7 oldal magyar eredeti.

Készítette: Szegedy Zsigmond és Nagy Pál.
Urbarium – Az erdélyi fejedelmi Botskóhoz tartozó javak számbavétele, provizorváltozás alkalmából.
Botskó:
Jobbágyok névvel, fiak. – Állataik: ökrök, lovak, tehenek, juhok, disznók, méhek. – Bíró, zsellérek feltüntetve. – Szökevények névvel, Erdélybe távoztak, némelyeket tudni is hol laknak, egy meghalt közülök. – Lakott telkek, ezeken kívül régi szokás szerint a krajnik, bíró és pap is bírnak egyet-egyet. Néha több telket művelnek meg, néha kevesebbet, a lakosság nem mind örökös jobbágy, sokan Lengyelországból valók, amikor akarnak szabadságukban áll visszamenni. – Három puszta telek is, házhelyeiket jövevény zsellérek bírják, földjeit földesúr számára vetik zabbal, az egész uradalomban nem adóznak puszta telkek után. – Rédei úr idejében egészen az asszony haláláig minden harmadik héten szolgáltak, igával vagy gyalog, szükség szerint. A szolgálatot mindig telkenként, és nem marhák szerint teljesítették. – Gabonából sohasem dézsmáltak. – Méhekből tizedet adnak, azon alul megváltják; disznókból ha pázsiton vagy makkon hízlalják, szintén; idegenek, ha itt makkoltatnak, ahogy megalkudhatnak. – Juhokból húszon felül egy berbécset adnak, azon alól bárányt, tizen alul megváltják, ezenkívül esetenként egy-egy sajtot is adnak. – Idegenek, ha a földesúr havasán legeltetnek, ugyanígy dézsmálnak. – Az Ország adóján kívül földesúrnak Szt. György és Mihály adót fizetnek, összege. – Hat főzet serrel tartoznak, a tiszt a falunak zabot ad, akár kifőzik, akár nem, fizetnek érte. – Telkenként 2 nyesttel és 24 hallal tartoznak, zsindellyel, zabbal és 1 tyúkkal. – Sószállítópénzt telkenként fizetnek – Mindezeken felül, ha nagy szükség van rá, rendkívüli éléssel is tartoznak. – Ha valami szövésre való anyagot kiadnak nekik, tartoznak megszőni. – Allodiális szántók és rétek nincsenek, ennek ellenére, ha a puszta telkek földjeiből ki nem telik, 60 köböl zab alá való földet tartoznak deputálni. – Bükkös és tölgyes erdők, utóbbi tilalmas, mert kicsi, épületfára tartják. – A falu határán havas, rajta esztrenák, mindegyik után 1-1 sajttal és 1 berbéccsel tartoznak a juhos gazdák. – Kisebb pereket, akár egymás közöttiek, akár idegenekkel folytatott, a falu bírája és esküdtjei előtt kezdik, onnan fellebbezhetni az officiális elé, az „becsületes embereket” vevén maga mellé; ha szükséges, principálisának, vagy földesúr jelentést tesz. Büntetések 2/3-a földesúré, egy a tiszté. – Malom a falu határán, az inventarium írja le.
Lonka:
Telkek, ezekből a bíró és szabados felett a krajnik negyedet bír. – Malom.
Ruszutska:
Jobbágyok csak nyestet és sószállítópénzt adnak.
Botskórahó:
Botskónál leírt censuson kívül közösen fát is szállítanak, azonkívül telkenként foglyot adnak (tyúkot nem).
Kabalapoljana:
Szolgálatba csak gyalogszerrel tartoznak, sarlóval, kaszával, fejszével, főleg takaráskor.
Borkut:
Kaszáló, erdőből irtották a lakosok, ők is bírják.
Körösmező:
Vám is van, évenként bérbe szokták adni, ha árenda nélkül marad, földesúr részére vámolnak.
Karátsfalva:
Katonai szolgálatot teljesítenek földesúr rendelkezése szerint, botskóiakkal együtt. – A földesúr zabjából saját földjeikbe tartoznak vetni 8 köblöt, termésből 16 köbölből sert főznek, vagy fizetnek helyette. – A bírák jelentése szerint gyakran még a bevetett zabot sem adja meg a föld, havas alatt lévén a falu, azonkívül földje is sovány; a pénzt pedig szegénységük miatt nem tudják megfizetni. – Censusba előbbiek mellett 1 szekér szénát is adnak telkenként, vagy fizetnek helyette. – Bükkerdő a Mára vize folyásában, több faluval közös, makkoltatásból és legeltetésből befolyó jövedelem közös falvakkal. – Szolgálatba, mivel kevesen vannak, 1 kaszást és egy aratót tartoznak állítani. – Az egész jószágban a tavaszi dézsmát fejedelem engedélyével 85 berbécsben adják meg, azonkívül gyapjút adnak a rónaszéki sóaknára.
Apaffi Mihály fejedelem birtokai.
(Máramaros m.): Botsko – Lonka – Ruszutska – Kabola Pojana – Kaszo Pojana – Borkut – Körösmező – Karátsfalva – Nagy Patak