HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 168. - No. 039 / a.

Dátum 1801. november 15.
Jelleg

Eredeti. Latin. Az összeíró és a név szerint felsorolt valamennyi résztvevőt aláírásával és vörös pecsétviaszba nyomott pecsétjével. 495 oldal.

Szöveg

Conscriptio
Philipovich Ferenc, a pécsi királyi sóhivatal perceptora, mint a Magyar Kamara e célra kiküldött különmegbízottja által elvégzett összeírás a pécsi püspökség összes javairól, gr. Eszterházy Pál László pécsi püspök halála alkalmából, midőn a kamara a széküresedés idejére, a királyi fiskus nevében átvette a javak kezelését. Az összeírásnál jelen vannak: Beniczky József, a pécsi káptalan kanonokja, Madarász József, Baranya megye egyik szolgabírája, Szilágyi András, a megye egyik esküdtje, Zbisko József, Tolna megye alszolgabírája és Elek Ferenc e megye esküdtje. Kelt Pécsett, a fenti napon.
Pécs:
Az eredetileg kiváltságos püspöki várost 1780-ban Mária Terézia királynő emelte a szabad és királyi városok rangjára. E királyi kiváltság ellen ugyan a most elhunyt pécsi püspök az 1792. évi országgyűlésen Ferenc előtt tiltakozott; ámde ez az országgyűlés a döntést az elkövetkező országgyűlésre testálta át, s így a város megmaradt a szabad és királyi városi összes jogok élvezetében. Egyben azonban megmaradt a pécsi püspökség javainak caput bonorumaként is. – A város területén a püspökségnek épületei, és bizonyos, aláb részletezendő beneficiumai vannak: A pécsi belsőváros nyugati és északi oldalán van a vár (130 × 72 öl alapterülettel), kettős fal, valamint sánc övezi. A fal már leromlott állapotban van, a sánc északi és nyugati részét pedig a város foglalta el, és szét is osztotta, illetve ki is árusította a sánc által befogott területet magánosoknak, akik itt részben kerteket létesítettek, részben pedig kisebb házakat húztak fel az így megszerzett területeken. – A sánc déli része még legjobban megmaradt. Itt egy fahíd volt régen, az elhunyt püspök kőhidat rakatott helyébe. Mégpedig nyersmárványból és homokkőből; utóbbiból két szobrot is faragtatott a hídfőkre. – A hídon áthaladva, s az óratornyos kapun bemenve a városba, kissé jobbra tartva, következik a híres püspöki katedrális, és a kaputól bal felé tartva, a déli és északi oldalain egy, keleti oldalán kétemeletes püspöki rezidencia. Utóbbi már régi épület, de az elhunyt püspök még életében újonnan zsindelyeztette. Falai azonban jóllehet a néhai püspök sokat költött az épület állagmegóvására és karbantartására, sok helyen repedeznek, sürgős javításra szorulnak. – Ezután hosszú, 3 és 1/2 apróbetűs oldalnyi, részletes leírás következik a püspöki rezidenciáról, helységről helységre haladva. Az épületből a conscriptorok kilépve az udvarra, sorra veszik a rezidenciális gazdasági épületeket. – Ezekről az alábbi jelentősebb adatok olvashatók az összeírásban: A külön épületben elhelyezett püspöki könyvtár földszintjén („in superficie terrae”), egy nagyobb boltíves helyiségben kapott helyet a káposztatároló. – Ezzel az épülettel szomszédos a kocsiszín; három kapuja is van; majd egy sáfárház. – Utána az ún. „Matematikus torony” feljárója következik: „Sequitur ascensus ad Turrim Mathematicam”. A kor divatja szerint valószínűleg a csillagvizsgáló-toronyról van szó. – E torony alatt van a jégverem, illetve jegespince. Közben az összeíró részletesen leírja azt is, hogy a könyvtárépület könyvtár céljaira szolgáló helyiségeinek milyen a beosztása. – Az ún. „Matematikus torony” szomszédja egy észak-déli irányban épített épület, mely jó építőanyagokból épült, emeletes, cseréptetős. Ez az épület az idők folyamán különböző célokat szolgált. Előbb itt volt a pékség, azután részben a cukrásznak lett belőle lakása, részben pedig találó, illetve a hidegtálak előkészítő helyisége. Földszintjén konyha, zöldkályhás szoba és maga a sütőde, hozzá liszteskamra; felső szintjén ámbitusból nyíló három, egyenként kétablakos szoba; ezek is zökdályhásak. – E mellett az épület mellett egy kocsiszín, szintén jó, szilárd építőanyagokból, cseréptetővel. – Közvetlenül mellette istálló, amely egy kisebb és egy nagyobb részre van felosztva, de erősen javításra szorul már. Ebben az épületben van a kocsisok számára egy közös lakószoba (legényszállás) is. – A vár nyugati szárnyán, ott, ahol régen is a mosóház állott, ezt a régi épületet a most elhunyt püspök romos állapota miatt kénytelen volt teljesen lebontatni, Eszterházi püspök új, kőből épült mosóházat rakatott, cseréptetővel. Benne nagy mosókonyha és egy szoba-konyhás lakás a mosónő számára, azonkívül egy nagyobb raktárhelyiség-féle. keleti oldalán pedig egy lakószoba a várbeli magtáros részére. – Ettől az épülettől, valamint a várfal északi szakaszától nem messzire áll a szilárd építőanyagokból épült magtár. A magtár kelet-nyugati irányban fekszik, kétemeletes épület. – Alatta két jó pince. – Végül még mindig a püspöki rezidenciával kapcsolatban megemlíti a conscriptor, hogy a rezidencián belül („Intra residentiam”) van egy szökőkút, melynek foglalata faragott kő. E kút vizét egy, a vár előtti kúthoz, onnan pedig a püspöki kertek kútjaihoz, illetve medencéihez vezették el. – A belsővárosban, a megyeháza alatt van egy püspöki fundus. E funduson egy pintérház áll, mely mellett egy uradalmi lakóépület van. Utóbbiban korábban az uradalmi számtartó lakott, ez idő szerint azonban az uradalmi provizor lakása. Az egész fundus 22 × 22 öl alapterületű. A lakóépület 3 szobás, a szükséges mellékhelyiségekkel; szobái közül kettő zöldkályhás, egy pedig vöröskályhás. – A pintérházban van egy nagyobb helyiség présház céljaira, benne kádak, hordók. E présház fölött zsindelytető, mely már javításra szorul. – Ugyanezen a belsővárosi püspöki funduson van egy török mecset is, amelyben ez idő szerint az uradalmi pálinkafőző-üstöket tárolják. „Poro in eodem fundo est Moschea Turcica, in qua Ahena Crematoria Dominalia existunt.” Egyébként ez a török mecset olyan rogyadozó állapotban van, hogy állandó életveszélyt jelent állapota. Az összeíró perceptor javasolja is, bontassa le a kamara. – Továbbá ugyancsak ezen a belsővárosi uradalmi funduson, túl a mecseten van egy kisebb házikó, amelyben telente a pintérlegények szoktak dolgozni, oda húzódva be a hideg elől, egyéb célokat nem szolgál. – Ezt a fundust a belsővárosban egykor sövénykerítés övezte; az elhunyt püspök azonban a sövénykerítést kiirtatta, s helyébe fallal rakatta körül az egész fundust. – Az utca túlsó felén, e kisháztól, mely a pintérlegények téli műhely-féléje, nem messzire, de azzal szemben, van egy másik püspöki uradalmi lakóház, mely eredetileg az uradalmi provizornak volt a szolgálati lakása, most azonban a számtartó lakik benne. – Az e házat körülvevő püspöki fundus 39 × 26 öl alapterületű. Két oldalról sövénnyel, két oldalról pedig kőkerítéssel kerített. – Az e funduson épült uradalmi lakóépület részben kőből, részben nyerstéglából épült, de már igen régi épület. Teteje török cseréppel fedett („turcico Imbrico tecto provisa”. Ötszobás épület. Alá is van pincézve, de a pince egyik rekesze, illetve része éléskamra céljaira szolgál. Egyébként ez a régi lakóépület már nagyon rozoga állapotban van. – Ugyanezen a funduson, a lakóépület mellett van egy 7 × 3 öl és egy másik, 12 × 3 öl alapterületű istállóépület. Ezek az istállók vegyes falazásúak, zsindellyel fedettek. – A két istálló után ugyanezen a funduson van még egy szoba-konyha-kamrás kisebb lakóház is. Ez alatt a ház alatt egy jó, boltozott pince is van, de ezt a pincét átalakították négyrekeszes, azaz négycellás uradalmi börtönné. – Szintén ezen a funduson van még egy 5 × 3 öl alapterületű kocsiszín is. – E funduson épült, fentebb felsorolt valamennyi uradalmi épület tetejét, illetve a tetők fedését sürgősen és alaposan ki kellene javíttatni. – Még mindig a funduson belül van egy kisebb konyhakert is, melyet egy ütött-kopott sövénykerítés vesz körül. – Ugyancsak a belsővárosban van egy további uradalmi lakóépület is. Ez az épület korábbi időkben orvoslakás volt, ez idő szerint azonban az uradalmi exactor lakása. 18 öl hosszú épület ez, kőből, cseréppel fedve. Öt lakószoba van benne, a szükséges mellékhelyiségekkel. A szobák padlózottak, zöldkályhásak. Alattuk boltozatos kiképzésű pince. – Ennek a háznak fundusán volt egy kisebb, de átalakítása előtt már igen rossz állapotban volt lakóépület is. Ezt istállóvá és kocsiszínné alakították át, a hozzá tartozó füstöskonyhával együtt („cum adaptata et adhaerenter culina fumatoria”. – E fundus déli felében van az uradalmi konvenciós asztalos egykori lakóépülete. Az elhunyt püspök életében még, ezt az épületet átalakították az uradalmi kancellista lakóépületévé. Szoba-konyha-kamra belőle a kancellistáé, míg egy nagyobb, másik szoba, melyet deszkafallal két részre osztottak, a fentebb már említett uradalmi exactor cselédségének lakó, illetve inkább csak hálóhelyéül szolgál. A deszkafal a nemek szerinti elválasztás célját szolgálja. – Az exactor lakóépületéhez a funduson belül 500 négyszögöles kert tartozik. E kertnek karókerítése van. – De ugyanezen a funduson van az uradalmi fiskális három szoba-konyha-kamrás lakóépülete is. Ebben a házban a lakószobák padlózottak: deszkapadlósak; mindegyikben cserépkályha. A ház cserépfedelű. Ámde falai erősen nedvesek, ezért egészségtelen a házban való lakás. Továbbá sem istálló, sem kocsiszín nem tartozik hozzá, mert a fenti fundusból csak igen kis telekrész jutott már erre az épületre. – Szintén a pécsi belsővárosban van a püspöki uradalomnak egy kertészháza is, egy 30 × 30 öles funduson. A lakóház három szoba-konyha-kamrás; külön helyiség van az épületben a kerti vetemények, illetve zöldségfélék tárolására, eltartására is. A lakószobákban zöld és piros, közönséges kályhák. Mindegyik szoba deszkapadlós. – A kertész lakóházán túl, de annak közelében, hogy a kertész télen kezelhese a délinövényeket: „est Repositorium Arborum Italicorum hyemale.” Ez az épület kőből épült, benne két kemence szolgáltatta a kényes növényeknek télen a meleget; zsindely fedi; alapterülete 16 × 3 öl. – Ennek a kertészház-fundusnak a végétől a városfalig húzódik egy 126 öl hosszú, 28 öl széles kert. Van rajta egy házikó is, de ez másra nem alkalmas, csakis arra, hogy a kertiszerszámokat belerakják megőrzésre és az időjárás viszontagságai elől. – A kert sövénykerítéssel kerített, de az már elég rozoga, sürgősen javítani kellene. De javításra szorulnak a trágyahordó alkalmatosságok is. – Van az ún. Budai Váralja (= Alsóváros) nevű városrészben egy másik püspöki uradalmi kert is, mely 90 × 57 öl kiterjedésű; ez a kert azonban teljesen elhanyagolt állapotban van; de sövénykerítését is sürgősen javítani kellene, még mielőtt a kert rendbehozatalára sor kerülne. – Az ún. Szigethi Váralja nevű városrészben pedig a püspöki uradalom majorsága van, mely részben sövény, részben deszkakerítéssel övezett. A körülkerített terület felerészben szénásszérű, itt kazlazzák fel ugyanis az allodiális rétekről lekerülő szénát, részben pedig a püspöki tizedgabona gyűjtőhelye, amely gabonát itt szoktak asztagokba rakni. Ez az allodialis fundus 128 öl hosszú, felső vége 37, alsó vége pedig 23 öl széles. – E fundus alsó végében van a sáfárné lakóháza, mely vegyes építőanyagokból épült, zsindelyes lakóépület. Két lakószoba, egy konyha és egy kamra van benne. – E lakóház mellett van egy teljesen új istállóépület. Ezt nemrégiben húzták fel a régi helyére, mert az egyszerűen beomlott. Az új istálló vegyes építőanyagokból épült, zsindelyfedelű. – Közvetlenül az új istálló mellé épült az istállóval azonos szélességű, 3 öl hosszú kocsiszín. A kocsiszín mellett kétrekeszes ól, a szárnyasok számára. – Ezek a gazdasági épületek most már mind jó állapotban vannak, mert az elhunyt püspök az elhanyagolt majorsági épületeket rendbe hozatta. – A majorgazdasszony lakóházához tartozik a hegy lábába vájt, boltozatos kiképzésű, 10 × 2 öl alapterületű pince, amely ez idő szerint tejkamra céljaira szolgál. E pince bejárója felett tetőzet van, mely tyúkóllá van kiképezve. – A hegyről lezúduló víz nagyon sok kárt szokott tenni az egész majorudvarban. A legsürgősebb tennivaló éppen e vizek miatt a pincebejáró feletti tyúkól kijavítása lenne. – A Budai Alsóváros nevű városrészben, a Tetye patakon van a püspöki uradalomnak egy egykövű, vegyes építőanyagokból épült malma. Cserépfedelű. A szoba-konyhás molnárház, az istálló, a kocsiszín szintén vegyes építőanyagokból épültek, de ezek már zsúpfedelűek. Az összeíró itt pontos, több évi tényszámból kiinduló átlagolás alapján forint-krajcárban jövedelemkimutatást ad a malomról. – Ezután az összeíró-perceptor sorra veszi azt a három darab szőlőt, melyek közül kettő a Makár, más néven Aranyhegy, egy pedig a Donáti nevű szőlőhegyen fekszik, valamint egy szőlőalji rétet is. Mind a szőlőknél, mind a rétnél pontos, több esztendő tényszámainak alapján készült jövedelemkimutatás is van, mégpedig a tiszta jövedelemre vonatkozó; ugyanis a ráfordításokat levonja a bruttó hozamból, illetve e hozam pénzértékéből, s így mutatja ki forint-krajcárban a tiszta jövedelmet. – Miután ez a jövedelemkiszámítási módszer a hatalmas terjedelmű összeírásban nemcsak a szőlőknél, de más jövedelemforrásoknál is gyakorta előkerül, ezt az első példát idézem. „In promontorio Makár, alias aureo Monte, habet Episcopatus Vineam 90 fossorum, quae ex rationibus 9 Annorum Diametrum summendo, producit Annue albi vini 97 3/4 urnas; á 2 Florenis calculando, faciunt 195 Fl 30 kr. rubri vini 6 urnas, ab 1 Fl 30 Xr 9 Fl conjunctim 204 Fl 30 kr. Ad cujus cultivationem, signanter trinam fossuram, putationem, duplicam ligaturam, palorum incussionem, botrorum collectionem, item et invectionem, Necnon fimationem requiruntur Robottae Manuales 619, á 12 Xr computando, faciunt Fl 123 Xr 48. – Ezt az utolsó kalkulust már, revizori kéz vörös tintával így javította: „subtrahendo rectius in Fl 102 Xr 15.” Custodi vinearum dantur 8 Metretae Tritici Mixti, ab 1 Fl computando, efficiunt Fl 8, insimul Fl 131 Xr 48. Ugyanaz a revizori kéz ezt az utóbbi részösszeget vörössel „rectius” jelzéssel 110 Fl 15 krajcárra javította. His supputatis, Manent titulo puri proventus Fl 72, Xr 42.” Ugyanaz a kéz, szintén „rectius” jelzéssel, végigvezetve a fenti első javítás konzekvenciáit, a tiszta jövedelem kiszámításán, a 72 forintos és 42 krajcáros kalkulust 94 forintra és 15 krajcárra korrigálta.
