HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 153. - No. 009.

Dátum 1561
Jelleg

Egykorú kamarai fogalmazvány. 34 oldal latin eredeti.

Szöveg

Conscriptio – A Szigetvár várához tartozó, illetve oda szolgáltató településekről készült, de le nem zárt, be nem fejezett kamarai összeírás, urbarialis adatokkal. Keltezés és záradék nélkül. Írásmódja szerint félreismerhetetlenül a 16. század második felében keletkezett. Az 1560-as évszám több helyütt is fel van jegyezve, későbbi kezektől származóan az iratra. Ez azonban téves megállapítás. Ugyanis első ízben a fol. 3/v-n, a Kürtösről szóló bejegyzésben, de egyebütt is a továbbiakban többször olvasható: „Anno vero presenti 61.” Az irat, illetve kamarai fogalmazvány tehát kétségkívül az 1561. évből való.
Hoboly:
Az összeírók itt is, egyebütt is, ahol csak elő tudták keríteni, illetve, ahol csak volt bíró, a falu bíráját hallgatják ki eskü alatt a falu státusára vonatkozóan, aki itt ezt mondta: „… fassus est istam villam a tempore obsidionis arcis Zyghet fuisse desertam, que reaedificata per colonos est Anno 1560. Nequo quicquam aliqud ad arcem Zyghet solnerunt, nisi lardum vnum. Continentur in ea Coloni sessionati 7, Inquilini 5, deserta sessio 1.” – Censusuk: Szt. Györgykor 50 den., Szt. Mihálykor ugyanannyi minden egész sessio után. Azok a jobbágyok, akik a deserta sessiók tartozók szántóföldjeit művelik, kötelesek minden hold ilyen szántó után egy kereszt kenyérgabonát szolgáltatni évente. – Ősszel minden jobbágy ad egy hízott sertést. Karácsony táján minden sessio után megadják az egy köblösnyi zabot. – Igen érdekes adat a tizedről: „Decimas olim non soluebant; erat enim consuetudo, ut tantum de qualibet cruce decimali frugi ad claustrum de Told soluebant denaros 6.” – Továbbá: minden jobbágy köteles évente háromszor megszántani 1-1 hold földet, s azt be is vetni a földesúr adta vetőmaggal.
Vajszló:
Az összeírás készítője vagy készítői ezt a települést az oldalt jegyzett tartozékaival együtt, az összeírás szempontjából egy egységenként, mint szolgáltató egység, kezeli. A főcímbe a „Wayzlo” nevet jegyzi fel, majd az oldalt feljegyzett pertinenciákat sorolja fel, megjegyezve az utolsó település, Haraszti neve alatt, hogy az egész birtokkomplexum, mármint a vajszlói, „alias monialium Veteris Budensium” volt. – A felsorolt településeken, Vajszlóval együtt, összesen 22 telkes jobbágycsalád és ugyancsak 22 zsellércsalád él. Annyi bizonyos, hogy deserta sessiók is vannak a kiterjedt birtokon, de az adatokat szolgáltató vajszlói bíró nem tudott felvilágosítást adni a conscriptoroknak afelől, hogy tulajdonképpen mennyi is, vagy mennyire tehető a deserta sessiók száma az egész birtokegységben. – Censusuk: mint a hobolyiaké. Ők is a várhoz fizetik. – Egyéb szolgáltatásaiknál azonban különbségek vannak. Így a Vajszló és tartozékaibeli subditusok évente összesen 8 oldal szalonnát voltak kötelesek beadni a várba. A szolgáltatások tényszámait is rögzítik a conscriptorok az elmúlt teljes három naptári évre, az 1558–1559–1560. évekre vonatkozóan. – A gabonatizedet megadják. Általában búzát, rozsot és zabot termelnek. – Itt is, de a települések túlnyomó többségénél is adatot közölnek a conscriptorok arra vonatkozóan, hogy dikálták-e a falut, s ha igen, kinek a kezéhez fizették a dika-adót a subditusok. Ha megvan, akkor mindig ez az adat az utolsó valamennyi településnél.
