Conscriptio: 5 oldal, latin nyelvű, hitelesítés nélküli másolat.
Demonstratio 2 oldal latin nyelvű, dátum és hitelesítés nélküli, a Conscriptióval egykorú másolat. összesen: 6 + 1 = 7 oldal Homoky Gáll József szolgabíró helyettes és Lütej Ferenc esküdt aláírásával.
A Demonstratio Jaboczky Norbert János kamarai vice-director aláírásával.

Conscriptio és Aestimatio
Begenyál-Pásztély:
az összeírás táblázatos részének rovatai: lakosok neve – teleknagyság – fiúgyermekek – zsellérek – lovak – ökrök – tehenek – tinók és üszőborjúk – juhok – sertések – méhek – egy részük folytatólagosan: „In Comitatu Zempléniensi.” – Bejegyzések: „sessio parochialis” „profugus”, azonban már elkezdte bevetni földjét és készül visszatérni. – A rovatok végén összesítés. – Observatoriones: a fent összeírt lakott telkeken kívül a helységben lévő pusztatelkek összesen megadva, majd következik egyenkénti részletes leírásuk: a telek neve, alsó- és felső szomszédai ugyancsak névvel felsorolva. Továbbiakban az összeíró megjegyzi, hogy e pusztatelkek többségét, bár a földesurak öt részre osztották, „in toto tamen unam sessionem constituens.” – Bizonyos „plaga” is van itt, „ubi sessiones extitisse”, jelenleg gyümölcsfák vannak rajta, s e területét részben a földesurak, részben pedig maguk számára kaszálják a helybeli lakosok. – Egyébként a birtokmegosztás alkalmával ezt a területet is öt részre osztották, mint a fent leírt puszták, mint a fent leírt pusztatelkeket, s egy-egy rész a többi lakott telekkel egyenlő, a Nagy-Berezna felé eső kis irtványföldek nélkül. – Megjegyzendő azonban, hogy ezeknek az így kialakított pusztatelkeknek jelenleg semmiféle tartozékai sincsenek, mivel a már említett birtokmegosztásnál a Csathó-örökösök ezeket, mivel össze-vissza feküdtek, „tantum populosissessionibus applicuerint.” – Van itt még egy terület, „Locus Soltiszka” nevű, a telkek rendjén kívül, de szorosan ezek mellett, fekvése ennek is az előzőekhez hasonlóan megadva, melyet kis patak vesz körül. A területnek jelenleg csak kis részét kaszálják, nagyobb részébe káposztát, kendert és babot vetnek a jobbágyok. A terület két sessioval egyenlő nagyságú, „caeterum num pro talibus habendus sit, ignoratur.” – A helység határát két mezőre osztották, földjeibe zabot, rozst és tavaszi búzát szoktak vetni. – Ezeket a szántóföldeket az említett birtokmegosztás előtt a jobbágyok össze-vissza, osztás nélkül használták, s azokon a földeken kívül, melyek a földesúri allodiatura számára voltak fenntartva, egyeseknek több (ezek bizonyára a fent részletezett pusztatelki tartozékföldeket használták), másoknak pedig kevesebb föld jutott. Amikor azonban a birtokmegosztás megkezdődött, a birtokosok megcsinálták a jobbágyföldek felosztását is, éspedig valamennyi telket, mind a lakott telkeket, mind a pusztákat egy tömegbe összeolvasztva, mindenek előtt fenntartották az öt birtokosra jutó nyomást, a maradékot pedig a telkek rendjében egyenlően osztották el. Az így kiosztott telkek után robotolni tartoznak; ezek száma összesen 25, valamint egy parochialis sessio. – Az összeíró megjegyzi, hogy Csathó Ignác hirtelen bekövetkezett halála miatt, az általa tervezett nagyobb szabású építkezésekhez elfoglalt sessiókból az egyik tartozéka feleslegessé vált, s mivel még most sincs rajta jobbágy, valamelyik pusztatelekhez csatolható. – Amikor a már hivatkozott birtokmegosztás megtörtént, két sessión együtt lakó négy jobbágyból két sessión együtt lakó négy jobbágyból egyiknek, mivel már mindegyikük nős volt, annyi szántóföldet osztottak, mint négy, külön gazdaságot alkotó jobbágynak, következésképpen ezekből a földekből a többi lakott telek megosztásához hasonlóan az elvonással két pusztatelket lehet kialakítani. – Az összeíró megadja a jobbágyonként egy-egy nyomásra jutó szántóföld kapacitását köbölben, vallomás szerint általában ötszörös hozammal számolva. Egy köböl árát (zabra vonatkozóan) ugyancsak feltünteti az összeíró. – Az elző években a jelenlegi birtokosok tavasszal rozst is szoktak vettetni, jelenleg azonban inkább zabot. – A Berezna és Kis-Pasztély felé eső nyomásban számos rét van, míg Rosztoka felé kevesebb. A rétek kaszálása és használata nem egyformán megengedett a jobbágyok számára, s nincsenek tartozékként sem felosztva részükre. A kaszálást úgy oldják meg, hogy „communibus viribus singularum quinque portionum defalcatur” az egészet, majd a lekaszált szénát elosztják; a földesurak számára fenntartott