Pécs:
Kiegészítés. – Csatolandó a Pécs szabad királyi városról készült kivonathoz, a Makár, más néven Aranyhegy nevű szőlőhegyről szóló, latin nyelvű idézet után. – A püspöki allódiumhoz tartozik az úton túl egy másik püspöki szőlő; ez 120 kapásnyi területű. Kilenc évi átlag alapján termése fehér borból évente 139 3/4 akó, ezt 2 forintjával számolva 279 Fl 30 Xr. Vörösborból 171 7/8 akó, 1 Ft. 30 krajcárjával számolva 257 Fl 48 3/4 Xr. A bruttó érték tehát 537 Fl 18 3/4 Xr. – Ráfordítások: Háromszori kapálás, metszés, karóbeverés, venyige összegyűjtés és beszállítás, továbbá a trágyázás és a kerítés céljaira szolgáló sövény karbantartása kb. 1060 gyalogrobotnapot vesz igénybe, 248 Ft. 48 3/8 Xr értékben. A szőlőcsősz e darab szőlő után kap évente 8 mérő kétszeres kenyérgabonát; ez 1 forintjával számolva 8 Ft. – Az összes ráfordítás tehát 256 Ft. 48 3/8 Xr. Így a fenti darab szőlő utáni évi tiszta jövedelem 280 Ft. 30 3/8 Xr. – Ennek a szőlőnek lábjában van egy két kaszásnyi darab földesúri rét. Közepes évben 1 kalangya szénát hoz, 4 Ft. értékben. A széna lekaszálásához és felgyűjtéséhez 6 robotnapra van szükség, 1 Ft. értékben. A tiszta haszon tehát évi 3 Ft. erről a darab rétről. – Az ún. Donáti-szőlőhegyen van egy kisebb, 18 kapásnyi földesúri szőlő; átlag 24 akó fehér bort hoz, ez 2 forintjával 48 Ft. Az átlagos vörösbor-termés itt 6 5/8 akó évente; 1 Ft. 30 krajcárjával 9 Ft. 56 1/4 kr. Az előző darab szőlőnél felsorolt munkafázisok szerinti megmunkálásához évi 137 gyalogrobot-napra van szükség, összesen 28 Ft. 43 1/8 kr. értékben. A szőlőcsősz ez után a szőlő után évente 4 mérő kenyérgabonát kap, ez 1 forintjával 4 Ft. – A teljes ráfordítás tehát 32 Ft. 43 1/8 kr. Így a tiszta jövedelem 25 Ft. 13 1/8 kr. – A pécsi szőlőhegyekről az allodiális szőlők hozamán kívül ugyancsak kilenc esztendő tényszámait átlagolva évente átlagban bejön dézsmaborként 234 akó fehér bor 1 Ft. 30 krajcárjával, összesen tehát 351 Ft. – Vörösborból évente, dézsmabor címén átlag 253 3/8 akó szokott bejönni; 1 Ft. 15 krajcárjával összesen 316 Ft. 43 1/8 kr. értékben. A fehér és a vörösbor értéke tehát együtt 667 Ft. 43 1/8 kr. – A püspökség a dézsmáláshoz, szintén kilenc év átlagában mérve, ad évente 3 1/2 bortöltögetőt; ezek munkájukért pausálét kapnak: 20 forintot; 3,5 × 20 = 70 Ft. évente. Ennek megfelelően a dézsmaborokból összesen átlag 597 Ft. 43 1/8 kr. az uradalom tiszta jövedelme. – Mind az allodiális, mind pedig a dézsmaborok utáni szőlőtörkölyből, illetve borsepsőből átlagosan 39 1/2 akó pálinkát szoktak kifőzni évente; akóját 8 forintjával kalkulálva, ez évi 316 Ft. bruttó árbevételt jelent. – A ráfordítások: Minden akó pálinka kifőzéséhez 1/4 öl tüzifa kell, 46 1/2 kr. értékben. Összesen tehát 30 Ft. 36 6/8 kr. A pálinkafőzőmester munkadíja akónként 1 Ft., összesen tehát 39 Ft. 30 kr. Ráfordítások összesen 70 Ft. 6 6/8 kr. A tiszta haszon tehát 245 Ft. 53 2/8 kr. – Pécs város határából az alábbi gabonatized-jövedelem szokott bejönni évente, 9 év tényszámainak átlagában: Tiszta búzából 5 mérő, á 1 Ft. 30 kr. = 7 Ft. 30 kr. Kétszeres kenyérgabonából 15 mérő, á 1 Ft. = 15 Ft. Rozsból 33 mérő, á 51 kr. = 28 Ft. 3 kr. Zabból 4 mérő, á 30 kr. = 2 Ft. Árpából 7 mérő, á 36 kr. = 4 Ft. 12 kr. Összesen 56 Ft. 45 kr. – A 145 holdnyi allodialis szántóterületen a kivonatban már leírt termelési módozatok mellett évente 283 mérő tiszta búza terem meg; ennek értéke 1 Ft. 30 krajcárjával 424 Ft. 30 kr. Tavasziban pedig 375 mérőnyi zab á 30 kr. = 18 Ft. 30 kr. Nem minden esztendőben, de elég gyakran ki szokott adni az uradalom árendába e földekből az Árpád possessióbeli saját subditusainak kisebb-nagyobb darabokat. Ezek a subditusok azon felül, hogy az árendált földek terméséből megadják a kilencedet és a tizedet, e jövedelemfajtákat Árpád possessiónál veszi számba az összeíró, árendát is szoktak fizetni. Ez kilenc esztendő tényszámainak átlagában 24 Ft. 17 kr. szokott lenni. Így tehát a 145 hold allodiális szántóterület összesen hoz, bruttó értékben 636 Ft. 17 krajcárt. – A ráfordítások: Az őszi vetéshez kell 88 2/8 mérő tiszta búza-vetőmeg á 1 Ft. 30 kr. = 132 Ft. 22 4/8 kr. A tavaszihoz kell 106 3/8 mérő zab, á 30 kr. = 53 Ft. 11 2/8 kr. Az őszi teljes megmunkáláshoz szükség van 702 gyalogrobot-napra, á 12 kr. = 140 Ft. 24 kr. A tavaszi megmunkálás igényel összesen 470 gyalogrobot-napot; ugyanúgy számolva = 94 Ft. A ráfordítások összesen 420 Ft. 3 6/8 kr. Ennek megfelelően a tiszta jövedelem 215 Ft. 3 6/8 kr. – Kiegészítésképpen, a kivonat eredeti szövegében is szereplő 176 kaszásnyi allodiális réthez a jövedelemszámítás: Minthogy a pécsi püspök uradalmi allódiumba gyűjtik az Árpád possessióbeli 101 kaszásnyi, továbbá: a Bogád possessióbeli 6 kaszásnyi, a Szellő possessióbeli 24 kaszásnyi, valamint a Szenterzsébet possessióbeli 54 kaszásnyi allodiális rétek szénáját is, a jövedelemszámításokat az összeíró nem a pécsi 176 kaszásnyi rétre, hanem a fent felsorolt valamennyi allodialis rétre együttesen végzi el, tehát összesen 361 kaszásnyi rét a jövedelemszámítás bázisa. Erről a területről 9 esztendő átlagában lejön évente 45 ölnyi széna, ölét 25 forintjával számítva 1125 Ft. Ugyancsak lejön még 32 1/4 öl sarjú is, ennek öle azonban csak 10 Ft. = 322 Ft. 30 kr. Bruttó értékben összesen 1447 Ft. 30 kr. – A ráfordítások: A 45 öl széna lekaszálására, felgyűjtésére, hordására, összerakására 2083 gyalogrobot-napra van szükség. A 32 1/4 öl sarjúhoz pedig 815 gyalogrobot-nap kell, összesen tehát 2898 gy.robot-nap. 12 krajcárjával számolva ez ugyan 579 Ft. 36 krajcárt tenne ki, de a vörös tintával javító revizor 1/4 részt levon az értékből, így 361 Ft. 18 3/4 krajcárra csökken a fenti összeg, amit a széna és a sarjú bruttó értékéből levonva, megállapítja az összeíró, hogy a fenti széna- és sarjúhozam összesen évi 1086 Ft. 11 2/4 kr értékű tiszta jövedelmet hoz az uradalomnak. – Kiegészítés a szalmából eredő jövedelem szövegéhez: Minthogy az előző esztendők számadásaiból az összeíró elkülönítve nem tudta rekonstruálnia a pécsi és a szénahozamnál név szerint is felsorolt másik négy helységbeli szénahozam alapadatait, ezért Pécs és a négy falu adatait együttesen adja meg, szintén kilenc esztendő átlagában. Eszerint: az őszi gabona szalmája átlag 93 öl évente; ölét 2 forintjával számolva, ez 187 Ft. A tavaszi gabona szalmája átlagosan 61 öl szokott lenni; ölét 1 Ft. 30 krajcárjával számolva ez összesen 91 Ft. 30 kr. Az összeíró indokolás nélkül külön mutatja ki a rozsszalmából eredő jövedelmet, s nem ölben, hanem kévében: Ez a szalmaféle évente átlagosan 2559 kéve szokott lenni; ezt kévénként 1 1/2 krajcárjával kalkulálva, 63 Ft. 58 1/2 kr. mutatkozik jövedelemként. Miután a munkaráfordítást a gabonából eredő jövedelemnél, illetve annak kiszámításánál már sommásan kimutatta az összeíró, a szalma fenti összesen-értékeit összesíti, s jövedelemként mutatja ki: 342 Ft. 28 1/2 kr. értékben. Így tehát a pécsi allodialis caput bonorumból eredő összjövedelem a szénánál és a szalmánál kalkulálva a fenti 4 helységet, 2898 Ft. 58 5/8 kr. Ebből már csak a kivonatban jelzett állagmegóvási, tatarozási átlagos költségeket, illetve előirányzatot vonja le, s így mutatja ki a tartalmi kivonatban már összegszerűen is jelzett összjövedelmet. Ezzel zárul a Pécshez fűzött kiegészítés. – Ezt a pontos, alapos, de felesleges adatot mégsem tartalmazó tisztajövedelem-számítást következetesen végigviszi a conscriptor az egész terjedelmes kötetben az összes jövedelemfajtákon, amelyek hozamból erednek. Ugyanígy végigvizsgálta az ellenőrző, vörös tintát használó revizor is a fenti korrekciós eljárást, ahol erre szükség volt. A továbbiakban tehát erre legfeljebb utalok, ha valamiért szüksége mutatkoznék, de nem ismétlem. – A szőlők s az egyik szőlő lábjában levő rét után, szintén kilenc esztendő tényszámait átlagolva, a pécsi szőlőhegyekről lejövő dézsmaborokból származó évi tiszta jövedelmet állapítja meg az összeíró, majd a szőlőtörköly kifőzéséből s a borseprőből származó évi tiszta jövedelmet állapítja meg, a fentivel mindenben egyező pontossággal és alapossággal. Majd ugyanúgy, pontos számításokkal, a püspökség tizedgabonából eredő összes tiszta jövedelmét rögzíti. A szokványos, dézsmált termények: búza, kétszeres, rozs, zab, árpa. – Nem summázza itt az összeíró a püspökség teljes tizedjövedelmét. Minden adat csak a Pécs város határain belüli hozamokra, jövedelmekre vonatkozik. Minden birtokegységnél, minden possessiónál külön kiszámítja a fenti jövedelemfajtákat, ha vannak ott ilyenek. A summázás, illetve főösszesítés, a kötet végén. – Ezután a város határabeli, 145 holdnyi allodialis szántóterület tiszta jövedelmének megállapítása következik. Mivel ezek a földek nincsenek szabályos nyomásokra tagolva, a conscriptor 1/3-ot őszire, 1/3-ot tavaszira, 1/3-ot ugarra kalkulál, s számításait a fenti alapossággal ezen az alapon végzi el. Feljegyezve gondosan azt is, hogy abban az esetben, ha a szomszédos Árpád possessióbeli jobbágyoknak árendába ad ki az uradalom e földekből, mennyi szokott lenni az árendajövedelem. – Ugyanígy veszi számba, s ugyanezzel a módszerrel számítja ki az összeíró a Pécs városa határában levő, összesen 176 kaszásnyi uradalmi rétek tiszta jövedelmét is. Viszont e rétek szénahozamából csak ritkán és csak kis mennyiséget szokott az uradalom eladni, mert ezt a szénát az allodialis szükségletek rendszerint teljes mennyiségében elviszik. A conscriptor kitér arra is, hogy itt, a pécsi allodiális szénaszérűn jóval nagyobb mennyiségű szénát szoktak tárolni, mint amennyi a város határabeli allodiális réteken terem, de ide gyűjtik, illetve hordják be az árpádi, a bogáti, a szellöi, valamint a szenterzsébeti allodialis rétekről származó szénát is. – Majd az évenkénti szalmahozamból eredő tiszta jövedelmet számítja ki a conscriptor. Az utóbbi jövedelemfajtákat is mindig 9 esztendő tényszámait átlagolva számítja ki. – Végül azt az összeget jegyzi fel, amelyet a püspöki uradalom évente szokott (9 év átlaga alapján) befizetni Pécs szabad király város adópénztárába, contributio címén a fentebb felsorolt objektumai után. Ezt a contributio-tételt levonva az összjövedelemből, megállapítja az összeíró, hogy a püspöki dominium pécsi birtokegységei és pécsi tizedjövedelmei összesen 2650 Ft. 13 5/8 krajcár tiszta jövedelmet hoznak évente a püspökségnek. – Miután így végzett a conscriptor a caput bonorummal, következnek a dominium egyes possessiói; ezek közt az első:
