesen évente átlag 23 Ft 35 1/4 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. (NB! A kamarai revizor által e főpont a)-tól e) alpontjainál alkalmazott kalkulatív javításokkal kapcsolatban lásd az előző falvaknál, Györenél, Császtanál, Szásznál stb. ugyancsak e főponthoz fűzött megjegyzéseimet, szintén NB! jel alatt. Az áll ide is.) a) A jobbágyok robotjából. A 27 6/8 szolgáltató sessio minden egész sessiója után kötelesek 104 gyalogrobot-napot teljesíteni évente. Ez összesen 2886 nap; 12 krajcárjával számítva összesen 577 Ft 12 kr. – b) Az urbariális ölfaszolgáltatásból. A minden egész sessio után járó ölfa kitermelésébe és Pécsre szállításába befektetett jobbágymunka, a Nádasd possessiónál alkalmazott kalkulációs módszer szerint ölfánként 2 forintra tehető pénzértékben; ez a 27 6/8 sessio és egyben ugyanannyi ölnél 55 Ft 30 kr. – c) A hosszúfuvarból. E szolgáltatás pénzértéke egész sessiónként 48 kr. évente, összesen tehát 22 Ft 12 kr. – d) A házas zsellérek robotjából. Mindegyikük (9-en vannak) köteles évente 20 napot, összesen 180 napot gyalogrobotban teljesíteni; ez 12 krajcárjával 36 Ft. – e) A subinquilinusok robotja évi 12 nap; a négyüké tehát 48 nap; á 12 kr. 9 Ft 36 kr. – Így tehát a robotból és a vele rokon szolgáltatásokból évente átlag bejön az uradalomnak pénzértékre átszámítva 700 Ft 30 kr. – Az összeíró itt megjegyzi, hogy a subditusok mindhárom státusából jelentkeztek nála olyanok, akik szívesen megváltanák robotkötelezettségüket készpénzben. A folyamodók évi robotja 1114 gyalogrobot-nap. Ha felsőbb kamarai szervek ehhez hozzájárulnának, úgy ez 222 Ft 48 kr. készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak. – 4. A fonásból. Minden egész sessio után adnak 6 font fonalat; de ezt megváltják egész sessiónként 36 krajcárjával; a 27 6/8 szolgáltató sessio után ez 16 Ft 39 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Átlagosan évente 9 üstöt használnak a subditusok pálinkafőzésre; db-ként 2 Ft az évi census; összesen 18 Ft. – 6. A kilencedből és tizedből. Mindkét szolgáltatást természetben adják, urbáriumuk szerint. Kilenc esztendő tényszámait átlagolva, s a mennyiségekből már levonva a cséplőrészt és a tizenhatodot, ez a szolgáltatás terményfajtánként az alábbi képet mutatja: Tiszta búzából 26 2/4 pozsonyi mérő á 1 Ft 30 krajcárjával 39 Ft 45 kr. Kétszeresből 123 pozsonyi mérő á 1 Ft 123 Ft. Rozsból 75 pozsonyi mérő á 51 kr. 63 Ft 45 kr. Zabból 33 pozsonyi mérő á 30 kr. 16 Ft 30 kr. Kukoricából 85 3/4 pozsonyi mérő á 24 kr. 34 Ft 18 kr. Tatárkából 4 2/4 pozsonyi mérő á 37 1/2 kr. 2 Ft 48 3/4 kr. Lednekből 29 pozsonyi mérő á 16 kr. 7 Ft 44 kr. Szárazfőzelékfélékből 43 icce á 2 kr. 1 Ft 25 kr. Káposztából 164 fej á 1 kr. 2 Ft 44 kr. Dohányból 10 mázsa á 6 Ft 60 Ft. – A bárányok kilencedéből és tizedéből 68 1/2 db.; urbáriumuk szerinti 8 krajcárért megváltják darabját, összesen 9 Ft 8 kr. – A méhek kilencedéből és tizedéből bejön évente 10 kas, 12 krajcárjával 2 Ft. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből – leszámítva már az első feltöltést – 5 1/4 akó, 1 Ft 30 krajcárjával 7 Ft 52 1/2 kr. – Vörös borból 158 1/2 akó, 1 Ft 15 krajcárjával 198 Ft 7 1/2 kr. – A kilencedből és tizedből bejövő földesúri jövedelem pénzértéke tehát évente átlag 569 Ft 8 3/4 kr. – 7. Az uradalmi erdőkből. A 3/b pont szerinti ölfaszolgáltatás eredménye évente 27 6/8 öl tüzifa. (A munka értékét már a 3/b pontban számba vette az összeíró. Itt a fa értéke következik.) Az erdészeti taxa szerint 1 Ft 30 krajcárjával számítva ölét 41 Ft 37 1/2 kr. – 8. A földesúri szőlőkből. A falu határában levő szőlőhegyen van összesen 36 kapásnyi földesúri szőlő. Lejön róla évente – 9 esztendő tényszámait átlagolva – 28 3/4 akó