HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 168. - No. 038 / j.

Dátum 1766. szeptember 1.
Jelleg

1766. szeptember 23-án hitelesített másolat. Német nyelvű. 2 folio.

Szöveg

Panaszlevél
A béllyei kamarauradalomhoz tartozó Szentistván possessióbeli jobbágyok panaszlevele a királyi úrbérrendezési bizottsághoz. Kelt a faluban, a fenti napon.
A panasztevő subditusok előadják, hogy a létüket veszélyeztető fő ok, amiért a királyi úrbérrendezési bizottságot zavarni kénytelenek, az, hogy 1755. július 25-én, amidőn a kamarauradalom német telepeseket hozatott a birodalomból a faluba, Halsch kamarauradalmi prefektus kijelölte a panasztevőknek az egész határt, mégpedig „von der sogenannten Benger mühl, anlängst der Gaarschutz bis auf der Bermender Hotter, nemblich auf Palárdér, Bolmány und Kacsfalu, längst der Kacsfaluer mühlweeg, bis auf die Sieben aichen und nacher Bengermühl”. – Ezt a határrészt, illetve határt a panasztevők nyugodtan, senkitől nem háborítva használták is, de csak négy esztendőn át. – Ámde midőn 1759-ben Balogh István lett a béllyei kamarauradalom provizora, mind a szántóknak, mind a réteknek a felét egyszerűen elvette a panasztevőktől, és árendába adta ki a szintén a béllyei kamarauradalomhoz tartozó Lucs falubeli sokác jobbágyoknak: „und denen, zu Lucs seyenden Unterthanen von… Sokatzen in arenda gegeben…”). A kamarauradalmi provizor ezzel a váratlan intézkedésével létalapjukban rendítette meg a panasztevő szentistváni subditusait, mert intézkedésének eredménye az lett, hogy „…wir arme, höchst bestürzte und Betrangte unterthanen nicht mehr Ackher haben.” – Gyakorlatilag ugyanis azt jelenti ez, hogy negyven subditus legfeljebb 5-5 mérő kenyérgabonát tud elvetni őszi vetésben, de nem különb a helyzet a szénát illetően sem, mert, eltekintve attól, hogy rengeteg szénát kell folyton leadniuk a katonaságnak is, alig van annyi takarmányuk, hogy egy-egy jobbágygazda egyetlen darab számosállatot is kiteleltethessen; s kénytelenek szénájukat készpénzen megvásárolni a bolmándi, szintén a béllyei kamarauradalomhoz tartozó, jobbágyoktól. – Ezt a Szentistván falut a béllyei kamarauradalom annak idején egy hatalmas erdőség közepére telepítette; a mostoha körülmények miatt az uradalom akkori prefektusa hat esztendei uradalmi szolgáltatásmentességet, Baranya vármegye hatósága pedig a vármegyei terhekre 8 esztendei mentességet igért. Ámde alig telt el három szabad esztendő, máris fizetniük kellett az árendát, a porciót, és éppen úgy kellett robotolniuk is, mint a kamarauradalom régi jobbágyainak a szomszédos falvakban; azzal a döntő különbséggel, hogy azoknak bőven van szántójuk, nekik pedig minden darabkányi szántóterületért az erdővel, az áthatolhatatlan bozóttal kell birkózniuk. – A megszállításkor, akkor, amikor megérkeztek és betelepültek, az uradalom, éppen arra tekintettel, hogy alig kaptak készen szántót és rétet, s rengeteget kellett vesződniük a súlyos, fáradságos irtási munkákkal, odaadta nekik kaszálónak a Drasits nevű szigetet. – Ámde a lucsi kamarauradalmi jobbágyok évről évre megjelennek ezen a szigeten, s lekaszálják előlük a szigetbeli réteket, s elviszik onnan a legjobb szénát. – A megszállításkor 48 család települt le ide, de most már 62 családra szaporodtak. A fenti okok miatt ma már ott tartanak, hogy 41 családnak egyáltalán nincs sem szántója, sem rétje, egyik napról a másikra tengetik az életüket. – Sem az uradalomnak, sem a királyi úrbérrendezési commissiónak nem lehet célja az, hogy az az elszegényedési folyamat tovább folytatódjék, s hogy létalap hiányában a családok elvándorolni kényszerüljenek. – A királyi bizottság sürgős közbelépését és segítségét kérik hosszas instanciázással. Egyetlen segítség számukra a halasztást nem türő, sürgős telekállomány-rendezés, mert a rendezetlen határ s a rendezetlen határhasználat az oka minden bajuknak.
Szent-István fiskális possessio. (Baranya m.)

Tartalomgazda