Árpád:
Elöljáróban a falu fekvésének, szomszédainak alapos, jó topográfiai leírása, a szomszéd birtokosok megnevezésével. – E leírásban külön kiemeli a conscriptor, hogy jó karban tartott határhalmok jelzik a falu határát a szomszédos, név szerint is felsorolt falvak többsége és Pécs városa irányában is, mellyel Árpád szintén határszomszédos. Csak Kishajmás puszta és Pogány possessio irányában nincsenek ilyen határhalmok, de előbbinél egy erdő széle adja a természetes határt, s vita itt nincs, utóbbinál azonban egy kis darabka, összesen kb. 3 holdas cserjés az egyedül vitatott terület, hovatartozandóság szempontjából. – A helyszíni bejárás során a pécsi káptalan jelen levő, s ezt az összeírást is aláíró tagja és ennél az aktusnál képviselője ugyan megjegyezte, hogy a határhalmokkal megállapított határvonalak nem egyeznek a káptalani protokollumokbeli bejegyzésekből rekonstruálható ősi határvonalakkal, mert ezeket a mai határvonalakat a legutóbb itt járt királyi bizottság nagyrészt bemondások alapján tűzte ki, ámde mivel számba jövő kifogás vagy vita azóta sem merült fel, az összeíró perceptor mellőzte a határvonalak helyességének ilyenkor szokásos helyszíni bizonyítási eljárását. – Az uradalomnak e falu határában van egy majorsága, mely ez idő szerint svájcer tehenészetre van beállítva. A majorsági lakóépület kelet-nyugati irányban épült, részben vegyes, részben kőfalakkal felfalazva, zsindelyes. A falazat is, a zsindelyezés is a lehető legsürgősebben javítandó. – A lakóépület nyugati felében két padlózott szoba, egyikben zöld, másikban piros színű kályha. – A nagyobbik lakószoba mellett van a konyha. Ez a lakóépület ez idő szerint üres. – Az épület konyhájából át lehet menni egy szerkamrába, melyben jelenleg a svájcer tehenész őrzi a munkájához szükséges szerszámait, edényeit stb. – E majorsági lakóépület mellett van egy két szoba-konyha-kamrás másik lakóház is, melynek egyik szobájában s konyhájában a svájcer tehenész lakik. – A másik szoba azonban annyira romos, hogy lakhatatlan, s baromfiak szálláshelye ez idő szerint. E lakóépület konyhájából van a lejárat a jól megépített, boltozatos kiképzésű, 4 1/2 × 2 öles alapterületű pincébe. A padlásfeljáró pedig az udvaron van, a konyha előtt. – A majorudvaron észak-déli irányban épült fel a 33 öl hosszú istálló. Ez az épület vegyes falazású, szalmazsúp a teteje; hosszából 22 öl esik a marhaállásokra, 11 öl pedig már a takarmánytároló-részre. Az állásokban ez idő szerint az uradalom itteni svájcer tehenei vannak. Az egész istállóépület azonban sürgős és alapos javításra szorul. – Tartozik a majorsághoz egy 1 1/2 holdas zöldségeskert, melyet rozzant léckerítés vesz körül. – Ebben a kertben van egy kis halastó; ez azonban az utóbbi években már nem halak tartására szolgált, hanem kizárólag teknősbékákat tartottak benne, étkezési célokra. Az összeírás idején azonban már se hal, se teknősbéka nem volt a tóban. – Az egész majorudvart egyébként levert karókból álló kerítés veszi körül. – Ezen a kerítésen kívül van egy cséplőszérű, mely 2 3/8 holdnyi kiterjedésű. Tüskésbokrokkal beültetett árok szegélyezi. – Ugyancsak a karókerítésen kívül van egy téglaégető-kemence is. A kemencén három berakónyílás. Mellette faoszlopokon nyugvó, 18 × 4 öles alapterületű téglaszárító-szín. – A szín mellett 2 szoba-konyha-kamrás, 10 × 2 1/2 öl alapterületű lakóépület. Benne a téglaégető mester és egy szolgalegény lakik. A lakóépület nyerstéglákból épült. – Mellette 4 1/2 × 2 öl alapterületű, boltozott pince, 12 lépcsőfok visz le bele. – Ezután a falu subditusaira vonatkozó urbarialis adatok következnek az összeírásban, az alábbi rendben: Első: a subditusok név szerinti, tabelláris összeírása. A táblázat az alábbi fejrovatokat tartalmazza: 1. Sorszám. – 2. A subditus családi és keresztneve. – 3. (Ha van) a subditus mestersége. – 4. Fiainak száma. – 5. Sessiója nagyságrendje. Egész- és féltelkesek többségben. 6. Beltelkének nagysága, pozsonyi mérőben. A túlnyomó többség 2-3 mérős. – 7. Telektartozék-szántójának nagysága, pozsonyi mérőben. Az egésztelkeseké 23 7/8 mérő, a többieké 11 mérő körül. – 8. Telektartozék-rétjének nagysága, kaszásokban. Az egésztelkeseké 6, a többieké 3 kaszás körül. – 9. Szőlőjének nagysága, kapásokban. A subditusok többségének van szőleje, 1-4 kapásnyi közt változó nagyságban. – 10. Lovainak; 11. ökreinek; 12. teheneinek; 13. birkáinak; 14. méhkasainak; 15 pálinkafőző-üstjeinek száma. – 16. A subditus szolgálati beosztása és ennek minősége. Ebben a fejrovatban igen ritka a bejegyzés. Pl. Árpád possessiónál ide jegyzi be az összeíró a bíró funkcióját s az erdőőrét. Más falvaknál pl. itt írja be azt, ha a subditus a templomatyai tisztet viseli ha ugyanis van a falunak plébániatemploma, stb. – Csatolandó az Árpád possessióról készült kivonathoz, az urbarialis tabella 16 pontjának értelmezése után, s a tabelláris összeírás szöveges magyarázata elé: A 34 jobbágynak van összesen 25 fiúgyermeke. – Telki állományuk összesen 18 egésztelek. Levonva ebből a bíró 4/8-os telkét, marad szolgáltatásköteles telekállományként 17 4/8 egésztelek. – A beltelki állomány 90 3/8 pozsonyi mérő befogadóképességű terület összesen. A telki állományhoz tartozó szántóterület az extravillanumban összesen 398 7/8 pozsonyi mérő kapacitású. – A rét összesen 114 kaszásnyi. – A szőlő pedig összesen 57 1/2 kapásnyi. A szőlő természetesen nem telektartozék, de ennyijük van. – A 34 jobbágy kezén van összesen 69 darab ló, 30 ökör, 43 tehén, 12 kas méh, 2 pálinkafőző üst. – A nyolc házas zsellér adatai az alábbiakkal egészítendők ki: Összesen van 5 fiúgyermekük. Beltelki fundusaik összes területe 9 6/8 pozsonyi mérő kapacitású. – Ezen kívül kezükön van összesen 6 1/8 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület, 1 4/8 kaszásnyi rét. – Teljes szőlőterületük 3 kapásnyi. – Összesen van 6 tehenük. Megoszlások mint a kivonatban. – Csatolandó Árpád possessióhoz, illetve e possessió kivonatához, mégpedig a kivonat végéhez, a zárójeles zárószöveg után, Bogád possessio kivonata elé. – A kivonatban 1-9 sorszámok alatt tartalmilag felsorolt urbarialis jövedelmek számszerű adatai: 1. Mint a kivonatban, nincs kiegészítenivaló. – 2. Az egy egész sessio után szolgáltatandó 1 icce vaj értéke 18 kr., a két kappané összesen 21 kr., a két csirkéé 6 kr., a 12 tojásé 3 kr., a borjúváltság 3 kr. = egy egész sessio után összesen 51 kr.; mivel pedig a bíró nem fizet, nem 18 egész sessio, hanem 17 1/2 után követeli be fentieket az uradalom, így azok összértéke 14 Ft. 52 1/2 kr. – 3. A 18 egész sessio után évi 104 robotnapot számolva sessiónként, 1872 gyalogrobot-napot kellene teljesíteniük; ám a bíró féltelke mentes, így 1820 robotnap marad. Ez 10 krajcárjával számolva = 303 Ft. 20 kr. – Az összeíró eredetileg 12 krajcáros alapon számította ki a robot pénzértékét. A revizor azonban a 12-t vörös tintával áthúzta, 10 krajcárra javította, s ezen az alapon számolta át ezt a proventust. – Ugyancsak 17 1/2 sessio után számítja ki a sessiónkénti ölfa-szolgáltatásra fordított jobbágymunka pénzértékét is. Mivel a Hetény-i erdőben kötelesek a fát kivágni, s azt Pécsre kell beszállítaniuk, ezért 2 robotnapot kalkulál a kivágásra és 6-ot a szállításra; ezen az alapon 8 robotnapjával számolva a fa minden ölébe befektetett munkát (erdőtől Pécsig), az ebből eredő proventust 12 forintra teszi. – A hosszúfuvar sessiónkénti 40 krajcáros értékét is 17 1/2 sessióra állapítva meg, ebből is 12 Ft. évi jövedelmet vezet le. – A házas zselléreknek a kivonatban részletesen leírt robotja összértékét szintén 10 krajcárjával számítva 1-1 robotnapot 21 forintban határozza meg. – A subinquilinus évi 12 robotnapját viszont 12 krajcárjával számolja el az összeíró, összesen 2 Ft. 24 kr. értékben. – A fentiek alapján a robotból eredő urbarialis évi átlagos összjövedelem 350 Ft. 20 kr. – 4. A kivonatban foglalt alapon kiszámított évi jövedelem a fonásból 10 Ft. 30 kr. – 5. Mint a kivonatban; nincs kiegészítenivaló. – 6. A kilenced- és a tizedjövedelmet szintén kilenc esztendő tényszámainak átlagolásával állapítja meg az összeíró. Jóllehet a fejezet címe csak „Nona”, mégis, a szövegben világosan „nona et decima” szerepel, tehát ezt a két szolgáltatást együtt kezeli az összeíró. Ez a szolgáltatás fajlagosan az alábbiak szerint alakult ebben a faluban: Tiszta búzából 12 mérő, á 1 Ft. 30 kr. = 18 Ft. Kétszeresből 102 mérő, á 1 Ft. = 102 Ft. Rozsból 75 mérő, á 51 kr. = 63 Ft. 45 kr. Zabból 94 mérő, á 30 kr. = 47 Ft. Kukoricából 191 mérő, á 24 kr. = 76 Ft. 24 kr. Lednekből 4 mérő, á 16 kr. = 1 Ft. 4 kr. Szárazfőzelékfélékből 5 icce, á 2 kr. = 10 kr. Méhekből 8 kas, á 12 kr. = 1 Ft. 36 kr. Fehér borból 138 akó, á 1 Ft. 30 kr. = 36 Ft. Vörösborból 138 akó, á 1 Ft. 15 kr. = 172 Ft. 30 kr. Összesen 518 Ft. 29 kr. – 7. Az allodialis 54 holdnyi szántóterület jövedelemkimutatása. Ennél a tételnél a szokott kilenc esztendei számadásanyag helyett csak nyolc esztendei állott rendelkezésére az összeírónak, s abból is átlagolt. – A három nyomást figyelembe véve, ősziben hoz a föld harmada 104 1/2 mérő tiszta búzt, á 1 Ft. 30 kr. = 156 Ft. 45 kr. Tavasziban 139 1/2 mérő zabot, á 30 kr. = 69 Ft. 45 kr. Teljes bruttó hozam 226 Ft. 30 kr. – A ráfordítások: Az őszi vetéshez 32 1/2 mérő tiszta búza vetőmag, á 1 Ft. 30 kr. = 48 Ft. 45 kr. A tavaszihoz szükséges 39 1/2 mérő zab, á 30 kr. = 19 Ft. 45 kr. A vetőmag összesen 68 Ft. 30 kr. Az őszihez 250, a tavaszihoz 150 gyalogrobot-napra van szükség = 400 nap, összesen 75 Ft. 16 kr. értékben. Így a ráfordítások értéke összesen 143 Ft. 46 2/3 kr. Marad tiszta haszon 82 Ft. 43 1/3 kr. – 8. A kocsmáltatásból eredő földesúri jövedelem szintén és ismét kilenc esztendő számadásainak tényszámaiból átlagolva az alábbiak szerint alakul: Kimérnek évente 24 1/2 akó fehér és 136 akó vörös bort, összesen 296 Ft. 5 krajcárért. E bruttó árbevétellel szemben állnak a ráfordítások: A 24 1/2 akó fehér bor önköltségi ára 1 Ft. 30 krajcárjával 36 Ft. 45 kr. A 136 akó vörös boré 1 Ft. 5 krajcárjával 170 Ft. A csapos munkadíja 16 Ft. 39 kr. Ráfordítás tehát összesen 223 Ft. 24 kr. A tiszta