fehér bor, ami 2 forintjával bruttó összesen 57 Ft 30 kr. Bejön továbbá 78 3/4 akó vörös bor 1 Ft 30 krajcárjával bruttó értéke 118 Ft 7 1/2 kr. összesen 175 Ft 37 1/2 kr. – A ráfordítások: A háromszori kapálás, a metszés, kötözés, karózás, venyigeösszegyűjtés, hordás, a termés leszedése és kipréselése évente igénybe vesz 292 gyalogrobot-napot; 12 krajcárjával 58 Ft 24 kr. Ezt levonva a bortermés fenti bruttó értékéből, marad tiszta jövedelemként 112 Ft 13 1/2 kr. – (NB! A kamarai revizor ennél a 8. pontnál az összeíró tényszámok átlagán alapuló számításmódja helyett a kamarai normatívum szerint a bruttó érték felét veszi ráfordításként, s így a jóval magasabb ráfordítás miatt jóval kevesebb tiszta jövedelmet mutat ki. De ez a javítása is csak kalkulatív, konzekvenciáját nem viszi tovább a számadásban.) – 9. A kocsmáltatásból. Ebben a faluban állandó kocsmaépülete nincs az uradalomnak. Az úr borát és pálinkáját jobbágyházaknál felváltva méreti ki, a kocsmáltatás őt megillető ideje alatt. Ilyen módon – s külön vezetett kocsmáltatási számadáskönyvek 9 évi tényszámainak átlagában – kiméret az uradalom évente átlag 138 akó vörös bort, s az ebből eredő bruttó árbevétel 302 Ft. Ugyanígy kiméret 1 akó és 53 icce pálinkát is, amiért bejön bruttó 31 Ft 17 kr. összesen 333 Ft 17 kr. – Ráfordítás, illetve önköltség: A 138 akó vörös bor önköltségi, ún. „belső” ára 1 Ft 15 krajcárjával 172 Ft 30 kr. Az 1 akó és 53 icce pálinkáé 8 krajcárjával 15 Ft 36 kr. A kimérésért kap, a soros kimérő 14 Ft 43 1/2 kr. Az összes ráfordítás tehát 202 Ft 49 1/2 kr. – Ezt levonva a bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként évente átlag 130 Ft 27 1/2 kr. – 10. A malmok árendájából. A falu határában magánszemélyek kezén van két malom. Árenda címén fizetnek értük összesen 66 forintot. (NB! Így! Csak sommásan; nem részletezi az összeíró, hogy egyenként mennyi esik ebből egyik s mennyi a másik malomra.) – 11. Kocsmáltatás jogának árendájából. A falun kívül, de a falu határában Miller Fülöp jobbágynak van egy privát csapszéke, amelyben az uradalom engedélyével saját borát méri ki. A csapszék fenntartásának és a bor kimérésének engedélyéért árenda címén fizet az uradalomnak évente 50 forintot. – 12. A szalmából eredő jövedelem. Az őszi gabonák szalmájából, ugyancsak 9 esztendő tényszámainak átlaga alapján, bejön évente 9 öl; ez 2 forintjával 14 Ft. Tavasziakból 1/2 öl, 1 Ft 30 krajcárjával 45 kr. A rozsszalmából 270 kéve, ez 1 1/2 krajcárjával 6 Ft 45 kr. Szalmából bejön tehát évente átlag 21 Ft 30 kr. – A faluból eredő évi átlagos összes földesúri jövedelem tehát 1830 Ft 41 1/2 kr. – Eddig a jövedelmek tabelláris számbavétele. Következik egy viszonylag rövid zárószöveg, melynek tartalma az alábbi: A falu határában van az uradalomnak 880 holdat kitevő erdeje. Ez idő szerint nincs ez az erdő még vágásokra tagolva: részben tölgyes, részben bükkös. Ebben az erdőben nemcsak helybeli subditusainak engedélyezi az uradalom mind az épület-, mind a tüzifaizást, hanem készpénzfizetés ellenében még extraneusokat is beenged az erdőbe mind épület-, mind tüzifáért. A fák – mind a tölgyek, mind a bükkösök – minden harmadik vagy negyedik esztendőben hoznak makktermést. Az uradalom helybeli jobbágyainak a makkoltatást megengedi ugyan, de nem a sertések darabszáma szerint követeli tőlük a makkbért, hanem minden makktermő évben külön szokott tisztjei útján velük megegyezni átalányösszegben; ez az összeg változó. – Befejezésül megismétli a gazdálkodást károsan befolyásoló tényezőket, mint amelyek az uradalom jövedelmeit is megcsappantják; e rész tartalma azonban azonos a subditusok tabelláris számbavételét követő szöveges magyarázatban ezeket a tényezőket tárgyaló részével.