Sziágy:
A falu „olim Capituli de Tytel” volt, ez idő szerint azonban Szigetvárhoz szolgáltat. – Telkes jobbágyok. Deserta jobbágysessiók. Zselléreket ebben a faluban nem vesznek számba a conscriptorok. – Jóllehet censusuk itt is a sessiónkénti 1 Ft. lenne, ámde: „…per Marcum Horwat compulsi, singulis annis de qualibet sessione soluerunt florenos 2.” Horváth Márk, a neves várkapitány excessusai, jobbágynyúzásai ebben a conscriptióban gyakran előkerülnek. – Tizedszolgáltatásuk: mint a vajszlóiaké. De ők az 1559. esztendőben pénzben váltották meg, egyébként természetben szokták adni. – Megadják a bordézsmát is. – További adat az 1560. évi tizedekről: „Decimas Anni 1560. dicunt soluisse simul cum alys duabus possessionibus Kewrtes et Nyczo…” Az alábbi mondat a fenti után bizonyítja, hogy az összeírás nemcsakhogy 1561-ben, de nyilván már a termés betakarítása után keletkezhetett: „Anni praesentis decimas mondum administraverunt.”
Kürtös:
A falu: „olim similiter Capituli de Tytel” volt; ez idő szerint a várhoz szolgáltatnak a subditusok. – Telkes jobbágyok. Egy deserta sessio. Zsellérekről itt sem szól az összeírás. – Az itteni bíró is azt vallja, hogy censusuk a szokásos sessiónkénti 1 Ft. volt azelőtt, de mióta Sziget várához szolgálnak: „Tamen Marcus Horwat Exegit super eos singulo Anno de singula Sessione Florenos 2.” – Egyéb szolgáltatásaik mint az előző falvakéi; megadják a bordézsmát is. Viszont itt nem esik említés sem az oldalszalonnáról, sem a hízott sertésről.
Viszló és Diós:
Az összeíró ezt a két falut egy szolgáltató egységként kezeli, s írja össze. Jelezve, hogy a két falu „proprio ad Arcem pertinentes” voltak mindig. – A két helységben ez idő szerint összesen két egész- és egy negyedtelkes jobbágy, valamint hét deserta sessio és két zsellércsalád tartozik a várhoz, illetve szolgáltat oda. – Jóllehet csak ilyen kevés a szolgáltatók száma, az összeírók mégis részletesen ismertetik a szolgáltatásokat, miután azok eltüntek az előző települések subditusainak szolgáltatásaitól: Censusként minden egész sessio után fizetnek évente 1 Ft. 45 den.-t. – Karácsonykor megadják egész sessiónként az 1 köblös zabot. – Természetben adnak évente összesen 12 db kenyeret, 3 kappant, 3 tyúkot. Húsvétkor minden egész sessio után 10 tojást. – Külön pénzbeli szolgáltatásuk a várbeli őrszolgálat megváltása: „Pecunias vigilatorias singulis arris Fl 1 den 40”. – Van a két falu határában levő szőlőhegyeken három darab szőlő, ezeket a subditusok használják, de fizetnek utánuk évente és darabonként 8-8 köblös bort. További négy darab szőlő után pedig évente összesen 42 köblös bort adnak. Ámde: „Anno 1561. presenti, de eisdem vineis soluerunt ad Arcem vini cubulos 184. – A fenti szőlők utáni bordézsmával kapcsolatban ismét a szokásostól eltérő gyakorlatot vezetett be Horváth Márk itt is, mégpedig: vini et frumenti Marcus Horwat pro se collexit. Sub nomine Arende; que decime olim ab (recte: ad) Abbaciam Sancti Martini Sacri Montis Pannonio pertinuerunt, a quo Abbate arendate esse dicuntur anno 1558.” – A fentiek szerint megadják a terménytizedet is; terményeik mint az előző falvaké.
Belyci Szentmárton:
A falu: „Ad Arcem Zyghet pertinens.” – Telkes jobbágyok. – Szolgáltatásaik általában mint a viszló- és diós-iakéi, de ők: „Quiolibet anno dant porcos 2” – Továbbá: „Item extraordinarie soluerunt Anno 1558 boues Mactabiles; in alys eciam annis duobus, 1559 et 1560 boues duos et estate presentis anni vitulum 1.” – Szőleik minden darabja után ők is megadják a 8-8 köblös bort évente, de itt vannak extraneus szőlősgazdák is. Ezek az extraneusok a bordézsmán felül minden szőlő után adnak évente egy kappant, egy köblös bort és 4 kenyeret. – A bordézsmával, de a terménytizeddel is itt Horwat Márk ugyanazt tette, ugyanazon a jogcímen, mint amit Viszlón és Dióson tett.