haszon 73 Ft. 21 kr. – 9. Ez a pont, a téglaégető jövedelme, részletesen ki van dolgozva a kivonatban. Mindössze három adat hiányzik, tudniillik a három egységár: A tégla ezrét 7 forintjával, a cserépét 9 forintjával; a kúpcserép (dudacserép) 100-át 1 Ft. 40 krajcárjával kalkulálja az összeíró, s így adódnak a kivonatban már feljegyzett jövedelemadatok. – Egyebekben, mint a kivonatban. Az összeíró a subditusokat a fenti fejrovatokkal kidolgozott tabelláris összeírásban három fő csoportban szerepelteti. Ezek: a) Jobbágyok. b) Házas zsellérek. c) Más házánál lakó zsellérek. (Subinquilinusok.) A tabella összesíthető fejrovatait az a) és b) csoportoknál összesíti. Nem összesít a c) csoportban, mert ebben a faluban csak egyetlen subinquilinus család van. – A jobbágytelkek nagyságát egységesen nyolcadtelkekben adja meg. A subditusok többsége 4/8 telkes. – Szőlője csaknem minden jobbágynak van, a 34-ből csak négynek nincs. A többség 1-4 kapásnyi szőlőt bír, de akad 1/2 kapásnyit bíró is. De a nyolc házaszsellér család közül háromnak kezén is van 1-1 kapásnyi szőlő; sőt az egyetlen subinquilinus családnak is ugyanennyi. – A tabelláris összeírást szöveges magyarázat követi, értékes adatokkal. A római katolikus vallású, német ajkú lakosság számára beneficiumként kell számba venni azt a tényt, hogy a falu határa jó minőségű, termékeny. – De azt is, hogy ha bármilyen terményfeleslegük adódik, azt könnyen értékesíthetik, a pécsi szomszédság miatt. – Viszont a lakosok legfőbb sérelme az, hogy kicsi és rossz minőségű a legelőterületük, ezért kénytelenek Pécs város magisztrátusától bérelni hozzá. Ámde a város is csak egy kis darabkát tudott nekik még árenda fejében is átengedni, jóllehet ezért a kis darabért is borsos bért: évi 40 forintot követel tőlük. – Ugyanez a helyzet a kaszálóknál. Ebből sincs elég, ezt is a pécsi magisztrátustól árendálnak, a legelővel azonos feltételek mellett. – Urbáriumuk az egész uradalomra érvényes urbárium keretében rendezett, a megyei hatóság által is jóváhagyott urbárium. Telki állományukat az úrbérrendezés során földmérő mérte ki. Minden integra sessióhoz az intravillanumon kívül 22 hold szántó és 8 kaszásnyi rét tartozik. A hatósági kimérés alkalmával, az egyes dűlőkbeli földek minősége szerint, 1 holdban 1100, 1200 vagy 1300 négyszögölet számoltak. – A falu határának az a része, amely sík területen fekszik, igen jó minőségű; de van egy rész, amely dombos, és az itteni föld sivár, terméketlen. – Általában véve búzából ötszörös, rozsból hatszoros, zabból négyszeres magot hoz a vetőmag. Az utóbbi nagyon kevés; a jobbágyok nem tudják, mint azt a conscriptor tőlük hallván, leírja, miféle balvégzet miatt van ez így, de zabból már hosszú esztendők óta ilyen kicsi szokott lenni a termés: „…post inseminatam Tritici 5 Metretas, siliginis 6, Avenae vero vix 4 Metretas, ex fatalitate quapiam, ipsis Colonis ignota, jam a compluribus Annis producunt.” – A falu határát az erre illetékes megyei hatóság az úrbérrendezés alkalmával a II. osztályba sorolta. – A szántóföldi terményeknél, illetve a gabonaféléknél feleslegük nincs, a termés a leadandó szolgáltatások után visszamaradó rendszerint elfogy a jobbágyok saját házi szükségletének fedezésére. Viszont ami megélhetésükön könnyít: Pécsre hordanak be a piacra zöldségfélét, s általában házikerti produktumokat, továbbá tejet, vajat, s minden egyebet is, ami csak adódik a ház körüli gazdaságukból; a pécsi piacon ugyanis mindig, mindent el tudnak adni. – A falu határában ugyan nincs erdő, de az urbáriumban is benne levő épület- és tüzifaizási jogot a püspöki dominium egy másik falujában, Hosszuhetényben, illetve az e falu határabeli erdőkben gyakorolhatják. – Nincs a falu határában irtásföldjük, s a ma élő jobbágynemzedék nem is emlékszik arra, hogy valaha is lett volna. – A legelőterület szűk, kevés. – A helyzetet azonban még az is súlyosbítja, hogy a jobbágyközösség közlegelőjére az uradalom is ráhajtatja az állandóan kb. 40 darabos svájcer tehenészetét. – A falu határában van szőlőhegy, de a bort, ami e szőlőhegyről lekerül, általában elfogyasztják a termelők, családtagjaikkal együtt. A jobbágyközösség fél éven át kocsmáltathat. – A határukbeli szőlőhegyen extraneusokkal osztoznak. Ugyanis a Batthyany család kezén levő szomszédos Udvard possessióból is több subditusnak van az itteni szőlőhegyen szőleje. A kilencedet és a tizedet ezek az extraneusok is megadják az uradalomnak. – Eddig a szöveges magyarázat az urbarialis tabellához. Ezután a falu összeírásának zárófejezete következik: az uradalom jövedelmei a falu urbarialis szolgáltatásaiból. Ez a jövedelemösszeírás is táblázatos, az alábbi fejrovatokkal: 1. Az urbarialis jövedelemfajta megnevezése, részletes kiszámítása. Ez alapos, és adataiból visszakövetkeztethetők az urbarialis szolgáltatási kötelezettségek. – 2. Az évi jövedelem az 1-ből, forint-krajcárban. Ennek a második főrovatnak két alrovata van: a) „Specifice Fl Xr” és b) „Summariter Fl Xr”. Az a)-nál az azonos, de több tételből összetevődő jövedelemfajta specifikációját adja, pl. a kilencedből eredő jövedelemnél felsorolja az egyes gabonaféléket, s az azokból származó kilenced pénzértékét. A b)-nél e tételeket summázza, s kiveti; és e rész-summázások lesznek majd a főöszesítés alaptételei. – A számszerű adatok túlnyomó többségének mellőzésével, ebből a jövedelemkimutatásból az alábbi urbarialis kötelezettségek rekonstruálhatók: 1. Mind a telkes jobbágyok, mind a házas zsellérek fizetik az évi 1 forintos censust. A faluban a teljes telekállomány egésztelekre átszámítva: 18 egész sessio; ezen 34 házban lakó ugyanannyi jobbágycsalád osztozik, a sessiók számából s a családokéból következtetni lehet a telekmegosztódásra; van továbbá 8 zsellérház. Az összesen 42 subditus családból kettő mentes a szolgáltatások alól, éspedig a bíró és az erdőőr. – 2. Culinaria címén minden egész sessio köteles évente szolgáltatni: 1 icce vajat, 2 kappant, 2 csirkét, 12 tojást, továbbá a faluközösség által szolgáltatandó 1 darab borjú megváltási ára fejében évi 3 krajcárt. – 3. A robotkötelezettség: minden egész sessio után évi 104 gyalogrobot-nap. Mentes: a bíró. – Az összeíró ennél a pontnál veszi számba a minden egésztelek után szolgáltatandó évi ölfából eredő uradalmi jövedelmet is. – Ugyancsak itt szerepel a hosszúfuvar proventusa. Ezt a szolgáltatást ugyanis itt megváltják; minden egész sessio után évi 40 krajcárt fizetnek ezen a címen. – A nyolc házas zsellér mindegyike évente 18 gyalogrobot-napot teljesít. – A zsellérstátusban levő erdőőr azonban mentes. – Az egyetlen subinquilinus évi 12 gyalogrobot-napot köteles teljesíteni. – Az összeíráskor mind a jobbágyok, mind a házas zsellérek, de még az egyetlen subinquilinus is, egyaránt azt kérték, illetve kérte, hogy hadd válthassák meg készpénzben gyalogrobot-naponként 12 krajcárjával robotkötelezettségüket. Kérték az összeíró bizottság minden tagjától: pártfogolja e kérésüket. Indokolásul elmondották, hogy az elhunyt püspök életében jónéhányan úgyis engedélyt kaptak már a megváltásra, s ezt szeretnék most általános gyakorlattá tenni. A conscriptor állást ugyan nem foglal kérésüket illetően, de azt feljegyzi. – 4. A fonást megváltják, mégpedig egész sessiónként évi 36 krajcárjával. A bíró mentes. – 5. Pálinkafőző-üstje összesen két jobbágynak van, darabonként évente 2 forintot fizetnek censusként érettük. – 6. Megadják terményeikből a kilencedet is, a tizedet is. A conscriptor e két jövedelemfajta értékét is 9 esztendő tényszámainak átlagolásával adja meg. – A szokványos termények: búza, kétszeres, rozs, zab, kukorica, burgonya, szárazfőzelékek. – A méhek utáni kilencedet megváltják, kasonként 12 krajcárt fizetnek évente. – A borkilencednél és tizednél az összeíró külön kiszámítja a fehér s külön a vörös borokból eredő jövedelmet. A fehér bor átlagára 1 Ft. 30, a vörösé 1 Ft. 15 krajcár akónként. – Eddig tartottak a subditusok szolgáltatásaiból eredő, tehát urbarialis jövedelmek. Alább az egyéb beneficiumokból származók következnek, folytatólagos sorszámmal. – 7. Az allodialis, 54 holdnyi szántóból eredő jövedelem. Ősziben búzát, tavasziban zabot szokott belevetni az uradalom. – A jövedelemkiszámításnál a ráfordításokat tételesen kimutatja az összeíró, ezek pénzértékét levonja a bruttó bevételből, illetve a bruttó hozam pénzértékéből, mert végül a tiszta hasznot számítja ki. – 8. Az uradalmi kocsma évi tiszta jövedelme. – 9. Az uradalmi téglaégetőből eredő jövedelem. Ugyanis e falu határában van egy téglaégető is. – Külön felhívom a figyelmet az alábbi, igen érdekes adatokra.: Az égető évi termelőkapacitása 55000 darab normál tégla, 12000 darab normál cserép és 100 darab gerincfedő („duda”) cserép. – Az összeíró forint-krajcárban fajlagosan megadja a bruttó bevételeket, majd ezeket összesíti, kiveti. Az összeg: 494 Ft. 40 kr. – Ebből az összegből az alábbi ráfordításokat vonja le: A téglaégető-mester minden 1000 darab normál tégla után kap 2 forintot, minden 1000 darab normál cserép után 1 forintot és 30 krajcárt, míg a 100 darab gerincfedő cserép után 1 forintot. Kap továbbá természetben évi 10 mérő kétszeres kenyérgabonát. Továbbá minden 1000 darab tégla és minden 1000 darab cserép után 1 Ft. értékű fát kell számítani az égetéshez. Végül e ráfordítások után megmaradt összeg 1/10 részét javítási, karbantartási munkák címén kell levonni. E ráfordítások pénzértékét összesíti, kiveti, majd levonja a bruttó termelés pénzértéke fentebb megállapított összegéből. – A falu határában sem az uradalom, sem a faluközösség nem tart malmot, ellenben Festetics Györgynek van itt egy egykövű malma, évi 15 Ft. censust fizet érte a püspökségnek. – Az uradalom nem gyakorolja a faluban a mészárszéktartás jogát, hanem azt bérbe adta a faluközösségnek, amely évi 3 Ft. censust fizet érte. – Van a falu határában egy földesúri kert. Ezt az uradalom maga nem használja, ellenben bérbe adja egy extraneusnak, aki évente 5 Ft. censust fizet a kertért. – Ezzel zárul az uradalom első tartozék-falujának az összeírása. Az összeíró királyi sóhivatali perceptor ezt a módszert viszi végig az egész összeíráson. Éppen ezért az uradalom alább következő pertinenciális falvainál csak az eltéréseket, vagy a különösen kiemelendő fontosságú adatokat dolgozom bele a kivonatba.