Váralja:
A falu Tolna megyében fekszik; hegyek között, egy dombon települt. – Pécs városától öt, Nádasd falutól, amelyhez mint uradalmi körzeti központhoz tartozik, két óra járásnyira esik. – Északi határszomszédai: a püspöki uradalomhoz tartozó Györe és a gr. Apponyi család tulajdonában levő Izmény falvak. Keleti szomszédja a pécsi káptalan éneklőkanonoki stallumának tulajdonában levő Nagymányok falu. Délről az uradalmi körzeti központ: Nádasd a szomszédja, mely Baranya megyében van. Viszont nyugati határszomszédja az ismét csak Tolna megyében fekvő s a püspöki uradalomhoz tartozó Máza falu. – A váraljai határt a györeitől egy patak: az Egres folyása választja el; Izmény felé azonban mesterségesen felhányt határhalmok sora; ugyanígy Nagymányok felé is. – Nádasd és Váralja közötti határvonal az az út, melyet köznyelven „Kecskeháza-i út”-nak neveznek. – Máza felé sem határhalmok mutatják a határvonalat, hanem egy másik út, amelynek „Gyökeresút” köznyelven a neve. – Váralja falunak, illetve az uradalomnak sem a szomszédos falvakkal, sem a határszomszédos birtokosokkal nincs határvitája; a nyugodt birtoklás mindenütt biztosított. – A faluban van egy uradalmi mészárszék. Nyers építőanyagokból épült, szalmazsuppal fedett, 4 öl hosszú 2 öl széles. – További uradalmi létesítmény két pince. Az egyik 8, a másik 5 öl hosszú, mindkettő 1 1/2 öl széles. Bejárójuk előtt nyers építőanyagokból felépített előtér van, födélszék rajta, teteje zsup mindkettőnek. – Van továbbá egy kocsmaépület is, mely az uradalom és a faluközösség közös létesítménye olyanformán, hogy az uradalom adta hozzá az építőanyagot, a faluközösség a munkát, a gyalognapszámot s az igásat is. Az épületben, a téli félévben a faluközösség, nyáriban az uradalom méreti ki benne borát. – A falu területén, illetve határában az uradalomnak allodiális állattartása nincs. – Eddig a bevezető szövegrész tartalma; következik a subditusok tabelláris, név szerinti összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Kisebb részben az összeíró által összesített, nagyobb részben általam kigyűjtött és összesített adatokból az alábbiakban bontakozik ki a falu – a püspöki uradalom egyik legnépesebb faluja – urbariális képe.) – Az összeíró, státusuknak megfelelően, három csoportban veszi számba a subditusokat: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellérek. Ennek megfelelően: – a) Telkes jobbágyok. Az összeíró ebben a faluban számba vesz 146 telkesjobbágy-családfőt. Iparos nincs közöttük. Van közöttük egy bíró és két másodbíró (utóbbiból nyilván azért kettő, mert a lakosok száma viszonylag magas). Ezek szolgáltatásmentesek. – Továbbá: az egyik jobbágy meghalt, háza elpusztásodott, 2/8-os telkét „más megvette” (Így! „alter emit sessionem 2/8”). – Egy másik jobbágynál pedig azt jegyzi fel az összeíró, hogy ő maga adta el telkét egy másiknak. – Természetesen – miután az eredeti constitutivum sessionaleba ezek is beletartoztak – az összeíró precizen feljegyzi még a halott jobbágy nevét is. – Nemkülönben: két 4/8 telkes jobbággyal osztatlanul együtt gazdálkodik szintén telkes jobbágy státusu, de már külön házban lakó fivére. (Mindezt a telekállomány alábbi megoszlásánál kell számításba venni!) – A 146 családban összesen van 169 fiúgyermek. Megoszlásuk: 1 fiú van 66 családban, 2 fiú van 38 családban, 3 fiú van 9 családban. Összesen 169 fiú van 113 családban. (A többiben nincs fiúgyermek.) – A telekállomány erősen elaprózott, miután a 146 (az elöl elmondottak figyelembevételével: 142!) család egésztelkekre átszámítva, összesen 49 2/8 telken gazdálkodik. (Már itt megjegyzendő azonban, hogy a három mentes miatt – kik együttesen 1 6/8 telken ülnek – csak 47 4/8 a szolgáltatásköteles telekállomány, egésztelkekben számolva.) – E telekállomány megoszlása az alábbi: 3/16 telken ül 4 jobbágy, 1/8 telken ül 9 jobbágy, 2/8 telken ül 72 jobbágy, 3/8 telken ül 7 jobbágy, 4/8 telken ül 43 jobbágy, 6/8 telken ül 7 jobbágy, össz. 49 2/8 telken ül 142 jobbágy. – (NB! Az összeíró ebben a faluban sem részletezi a fenti telekállomány intra- és extravillanumbeli tartozékait jobbágyonként, ugyanúgy, ahogyan azt Németegregytől kezdve az uradalom előző hat falujában sem tette már meg. Ennek oka itt is az, ami a hat előzőnél volt; lásd egyébként lentebb, a tabellához fűzött szöveges magyarázatban.) – A 142 jobbágycsalád kezén van összesen 338 kapásnyi szőlő. (NB! A kötetben itt súlyos összeadási hibát vétett az összeíró, s a kamarai revisor sem vette észre a hibát. Ugyanis: a tabelláris összeírásban, a kötet 460–461. pagináin az előző oldalról 70 kapásnyi szőlőmennyiség van feltüntetve áthozatként. A tárgyoldalon van 66 kapásnyi