Eredeti, 10 oldal, latin nyelvű.

Inventarrium – Gundelfinger János, Granath János és Erhardt János Márton, a Szepesi Kamara commissariusai által, a kamara utasítására készített leltár, Schober János kassai polgár és kereskedő ingóságairól. Kelt Kassán, a fenti napon.
Kassa:
A kereskedő feleségével lakik a házban, de a ház egy részét 290 Ft.-ban elzálogosította saját feleségének. – A leltározók a ház felső szintjén kezdik el munkájukat. Az itteni nagyszobában: egy kőasztal ( „Mensa lapidea”, feltehetően márványlapú asztal), ez azonban csak megőrzésre van a kereskedőnél, mert az egyik Magér-árva tulajdona; továbbá: közönséges székek, fából; egy 12 képből nyilván kivarrott, gobelin-szerű képek ezek, összenőtt függöny; egy közönséges lengyel függöny, mely a falra van felerősítve; óntálak; régi óntányérok; egy ónból való kerektál; két kis- és egy nagy ónkanna; ágyak, párnákkal; két nagy zöld láda, melyekben azonban a Magér-árvák ingóságai vannak. – Ugyanott egy lengyel pincetok, benne 11 üvegpalack. – Egy nyereg, tartozékaival. – Egy falra függesztett tükör. – E szobához egy hálófülke tartozik; benne egy kötelezvény, 60 Ft.-ról; egy erősen kopott süveg, nyestprémmel bélelt. – Egy doboz, mely a Magér-árváé. – Egy ékszerdobozban a kereskedő feleségének kelmékből készített nőiruha-díszei. – Ugyanitt, de az asztal fiókjában egy ezüst sótartó, ezüst gombok, ptiykések; aranyozott ezüst gombok; egy kis dobozkában különböző ezüst használati tárgyakból származó törtezüst-darabok. – Egy tolltartó téka és egy szablya hüvelyéből egy darab utóbbi unciákban. – Egy hártyába borítva égetett ezüstlap unciákban. – Egy ezüstveretű öv, ezüstkanalak. Utóbbiakat a kereskedő zálogban bírja, de a felesége nem tudta megmondani a leltározóknak, hogy kiktől. Eszerint a kereskedő nem volt jelen a leltározásnál. – Egy gyöngyökből készített, főkötőre való női párta. Ezt a kereskedő zálogban bírja Roth Gáspár feleségétől. – Két faládikóban különböző régi pénzérmék és régi magyar dénárosok. Két aranypénz-darab, négyfelé törve és külön is 6 db arany. – Egy dobozban ékkövek és törtarany-darabkák. – Egy nagyobb ládában angol posztóból készült férfi mente, rókamállal bélelve. Egy damaszt női palást, báránybőrrel bélelt. További ruhafélék díszes női ruhák, gazdag arany- és ezüst-díszítéssel. – Ugyanígy ezüstveretű övek, főkötők. – Továbbá aranyozott ezüstserlegek, drága- és féldrága-kövekkel kirakva. – Ezüstbuzogány; aranygyűrűk, drágakövekkel. Óntányérok, óntálak. – Az alsó szinten, egy kis boltíves szobában vaseszközökkel teli két láda, mivel ezek is a Magér-árva tulajdonában vannak, az eszközöket az inventarium nem részletezi. – Só kőben; a napi használatra szükséges liszt mennyiségét nem adják meg. – Egy rézüst. Nagy rézfazék. Kisebb fazekak, melyek alkalmasak arra, hogy bennük törkölyt lehessen lepárolni. – A leltározók a lakóházból átmennek a kereskedőnek a városháza földszinti boltsorában levő boltjába, ahol pontosan lemérik az összes ott talált kelméket végekben, rőfökben, s azoknak pontos jegyzékét megadják. Nagyon gazdag, s nemcsak a ruhakelméket, de az ágynemű- és takaróanyagokat, asztali fehérneműhöz való textíliát, fonalféléket, a gomb- és rövidárut is számba vevő leltár ez, több oldalon keresztül. A kereskedő azonban a kor szokása szerint jóllehet, s ez a leltározásból is kitűnik fő kereskedési ága a textilnemű volt, egyebet is árult. – Főbb tételek az ezekre is kiterjedő, pontos és igás változatos inventariumból: Postai levélpapír rizsmában; finomabb minőségű levélpapír albumban; itatóspapír (= „charta bibula” mértékegységét, mennyiségét nem adja meg; nyestprémek, nyári kesztyűk, puskazávárok; díszes és egyszerűbb dobozok, dohányos szelencék („Pixides Tabacariae”); mégpedig olcsóbb és drágább kivitelben egyaránt; habán kancsók tányérok, tálak, szattyánbőrök, saruk, bocskorok, különböző fűszerek igen nagy választékban, timsó, kén, cukor, gríz, régi pisztolyok, puskák, olivaolaj fontban. Széles pofájú, szőlőműveléshez való kapák: „28 ligones lati, pro vineis excolendis apti.” – A kereskedő itt, a városháza alatti boltjában őrizte és ezért a leltározók is itt leltározzák a kereskedőnek a piacozáshoz, vásározáshoz szükséges kellékeit sátrát, szekerekre való nagy ládáit stb. – Végül a leltározók visszatérnek a kereskedő lakóházához, s annak pincéjében a hordószámra ott tárolt hegyaljai és kassai borokat leltározzák, s az udvaron is számba vesznek 3 tehenet és két tulkot.
Schober János kassai kereskedő ingóságai.
(Abaúj m.): Kassa civitas lib. reg.