Eredeti. Magyar nyelvű. A megyei hatóság záradéka, valamint a hosszabbítási záradék latinul. 4 oldal.

Contractus urbarialis. Megkötötték: egyrészről a kisgyőri faluközösség képviselői, másrészről a diósgyőri koronauradalom kamarai prefektusa: Szöllősy Ferenc. Kelt Miskolc oppidumban, a fenti napon.
A falu előljárói mindenekelőtt kijelentik: többszörös kérelmükre a királynő, mint a diósgyőri koronauradalom földesura, mely koronauradalomhoz Kisgyőr possessio is tartozik, hozzájárult ahhoz, hogy szolgáltatásaikat általában és túlnyomórészt pénzben válthassák meg. Ennek megfelelően: az e célból (tudniillik a királynői engedélynek megfelelő úrbéri szerződés megkötésére) a helyszínre érkezett koronauradalmi, egyben kamarai prefektussal, a faluközösség nevében és megbízásából, az alábbi 7 pontos úrbéri szerződést kötötték meg: 1. A falubeli telekállomány 40 2/8 teleknek felel meg, egésztelkekre átszámítva. Az e telekállománynak megfelelő, s az úrbéri törvényben megszabott igás- és gyalogrobotot továbbra is természetben követeli meg az uradalom. Ideértve a zsellérek 6-6 gyalogrobot-napját, továbbá az egész jobbágyközösségre kirótt 8 szekérnyi hosszúfuvart is. A lakosok ezt a kötelezettséget vállalják. – 2. A censusköteles jobbágygazdák száma 145; megadják az évi 1-1 Ft. censust. – 3. Ebben a pontban értékelik fel a felek az eddig restanciában levő igás- és gyalogrobotot, napokban kiszámítva, s megegyeznek e restancia pénzbeli megváltásában, pontosan meghatározva a váltságösszeget (644 forintban). – 3. A terménydézsma váltsága mindössze 161 Ft. évente, s ezt így indokolják a lakosok: „Minthogy igen kevés vetést tehetünk, és az földnek mivoltya az kövérítést Urbarium szerent megh kivánnya…” – 4. Minthogy a királynő, mint földesúr hozzájárult ahhoz: „hogy eddighis, mind tehetősebbek, mind szegényebbek által birtt kender földeket ház hely béli obtingentiánkon kivül egy aránt minyájunk között (a proportione tamen assumptarum Sessionum, ac respective Inquliniary status)…” feloszthassák; ezért viszonzásul a faluközösség vállalja azt, hogy a koronauradalom helybeli szőleit díjtalanul leszüreteli, a többi szőlőmunkát pedig a vármegyei limitatio szerinti mindenkori napszámbérért elvégzi. – 5. Minthogy a koronauradalom megengedte azt, hogy nemcsak tüzi- és épületfaizásra legyen joguk a környező koronauradalmi erdőkben, „de a’ mellett abroncs, karó, donga és más, szölleinkhez és Pinczéinkhez meg kivántató fele áron mind (= mint) az vidékieknek engettetvén…” (Értsd: az extraneusokhoz képest fele áron kapják a felsorolt faféléket.) Ezért az urbarialis kötelezettségük szerinti 14 öl fa felvágásán, valamint 40 2/8 öl fa befuvarozásán kívül, mely szolgáltatásokért természetesen külön térítést nem kapnak, vállalják azt, hogy ölenkénti 30 krajcáros térítésért még további 80 öl fát felvágnak, s a felvágott mennyiséget Miskolcra vagy Diósgyőrbe szállítják. – 6. Mint eddig, úgy ezután is megadják bortermésükből a nyolcadot, s azt beszállítják a koronauradalom miskolci vagy diósgyőri pincéibe. A szőleik aljában levő kaszálókért és gyümölcsösökért megfizetik az évi 6 krajcáros taxát. E szolgáltatásaikkal azonban a victualia-t is letudják. – 7. A fentiek alapján és összesítéseképpen, évente 950 forintot fizetnek be negyedévi részletekben a koronauradalom kasszájába. – A vármegyei hatóság fenti úrbéri szerződést azzal záradékolja, hogy kombinálva a nem készpénzben, hanem természetben fizetendő, illetve szolgáltatandó tételeket is (így pl. a robotot), s ezeknél az átszámítás elvégzése, s az átszámított összegnek a 950 forinthoz való hozzáadása nyomán megállapítható, hogy a fenti úrbéri szerződés enyhébb, mint ha az urbárium szerint kellene a subditusoknak szolgáltatásaikat teljesíteniük.
Az úrbéri szerződést végül egy hosszabbítási záradék zárja; a felek képviselői 1781. december 31-én 1782. december 31-ig meghosszabbítják a fenti szerződést.
Kis Győr koronauradalmi possessio. (Borsod m.)