Bogád:
A falu egy óra járásnyira esik Pécstől. Részletes topográfiai leírás mint Árpád possessiónál. Hird és Romonya falvak felé a régi malompatak a határ, egyéb irányban semmiféle határjel nincs, mégsincs határvita, illetve egyetlen kis darab, kb. két kaszásnyi rétre szoktak kölcsönösen átjárni a bogádiak és a hirdiek, s emiatt jelentéktelen vitatkozások ott, kint a helyszínen elő szoktak ugyan fordulni, de bírói fórumok előtti jogi pricedurára emiatt még nem került sor a két falu között. – A falu határának másik oldalát az ez idő szerint is malmot forgató patak és a pécsi országút zárja. – Uradalmi épület nincs ebben a faluban; ellenben a falu határában, az országút mellett van egy hét öl hosszú, földbe vájt pince, melyet az uradalom készíttetett arra a célra, hogy nyári időben, amikor a Pécs felé vivő út is forgalmasabb, idehozassa borát kimérni. – Az uradalom e falu határában szarvasmarhát nem nevel. – A falubeli kegyúri jogokat a püspöki uradalom gyakorolja. – Van itt egy plébániaépület, melyet e minőségében az uradalom tartat karban, gondoztat. – A plébános használatára egy egész jobbágysessiót hasíttatott ki az uradalom. – A falubeli római katolikus plébániatemplom anyaegyház, de a templomnak, mint jogi személynek fix jövedelmei nincsenek; az elhunyt püspök olajra évente adott a templomnak 20 forintot. Az itteni templom 16 × 7 öl alapterületű kő- és téglaépület. Van tornya, és vannak harangjai, egy főoltára van, s van orgonája is. A tető egy része, valamint az orgona már javításra szorul. – Az összeírásban részletes leírás olvasható a plébániaépületről is, mely 3 szobás lakóépület, a szükséges mellékhelyiségekkel és gazdasági épületekkel. Az istálló kétrészes; egyik a marhák, másik pedig két ló számára. A plébániához tartozik egy veteményes kert is, valamint külön egy gyümölcsöskert. A gyümölcsösben néhány rozzant gyümölcsfa, egyébként felverte a csepőte, a tüskebokor. A két kert összesen kb. 1/4 holdnyi. – Mind a plébániaépület tetőzete, mind pedig az egész plébánia-fundust körülvevő kerítés sürgősen javítandó lenne. A szükséges javítási munkákat maguk a hívek elvégzik, csak a szükséges építési anyagokat kérik az uradalomtól, úgyis mint kegyúrtól. – A parókia közelében van egy fundus a tanító számára. Az egykor rajta állott lakóépület teljesen romba dőlt, szinte a földdel vált egyenlővé. Az időközben elhunyt püspök a folyó esztendőben kezdte el felépíteni az új tanítói lakást, melyben egyben helyet kapna az iskola is. A kettős épület főfalai nyerstéglából felhúzva már állnak is. A 10 × 3 öl alapterületű épületben az egyik szobában lesz az iskola, míg másik szobája plusz egy konyha és egy kamra a tanítóé. Az új épülethez az uradalom az iparosok fizetésével, valamint építési anyagokkal, a faluközösség pedig kétkezi munkájával járul hozzá. A szükséges épületfák már le vannak döntve az uradalmi erdőkben. A felhúzott falak azonban nem maradhatnak sokáig tetőzet nélkül, mert ennek az lenne a következménye, hogy az elázott, s ennek következtében porladó nyerstégla-falakat le kellene bontani, mind a falu, mind pedig az uradalom nagy kárára. Feltétlenül minél előbb hozzá kell fogni az építkezés folytatásához, de ugyanakkor be kell fejezni a két marhaállásos istállóépületet is, és gondoskodni kell az egész fundust körülvevő kerítéshez a szükséges nyersanyag (faanyag) biztosításáról is. – Ezután a subditusok tabelláris összeírása következik. Szerkezete mint az árpádi subditusok tabelláris összeírásáé, de ebben a faluban a telkes jobbágyok között két iparos is van, mégpedig egy szűcs és egy kovács. Továbbá a bírón kívül mentes a templomatya és egy uradalmi erdőőr is, aki szintén telkes jobbágy. Csak egyetlen házas zsellér van, de ez is kőművesmester. Ebben a faluban subinquilinus nincs. – A telkek nagyságrendje nagyon változatos: 9/16 és 1 3/8 közötti nagy szóródással. – Az urbarialis tabellához fűzött szöveges magyarázat mint Árpád possessiónál, de a falubeli lakosok római katolikus vallású magyarok. – Egyetlen beneficiumuk az, hogy Pécs városa közel esik, s ezért akár kétkezi, akár fuvarosmunkát tudnak ott is vállalni, s ezzel tudják kiegészíteni megélhetésüket. – Az összesen 38 egészet és 5/8-ot kitevő jobbágytelek-állományon összesen 67 jobbágycsalád osztozik. Rendezett urbáriumuk szerint a constitutivum sessionale itt 24 hold szántó (a föld minősége szerint 1100, 1200, illetve 1300 négyszögöles holdakban), továbbá 10 kaszásnyi rét. – A falu határának túlnyomó része dimbes-dombos terület, trágyázás nélkül sivár a föld. Még szinte nagyobb bajuk az, hogy a gyakorta erős esőzések egyszerűen lemossák a lejtős földeken nagy fáradsággal szétszórt trágyát. – A búza itt négyszeres magot hoz, a rozs ötszöröset. Árpát, zabot olyan elenyésző mértékben termelnek itt, hogy az külön említést sem érdemel. – A megyei hatóság a falu határát harmadosztályúnak minősítette. – Szántóföldi terményeikből semmi feleslegük sincs, így nincs mit eladniuk. Baromfiból azonban szoktak bevinni a pécsi piacra. A fő támaszuk azonban az, hogy Pécsre járnak bérfuvarozást és kétkezi napszámosmunkákat végezni, illetve vállalni, s az ebből eredő keresetükkel egészítik ki a mostoha természeti adottságaik miatt nehéz megélhetésüket. – A falu határában két növendékfákból álló erdőterület van, az egyik a Rózsakút, a másik a Telenyáros nevet viseli. A falu öregjei a helyszíni bejárás során elmondottá

k a conscriptornak, hogy az uradalom ezt a két erdőterületet kb. 20 esztendővel ezelőtt telepítette, s azóta neveli. Sem egyikben, sem a másikban nincs a falubeli subditusoknak faizási joguk. Ellenben: a kb. két óra járásnyira eső Hosszuhetény határbeli földesúri erdőkben faizhatnak. – A falu határában sem deserta sessiók, sem irtásföldek nincsenek. – Az úrbérrendezéskor kapott legelőterület kicsi, és hitvány füvet is terem. Ez a jobbágyok egyik fő panasza; a másik az, hogy a két növendékerdőben, melyekről fentebb már szó volt, még legeltetniük sem szabad. Ez utóbbi azért súlyos jogsérelmük, mert a terület, melyre az uradalom 20 esztendővel ezelőtt telepíteni kezdte az erdőt, annak előtte a faluközösség legelőterülete volt. E nehézségeiknek az lett a következménye, hogy lábasjószágaikat részben a Batthyany család birtokában levő Üszögh praediumba, részint pedig a Dráva menti falvakba, illetve e falvak tágas legelőterületeire kell áthajtaniuk. Így azonban egyetlen szarvasmarha egyetlen nyári legeltetésre 2 Ft. 30 krajcárjukba kerül. Egyébként a faluközösség amúgy is szűkös legelőjén legel a plébános két marhája, valamint a tanító egy marhája. – Egyébként a tanító mindaddig, míg fel nem épül az új tanítólakás és iskola, Romonya faluból jár át, mert ott lakik. Marhája azonban itt legel, mert konvenciója így szól. – A falu határában van ugyan a subditusoknak szőlőhegyük, de ez is kicsi, azonkívül silány bort tudnak róla szüretelni. – A falu határában földesúri szántók is vannak, mégpedig három tagban összesen 162 hold. Ebből a földterületből azonban az uradalom a falu egyik végére eső 14 holdat további beltelki fundusok létesítésére tartalékol. Azt azonban nem mondja meg az összeíró, hogy jobbágy-, vagy zsellérházhelyeket akar-e itt az uradalom kiképezni. Valószínűleg zsellérekre gondolhat, mert a falu határa egyrészt szűk, másrészt a jobbágysessiók erősen aprózottak. – Van továbbá e falu határában két földesúri kert is. Az egyik zöldséges, a másik dinnyés: „…praeterea habet hortum unum olearium, alterum Peponarium…” – A kocsmáltatás jogát fél éven át az uradalom gyakorolja. – A subditusok urbarialis terhei, illetve a dominium urbarialis jövedelmei, s a róluk készült táblázatos kimutatás mint Árpád possessiónál. De a kilenced- és tizedköteles termények között ebben a faluban az árpa, a köles és a káposzta is szerepel. – Továbbá bárányból is szolgáltatnak. – A fentebb már említett allodiális szántóterületeket az utóbbi két esztendőben már nem maga művelteti meg az uradalom, hanem kiadja harmadából subditusainak, kukorica alá. – Van a falu határában egy darab, kb. hat kaszásnyi földesúri rét is. – Továbbá két, egyenként egy-egy kövű vízimalom is van a falu határában. Egyik sincs az uradalom saját kezelésében. Árendába adta ki mindkettőt egy-egy molnárnak. Összesen 38 Ft. árendát fizet be értük évente a két molnár az uradalmi pénztárba. – A falu határa szélén van egy csárda. A csárdás évente 12 Ft. censust fizet érte. – A mészárszéktartás jogát sem gyakorolja itt az uradalom. A faluközösség bérli azt, s évi 5 Ft. árendát fizet érte. – Egyebekben mint Árpád possessio. – Csatolandó a kivonatban az úrbéri tabelláris összeírásról készült szövegrész után, s a tabellát magyarázó szövegrész elé. – A tabelláris összeírás összesített adatai: A 67 jobbágynak van összesen 51 fiúgyermeke. Telekállományuk egésztelkekben kifejezve: 31 5/8 telek. De csak 30 egésztelek szolgáltatásköteles, mert a bíró, a templomatya és az erdőőr mentesek, összesen 1 5/8 telek erejéig. – A 31 5/8 telekhez az intravillanumban összesen 155 2/8 pozsonyi mérő kapacitású beltelekállomány, továbbá az extravillanumban 1490 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület, valamint 250 3/8 kaszásnyi rét tartozik. – A jobbágyoknak összesen van 95 1/2 kapásnyi szőlejük. – Továbbá van 97 darab lovuk, 59 darab ökrük, 35 darab tehenük, 110 darab birkájuk, 3 darab pálinkafőző üstjük. – Méheik nincsenek. – Az egyetlen házas zsellérnek, aki egyébként kőműves, házán kívül egy tehene van. – Az urbarialis census: A faluban 67 jobbágyház és egy zsellérház van; a fentebb már említett három mentes leszámításával fizetik az 1 forintos censust, melyből így befolyik évente 65 Ft. – 2. A culinariaból eredő földesúri jövedelem: A szolgáltatásköteles 30 sessio (egész sessiók) mindegyike az alábbi szolgáltatásokat köteles teljesíteni e címen: 1 icce vajat 18 kr; 2 kappant 21 kr; 2 csirkét 6 kr; 12 tojást 3 kr értékben és 3 kr. borjúváltságot. Összesen tehát 51 kr. értéket, mely a 30 sessio után összesen 25 Ft. 30 kr. jövedelmet jelent az uradalomnak. – 3. Az uradalom jövedelme a robotkötelezettség teljesítéséből: Minden egész sessio után évi 104 nap a robotkötelezettség, tehát a 30 egész sessio után 3120 nap, ez 10 krajcárjával számolva 560 Ft. Továbbá minthogy az úrbérrendezés után fennmaradt remanenciális szántókból 125 3/8 holdat, a remanenciális rétekből 2 5/8 kaszásnyit az uradalom a jobbágyok használatában hagyott. Ennek ellenében azonban plusz 3 nap robotot kell teljesíteniük holdanként, illetve kaszásonként. Ez 384 nap plusz robot; napi 10 krajcárjával számolva 64 Ft. – Az ölfa szolgáltatásra fordított munka ellenértéke összesen 48 Ft. A hosszú fuvaré összesen 24 Ft. Az egyetlen zsellér évi robotja 18 nap, á 10 kr. 3 Ft. A robotkötelezettség teljesítéséből származó összjövedelem forintértékben kifejezve 667 Ft. – 4. Minden egész sessio után 6 font fonal a kötelező szolgáltatás; ezt azonban egész sessiónként 36 krajcárjával készpénzzel váltják meg. Ez a proventus összesen 18 Ft. – 5. A két pálinkafőző üst censusa évente két Ft. darabonként, ez összesen 4 Ft. Van ugyan egy harmadik üst is a subditusok kezén, de csak a működésben levő üstök után fizetnek. A kilenc évi tényszámok átlagaként jött ki a 2. – 6. A kilencedet és a tizedet természetben szolgáltatják, levonva először a cséplőrészt; 9 év átlagában e két szolgáltatás egyesített pénzértéke így néz ki: Kétszeres kenyérgabonából 12 mérő, á 1 Ft. = 12 Ft. Rozsból 173 mérő, á 51 kr. = 147 Ft. 3 kr. Zabból 31 mérő, á 30 kr. = 15 Ft. 30 kr. Árpából 5 1/2 mérő, á 36 kr. = 3 Ft. 18 kr. Kukoricából 248 mérő, á 24 kr. = 19 Ft. 24 kr. Kölesből 2 1/2 mérő, á 37 1/2 kr. = 1 Ft. 33 3/4 kr. Lednekből 4 1/2 mérő, á 16 kr. = 1 Ft. 8 kr. Szárazfőzelékfélékből 60 icce á 2 kr. = 2 Ft. Káposztából 195 fej, á 1 den. = 1 Ft. 57 kr. Összesen 283 Ft. 53 3/4 kr. – A báránykilenced is urbarialis szolgáltatás. 9 év átlagában évente 210 bárányt 8 krajcárjával váltanak meg, ez 28 Ft. – Méhekből 8 kasnyi szokott bejönni kilencedben; 12 krajcárjával 1 Ft. 36 kr. – Fehér borból leszámítva az első feltöltéshez szükséges mennyiséget 9 akó jön be átlag, á 1 Ft. 30 kr. = 13 Ft. 30 kr. Vörös borból 86 1/2 akó, á 1 Ft. 15 kr. = 108 Ft. 7 1/2 kr. – 7. Ennek a falunak határában van 150 hold allodiális szántóterület. A három nyomásban művelt szántókból eredő jövedelem megállapításánál az őszi 1/3-ban (50 hold) termelni szokott tiszta búzára, valamint a tavaszi 1/3-ban (50 hold) allodiálisan termelni szokott zabra csak 6 év tényszámaiból tudott átlagolni az összeíró, mert a rákövetkező két évben már jobbágyoknak adta ki harmadából, kukorica alá az egész területet az uradalom; kik 2 éven át termeltek is benne kukoricát, a harmadik évben, ez lett volna a kilencedik számadási év, azonban ugaron hagyták az egész területet, és a jövőben is ilyen rendben akarnak rajta kukoricát termelni. E termelési körülmények között, hat számadási év adatainak átlagolásával a hozam-, illetve jövedelemátlagok így alakulnak: tiszta búzából évente megterem 259 pozsonyi mérő; zabból pedig 406 mérő. E számokban a cséplőrész már nincs benne, mert az uradalmi számadások korábbi vezető is mindig a cséplőrész levonásával jegyezték fel az adatokat. – Ámde mindkét terményféléből 100-100 mérőt le kell vonni, mert átlagosan ennyi a vetőmag a búzánál is, a zabnál is. Marad tehát mennyiségben és pénzértékben is kifejezve: Tiszta búzából 159 mérő, á 1 Ft. 30 kr. = 238 Ft. 30 kr. Zabból 306 mérő, á 30 kr. = 153 Ft. – De az összeíró megállapítja a jövedelmet a harmados kukoricaművelés utóbbi 3 esztendejéről is: Eszerint kukoricából, 3 esztendő átlaga alapján belekalkulálva azt is, hogy két évi termelés után 1 évre teljes egészében ugaron szokták hagyni a földeket, a szerződésileg megállapított 1/3 részből bejött évente 826 mérő, á 24 kr. = 110 Ft. A fenti allodiális szántóterület összjövedelme tehát pénzértékben kifejezve 501 Ft. 30 kr. De a búza és a zab megmunkálásához kell 1734 robotnap, á 12 kr. = 346 Ft. 48 kr. Marad tehát tiszta haszonként az uradalomnak 154 Ft. 42 kr. – 8. Az uradalomnak ebben a faluban nincs kocsmaépülete, ezért felváltva, jobbágyházaknál méreti borát. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, fehér borból kiméret így az uradalom évente 24 1/2 akót, vörös borból 158 akót, összesen 281 Ft. 11 kr. értékben. Pálinkából kimérnek 24 iccét, á 14 kr. = 5 Ft. 36 kr. –A kimért bor önköltsége ezzel szemben az alábbi: A 24 1/2 akó fehér boré á 1 Ft. 30 kr. = 36 Ft. 45 kr. A 158 akó vörös boré á 1 Ft. 15 kr. = 197 Ft. 30 kr. A 24 icce pálinkáé á 8 kr. = 3 Ft. 12 kr. De ráfordításként jelentkezik még a csapraverésért, illetve kimérésért járó munkadíj, amely összesen 17 Ft. 4 1/2 kr. Ráfordítás összesen 254 Ft. 31 1/2 kr. – A kocsmáltatásból eredő tiszta haszon tehát ebben a faluban: 32 Ft. 15 1/4 kr. – Az uradalom e falubeli további proventusai mint a kivonatban. További kiegészítés e falunál nincs.