Ágh:
A falu „olim Heremitarum de Told, post captas Quinqueecclesians mox ad Zyghet occupata.” – Telkes jobbágyok. – Censusuk eltérően az eddigi falvakéitól évente 50 den. sessiónként. – Egyéb szolgáltatásaik mint Viszló és Diós possessióknál, de itt szőlőkről nem tesznek említést a conscriptorok. – A tizedeket itt is a maga számára szedette Horwat Márk: „Decimas istius possessionis quoque Marcus Horwat ad suam racionem collegit.”
Pécsvárad:
A falu: „olim Abbatis de eadem, Nunc vero ad arcem Zygeth pertinens.” – Telkes jobbágyok. – Zsellérek. – A census helyett: „Soluunt per annum pactatiue Florenos 50.” – A gabonatizedet általában természetben adják, de van esztendő, amikor készpénzzel váltják meg. Itt a margón egykorú, de idegen kéz írásával: „Decimas pro Imperatore, in pecunyas.” – Szolgáltatják a bordézsmát is. A tényszámokat is feljegyzi a conscriptor itt is, visszamenőleg 3 évre. Ezek között van egyfontos mértékegység adat is: „pro decimis vinorum dederunt vasa vini 3, continentia cubulos 131, per pintas 8.” – A két malomról: „Ibidem sunt duo Molendina, de quibus coacti sunt dare duobus annis Fl. 4.”
Hosszuhetény:
Ez a falu egykor szintén a pécsváradi apáté volt, ez idő szerint azonban ez is a Zygeth-i várhoz szolgál. – Telkes jobbágyok. – Zsellérek. – „Pro censu et laboribus siue servitya soluunt per annum de quolibet sessione Florenos 2.” – Adják a gabona- és bordézsmát. – Itt a margón egykorú, de idegen kéztől: „Decimas ad Imperatorem, in pecunys.”
Ormánd:
Ez a falu is egykor a pécsváradi apáté volt, most szintén Szigetvárhoz szolgál. – Telkes jobbágyok. – Egyebekben mint Hosszuhetény. – Marginális jegyzet a dézsmáról szóló rész mellett: „Decimas pro Imperatore, in pecunys.” A szövegben ugyanis az van, hogy a dézsmát természetben szolgáltatják.
Vassas:
Mindenben mint az előző két falu; beleértve a falu egykori és mostani hovatartozandóságát, valamint a dézsmára vonatkozó széljegyzetet is.
Hird:
Mindenben mint Vassas és az előző két falu.
Nagypál, Lovászhetény, Várasd, Várkony, Babarcz:
Ezek a falvak egykor szintén a pécsváradi apátéi voltak; ez idő szerint a Zygeth-i várhoz szolgálnak. – Egyebekben beleértve Babarcz kivételével a széljegyzetet is, mert Baracznál olyan nincs, Vassas, Hird possessiók.
Patacs:
A falu „olim Monialium Quinqueecclesiensium” volt. – Lakott jobbágysessiók” deserták, inquilinusok. – Censusuk évente minden egész sessio után 50 den volt. – Adják a gabona- és bordézsmát. Széljegyzet a dézsmáról szóló szövegrész mellett: „Decime pro Imperatore.”
Szigecske és Czun:
A két falut az összeíró egy szolgáltató egységként kezeli. A két falu „olim Francisci Petne” volt. Az összeíró először birtoklástörténeti adatokat közöl a Petne és a Móré családokra vonatkozóan. Leírja, hogyan került végül is Petne Ferenc birtokába a két falu, majd ennek halála után így alakult a két falu birtoklásának ügye: „Postea vero Franciscus Tahy, dum Arcis Zyghet erat praefectus, ad arcem Zyghet occupavit, et ab ex tempore semper ad arcem Zyghet sunt possessae.” – Telkes jobbágyok. – Külön megadja azt, hogy hányan vannak az egyik, és hányan a másik faluban; a jobbágyok azonban a két faluban egyformán szolgáltatnak: „Nullum censum annualem ad arcem soluerunt, nisi quod singulo die veneris ad arcem Zyghet prefecto pisces ad vnam patinam bono modo sufficientes dare tenentur.” – Ugyanaz a kéz, amely eleddig is feljegyezte a széljegyzeteket, ideírta a fenti latin szöveg margójára: „Census piscium.”
