HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 110. - No. 003.

Dátum 1660. április 14.
Szöveg

Urbarium (sive nova connumeratio)
Vásáros-Namény:
A táblázatos rész rovatai: jobbágynevek, fiúgyermekek, lovak, ökrök, tinók, tehenek, juhok, sertések, méhkasok, rovatok összesen (az összeírásnak ez a része latin nyelvű, továbbiakban magyarul írták). – Pusztatelkek, névvel, egyenként az alábbi adatokkal:

1. puszta házzal, mellyek „vérek”(testvérek) vannak, „a nagyobbikat meg kel házassitani.” A telek után való „mezei örökségeket” a földesúr (gróf uram) jobbágya bírja, az árvák eltartása fejében.

2. Ezen a telken egy hitvány ház van, a benne lakó ember valaha őnagyságáék darabontja volt, a telkéhez tartozó „mezei örökségeket” Lónyay Gábor bírja, nem tudni, milyen jogon. „Vére” vagyon hozzá, akik Báthorban élnek.

3. Ezen a pusztán épület nincs, földjeit ennek is Lónyay Gábor éli, örökös sincs hozzá. A még hozzá tartozó kenderföldet egy jobbágy (névvel) évek óta bírja. Ugyanott Lónyay Gábor kovácsa is, irgalomból.

4. Pusztatelek, épület nélkül, földek nem tartoznak hozzá, régtől fogva lakatlan, puszta.

5. Lakatlan, épület sincs hozzá, a 4. számú pusztatelekhez hasonlóan ennek is egy darabját az egyik jobbágy (névvel) „rekesztette be”, a kenderföldjét itt is a földesúr számára bírják, de jelenleg az udvarbíró engedélyével az egyik jobbágy éli. Egyéb „mezei örökség” nincs hozzá.

6. Épület nincs rajta. Földjeit az 5. sz. telekhez hasonlóan több jobbágy között osztották meg, „mezei örökségén” a földesúr és a gróf osztoznak. Kaszáló is tartozik hozzá.

7. Épület nélküli puszta. Két jobbágy bírja most, az egyik építtetne rajta, s akkor külön szolgálhatna, mivel a másik „azon kívül is jobbágy lévén, fizetésért szolgál”. „Mezei örökségét” is ezek bírják. Mondják, hogy egyikük a sógorával annyi örökséget bír, hogy „heten sem bírnak annyit közzüllök”.

8. Puszta, épület nincs rajta. Mezei örökség sem tartozik hozzá, a volt tulajdonos fiáról csak annyit tudnak, hogy az Alföldön van.

Az összeíró megjegyzi, hogy a felsoroltakon kívül is van még sok pusztatelek, de számukat biztosan nem lehet tudni. – Fugitivi: a desertákon felsoroltakon kívül többről nem tudnak. Ezek összesen. – Szántóföldek: „három fordulóra” van a határ, elégséges szántóföld tartozik mindegyikhez, a számát még nem tudják. A vetések száma:
55 db. föld
búzával bevetve
6 3/2 köböl
3 db. föld
rozzsal bevetve
15 köböl
2 hold föld
tavaszi búzával és lencsével
1 quarta