Hosszuhetény:
Mint az előzők, az alábbi főbb eltérésekkel: A falu Pécstől 2 óra járásnyira esik. A topográfiai leírás még részletesebb, mint az előzőknél volt, elsősorban a falu hegyvidéki fekvése miatt. De részletesebb, alaposabb a határjelek és határvonalak leírása is, mert a falu és Pécsvárad között ősidők óta határviták folynak: „Differentiae hae Metales jam ab antiquo et immemorabilj praeexistunt.” – A faluban több uradalmi épület is van: 1. Az uradalmi fővadász háza. 9 × 3 öl alapterületű, nyerstéglákból épített lakóépület ez, zsúpfedelű. Kétszobás, de a konyhája közbül esik („una culina intermedia”). – Udvarán három számosállatot befogadó istálló, mely a házzal azonos építőanyagokból épült, de már erősen rogyadozó állapotban van. A lakóépület tetejét is újra kellene zsúpoztatni. – Az összeíró a helyszín s az épületek ismeretében megállapítja, hogy különben is, ez a lakás, úgy amint most áll, nem felel meg az uradalmi fővadász számára. Hiszen hozzá, hivatalából következően rendszeresen járnak az erdőőrök, s egyetlen lakószobájába kell bevezetnie őket, ugyanis a másik lakószobában cselédsége lakik. – Az összeíró javasolja: a romos istállót bontassa el az uradalom, s toldja meg a lakóépületet egy szoba-konyhás lakással a fővadász cselédjei számára, hogy így legalább mindkét lakószobát ténylegesen használhassa is, és ne kelljen erdőőreivel ott tanácskoznia, ahol kisgyermekei is laknak. – A fővadász lakóháza egyébként egy 11 × 11 öl alapterületű funduson épült. – 2. A falu utcáján, de már az országút mellett van egy uradalmi kukoricagóré. Tartóoszlopai kőből épültek, zsindellyel fedett, oldalfalai vesszőfonatból készültek, padlózata deszka. Alapterülete 12 × 2 öl. Fundusát sövénykerítés veszi körül, s ez a körülkerített terület a hajcsárok által ide felhajtott sertések befogadására is szolgál egyben. – 3. A falu határában levő, Felső Hegy nevű szőlőhegyen van egy uradalmi pince. Boltozatos kiképzésű, égetett téglával falazott. A pince 10 × 2 1/2 öl alapterületű. 2 ölnyire előrenyúló, faoszlopokon nyugvó előtető védi az időjárás viszontagságaitól a pince bejáratát. Ez a fedett tér úgy van kiképezve, mintha padlástere lenne a pincének, és igen alkalmas az üres hordók tárolására. Zsúppal fedett, de ez a zsúp jó állapotban van. – 4. Van itt egy uradalmi csűrépület is, mely 12 × 5 öl alapterületű. Tartóoszlopai kőből épültek, az épület zsindelyfedelű. – 5. A Tóth-Utszél nevű szőlőhegyen is van egy uradalmi pince. 20 × 1 1/2 öl alapterületű a fő járata, de van egy 10 × 1 1/2 öl alapterületű elágazása is. Bejárata zsúppal fedett, de nincs úgy padlásszerűen kiképezve, mint a 3. sorszám alatti pincéé. – 6. A Szobák nevű diverticulumban van egy uradalmi kocsma, amely újonnan épült, égetett téglákból. 8 és 1/2 × 3 öl alapterületű épület ez. Egyik szobája nagyobb, a másik kisebb, közbül pedig a konyha. Fedele szalmazsúp. – A főépület mellett egy, azonos építőanyagokból épült, 5 × 2 és 1/2 öles alapterületű istálló, melynek ajtaja nincs, hanem úgy van kiképezve, hogy fele teljesen fedett s e félrész felett padlás is van; a másik fele azonban egyik oldalán nyitott, s e félrész felett padlástér nincs. A kocsma udvarán 9 kőoszlopra épült, zsúpfedelű kocsiszín. – A ház alatt falazott, boltozatos pince, 3 × 1 1/2 öl alapterülettel. – Volt itt egy kocsmaépület régebben is, magánkézen, hetényi jobbágyok kezén. De midőn az uradalom, a nagyobb biztonság kedvéért elhatározta, hogy körültelepíti lakosokkal ezt a kocsmát, a jobbágyokat bírói úton kibecsültette belőle, a régi kocsmát elüttette, s felhúzatta ezeket az új épületeket. A kibecslés 3 esztendővel ezelőtt történt. – Ezután a subditusok tabelláris összeírása következik mint Árpád possessiónál. Igen népes települése ez az uradalomnak, mert 268 telkesjobbágy családot vesz számba név szerint az összeíró. – Erős a telekaprózódás. A telkek nagyságrendje 3/16 és egy egész + 3/8, mint maximum között változik, de igen ritka az egésztelek, ugyanis mindössze 10 jobbágy ül egy egésztelek és a maximum közti nagyságrendű telken. A többi jobbágy telke mind kisebb ennél. A többség 3/8-os, illetve 4/8-os. – A faluközösség népes voltából következik, hogy a bírón kívül két subjudex is van. – Telkes jobbágy az uradalmi vincellér is. – Viszont egyetlen iparosembert sem jegyez fel a conscriptor. – A fenti négy személyen kívül mentes még a szolgáltatások alól a templomatya is. Az öt mentes összesen 3 4/8 telken ül. – Szép számmal vannak zsellérek is. Éspedig a faluban él 22 házas zsellér. Közöttük már van iparos. Éspedig van egy pintér, egy faesztergályos, egy bognár és egy takács. Az iparosok mellett szintén zselléri státusban van egy kereskedő is. – De már számba veszi az összeíró a fentebb, a Szobák nevű diverticulumbeli kocsmával kapcsolatban említett újtelepeseket is, akik szintén zsellérstátusúak. Hat ilyen család van, akik mind 2-2 pozsonyi mérő kapacitású beltelket kaptak letelepedésükkor az uradalomtól. – Igen érdekes az, hogy családi nevükből ítélve az újtelepesek nem a falubeli jobbágyok, zsellérek hozzátartozóiból kerültek ki, úgy látszik az uradalom külsőket hozott a kocsma körül kialakítandó új településre. Továbbá bent a faluban, más házánál él négy subinquilinus család is. – Ennyi volt kiemelendő a tabelláris összeírás kapcsán. Ezután a szöveges magyarázat következik itt is, mely szintén sokban egyező az előző falvakéival. Az eltérések, illetve a kiemelendő adatok az alábbiak: A lakosság római katolikus. Itt az összeíró nem jegyzi fel azt, hogy milyen nemzetiségűek a lakosok. A családi nevekből ítélve többségük magyar. De német és szláv hangzású családi nevek is szép számmal akadnak. – A fő megélhetési forrásuk a földművelés, s az ebből eredő csekély jövedelmüket egyedül a szőlőműveléssel tudják kiegészíteni. – A 268 jobbágy összesen 124 egésztelken osztozik. Telekmegoszlás, zsellérek, subinquilinusok mint fentebb. – Egy egész jobbágytelekhez rendezett urbáriumuk szerint 22 hold szántó és 12 kaszásnyi rét tartozik. A holdak nagysága a föld minősége szerint változik, mint Árpád possessiónál. – A talaj itt nemcsak nedves, vizenyős, hanem még kövecses is. A sok hegy-völgy miatt a lezúduló vizek igen nagy károkat szoktak okozni. – A gyenge minőségű föld rozsból legfeljebb ötszörös magot ad; de jobbára csak négyszereset. A búza meg sem terem benne, de a zab sem. Ezek helyett alakort vetnek, az általában megadja az ötszörös magot. Mindezek ellenére, az úrbérrendezési bizottság annak idején a második osztályba sorolta a falu határát, s azóta is ebben van. – Ha egy kis borfeleslegük van, kénytelenek Bácsba, Somogyba elszekerezni vele, itt is, amott is 10-10 mérföldnyire is el kell menniük. Gyümölcseiket viszont Pécsre hordják. – De eljárogatnak a szomszédos birtokosokhoz is telente olyan helyekre, más falvakba napszámba, ahol már ki van építve a fedett cséplőszín, s igyekeznek mindenféle egyéb téli munkát is vállalni, csakhogy kiegészíthessék szerény megélhetésüket, s hogy viselhessék subditusi terheiket. – A faluközösségnek ugyan nincs saját erdeje, de a határbeli urasági erdőkben megvan mind épület-, mind tüzifára a faizási lehetőségük. – Szegénységük egyik fő oka az, hogy legelőhiány miatt nincs számottevő, illetve hasznot hozó számosállat-tartásuk. Az uradalom ugyan lehetővé teszi számukra azt, hogy a tágas uradalmi erdőkben füvelltethessék a jószágot, ámde gyéren van ezekben az erdőkben füves tisztás, a fák öregek, magasak, a jószág még egy kis friss hajtással, zsenge levéllel sem pótolhatja a füvet, mert a fák legalsó leveleit sem érik fel. Még az uradalmi fővadásznak sincs egyetlen szarvasmarhája sem; a papnak és a tanítónak azonban van 1-1 tehene. – A subditusok természetben szolgáltatják robotjukat, kilencedüket és tizedjüket is; pénzben egyedül a censust fizetik. – A lakosok legnagyobb gondja, hogy saját termésükből nincs meg a búzakenyerük. Vagy készpénzen kénytelenek búzát venni, vagy az idegenben végzett cséplési munkájukért nem pénzt, hanem búzát kérnek, s így teremtik meg a kenyerük megsütéséhez szükséges búzalisztjüket. – Plébániájuk, templomuk, s a kegyuraság mint Bogát possessiónál. Az iskolaházat a faluközösség építette, s az is tartja fenn, karbantartásáról is gondoskodik. – Eddig a szöveges magyarázat az urbarialis adatokhoz. Majd, mint az eddigieknél az uradalom urbarialis és egyéb jövedelemszámításait tartalmazó táblázatos rész következik. – Említésre méltó eltérések az előző possessiókhoz képest: A faluban a subditusok kezén 22 darab pálinkafőző üst van. Censusuk itt is 2 Ft. évente, darabonként. – Ebben a fejezetben taglalja hosszasan, részletesen az összeíró az allodialis jövedelmeket is. – A kb. 2000 holdas földesúri erdő nincs vágásokra tagolva, az uradalmi fővadász tájékoztatója szerint. A fiatalabb s öregebb fák vegyesen vannak; az erdők túlnyomó többsége tölgyes és bükkös. A helybeli subditusoknak térítés nélküli faizást biztosít bennük az uradalom, de pénzért elad extraneusoknak is tüzi- és épületfát egyaránt. A tölgyesek négy, a bükkösök hat évenként teremnek makkot. A makkoltatási jogot a helybeli subditusok szokták bérelni. Az uradalom nekik mérsékelt makkbérért adja meg erre a lehetőséget. Egyébként ebből az erdőből teljesítik nemcsak a kosszuhetényi, hanem az árpádi, a bogádi, a martonfai, a szenterzsébeti, a szellői, a kátolyi s a nagypáli subditusok is ölfaszolgáltatási kötelezettségüket. – Ezután a Nagy Mező nevű, 140 kapásnyi allodialis szőlőből eredő tiszta jövedelmet vezeti le az összeíró. A számítás módja mint Árpád possessiónál. – Az uradalomnak ebben a faluban nincs malma, saját kezelésében. Ellenben a falu határán keresztülfolyó patakon van a subditusoknak tizenegy vízimalmuk, valamint egy lófogatú malmuk is. Az összeíró ellentétben eddigi szokásával a 12 malom után a subditusok által fizetett censust nem tételesen, hanem egy összegben adja meg. Eszerint a malmokért, az őket üzemben tartó subditusok összesen 133 forintot fizetnek évente. – A mészárszéktartás jogát az uradalom ebben a faluban sem gyakorolja. A faluközösség árendálja, mégpedig évi 40 Ft. árendáért. – Mivel bent, a faluban nincs uradalmi kocsmaépület, az uradalom házanként felváltva méreti ki subditusaival saját borát. Az ebből eredő tiszta jövedelmet is pontosan levezeti az összeíró, és részletesen is. – A fentebb már többször szóba került Szobák diverticulumbeli uradalmi beszállókocsma tiszta jövedelmét vezeti le ezután az összeíró. A számítási módszer mint az előző possessióknál. – Majd a pécsváradi út mellett létesített uradalmi csárda által hozott tiszta jövedelem következik. Számítás ugyanúgy. – A falu határa, mint fentebb már szó volt róla, hegyes-völgyes. Az egyik hegyoldalban van az uradalomnak egy homokkőbányája, melyet nem saját maga művel, hanem árendába adva hasznosít. A bérlője 95 forintot fizet érte az uradalomnak évente. – A falubeli egyetlen boltos a kereskedés jogáért évi 3 Ft. censust fizet az uradalomnak. – Továbbá ebben a faluban vannak vlach új jobbágy családok is. A subditusok név szerinti, tabelláris összeírásában ezek a vlach családok nem szerepelnek. Ezek a vlachok külön szerződést kötöttek az uradalommal. E szerződés értelmében a 15 vlach család egyenként évi 15 Ft. taxát fizet, összesen tehát 225 forintot. Egyéb szolgáltatásuk nincs. – A falu határában, a Hetény és Ujbánya közötti erdőségben van egy üveghuta, melyet Adler József létesített egy, az uradalommal megkötött, 20 évre szóló szerződés alapján, melyből 15 már eltelt s öt esztendő még hátra van. Adler évente 600 Ft. árendát fizet, ennek fejében szabad erdőhasználata van, a tiloserdők kivételével, az uradalom valamennyi környező erdejében. – Továbbá évente természetben ad Adler a huta produktumaiból 250 butellát (darabonként 3 krajcár értékben, 500 tábla ablaküveget, 18, illetve 16 hüvelyk hosszúakat, darabonkénti 7 krajcár értékben), 1000 darab