Szentmiklós:
Nagyon jellemző bejegyzések a birtoklás változásaira vonatkozóan: A falu „alias Capituli Quinqueecclesiensis.” (E latin szöveg alá jegyezve azonos kézzel:) „Nunc ad arcem Zyghet possessa.” Ez alá jegyezve, ugyanúgy: „Jam Episcopo remissa.” De mégsem a püspöké, mert más, de egykorú kéz ezt írta a margóra: „Ista villa Nunc ad Capitulum Quinqueecclesiense pertinet.” Telkes jobbágyok. Zsellérek. Egy deserta sessio. Megadják a gabona- és bordézsmát. – A dézsmaadatok mellett, a margón: „Decime pro Imperatore.”
Martonfalva:
A falu: „olim Abbatis de Pechwaradgia” volt. – Lakott jobbágysessiók. – A bíró vallomása szerint a falu minden évben 12 Ft. taxát fizet, mert így egyezett meg a földesurával: „Dicit singulo anno soluere pactatim Fl 12” – Megadják a termény- és bordézsmát. – A bal margón ennél a szövegrésznél ismét marginális feljegyzés: „Decimas pro Imperatore, in pecunys.” – Karácsony táján minden sessio után adnak egy kappant és egy kenyeret.
Peroked:
Lakott jobbágysessiók. – Zsellérek. – Ugyanannyit, ugyanúgy fizetnek taxánként, mint a martonfalvaiak. – Egyéb szolgáltatásaik, sőt: a martonfalvai glossza is, szó szerint azonosak amazéval.
Almamindszent, Kotosd, Csertő:
A Sziget-i várhoz tartozó e három falut az összeíró egy szolgáltató egységként kezeli. – Lakott jobbágysessiók. – Censusuk és karácsonyi dáciáik mint a martonfalvaiaké. De ők Húsvétkor is adnak sessióként 8 tojást. – Továbbá minden esztendőben a három falu együtt ad egy hízott ökröt és egy hízott disznót a várba. – Továbbá a várban teljesítendő őrszolgálat megváltása címén fizetnek évente 4 Ft. „pecunias vigilatorias.” – Szőlőik hegyvámkötelesek. De adnak szőleik után évente 5 kappant és 15 kenyeret is. – A tizedeket Horwat Márkó a maga számára szedeti, holott azok: „Pertinent ad Sanctum Martinum Sacri Montis Pannoniae.”
Bátaszék és Nyék:
A két település „olim Capituli Budensis” volt. Az összeíró a kettő egy szolgáltató egységként kezeli. – Igen érdekes és ritka adat a subditusok nemzetiségi megoszlásáról: „Gallus Nagy et Leonardus Koppany de Bathaszek fassi sunt sub Juramento, contineri ibidem Cristianorum (ezek nyilván a magyarok) sessiones 16, Rascianorum autem et Thurcarum sessiones 13.” – Census helyett, amint ezt a várbeli provizor céduláival igazolták, a legutóbbi 3 év alatt összesen 319 Ft. taxát fizettek be a szigeti vár provizorának. – A gabona- és terménytizedet az utóbbi 3 évben készpénzen váltották meg. Az erről szóló szövegrész mellett ismét glossza: „Decimas pro Imperatore, in pecunys.” – Érdekes adat Horwat Márk különjövedelméről, bordézsmájuk előlegezése kapcsán: „Decimas vini pro anno 1560. Marcus Horwat pro eis solint, in specie cubulos 106. Qui coloni tandem Marco Horwat pro quolibet cubulo soluerunt denarios 48." Egy köblös bor 1 Ft. körüli áron kelt akkor.