szőlő. Az áthozatról megfeledkezve, a 66 kapásnyit viszi tovább az összeíró átvitelként a 462–463. paginákon levő táblázatba. Végül kihoz összesen 268 kapásnyi szőlőt, holott a valóságban összesen 338 kapásnyi a mennyiség. Amint ez egyébként az alábbi általam készített megoszlás-táblázatból – melynek ellenőző összesítésénél állapítottam meg s kerestem vissza a hibát – is kitűnik.) – Íme a megoszlás-táblázat: 1 kapásnyi szőleje van 27 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 57 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 41 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 12 jobbágynak, 5 kapásnyi szőleje van 4 jobbágynak, 6 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak. Összesen 338 kapásnyi szőleje van 142 jobbágynak. – A tabella a telkes jobbágyok számos állatállományáról az alábbi képet adja: A 142 jobbágy kezén van összesen 132 darab ló. 1 lova van 3 jobbágynak, 2 lova van 61 jobbágynak, 3 lova van 1 jobbágynak, 4 lova van 1 jobbágynak. Van továbbá összesen 128 darab ökrük. 2 ökre van 50 jobbágynak, 4 ökre van 7 jobbágynak. De csak mindössze 40 tehenük van. 40 jobbágynak 1–1 tehene van, a többinek nincs. – Birkáik az összeíráskor nem voltak. – Ellenben volt összesen 10 kas méhük. 3 kas méhe van 1 jobbágynak, 4 kas méhe van 1 jobbágynak, 5 kas méhe van 1 jobbágynak. – Végül igen érdekes adat a jobbágyok tabellájából az, mely szerint az összeíró a 142 családból 30-nál talált 1–1 pálinkafőző üstöt. (Az értük fizetett évi censust lásd majd hátrább, az uradalomnak a faluból származó jövedelmei tételes számbavételénél. – De a jövedelemkimutatásból majd az is kitűnik, hogy 9 esztendő tényszámainak átlagában is csaknem ennyi: 27 pálinkafőző üst után fizették a censust a jobbágyok. Gyakorlatilag tehát a telkes jobbágyok 1/5 részének volt pálinkafőző üstje. Ilyen arány az uradalom egyetlen falujában sem került elő.) – Eddig a tabellából kigyűjthető adatsor, a telkes jobbágyokra vonatkozóan. Következik a subditusok második csoportja: – b) Házas zsellérek. Az összeíró számba vesz név szerint 30 házaszsellér-családot. Van közöttük egy faesztergályos és egy kovács is. A 30 családban összesen van 21 fiúgyermek. 12 családban van 1 fiú, 3 családban van 2 fiú, 1 családban van 3 fiú. – A 30 családból 26-nak van szőlője, összesen 30 1/2 kapásnyi, az alábbi megoszlásban: 1/2 kapásnyi szőleje van 3 zsellérnek, 1 kapásnyi szőleje van 17 zsellérnek, 2 kapásnyi szőleje van 6 zsellérnek. Összesen 30 1/2 szőleje van 26 zsellérnek. Továbbá van közülük egynek 2 ökre és háromnak 1–1 tehene. (Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró. Következnek a: – c) Más házánál lakó zsellérek. A tabellában 5 ilyen családfőt vesz számba az összeíró. Van közöttük egy kovács. Két családban van 1–1 fiúgyermek. Továbbá: a hatból négynek kezén van szőlő is. (3-nak 1–1, egynek pedig 2 kapásnyi.) Végül 2 családnak van 1–1 tehene. Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró. – Eddig a subditusok tabelláris összeírásából kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, kiegészítő urbariális adatokkal. E rész tartalma: A falu lakosai valamennyien magyarok, valamennyien helvét hitvallásúak (kálvinisták). Boldogulásukat két tényező segíti elő: a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés. Előbbrejutásukat legjobban hátráltatja viszont az, hogy nagyon kevés a rétjük, és még ezt a kicsit is gyakran elönti, pusztítja a víz. – A faluközösség a megyei hadiadó-pénztárba évente átlag 376 Ft 52 4/8 krajcárt, a megye házipénztárába 328 Ft 46 krajcárt fizet be. – Az uradalom és a jobbágyok viszonya az úrbérrendelet szerinti. Van jóváhagyott urbáriumuk, s aszerint szolgáltatnak. – Egy egész jobbágytelekhez a beltelki állományon kívül az extravillanumban 22 hold szántó és 12 kapásnyi rét tartozik. Ámde: a constitutivum sessionale ma sem rendezett még, illetve: ma is még ugyanaz az állapot áll fenn, mint az úrbérrendezéskor volt; ugyanis: megkezdődött ugyan az úrbérrendeletben előírt felmérés, de még nem fejeződött be, s így természetesen jóváhagyva sincs. (NB! Itt a magyarázata annak, hogy miért nem tüntette fel a név szerinti tabelláris összeírásban az összeíró sem a beltelek nagyságát, sem az extravillanumbeli szántók, valamint rétek nagyságát jobbágyonként, hanem csak a globális teleknagyságot adta meg itt is, mint Németegregytől kezdve a hat előző faluban tette!) – A falu maga is egy dombon települt, a határa szintén dimbes-dombos; a föld nagyobbrészt fövenyes, kavicsos és ha nem trágyázzák jól a földet, még akkor is kétséges az eredmény, mert az attól függ, hogy nem gyakoriak e a lezúduló záporok, nagy esőzések; ezek ugyanis