kisebb üvegkarikát (darabonkénti 1 dénár értékben). – Ámde ha a kamara úgy döntene, feltételezve azt, hogy a püspöki sedisvacantia még öt évig eltart, hogy 5 év múlva nem újítja meg a szerződést Adlerral, akkor a bérleti jogviszony megszűntét megelőzően a szokásos becslési eljárás lefolytatása után becsértéken meg kell váltani az Adler által épített valamennyi épületet: magát a hutát, Adler 3 szobából s a szükséges mellékhelyiségekből álló lakóházát, az istállót, a készüvegraktárt, és két kisebb, egyenként kétszobás lakóházat. Igaz, hogy ezek inkább csak ideiglenes, tehát barakkszerű épületek. – A 268 jobbágynak összesen van 222 fiúgyermeke. Telekállományuk 124 egésztelek. – E telekállomány keretében, az intravillanumban van összesen 475 2/8 pozsonyi mérő kapacitású beltelki állományuk; az extravillanumban összesen 5714 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület és 1300 kaszásnyi rét tartozik a telekállományhoz. – A 268 jobbágy kezén van összesen 581 1/2 kapásnyi szőlő. – A jobbágyoknak van lovuk összesen 150 darab, ökrük 280 darab, tehenük 70 darab, méhkasuk 6 darab; pálinkafőző üstjük 21 darab – A 124 egésztelekből szolgáltatásmentes összesen 3 4/8 telek (a bíró, a két másodbíró és a templomatya telekállománya ez), marad tehát a szolgáltatásköteles telekállomány: 120 4/8 telek. – A 22 házas zsellérnek van összesen 13 fiúgyermeke. E zsellérek beltelkeinek nagysága összesen 21 6/8 pozsonyi mérő kapacitású terület. Egyikük kezén van egy 6/8 pozsonyi mérő kapacitású darab szántó. – Összesen van 4 4/8 kaszásnyi rétjük. – A zsellérek kezén levő szőlőterület összesen 39 1/2 kapásnyi. – Egyiküknek van 2 lova, kettejüknek van 2-2, összesen tehát 4 ökre, kettejüknek van 1-1, összesen tehát 2 tehene. – A 4 subinquilinus közül egynek van egy fiúgyermeke, összesen van kezükön 5 kapásnyi szőlő, s az egyiküknek van egy pálinkafőző üstje. – Ezzel zárul a possessio első kiegészítése. – 1. A faluban van 268 jobbágy- és 22 zsellérház, összesen tehát 290 ház; a jobbágyok közül öten mentesek, így az 1 forintos censusból is évente 285 Ft. az uradalom jövedelme. – 2. A culinariaból az uradalomnak itt az alábbiak a jövedelmei: Minden egész sessio után adnak: 1 icce vajat 21 kr. értékben, 2 kappant 18 kr. értékben, 2 csirkét 6 kr. értékben, 12 tojást 3 kr. értékben, borjúváltság címén 3 krajcárt évente. Ez összesen 51 kr. – A szolgáltatásköteles 120 4/8 sessio után összesen 102 Ft. 25 1/2 kr. a culinariaból eredő proventus évente. – 3. Robotkötelezettségük a 120 4/8 sessio után á 104 gyalogrobotnap = 13732 gyalogrobot-nap évente; 10 krajcárjával számolva napját, ez 2288 Ft. 40 kr. Továbbá minthogy az úrbérrendezési remanenciális szántókból 198 holdat, a remanenciális rétekből 38 kaszásnyit a falubeli subditusok használnak, minden hold, illetve minden kaszásnyi rét után 3-3 plusz gyalogrobot-napot teljesítenek; összesen tehát 708 napot, ami 10 krajcárjával számolva 118 Ft. – Az egész sessiónkénti ölfa kitermeléséhez és beszállításához felhasznált robotmunka értéke 40 kr. ölfánként. A szolgáltatásköteles egész sessiók után ez összesen 80 Ft. 20 kr. – A hosszúfuvar értéke sessiónként ugyancsak 40 krajcárjával számolva 80 Ft. 20 kr. – A 22 zsellér egyenként és évente 18 napot köteles robotolni. Ez 396 gyalogrobot-nap; 10 krajcárjával számolva 66 Ft. – A 4 subinquilinus egyenként és évente 12 napot robotol; ez 48 gyalogrobot-nap; 10 krajcárjával számolva ez összesen 6 Ft. – 4. Egész sessiónként 6 font fonalat kell fonniuk; fontját 36 krajcárjával számítva, ez a proventus évente 72 Ft. 30 kr. – 5. Mind a 22 üstben főznek pálinkát, fizetik is mindegyik után a 2 forintos censust, összesen 44 Ft. – 6. Az egyesített kilenced- és tizedjövedelmek ebben a faluban az alábbiak szerint alakulnak: Természetben adják mindkettőt, s a cséplőrész leszámításával, kilenc esztendő tényszámainak átlagában az alábbi pénzértékeket adja e két szolgáltatás: Tisza búzát nem szolgáltatnak, nyilván azért, mert nem is termelnek. Kétszeres kenyérgabonából 153 1/2 mérő, 1 forintjával 153 Ft. 30 kr. Rozsból 265 mérő, 51 krajcárjával 255 Ft. 18 kr. Zabból és alakorból (a két terményt együtt adja meg!) 92 1/2 mérő, egységesen 30 krajcárjával 46 Ft. 15 kr. Kukoricából 408 mérő, 24 krajcárjával 163 Ft. 12 kr. Tatárkából 4 1/2 mérő, 37 1/2 krajcárjával 2 Ft. 48 3/4 kr. Szárazfőzelékféléből 72 icce, 2 krajcárjával iccénként 2 Ft. 24 kr. – Méhekből a kilenced 22 kas, 12 krajcárjával 4 Ft. 24 kr. – A báránykilencedet urbarialis szerződésük szerint megváltják, éspedig: 381 darab után 8 krajcárjával fizetnek összesen 50 Ft. 48 krajcárt. – Fehér borból beszámítva az első feltöltést kilencedben bejön 156 akó; 1 Ft. 30 krajcárjával 234 Ft. Vörös borból kilencedben bejön 713 akó, 1 Ft. 15 krajcárjával 891 Ft. 15 kr. – A kilenced- és tizedjövedelem pénzértéke összesen 1773 Ft. 51 kr. – 7. Az ölfa-szolgáltatásnál mindig csak a kitermelés és beszállítás munkájához szükséges robotnapok értékét számította ki proventusként az összeíró. Mivel Hosszuhetény határában nagyobb földesúri erdőség van, s a környező falvak itt teljesítik ölfa kitermelési és elszállítási kötelezettségüket, ezeknél az erdőknél, mint az alábbiakból látható, a saját kitermelésű fán kívül itt veszi számba a környező falvakbeli subditusok által itt kitermelt ölfa értékét is az összeíró. – A falu határában levő, 2000 holdat is meghaladó erdőségből évente elad az uradalom tüzi- és épületfát, kilenc esztendő tényszámainak átlagában, összesen 158 Ft. 5 1/2 kr. értékben. – A makkoltatásból eredő jövedelem, éves átlagra vetítve (számításba véve azt, hogy a tölgyek 4, a bükkök 6 évenként hoznak makktermést) 290 Ft. – Továbbá ebben az erdőségben vágják az urbarialis ölfát a helybeli, az árpádi, a bogádi, a martonfai, a szenterzsébeti, a szellői, a kátolyi és a nagypáli uradalmi jobbágyok. Ezek a jobbágyok együtt 331 2/8 egész sessiót reprezentálnak, tehát ugyanannyi ölfát is kell termelniük. – A kitermelt fa értéke (miután a jobbágymunka értékét már a robotkötelezettségnél elszámolta az összeíró az eddig már összeírt falvaknál, de elszámolja majd a többinél is), ölenként 1 Ft. 30 krajcárjával számolva 496 Ft. 52 1/2 kr. Így a 2000 holdas erdőből származó uradalmi összjövedelem 944 Ft. 58 kr. – 8. A Nagy Mező nevű szőlőhegyen van az uradalomnak 140 kapásnyi allodialis szőleje. A szőlőhegy a falu határában van. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában e szőlő jövedelmezősége az alábbiak szerint alakult: 140 akó fehér bor, á 2 Ft. = 280 Ft. Vörös borból 174 akó, 1 Ft. 30 krajcárjával (ez viszont eddig többségében 1 Ft. 15 kr. volt) 261 Ft. Összesen 541 Ft. – A ráfordítások: A háromszori kapálás, a metszés, a kötözés, a karóverés, a leszüretelés, a behordás, a trágyázás, a takarás összesen 1383 gyalogrobot-napi munka; ez 12 krajcárjával számolva összesen 270 Ft. 30 kr. Tehát pontosan fele az önköltségi áron számított hozamnak. Így a tiszta haszon is: 270 Ft. 30 kr. – 9. A 8. alatti szőlő lábjában van egy hitvány, mindössze 6 kaszásnyi darab rét. Ezt úgy hasznosítja az uradalom, hogy fele részben az uradalmi mészárszék bérlőjének, másik fele részében pedig az uradalmi fővadásznak adja oda használatra, „jobb megélhetésük” céljából: „…in meliorem subsistentiam ceditur.” Bért azonban külön nem kér egyiküktől sem. – Malmok, mészárszék mint a kivonatban. – A kocsmáltatás is mint a kivonatban, de kiegészítésére fel kell jegyezni az alábbi számadatokat és a tiszta jövedelem számítását. – 10. Bent, a faluban nincs az uradalomnak kocsmája, ezért házanként felváltva, a jobbágyok mérik ki az úr borát. Ilyan módon, kilenc esztendő tényszámainak átlagában, el szokott fogyni a faluban évente 54 1/4 akó fehér bor, 236 1/4 akó vörös bor. Az összeíró ezeknél éppen úgy, mint az előző falu kocsmajövedelménél, nem fajlagosan, hanem sommásan adja meg a bruttó árbevételt, ami jelen esetben 590 Ft. és 4 kr. – Ezeknek a boroknak belső, azaz önköltségi árát („pretium intimum”-át) viszont közbevetőleg fajlagosan is megadja az összeíró: az 54 1/4 akó fehér bor á 1 Ft. 30 kr. = 81 Ft. 22 1/2 kr.; a 236 1/4 akó vörös bor á 1 Ft. 15 kr. = 295 Ft. 18 3/4 kr. – A borokon kívül ugyancsak felváltva, jobbágyházaknál méreti ki az uradalom a pálinkáját is; évente átlag 42 icce fogy el. A pálinka „pretium intimum”-a, tehát belső, önköltségi ára 8 kr. iccénként, összesen tehát 14 Ft. 8 kr. Ám az uradalom a jobbágyoknak a 42 iccét 14 krajcárjával adja el, ami összesen 24 Ft. 44 kr. bruttó árbevételt hoz. A bruttó árbevétel összesen tehát 614 Ft. 48 kr. – A fenti önköltségi bor- és pálinkaárakhoz azonban hozzá kell még tenni a ráfordítások számbavételéhez a csapraverésért és kimérésért összesen kifizetett évi átlagos 28 Ft. 14 krajcárt kitevő összeget is. Így a ráfordítások összesen 419 Ft. 3 1/4 kr. – A ráfordítások összegét levonva a bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként a fenti mód szerinti kocsmáltatásból 195 Ft. 44 3/4 kr. – 11. A Szobák diverticulumbeli kocsma jövedelme viszont így alakul, a szokásos átlagolás alapján, évente: Az itteni kocsmáros a konyha megváltása címén évente fizet 25 forintot. De az úr borát köteles mérni. Kimér évente átlagosan fehér borból 67 akót, vörös borból 121 3/4 akót; e borokból a bruttó árbevétel összesen 475 Ft. 45 kr. De kimér az úr pálinkájából is évente átlag 37 iccét, iccéjét 14 krajcárjával; az ebből eredő bruttó árbevétel tehát 8 Ft. 38 kr. A konyhaváltság + bruttó árbevételek összesen 509 Ft. 23 kr. – Erre a bruttó árbevételre a ráfordítások az alábbiak: A 67 akó fehér bor 1 Ft. 30 krajcárjával számítva 100 Ft. 30 kr. A 121 3/4 akó vörös bor, á 1 Ft. 15 kr. = 152 Ft. 11 1/4 kr. A pálinka iccéje 8 kr.; összesen tehát a 37 icce 4 Ft. 56 kr. – A kimért italok fenti önköltségi árához, ráfordításként hozzá kell adni a kocsmárosnak a csapraverésért és kimérésért kifizetni szokott évi átlagos 19 Ft. 12 1/2 krajcárt. Így a ráfordítások összesen 276 Ft. 49 3/4 kr. Ezt az összeget levonva a fenti bruttó árbevételből, marad haszonként 232 Ft. 33 1/4 kr. – Ám ennek a haszontételnek 10 %-át a kocsmaépület és a hozzá tartozó melléképületek évi rendes karbantartására és tatarozására kell átlagosan számításba venni; ez az összeg tehát 23 Ft. 15 kr. Ezt levonva a fenti haszon haszon összegéből, marad most már évi átlagos tiszta haszonként 209 Ft. 18 1/4 kr. – 12. A pécsváradi országút melletti csárda által hozott évi átlagos jövedelem kiszámítása, ill számadatai az alábbiak (kilenc esztendő tényszámainak átlagában:) 36 1/2 akó fehér bort, 82 3/4 akó vörös bort mérnek itt ki; ezekből a borokból a bruttó árbevétel 262 Ft. 21 1/2 kr. Amint a bor az úr bora, ugyanúgy az itt kimért pálinka is uradalmi, mint a fenti, szobáki kocsmában; pálinkából kimérnek évente 38 iccét, ebből 14 krajcárjával a bruttó árbevétel összesen 8 Ft. 52 kr. – A csárdás konyhamegváltás címén fizet az uradalomnak évente 10 forintot. A bruttó árbevétel + a konyhamegváltás összesen 281 Ft. 13 1/2 kr. – Ezzel szemben állnak az alábbi ráfordítások: A kimért italok önköltsége: 35 1/2 akó fehér bor á 1 Ft. 30 kr. = 53 Ft. 15 kr. 82 3/4 akó vörös bor, á 1 Ft. 15 kr. = 103 Ft. 26 1/4 kr. 38 icce pálinka, á 8 kr. = 5 Ft. 4 kr. A csárdás kap az italok csapraveréséért és kiméréséért évente átalag 18 Ft. 13 1/2 krajcárt. – Ráfordítások összesen 179 Ft. 58 3/4 kr. Ezt az összeget levonva a bruttó árbevételből, marad haszonként 101 Ft. 14 3/4 kr. – Ámde ennek a haszonösszegnek 10 %-át évente átlagosan a rendszeres épületkarbantartásra és állagmegóvó tatarozásra kell fordítani. Ez 10 Ft. 7 kr. Ezt az összeget levonva a fenti haszonösszegből, marad a csárda évi tiszta hasznaként átlagosan 91 Ft. 7 3/4 kr. – A homokkőbányára, a falubeli kereskedő által fizetett regálebérletre, a vlachoktól eredő jövedelemre, az Adler-féle üveghuta jövedelmére vonatkozóan lásd az eredeti kivonatomban foglaltakat.