réteket megegyezés szerint a jobbágyok kaszálják le. – Ha ezeket a réteket mind a lakott, mind a pusztatelkek rendjébe, mind a tartozékokat, beosztanák, minden sessionál legalább négy szekér szénaterméssel lehetne számolni, illetve, azon a részen, ahol kevesebb a rét, hárommal. Az egy szekér széna eladási ára megadva. – A helység lakói valamennyien örökös jobbágyok, kivéve négy, Lengyelországból ideköltözött advenát (névvel) „se sponte subdentes”, akik közül az egyik az eddigi zsellérségből mostanában „jobbagyionalem obligationem assumens accederet”. – Censust és árendát az itt lakók nem adnak, educillum dominale nincs a faluban. – Akiknek nincs igásállatuk gyalogrobottal, igásállattal rendelkezők pedig igásrobottal tartoznak szolgálni, aikor a földesurak kívánják, meghatározatlan időre, hetek, napok megjelölése nélkül, ahogy ez másutt szokásos (tudniillik a megjelölés). Mint mondják, azelőtt sem volt kijelölve; ha tehát valaki közülük nyári munkára nem akar menni, megválthatja. A gyalogrobot és igásrobot egyébként megállapított értéke, „iuxta eorundem relationem”. – Földesúri juhnyájakat nem szoktak teleltetni, ennek megváltása fejében viszont a fentiekben részletezett pusztatelket rétjeit szokták kaszálni. Juhaik-, kecskéik és sertéseik után az ungvári fiskális dominiumban szokásos módon, minden évben szoktak dézsmálni. – Fentieken kívül minden lakott telek után tyúkot (2), új zsákot, mogyoróból és gombából egy köböl tizenhatod részét, valamint tojást, meg nem határozott mennyiségben tartoznak, mint munerát adni a földesuraknak. – Bár a megfelelő rovatokban az összeíró a fiúgyermekeket megadva, a fivéreket (nős) rovat híján, nem tudta feltüntetni, így alábbiakban sorolja fel őket, névvel, nős vagy nőtlen voltuk feltüntetésével, utóbbiaknál az évek számát is megadja. – Felsorolja az összeíró ugyancsak névvel az egy telken lakó, különböző szülőktől való édes- és mostohagyermekeket, valamint az egyes jobbágyok nős fiait, egyéb adatok nélkül. – Alábbiakban következik a helység szomszédainak felsorolása. A falut minden felől hegyek veszik körül, tölgyerdeje azonban nincs, csak bükkerdők, a birtokosaik, akiknek a megyében több tölgyerdőben van makkoltatási joguk, sertéseiket nem itt szokták legeltetni, amikor a makk másutt megterem. Egyébként is eléggé kevés bükkfa; az összeíró megadja az itt makkoltatható sertések számát. – Van itt még egy egykerekű malom, melyet azelőtt egyes jobbágyok használták, a Csathó-örökösök birtokmegosztása után azonban ezt földesúrinak nyilvánították. A malom évi hozama köbölben.
Megerősítés, dátum, aláírások jelzése, p. h.
„Demonstratio” címmel Aestimatio.
Túloldalon megállapított feltételezett érték részletezése alábbiakban következik. A conscriptio szerint jelenleg itt találtatott lakott sessiok összesen és egy parochialis sessio. További sessiok kialakítása lehetséges az itt lévő pusztatelkekből,valamint a fölös szántóföldekből és rétekből, hasonló nagyságban. Ezeket is számbavéve, a helységben lévő összes sessiok száma. – Az egy sessio után való, két mezőre osztott szántóföldek kapacitása köbölben, illetve pozsonyi mérőben megadva. – Ha ezeket a szántóföldeket „in allodiaturam converterentur”, az ugaron hagyott fél leszámításával – a vetőmag után várható hozam (zab) – ugyancsak köbölben – köblönként és összesen is megadott értékbecsléssel. – Minden egyes sessio után egy nyomásra van rét (szénatermés szekérben megadva) is. A rétek kapacitása összesen, ennek is felét véve, a várható hozam értéke fentiek szerint megadva. – Oldalt feltüntetve a forintérték, a mellette lévő rovatban pedig annak tőkésített értéke. – Haszon összesen, ennek 5-, illetve 6 %-kal számított tőkésített értéke. – Erdők becsértéke – Malom becsértéke – a lakosok fundusainak értéke, mint praedium, egyetlen, tágas kaszálóként lehetne használni… – az itt lakó jobbágyok egyénenkénti értékét figyelembevéve, lehetséges lenne ezeket más uradalmi falvakba, az ott lévő pusztatelkekre áttelepíteni, értékük összesen. – Fentiek összesítése. – Az összesített érték 5 %, illetve 6 %-kal számított tőkeértéke, mint fent – Az allódium költségeire levonandó összeg feltüntetve. – A levonás után marad tehát Begenyál-Pásztély helység értékére, ha praediumként használnák: Ft. 10 500 illetve 12 500
aláírás
Néhai figei Csathó Imre örökösei kezén lévő birtok, a helység összehívott és hitet tett lakosainak jelenlétében összeírva.
(Ung m.): Begenyál – Pásztély