a dombhátakon levő szántókból egyszerűen kimossák a nagy fáradsággal felhordott s beszántott trágyát. – A szántóterület kisebbik része sík területen fekszik; itt megterem a tiszta búza is, és átlagosan meghozza az ötszörös magot. A kétszeres hatszorosát adja az elvetett magnak. A rozs 1 mérő vetőmag után átlagosan 5, a zab 6 mérőt terem. – A tavasziba vetett kukorica minden holdról meghozza a 9–10 pozsonyi mérőt is, csövesben számolva. (Ennél a terményfajtánál nem jegyezte fel az összeíró a vetőmagot, s a termést hold után számolja.) – Az úrbérrendezéskor az eljáró bizottság a falu határát a II. osztályba sorolta, s ez idő szerint is abban van. – A szántóföldi terményeket kénytelenek a helybeli jobbágyok saját házi szükségletükre fordítani, arra is alig elegendő. Egyedül a boruk az, amiből a házi szükségletükön felül eladható feleslegük is van; eladó borukkal Tolna megye területén, olykor 4, sőt több mérföldnyire is elmennek, hogy minél jobban értékesíthessék azt. Ebből van készpénzük, valamint gyümölcsfáik terméséből, mert utóbbiból is van eladható feleslegük. – A faluközösségnek nincs az uradalmi erdőkből, külön kihasított, saját erdeje. Az épület- és tüzifaizást az uradalom saját erdeiben biztosítja számukra. Az urbáriumuk szerinti ölfát nemcsak kivágják, hanem azt be is kell szállítaniuk Pécsre. – A falu határában vannak olyan új irtásföldek, amelyek nincsenek a telki állományba belemérve, ezért a faluközösség minden hold ilyen irtásföldért 3 gyalogrobot-napot szolgáltat évente. – Vannak a falu területén elpusztásodott sessiók is, de azokat nem hasznosítják. – A faluközösség számára kihasított legelőterület nagyon kicsiny; ezért az uradalom engedélyezi számukra azt, hogy állataikat behajthassák az uradalmi erdők füves tisztásaira legelni. – Mivel a falu határához szőlőhegy is tartozik, fél éven át a faluközösség gyakorolja a kocsmáltatás jogát. – Az uradalom járandóságainak szolgáltatása közül eddig sem volt semmi nehézség, nincsenek hátralékban ez idő szerint sem semmiféle szolgáltatásukkal. – Eddig a szöveges magyarázat s az urbariális adatok. – Következik a faluból származó földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessionál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – E tabellából kigyűjthető adatsor az alábbi: 1. Az urbarialis ház-censusból. A faluban van 146 jobbágyház és 30 zsellérház; de a három mentes miatt a ház-census évi 1 forintjaiból bejövő földesúri jövedelem csak 173 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 47 4/8 szolgáltatásköteles sessio minden egyes egész sessiója után culinaria címén adniuk kell: egy icce vajat, az úrbéri szerződésük szerinti 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 18 tojást 3 kr., a borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben; ez évente összesen 40 Ft 22 1/2 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. a) A robotból. A 47 4/8 sessio mindegyike után kötelesek évente 104 gyalogrobot-napot teljesíteni; ez összesen 4940 gyalogrobot-nap; 12 krajcárjával számolva, teljes pénzértéke 988 Ft. – b) Az ölfa-szolgáltatásból. Adják az egész telekenkénti ölfát; itt vágják ki az uradalmi erdőben, de Pécsre kell beszállítaniuk. A Nádasd falunál alkalmazott számításmód szerint e munka értékét minden sessio után 2 forintjával számolva, továbbá a fuvart ölenként 48 krajcárjával, e szolgáltatás (munka) összes pénzértéke 38 Ft. – c) Házas zsellérek robotjából. A 30 házas zsellér mindegyike 20 gyalogrobot-napot teljesít; ez összesen 600 nap; 12 krajcárjával összesen 120 Ft. – d) A más házánál lakó zsellérek robotjából. A 6 ilyen státusú zsellér mindegyike köteles évente 12 nap gyalogrobottal szolgálni; ez összesen 72 nap; 12 krajcárjával 14 Ft 24 kr. – Így a robotból és vele rokon szolgáltatásokból eredő összes földesúri jövedelem ebben a faluban évente átlag 1255 Ft 24 kr. – Egyébként a jobbágyok, házas zsellérek, sőt: más házánál lakó zsellérek többsége is azzal a kéréssel keresték meg az összeírót, hogy tolmácsolja a kamaránál abbeli kérésüket, hogy válthassák meg évi robotjukból összesen 3624 gyalogrobot-napot. – Amennyiben a felsőbb kamarai szervek ehhez hozzájárulnának, akkor ez 12 krajcárt számolva egy napra, 724 Ft 48 kr. készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak. – (Megjegyzés e 3. főponthoz: A kamarai revizor által e főpont a)-tól d) alpontjainál alkalmazott kalkulatív számításokkal kapcsolatban lásd az előző falvaknál, így Mázanál, Györenél, Császtanál, Szsáznál ugyancsak ehhez a főponthoz fűzött megjegyzésemet, NB! jelölés alatt.) – 4. A fonásból. Urbáriumuk szerint minden egész sessio után kötelesek évente 6 font fonalat adni; ezt megváltják 36 krajcárjával, ami összesen 28 Ft 30 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Kilenc esztendő tényszámait véve alapul, a faluban évente átlag 27 üstön főznek a jobbágyok pálinkát. Üstönként 2 forintjával számolva, bejön ebből évente átlag 54 Ft. – 6. A kilenced- és a tizedjövedelemből. Ebben a faluban a kilencedet és a tizedet természetben szolgáltatják a subditusok. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, levonva már a mennyiségekből a cséplőrészt és a tizenhatodot, e jövedelem pénzértéke terményfajtánként az alábbiak szerint alakul: Tiszta búzából 13 2/4 pozsonyi mérő, á 1 Ft 30 kr.: 20 Ft 15 kr. Kétszeresből 241 pozsonyi mérő á 1 Ft: 241 Ft. Rozsból 27 pozsonyi mérő á 51 kr.: 22 Ft 57 kr. Zabból 34 pozsonyi mérő á 30 kr.: 17 Ft. Kukoricából 116 pozsonyi mérő á 24 kr.: 46 Ft 24 kr. Lednekből 23 pozsonyi mérő á 16 kr.: 6 Ft 8 kr. Szárazfőzelékfélékből 103 icce á 2 kr.: 3 Ft 26 kr. Káposztából 502 fej á 1 kr.: 8 Ft 22 kr. – Dohányból 300 font á 6 den.: 18 Ft (Így! a dohány fontonkénti egységárát dénárban adja meg, majd átszámítja forintra.) – A méhekből is megadják mindkét szolgáltatást; bejön belőlük 15 kas, ami 12 krajcárjával összesen 3 Ft. – Fehér borból bejön az első feltöltés leszámításával 19 akó, á 1 Ft 30 kr. 28 Ft 30 kr. – Vörös borból 251 akó, á 1 Ft 15 kr. 313 Ft 45 kr. – A kilenced- és tizedjövedelem pénzértéke tehát évente átlag összesen 728 Ft 47 kr. – 7. A földesúri erdőkből. A 47 4/8 öl fa értéke (NB! A fáé, mert a kitermeléssel járó munka értékét a jövedelemkimutatás 3. főpontja b) alpontjában már számba vette az összeíró.), az erdészeti taxa szerint 1 Ft 30 kr., összesen tehát 71 Ft 15 kr. – 8. A kocsmáltatási jog gyakorlásából. a) Az úr borának méréséből. A falu belterületén nincs az uradalomnak kocsmaépülete, hanem jobbágyházanként felváltva méreti ki az úr borát. A külön vezetett kocsmáltatási számadások 9 évi tényszámainak átlagában, ez a jövedelemfajta az alábbiak szerint alakul: Kimérnek évente ily módon átlag 160 1/4 akó vörös bort; az ebből bejövő bruttó árbevétel összesen 363 Ft 54 kr. – A ráfordítások: A 160 1/4 akó vörös bor önköltségi, ún. „belső” ára akónként 1 Ft 15 krajcárjával 200 Ft 18 3/4 kr. A kimérésért jár a soros csaposnak 16 Ft 1 1/2 kr. Összesen 216 Ft 2 1/4 kr. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként 147 Ft 33 3/4 kr. – b) Az extravillanumbeli kocsmából. A falu belterületén kívül, de a falu határán belül van egy uradalmi csapszék, mely közös a faluval. A külön vezetett kocsmáltatási számadások tényszámainak 9 évi átlagát véve, ebből a kocsmából az uradalom az alábbi jövedelmet húzza: Kimérnek itt évente 112 akó vörös bort; az ebből bejövő bruttó árbevétel 252 Ft 15 kr. – A ráfordítások: A 112 urna vörös bor önköltségi, ún. „belső” ára 1 Ft 15 krajcárjával összesen 140 Ft. A csaposnak jár a bor kiméréséért 11 Ft 12 kr. Összesen 151 Ft 12 kr. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként 101 Ft 3 kr. – 9. A malmok árendájából. A falu határában magánszemélyek kezén van összesen 5 malom. Árenda címén fizetnek értük az uradalomnak összesen évente 123 forintot. – 10. A mészárszéktartás jogának árendájából. Csukovits János mészáros, árenda címén fizet a földesúri mészárszékért évente 25 forintot. – 11. A szénégetés jogának árendájából. Greko György a szénégetés jogának évi árendája címén fizet 150 forintot. – 12. A szalmából eredő földesúri jövedelem. Az őszi gabonafélék szalmájából bejön az uradalomnak évente (szintén 9 esztendő tényszámait átlagolva) 13 öl szalma; ölét 2 forintjával számolva, értéke összesen 26 Ft. A tavasziakéból 1/2 öl, ölét 1 Ft 30 krajcárjával számolva 45 kr. – A rozsszalmából bejön 203 kéve, kévéjét 1 1/2 krajcárjával számolva, értéke összesen 5 Ft 4 1/2 kr. Így a szalmából eredő összes földesúri jövedelem pénzértéke évente átlag 31 Ft 49 1/2 kr. – A faluból eredő évi átlagos összes földesúri jövedelem pénzértéke tehát 2929 Ft 44 3/4 kr. – Ezzel zárul a faluból eredő évi átlagos földesúri jövedelmek tabelláris kimutatásából kigyűjthető adatsor. Következik az igen rövid zárószöveg, melynek tartalma: – A falu határában levő földesúri erdők elég terjedelmesek. Összesen 1959 holdat tesznek ki. A fák egy része kitermelésre érett, másik részük azonban még növendék. Csakis gyertyánok és bükkök nőnek benne. Makktermés minden harmadik-negyedik esztendőben van. Az uradalom általában megengedi a falubelieknek a makkoltatást; de nem a makkoltatott sertések darabszáma szerint szabja meg a makkbért, hanem évente megegyezik az ezzel megbízott uradalmi tiszt a falubeliekkel egy-egy átalányösszegben, s azt fizeti be a faluközösség.