Tolna:
A település „olim praepositi Albensis” volt. – Az összeírót felkeresték a tolnai polgárok megbízottai s azok közölték vele az általa kért adatokat. Ezek a megbízottak azt vallották a censussal kapcsolatban, hogy: „…quolibet anno ad arcem Zyghet soluisse pro eorum censu ordinario Florenos 500.” – Továbbá évente beadtak a várba 20 sertést. Igaz, hogy akadt olyan esztendő is, amikor ezt a szolgáltatást készpénzen váltották meg, s ilyenkor évi 50 forintot fizettek a sertések helyett. Nemkülönben évente be kellett adniuk két vázát a várba. – Akkor, amikor Szigetvárhoz csatolták őket: „dederunt Marco Horwat vnum ciphum deauratum, aestimatum fl. 50.” Horwat Márkótól ennek ellenére sokat kellett szenvedniük, mert pl. 1558 nyarán, Szt. János napja táján kereken 100 aranyat csikart ki tőlük kötelezettségeiken felül, saját számára. De más módon is szerzett a tolnaiaktól pénzt: „Ittem propter duos pedites, interceptos per Thurcas, ibidem im Tolna, morantes, Idem Marcus Horwat contra Eosdem Tolnenses indignatus fuisset; volentes Eum complacare, attulerunt ei duos ciphos deauratos, argenteos, valentes Fl 90.” De aztán még lovakat is kellett venniük, kocsistól, szerszámostól; drága szőnyegeket, díszes, ezüsttel kivert, drágakövekkel kirakott zablát és övet; sőt a fenti két gyalogos miatt még 200 arany készpénzt sem átallott megvenni a városon. S minél többet kapott tőlük, annál többet követelt.
Monoszló:
„Cum pertinencys” de ezeket szokásától eltérően itt nem sorolja fel a conscriptor. A pertinenciákra vonatkozó utalását lásd e falura vonatkozó bejegyzése végén. – A falu „capituli Quinqueecclesiensis”. Ezt megerősíti egy glossza e szövegrész melletti bal margón: „Nunc possidetur ad Capitulum Quinqueecclesiense”, jóllehet három éven át a szigeti várhoz szolgált népe. – Lakott jobbágysessiók. – Zsellérek. – Censusuk, illetve taxájuk: „Anno 1558. pactati sunt ad arcem per Marcum Horwat Florenis 100”, és természetbeni szolgáltatásként 35 darab nagyobb sertésben, s 35 oldal szalonnában egyeztek. De ez az egyezkedés változó volt, mert pl. az 1560. évben 100 forintot, 35 hízott disznót és 20000 zsindelyt kellett adniuk. – Végül a pertinenciákról ezt jegyzi fel a conscriptor: „Pertinencias Monozlo circa festum Sancti Georgy ab arce ad racionem Capituli reoccupauerunt, neque ultra ad Arcem possidentur.”
Vilyo:
„Cum pertinencys, videlicet Tolmowcz, Zanocz, Kypanocz, Lwchyan et Brod.” Ezek együtt: „olim Laurency Duris (értsd: Ujlaki Lőrinc) et tandem Ladislai More, nunc ad Zyghet”. – Telkes jobbágyok – zsellérek – A conscriptor róluk csak néhány úrbéri adatot jegyez fel. Ezek szerint az 1559. évben kötött egyezségük alapján befizettek taxa-, illetve censusként évi 80 forintot a szigetvári provizornak. E készpénz mellé adtak még 15 db sertést is. A tized helyett pedig 1200 szál deszkát szolgáltattak be. – Ez az egyezség azonban csak 1559-re maradt érvényben, mert 1560-ban már új egyezséget kötöttek, s annak értelmében 55 Ft. készpénzben és 15 hízott sertésben egyeztek meg, s azt is szolgáltatták.
Megyer:
A falu „alias Monialum Quinqueecclesiensium.” – Telkes jobbágyok; zsellérek, deserta jobbágysessiók. – Censust 3 porta után fizetnek, adóportánként 50 den.-t. – A gabona- és bordézsmát természetben adják. – E résznél ismét glossza: „Decimas pro Imperatore.”
Ujfalu:
A falu „olim capituli Budensis Sancti Sigismundi” volt. – Lakott jobbágysessiók. – A census és a kisebb szolgáltatások megváltására egész sessiónként 2 forintot fizetnek évente, külön egyezség alapján. – Megadják a gabona- és bordézsmát. Itt glossza: „Decimas pro Imperatore, in pecunys.”
Mórágy:
A falu „eiusdem Capituli Budensis” volt. – Lakott jobbágysessiók; zsellérek; deserta jobbágysessiók. – Külön egyezségük szerint: „pro censu et seruitys soluerunt… quolibet anno Florenos 62.” – Egyebekben még a glosszát is beleértve, mint Ujfalu.
Kövesd:
A falu „Abbacie Sexardiensis” volt. – Lakott és deserta jobbágysessiók; zsellérek. – „Pro censu et servitys pactatius soluerunt per annum Fl. 38.” – Mind a termény-, mind a bordézsmát meg szokták váltani készpénzben. – Glossza a bal margón, ennél a szövegrésznél: „Decimas ad Imperatorem, in pecunys.”