Szentlászló:
A falu magas, sziklás hegyek között fekszik, Hosszuhetény püspöki uradalmi possessiótól északra, félóra járásnyira. Szentlászló possessiónak nincs elkülönített határa, hanem az közös Hosszuhetényével. – Ebben a faluban a most elhunyt püspök három esztendővel ezelőtt, szilárd építőanyagokból építtetett egy rezidenciát magának. Ez a rezidencia 13 × 7 öl alapterületű, egyemeletes épület, előreugró homlokzata dél felé néz; ezen az oldalon van a bejárata is. Az épület egyébként kelet-nyugati fekvésű. Alsó traktusában hat kisebb szoba, két éléskamra, egy konyha. – A földszintről falépcső visz fel a fölső traktusra, ahol is az előreugró homlokzat egész hosszának megfelelő hosszúságú, dél felé néző terem („sala”) van. E terem két oldalán egy-egy szoba, közbül ámbitus, majd az északi oldalon négy szoba. A szobák mind deszkapadlósak, rajtuk jó ajtók-ablakok, s bennük finomabb kivitelű zöld kályhák („ac viridibus fornacibus, Subtilioris speciei…”); az alsó traktus ablakai vasrácsosak, a felsőket farács, „vulgo Jealoux Gatter” (zsalugáter) védi. – Ennek a kastélyszerű rezidenciának felső traktusából közvetlen átjáró van a rezidencia közvetlen szomszédságában levő templomba. Ez az átjáró-folyosó, illetve ámbitus szintén szilárd építőanyagokból épült, és színes festésű deszkákból szépen felépített oratóriumhoz vezet. Ezt az oratóriumot, valamint az átjárót az elhunyt püspök még életében saját használatára készíttette. – Maga a templom a rezidenciától mindössze két ölnyi távolságra esik. – A templom is szilárd építőanyagokból épült. Van egy főoltára, felette a védőszent: Szent László király igen szépen megfestett képe. A templom szószékre a püspök oratóriumához hasonló módon van kiépítve, illetve kiképezve. – A rezidenciális épülethez tartozó udvart minden oldalról jól megépített kőfal veszi körül. Az udvarról kell bejárni a hegybe vájt, 4 × 2 1/2 öl alapterületű pincébe. – De az udvarban van egy másik, szintén kőből épült épület, mely kettős rendeltetésű, s eredetileg is e két célra épült. Egyik fele ugyanis kocsiszín, északi oldala azonban istálló, négy szarvasmarhára méretezve. Ez idő szerint az istállót állatai számára a helyi lelkész használja. – Az istállórész mellett van egy kis szoba, mely eredetileg is a kocsisok hálóhelyének készült. – De van az udvar másik felében egy másik istállóépület is, mely szintén nem régi építkezésű, s igen szép kivitelben készült. Mert ebben az istállóban tartotta a most elhunyt püspök a lovait; ennek a kitűnő istállónak minden szükséges kelléke megvan, s akkora, hogy 11 lovat nagyon kényelmesen („commodissime”) el lehet benne helyezni. – E mögött az istálló mögött van egy kisebb kert, mely deszkapalánkkal van körülkerítve. Ez a kert ez idő szerint a helyi lelkész illetménykertje, ő is használja. – – Ezután a subditusok tabelláris összeírása következik, az Árpád possessiónál tételesen ismertetett fejrovatok szerint. E név szerinti subditus-összeírás összesített, ugyanakkor elemzett adatai az alábbiak: Ebben a faluban a püspöki uradalomnak telkes jobbágyai nincsenek, itteni subditusai ugyanis mind házas zsellérek. A tabellában 28 ilyen családot vesz név szerint számba az összeíró. Ezek közül a tanító, bár házas zselléri státusú, de földet nem árendál, s házán kívül két tehén a vagyona, szabados a zsellérek között. Szolgáltatásmentes még a bíró, egy uradalmi erdőőr és a templomatya. – A 28 zsellércsaládban összesen 14 fiúgyermek van. – Összesen 43 pozsonyi mérő kapacitású szántóterületük van az extravillanumban. Az intravillanumban semmijük sincs kis zsellérházaikon s a hozzá tartozó kis kertjeiken kívül; de utóbbiak kapacitását, minthogy nem sessionalis tartozékok, az összeíró fel sem jegyezte. Ez a szántóterület úgy oszlik meg, hogy a 28-ból háromnak (közülük egyik a tanító) nincs földje, a többieknek 1-2 pozsonyi mérő kapacitású szántóterületük van. – Az összeírt zsellérek közül háromnak van két-két lova (összesen hat). Továbbá van összesen 19 darab tehenük (tizenegynek közülük nincs tehene, a többiek közül kettőnek 2-2 tehene van, egyikük a tanító, a többinek pedig 1-1.) – Kettejüknek van összesen 3 kas méhe. – Pálinkafőző üstje összesen négy zsellérnek van, egyikük az uradalmi erdőőr. – Ennyi volt kiszedhető a tabellaris összeírás adataiból. Az utána következő szöveges magyarázat is nagyon rövid. Tartalma: A zsellérek kivétel nélkül német nemzetiségű, római katolikus vallású lakosok. Nincs semmiféle beneficiumuk, hanem kétkezi munkájukkal keresik meg a kenyerüket. – A megyei katonaadó-pénztárba évente 30 Ft. 95 dénárt, a megyei házipénztárba pedig 15 Ft. 57 dénárt fizetnek be. – Ezután következik az urbarialis szolgáltatásokból származó jövedelmek tételes kimutatása, ugyanúgy, mint az eddigi településeknél, tehát táblázatosan. Adatai: 1. A faluban 28 zsellérház van, a fentebb már jelzett négy mentes miatt, az egy forintos censusból az uradalom jövedelme évente 24 Ft. – 2. A 24 szolgáltatásköteles zsellér évente egyenként 20-20 nap gyalogrobotot köteles teljesíteni. Ez összesen 480 nap; 10 krajcárjával 72 Ft. E pont számbavétele alkalmával a zsellérek, elöljáróikkal együtt arra kérték az összeírót, hogy tolmácsolja a magasabb kamarai szervekhez azt a kérésüket, hogy hadd válthassák meg a jövőben készpénzzel robotkötelezettségüket. Az összeíró ezt ezúton meg is teszi, egyben feljegyzi: megváltás esetén, gyalogrobotnaponként 12 krajcárjával kalkulálva, ez a proventus évi 96 forintot jelentene a püspöki uradalomnak, illetve a sedisvacantia idejére a kamarának. – 3. A tabelláris összeírásnál már említett négy pálinkafőző üst mindegyikén főznek a subditusok, ezért mindegyikük után meg is fizetik az évi 2-2 forintos censust, ami összesen 8 Ft. – 4. A kilencedet és a tizedet a faluban a kenyérgabona-félékből készpénzen váltják meg a subditusok; kilenc esztendő tényszámainak átlagában ez évi 11 Ft. 19 kr. – Ugyanakkor nem váltják meg, hanem természetben szolgáltatják a kilencedet az alábbi terményekből, az alábbi értékekben: Csöves kukoricából 10 mérő, á 24 kr. = 4 Ft. Lednekből 23 mérő á 16 kr. = 6 Ft. 8 kr. Szárazfőzelékfélékből 11 icce, á 2 kr. = 22 kr. Kenderből 13 font, á 6 kr. = 1 Ft. 18 kr. – A kilenced- és tizedszolgáltatás értéke, a váltsággal együtt 23 Ft. 7 kr. – 5. Az általuk használt, összesen 43 pozsonyi mérő kapacitású szántóterületért földbér címén készpénzben fizetnek évente 26 Ft. 5 krajcárt. – 6. Ebben a faluban az uradalomnak nincs kocsmája, hanem felváltva, házanként, maguk a zsellérek kötelesek kimérni az úr borát. Ilyen módon kimérve, kilenc esztendő átlagában, évente elfogy a faluban 22 akó fehér bor, valamint 97 3/4 akó vörös bor. E bormennyiségekből összesen bejön bruttó árbevételként 261 Ft. 11 kr. – A ráfordítások: A 22 akó fehér bor önköltségi ára 1 Ft. 30 krajcárjával összesen 33 Ft. A 97 3/4 akó vörös boré, 1 Ft. 15 krajcárjával, összesen 123 Ft. 7 1/2 kr. A csapraverésért, illetve kimérésért jár annak, aki soros a kimérésben átlag évente 11 Ft. 50 kr. – A ráfordítások összesen 167 Ft. 57 1/2 kr. Tiszta haszonként mutatkozik tehát (bruttó árbevétel, mínusz ráfordítások) átlagosan évente 93 Ft. 13 1/2 kr. – 7. Az uradalomnak ebben a faluban malma nincs; ellenben van itt Moor Jánosnak egy vízimalma, melyért évente fizet árenda címén az uradalomnak 6 forintot. – A fent leírt rezidenciális kastélyon kívül ebben a faluban az uradalomnak allodialis vagy egyéb földesúri épülete nincs. – Az uradalom összjövedelme e zsellérfaluból évente átlag 277 Ft. 21 6/8 kr.
Ujbánya:
Ez a falu is zsellérfaluja az uradalomnak. Saját, elkülönített határa éppen úgy nincs, mint Szentlászló possessiónak, minthogy itt sincsenek jobbágysessiók; illetve ennek a falunak határa is a legközelebbi, határszomszédos jobbágyfalu, Hosszuhetény határába van bekebelezve. – Ujbánya falu lakosai is házas zsellérek, ők is bérlik szántóterületeiket az uradalomtól, sőt még egy kevés rétet is. – A falu nagy hegyek között fekszik, nehezen megközelíthető helyen, Hosszuheténytől északra, kb. másfél óra járásnyira. – Bent, a faluban van egy uradalmi lakóépület, mely egykor a hutamester lakása volt („prius habitatio Huttae Magistri”). Az épület azonban ez idő szerint már nem ezt a célt szolgálja, mert némi átalakítással beszállókocsma lett belőle. Egyébként 12 × 4 öl alapterületű épület, a falu déli oldalán. 3 szoba és 1 konyha van benne; a szobák közül kettőben piros kályha van; a szobaablakok kicsinyek; a harmadik szoba romos, s düledezik benne egy sütőkemence. A lakóépület alá van pincézve, 3 × 1 1/2 öl alapterületű pincével, mely boltíves. A szobák téglapadozatúak. Az egész épületet sürgősen és alaposan renoválni kellene; még megérné a költségráfordítást. – E mellett a volt uradalmi lakóépület, most kocsmaépület mellett egy 30 × 17 öl területű kert van, mely sövénykerítéssel kerített; de a házhoz sem istálló, sem kocsiszín nem épült, jóllehet ez idő szerinti célja ezt a két gazdasági épületet feltétlenül megkövetelné. – Következik a subditus-zsellérek tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál leírt fejrovatokkal. E név szerinti összeírás összesített adatai, egyben elemzésük az alábbi: Az összeíró ebben a faluban név szerint 48 házas zsellért és 5 más házánál lakó zsellért (subinquilinust) vesz számba. A házas zsellérek között viszonylag igen sok iparos van. Nevezetesen 3 varga, 3 kőmüves, 1 üveges, 1 szabó, 2 bognár, 1 ács, 2 takács. – Továbbá a 48 házas zsellérnek van összesen 30 fiúgyermeke. 2 fiúgyermeknél több egy családban nincs, ahol van, ott, a zsellérek többségénél csak 1 fiúgyermek van. – Szántóterületük elég szépen van zsellérstátusukhoz képest, mert a 48 házas zsellér kezén van összesen 252 1/4 pozsonyi mérő kapacitású szántóföld. – A fenti szántóterület nagy szóródással a két értékhatáron belül 1-14 mérő kapacitású az egyes zselléreknél. Csak egyetlen zsellér van, aki nem bérel az uradalomtól szántóterületet. – Külön megjegyzendő, hogy szántóföldet valamennyi iparos is bérel az uradalomtól. Sőt pl. az ácsnak 7 pozsonyi mérő kapacitású a szántója, amit árendában bír. – Szőlője csak három zsellérnek nincs. A többiek közül egynek 1 kapásnyi, a többségnek egységesen 2-2 kapásnyi a szőlője. A szőlőállomány a falu határabeli szőlőhegyen összesen 87 kapásnyi. – A házas zsellérek vagyona még összesen 31 darab tehén. Akinek van, annak 1 darab van, 17-nek nincs tehene. – Az 5 subinquilinus család tabelláris összeírása csak a neveket tartalmazza, egyebet semmit, miután ezeknek nincs semmijük. – Eddig a tabelláris összeírásból kigyűjtött, elemzett adatsor. Az utána következő szöveges magyarázat, mely az eddigi jobbágyfalvaknál igen terjedelmes volt, nagyon rövid. Tartalma: A lakosok mind római katolikus vallású, német nemzetiségű subditusok. Jóllehet elég szép mennyiségben bérelnek szántóterületet az uradalomtól, zsellér létükre, ám ezek a földek nagyon hitványak, nagyon terméketlenek, mert mind a hegyoldalakban vannak. – Az itteni subditusok a megyei katonaadó-pénztárba évente 57 Ft. 21 dénárt, a megyei házipénztárba 28 Ft. 60 dénárt fizetnek be. – Eddig a szöveges magyarázat tartalma. Az urbarialis és allodialis jövedelmek táblázatos kimutatásából az alábbi adatsor gyűjthető ki: 1. A faluban 48 zsellérház van, de nem mindegyikük után fizetik meg az 1 forintos évi censust, mert a bíró és egy zsellérstátusban levő uradalmi vadász mentesek a szolgáltatások alól. Így az ebből a censusból eredő földesúri jövedelem évente 46 Ft. – 2. A szolgáltatásköteles 46 zsellér mindegyike évi 18 nap gyalogrobotot köteles teljesíteni; ez összesen 828 nap, á 10 kr. = 134 Ft. 40 kr. – Az öt subinquilinus mindegyike évi 12 gyalogrobot-napot köteles teljesíteni, ez összesen 60 nap; á 10 kr. = 10 Ft. – Így az uradalom összjövedelme e falubeli subditusainak a robotkötelezettsége teljesítéséből évente 144 Ft. 40 kr. – 3. A kilencedet és a tizedet kenyérgabonából megváltják. E váltságból kilenc esztendő átlagában évente 37 Ft. 58 kr. jövedelemhez jut, sommásan. Az összeíró nem részletezi. – A kilencedet azonban természetben adják meg az alábbi terményekből, az alábbi értékekben: Csöves kukoricából 15 mérő á 24 kr. = 6 Ft. Lednekből 56 mérő, á 16 kr. = 14 Ft. 56 kr. Szárazfőzelékfélékből 3/4 mérő, á 2 Ft. 40 kr. = 2 Ft. – A kilenced- és a tizedjövedelem értéke összesen a váltsággal együtt 60 Ft. 54 kr. – 4. A házas zsellérek által bérelt szántóterületek mennyisége változó, ezért a földek utáni árenda-jövedelem sem állandó. Az összeíró kilenc esztendő tényszámaiból átlagolással megállapította, hogy évente átlagosan 141 Ft. 10 krajcárral kell számításba venni ezt a jövedelemfajtát. – 5. Az uradalom ebben a faluban, eltérően az előző zsellérfalutól, Szentlászlótól, nem házanként felváltva méreti ki az úr borát, hanem a kocsmáltatás helyett a kocsmatartás jogát Stör Ferencnek adja ki árendába, aki ez idő szerint, az uradalommal kötött megállapodásának megfelelően, évente 60 forintot fizet kocsmaárenda címén. – 6. A falu határában az uradalom saját malmot nem tart. Ellenben van itt Kerner Jánosnak egy saját vízimalma, bővebb adatokat nem közöl róla az összeíró. Árenda címén évente 12 forintot fizet érte. – Az összeíró a faluból összesen 516 Ft. 4 kr értékű földesúri jövedelmet mutat ki. Ebből az összegből azonban, miután ő maga a belső javítást elvégezte ugyan, de javítása konzekvenciáit nem vitte végig, levonandó a revizor által kiigazított fentebbi robotérték különbözet miatt 51 Ft. és 20 kr., 60 krajcáros forintokban számolva.
Eddig tart Ujbánya összeírása, soron következik Mártonfa possessio, amely azonban már ismét jobbágyfalu.
A pécsi püspökség javai.
(Baranya m.): Quinqueecclesiensis Civitas (Pécs) – Árpád – Bogád – Hosszu-Hetény – Szent László – Uj-Bánya – Mártonfa – Szent Eörzsébeth – Szello – Kátoly – Moháts oppidum – Lancsuk (Lánycsók) – Himesháza – Lakk (Lak) – Geresd – Márok – Kölköd – Nádasd – Ó Bánya – Száráz – Kárász – Magyar Egregy – Németh Egregy – Vékény – Szász – Császta
(Tolna m.): Györe – Máza – Váralya

Tartalomgazda