Ezzel zárul az uradalom utolsó falujának összeírása. És megkezdődik a kötetben a 476. oldalon a nagy uradalom olyan központi igazgatási adatainak rögzítése, amely adatok tartalma befolyásolja az egész dominium jövedelemalakulását. Miután egyházi, azon belül is püspöki uradalomról szól az összeírás, ezekben a nagyon pontosan rögzített központi gazdasági igazgatási adatokban lesznek speciális fő- és altételek is, de amennyire pontosan rögzítette ezeket az összeíró, épp olyan gonddal készítette el a szokványos központi igazgatási adatsorokat is, amilyenek pl. az uradalmi tisztek, illetve konvenciós alkalmazottak járandóság-kimutatásai. Ezek az adatok, illetve adatsorok a 488. oldalig terjednek, ahol is egy igen jól, áttekinthetően kimunkált főösszesítés és az egész uradalomra kiterjedő évi átlagos tisztajövedelem-megállapítás található. – Végül a 489. laptól a kötet utolsó hasznos oldaláig, a 495. oldalig egy igen magas ökonómiai értékű, alaposan kidolgozott záróhozzászólás van, melyet azonban nem az összeíró állít össze, hanem az összeírásban részt vevő pécsi káptalani főmegbízott, Beniczky kanonok mond el, s az összeíró fogalmaz bele a kötetbe. Ez az összefoglaló az egész hatalmas kötetnyi összeírás egyik legértelmesebben megfogalmazott, s tartalmában is egyik legnehezebb fajsúlyú része. Természetesen ez az egész zárórész, a 476–495. oldalig szintén latin nyelvű. – Betartva az összeíró által megállapított jó sorrendet, a továbbiakban tehát – mindig utalva arra, ha e zárórészen belül új fejezet következik -, e bő tartalmi kivonatom további, egyben zárórésze, a testes összeírás-kötet 476–495. oldalainak kompendiuma. – Az első adatsort – mely egyben értékes eligazítás sok dominium és falu possessorait illetően is -, egy nagy táblázat rögzíti a 476. és 477. oldalakra terjedően, melynek címe (fordításban) „A tisztelendő pécsi egyházmegyei klérus bérbeadott tizedei az 1801. évre, táblázatos kimutatásban.” – Az elején közölve a fejrovatokat, szintén fordításban, a nagyon érdekes, s az egyházmegye lelki joghatósága alá eső vármegyék szerint is tagolt kimutatás egyes tételeit is végig közlöm, az összegekkel együtt.
 

szegény sorsú hivőseregre is gondolni kell, hogy azok is fennakadás nélkül részesedhessenek a püspök igazgatási és jogszolgáltatási funkciójának jótéteményéből. Éppen ezért javasolja és kéri a káptalani megbízott Beniczky kanonok: vétessék figyelembe a kiadásoknál, mind a püspöki kancellária, mind pedig az egyházmegyei konzisztórium anyagi igénye, mégpedig az alábbiak szerint: a) A püspöki kancellária évi kiadásai papírra, viaszra stb. 200 Ft. – b) Postaköltségek. (Néha ugyanis nagy tömegű iratkötegek mennek is, jönnek is a püspökség s a világi s az egyházi főhatóságok közti korrespodenciában egyaránt.) 400 Ft. – c) A püspök és konzisztóriuma előtt folyó házassági bontóperekben a házasság védőjének tiszteletdíjára legalább évi 200 Ft. – d) A konzisztórium ügyészének tiszteletdíjára szintén 200 Ft. – e) A szegények ügyvédjére ismét csak 200 Ft. – f) A konzisztórium elé kerülő ügyekben a szakértőkként meghallgatott orvosok és seborvosok honoráriumára évente legalább 150 Ft. – g) A konzisztórium bíráinak kiküldetési költségeire (miután gyakran válik szükségessé kiszállásuk vagy ténykörülmények helyszini vizsgálata, vagy éppen hitelesített tanúvallomások beszerzése céljából) évente legalább 200 Ft. – h) A kihallgatásra hívott tanúk napidíjára (miután gyakorta előfordul, hogy szegény embereket nagy távolságokra szólít kihallgatásra az egyházi bíróság) 150 Ft. – i) Az ellenszegülők megfékezésére (mert a konzisztoriáis bíráknak a feladata az eljárás során ez is) szükséges kiadások fedezésére 400 Ft. – Összesen 2100 Ft. Ezek indokolt, s a tapasztalat szerint szükséges és feltétlenül felmerülő kiadások, s miután az egész uradalom egyházi vagyon, ezeket is feltétlenül kalkulálni kellene. – 4. A kiadásokkal kapcsolatban utolsó megjegyzésként elmondja Beniczky kanonok, hogy a pécsi egyházmegye püspöke köteles évente királyi-adóként az erődítések költségeire, valamint az összes plébánosok hadiadó-hozzájárulása címén összesen 8000 forintot kifizetni. Ezt sem tudja máshonnan fedezni, mint uradalma jövedelmeiből. Ezért a kanonok e tételnek a kiadások közé való felvételét is feltétlenül szükségesnek tartja. – Ezek szerint, summázva a kiadási tételekkel kapcsolatos észrevételeit, az az összegeket így rekapitulálja: Nagyobb épületjavításokra felvvendő még évi 5000 Ft. A püspöki kancellária és a püspöki bírói konzisztórium évi kiadásaira 2100 Ft. A királyi erődítési adóra és hadiadóhozzájárulásra 8000 Ft. Összesen 15100 Ft. – Figyelembe véve a kanonok észrevételeinek első részében kieső jövedelemként kimutatott 2688 forintot, valamint a véleménye szerint feltétlenül a kiadásoknál pluszként mutatkozó fentebbi 15100 forintot, a kiadások tétele, helyesebben a tiszta jövedelmet csökkentő összeg 17688, kereken 18000 Ft lenne. – Az igaz, hogy a fentebb felsorolt tételek között vannak olyanok is, melyeket nem lehetne tételesen beállítani abban az esetben, ha az uradalom eladásra kerülne. Itt megemlíti a kanonok azt, hogy tudomása szerint az előző püspök, Klimo György halálakor eljáró kamarai összeíró tett egy olyan megjegyzést, hogy a kamarai összeírásnak a javak eladásának lehetőségét is figyelembe kell vennie; szerencsére ezúttal még lázálomban sem merült fel ez a lehetőség, s a most, Eszterházy püspök halálát követően eljáró kamarai összeíró távolról sem említett ilyesmit. (De a javak célja nem az értékesítés, azok jövedelme egyházi célokat szolgál. S ennek az összeírásnak sem volt célja, egy esetleg elkövetkező eladás. Ez újabb érv a kanonok számára ahhoz, hogy észrevételeinek e zárórészében nyomatékosan kérje a felsőbb kamarai szerveket: az összeírás elbírálásánál vegyék figyelembe fenti észrevételeit, s járuljanak hozzá a korrekcióhoz, illetve rendeljék el azt.)