Lankfő:
A falu „Capituli Budensis” volt. – Lakott és deserta jobbágysessiók; zsellérek. – „Pro censu et laboribus quolibet anno soluunt pactatiue Fl 10.” – A dézsma még a glosszát is beleértve, mint Kövesdnél.
Nádasd:
A falu „Abhacie Pechwaradiensis” volt. – Lakott és deserta jobbágysessiók; zsellérek. – „Pro censu et laboribus soluerunt per annum de qualibet sessione Fl 2.” – A dézsma a glosszát is beleértve, mint Kövesdnél.
Szebény:
A falu egykor szintén a pécsváradi apátságé volt. – Egyébként mindenben mint Kövesd possessio.
Feked:
A falu egykor „Capituli Budensis” volt. – Egyébként mindenben mint Nádasd, illetve Kövesd.
Fejéregyház:
A falu egykor a pécsváradi apátságé volt. – Egyebekben mint Kövesd, de itt természetben szokták megadni a gabona- és a bordézsmát.
Hidas:
A falu egykor a szekszárdi apáté volt. – Egyebekben mint Kövesd, illetve Nádasd.
Nyirszó:
A falu egykor a titeli káptalané volt. – Egyebekben mint Kövesd.
Kesztölcz:
Ez a falu is a titeli káptalané volt. – Egyebekben mint Kövesd.
Moha:
Ez a falu a budai káptalané volt. – Mint Kövesd, de itt van egy négykövű malom is a faluközösség használatában. Évente 3 Ft. különtaxát fizetnek érte.
Ebes:
A falu részben a váci, részben a budai káptalané volt. – Mint Kövesd, de itt a vármunkára vonatkozó adat is van: „Insuper pro laboribus structurae arcis ire ad labores cogerentur, et tamen nichilominus coacti sunt, soluerunt Fl 18.”
Csatár:
A falu egykor a szekszárdi apáté volt. – A falu pusztásodására, majd újramegszállítására vonatkozó fontos adat miatt az egész rövid bejegyzést idézem. „Martinus Kys Judex fassus est sub Juramento Eam possessionem desertam fuisse et anno 1559 tantum renouatam, et coloni descenderunt in Eam; continentur ibidem Colonorum sessiones 3. Anno 1560 ad Arcem zyghet soluerunt Fl 6. Pecunias Messoriales soluerunt den. 24. Anno 1561 circa Festum Georgy Fl 3.”
Bekefalva:
A falu „olim Gregory Bekefalway pet Majestatem Suam Stephano Zewld collata et Jam ipsi Zewld resignata.” – Egyébként mint Kövesd, de a bekefalvaiak a dézsmát természetben szolgáltatják.
Szok-(ol?):
A falu nevének „Zok” formája, világosan így olvasható, két lehetőséget ad: vagy Szokol (ez a valószínűbb), vagy Lánycsók, amikor is fel kell tételezni, hogy „Czok” formából maradt le szokatlanul a kezdő „C”. – A falu: „Nobilium” tehát nemesi compossessorok tulajdonában van. Horwat Márk ezt a falut, mely néhány nemesi családé és a pécsi káptalannak is van része benne, erőszakkal vette birtokba. – A nemesi compossessorok név szerint, jobbágysessióik szám szerint vannak felsorolva. A conscriptor azonban csak a Horwat Márknak jutott szolgáltatásokat veszi számba, a compossessoroknak járót nem. Horvat Márk 1 Ft. censust és természetbeni dézsmát követelt.
Börzöncze:
Ez a falu ugyan Kerecheny Lászlóé, de Horwat Márk egy időn át szintén a maga részére foglalta el; később azután visszaadta. Mialatt Márknak szolgáltak az itteni subditusok, évente 100 forintot fizettek készpénzben neki, illetve a Zygeth-i vár provizorátusának. A subditusok számát azonban nem adja ott meg. – Továbbá adtak „porcos majales 45, Scandulas ad arcem 500, capisteriola (kis falapát, merőlapát, vagy fakanál) similiter ad arcem 300.” – Az összeíró feljegyzi azt is, hogy előfordult olyan eset, hogy a török miatt nem tudtak vármunkára menni a szigeti várhoz Horwat Márk szólítására; hiába voltak vétlenek, Márk ezért 40 Ft. bírságot vett meg rajtuk.