Eddig a káptalani kiküldött különmegbízottnak, Beniczky József kanonoknak észrevételei, helyesebben az igen alaposan és hosszan elmondott észrevételeinek pontos, minden adatra kiterjedő tartalma. – Következik a kamarai összeíró Philippovich Ferenc replikája a kanonok észrevételeire, mely természetesen legfeljebb 1/10 része terjedelemre az észrevételeknek, és a kötet 494. és 495. lapjain olvasható. E replika tartalma: Az összeíró először a kanonok észrevételeinek I. része 2. pontjára reflektál, ahol is a kanonok az urbariális ölfaszolgáltatás robotértékének kétszeres beszámításáról szól. Ellenérvelése szerint az urbárium-törvény 3. pontjának 13. §-a kimondja: minden igaerővel rendelkező jobbágy tartozik a jobbágytelke nagysága arányában tüzifát szállítani a földesúri kúriába; a fa kivágását, hasítását, ölberakását – ölenként 2–2 gyalogrobot-nappal – azok a subditusok kötelesek elvégezni, akiknek nincs igaerejük; azt azonban nem írja elő kifejezetten az úrbéri törvény, hogy a vágási és járulékos munkát elkülönített földesúri robotban kell elvégeztetni. Különben pedig az úrbéri törvény 14. §-a lehetőséget ad a földesúrnak arra, hogy konvertálhassa a fafuvarozást is, a favágást is más munkán teljesítendő robotnapokra; abból, hogy ez a § idesorolja a favágást is, világos, hogy a kivágás is jobbágykötelezettség, jobbágyteher. És nem kötelezhető az uradalom arra, hogy az éves urbariális robotkötelezettség terhére végeztesse el a kivágást. – Továbbá: az összeíró tagadja azt, hogy az uradalom területén zsellérek végeznék robotban a fakivágást, mert azt úgy, ahogyan az urbáriumban van, teleknagyságuk arányában a jobbágyokkal végezteti el az uradalom. – Az igaz, hogy mivel ebben az uradalomban a faizás jogát a házas zsellérek is élvezik, ennek fejében az uradalom az urbariális 18 nap helyett 20 nap robotot követel tőlük. Hogy ezt joggal teszi e az uradalom, avagy jogsértést követ-e el vele? – ennek vizsgálata nem a püspök halálát követő összeírás lebonyolítására kiküldött kamarai összeíró feladata, az azonban igen, hogy a valóságos helyzetet rögzítse. – Ami pedig a kitermelt tüzifa beállított értékét illeti, az összeíró lerögzíti: nem magasak ezek az értékek. Hiszen az erdőségek veszedelmesen fogynak, a fa ára ugrásszerűen nő. (A kanonok többi észrevételére nyilvánvalóan azért nem reklektál az összeíró, mert azok nem az összeíró munkáját érintik, hanem a káptalani különmegbízott által lényegesnek tartott kiegészítések és kívánságok, amelyekben való döntés – mint azt egyébként maga a kanonok is megjegyezte – azokra a felsőbb kamarai szervekre tartozik, amelyekhez az összeírás-kötet hivatalból felkerül.) Ezzel zárul a terjedelmes kötetnyi összeírás.
Minthogy az okmányjelleghez szorosan hozzátartozik az aláírások és aláírói funkciók sora, a dátumot és az aláírásokat, funkciók megjelölését alább pontos fordításban közlöm, azzal a megjegyzéssel, hogy a 6 aláíró közül négy pecsétnyomót, kettő pedig gyűrűspecsétet használt, de valamennyien vörös pecsétviaszt. Tehát: Kelt Pécsett, 1801. november 15-én. (A dátum alatt bal oldalon.) Benick-i és Mitsina-i Beniczky József kanonok, egyben a káptalan megbízottja s. k. P. h. – (A dátum alatt jobbról:) Philippovich Ferenc s. k. A Pécsi Királyi Sóhivatal perceptora, mint a kamara által kiküldött összeíró. P. h. – (A fenti két név alatt, a lap egész szélességében:) Előttünk, mint felkért törvényes tanubizonyságok előtt: P. h. Madarász József s. k. Nemes Baranya vármegye szolgabirája, P. h. Szilágyi András ugyanazon nemes vármegye esküdt elnöke s. k. – (Ismét a lap egész szélességében.) Annyiban, amennyiben e javak között Tolna vármegye kebelébe tartozók is vannak: Előttünk, mint felkért törvényes tanubizonyságok előtt: Kis Kolatsin-i Zbisko József s. k. viceszolgabiró, P. h. Elek Ferenc ugyanazon nemes vármegye esküdt ülnöke s. k. P. h. – (Ezzel zárul a nag,y folio formátumú, 495 oldalas összeírás-kötet.)
A pécsi püspöki uradalom javai Baranya és Tolna megyékben.