Malonta:
A falu „olim Abbacie Sexardiensis” volt. – Egyébként mint Kövesd, de itt a subditusok a tizedet mindenből természetben adják.
Bátta:
A falu egykor szintén a szekszárdi apáté volt. – Mindenben mint Kövesd, de ők szintén természetben adják a tizedeket.
Várasd:
Ezúttal a fehérvári káptalan birtokrészét veszi számba a conscriptor, bár a falut egyszer már feljegyezte, mint a pécsváradi apát birtokát. – Mint Kövesd, és épp úgy, mint azok, ezek is készpénzben szokták megváltani mind a termény, mind a bordézsmát.
Szentmihály:
Az összeíró feljegyzi: ez a település, mint caput bonorum, tulajdonképpen Szlavóniában van, de magyarországi pertinencái Sziget várához szolgálnak. E pertinenciákat azonban tételesen, helységenként nem sorolja fel. Azt azonban feljegyzi, hogy a tartozékokból évente bejön 100 Ft. készpénz, 50 sertés, egy vágómarha és hét oldal szalonna.
Rahócza:
Ennek a szlavóniai helységnek is csak magyarországi pertinenciái adóznak Sziget várához. Ellentétben az előzővel, ezeknek legalább számát megadja: „possessiones 20” név szerint ezeket sem sorolja fel. – A 20 faluból összesen 69 telkes jobbágy szolgáltat a várhoz. Összesen évi 150 forintot fizetnek census helyett, megegyezés szerint a várnak, s adnak 50 oldal szalonnát. Egyéb szolgáltatást nem jegyez fel a conscriptor.
Apár:
Ez már ismét magyarországi, Tolna megyei település. A falu possessorai Isak Mihály és Raskay Balázs voltak. – Egyébként mint Kövesd; a dézsmát is ugyanúgy készpénzben váltják meg, mint azok.
Szapud:
A falu egykor Ewz Jánosé volt. – Egyébként mint Kövesd, a tizedeket ők is készpénzben váltják meg.
Ötvös:
A falu „olim capituli Budensis” volt. – Mint Kövesd ez is, a tizedet is készpénzben váltják meg.
Várallya:
Ez a település eredetileg is „ad arcem Zygeth pertinens” volt. – Egyébként mint Kövesd, de itt volt olyan esztendő, hogy természetben szolgáltatták a dézsmát.
A forrás szövege itt záradék nélkül megszakad. Általános megjegyzésként meg kell említeni, hogy a censusra és dézsmára, valamint az esetleges egyéb szolgáltatásokra, ahol erre adata volt a conscriptornak, következetesen az 1559–60. évek tényszámait is feltüntette. A folyó, 1561. esztendőre csak itt-ott utal, amint erre fentebb példák is olvashatók a kivonatban. Bár tételesen sehol sem mondja ki a szöveg, csaknem teljes biztonsággal következtethető: ez a három esztendő volt az, amelyben Horwat Márk, tekintet nélkül arra, hogy a zilált viszonyok közt levő településeknek ki volt a békeidőkbeli ura, hol szép szerével, hol erőszakkal Sziget várához szolgáltatta a felsorolt települések népét.
Szigeth vára tartozékai.
(Baranya, Zala, Tolna, Somogy m.): Hoboly – Wayzlo dominium – Dobraycza – Samod – Papraad – Bessencz – Wayzlo – Cherteleke – Harazthy – Zyagy – Kewrtes – Vyzlo et Dyos – Belczy Zentmarton – Aghy – Pechwaradgia – Hozzwheten – Ormand – Wassas – Hyrd – Nagypall – Lowazheten – Warasd (= Várasd) – Warkony – Babarcz – Patach – Zyghechke et Czwn – Zentmyklos – Martonfalwa – Pereked – Alma myntzent – Kotosd – Chiertew – Baatazok – Nisek – Tolna – Monozlo – Villio – Tolmowcz – Zanocz – Kwpanocz – Lwchyan et – Brod – Meger – Wyfalw – Moragy – Kewesd – Lankffe – Nadasd – Zebyn (= Szebény) – Feked – Feyereghaaz – Hydas – Nyrzo – Keztewlcz – Moha – Ebes – Chiathar – Zok (= Szokol) – Bewrzewcz – M alonta – Batt – Zenthmyal – Rahocza – Apar – Zapud – Vrtwos – Warallya

Tartalomgazda