Az összeíró megjegyzi, hogy maga is bejárta őket, meglehetőseknek találta a földeket és a vetéseket némelyiknél jónak. – Kaszálók: összesen, bő szénatermés idején az évi szénatermés szekérben. – Malom a Tiszán, egy kőre, a birtokosok között megosztva. A jövedelemmegoszlás mennyiségmegjelölés nélkül, a birtokosok nevével. A malom mellé másikat is akarnak még építeni, a fát már össze is hordták. Ez is fenti birtokosok között oszlik meg. – Vám, „hidas nagy hajó vám”, pénzjövedelemmel, sószállításkor sójövedelmet is hoz. Kemény János és Lónyay Gábor között megosztva. – Erdő, névvel, néha makk is terem benne. Ez is fenti birtokosok között oszlik meg. – Halászóhely, közös, bőséges. – Szőlőhegye nincs. – Oenopolium: közös, Szent Mihály napjától karácsonyig a jobbágyoké a kocsmálás, az év másik felében pedig a három uraságé. – Decima, census, munera: sem gabonájuk, sem sertéseik után nem tartoznak dézsmával. Sem pénzadót, sem munerát sem szolgáltatnak. – Porta: Az egész falu 1/4 portát tesz ki. – Cigányok: a vajda, névvel, „mezei örökséget, házát jót bir”, az előző vajda fia, akit a jelenlegi vajda tart. – Servitia: szántás idején a hét egyik felében a földesúrnak, másik felében maguknak dolgoznak. Egyébként a jószág mennyisége szerint naponkénti szolgálattal tartoznak.
Vitka:
Először a pusztatelkek egyenkénti felsorolása, mint Vásárosnaménynál: az épületek feltüntetése, a birtokosok név szerinti felsorolása, a földek, ill. a „mezei örökség” feltüntetése. – Táblázat, l. Vásárosnamény.
Nagy-Varsány:
Pusztatelkek, mint fent. – táblázat, l. Vásárosnamény – Az egyik pusztatelken az egyik nemes részben berekesztette „füzelő helynek”. Sok szántóföld tartozik hozzá, ebből az udvarbíró csak kilenced fejében ad. Egyik bevetve zabbal és lencsével. – Makktermő erdeje van, más birtokosokkal közösen, de olyanok is élik, akik nem „pátronussok oda”, így a földesúr részére nem sok haszon marad belőle. – Halászóhelye jó, szintén közös. – Kocsmáltatás l. Vásárosnamény – Munera: minden jobbágy adjon Karácsonyra egy-egy tyúkot és tíz-tíz tojást. – Porta:
Apáti, Nagyvarsány és Arannyas portaszám összesen megadva. – Servitia: l. Vásárosnamény.
Kis-Varsány:
l. Vásárosnamény a pusztatelkekre. – Más birtokosokkal közös makkos erdő. – Közös halászóvíz. – Közös, az előzőekkel azonos kocsmálás.
Arannyas:
Pusztatelkek, mint fent. – Szántóföldek: „majorkodó szántóföldek bőven vannak”, amikor a földesúr nem használja, kilenced fejében adják ki használatra. – Kaszáló rétek, darabszámban, „sok jó széna terem rajtok”. – Közös liget és jó halászóvíz. – Vám. Révvám, más birtokosokkal közös, pénz- és sójövedelemmel.
Kopocs-Apáthi:
Táblázat, egy jobbágyról. – pusztatelkek, l. Vásárosnamény – Makktermő erdő és jó halászóvíz is tartozik a falu határához, mindegyik közös birtok. – Munera l. Nagyvarsány.
Gyüre:
Itt két pusztatelket írnak össze, gróf Csáky Istvánnal közösek, egyik Szatmár, másik Szabolcs megyéhez tartozik. – Makktermő kis erdő, jó halászóhely.
Ilk:
Táblázat, két jobbággyal. – Közös makktermő erdő és halászóhely tartozik határához, más birtokosokkal közös. – Munera l. Nagyvarsány. – Porta mennyiséget nem tudják, egyébre vonatkozólag l. Vásárosnamény.
Gemzse:
Pusztatelkek, l. Vásárosnamény. – Makktermő erdő, közös.
Kerecsény:
Egy jobbágyot írnak össze, fiaival és disznaival. – makktermő közös erdő – Munera l. Nagyvarsány.
Adony:
Egy jobbágy, tehene, disznaja van – Kállóban szolgáló nőtlen legény. – Pusztatelkek, zálogban lévő szántóföldekkel. – Makktermő erdő. – Porta egy kapura, Kerecsény ugyanannyi. – Halászóhely. – Munera l. Nagyvarsány.
Tisza-Szalka:
Pusztatelek, a hozzátartozó kaszálók közül az egyiket a Tisza igen elmosta, a másik zálogban van (zálogbirtokos nevével). – Halászóhely, makkos erdő, mindkettő közös.
Ugornya:
Pusztatelek, a hozzátartozó kaszáló zálogban. Az összeírás feltünteti, hogy először 15 forintért adták zálogba, majd ez a zálogbirtokos 14 forintért adta tovább. „Jó fű termő szép darab hely”. – További pusztatelkek, kaszálóval, egyik gyümölcsös hellyel.
Jánd:
Pusztatelkek, l. Vásárosnamény. – Erdő, névvel, közös más birtokosokkal. – Az összeíró utólagos bejegyzése egy jobbágyról, akiről megtudta, hogy a földesúr részére való. Fia, ökre, tehene, disznaja van, adója 25 dénár. Szolgálata és „egyéb állapotya a Somihoz intéztessék”.
Barabás:
Jobbágyok, névvel, „köz mind a két részre”. – Erdeje van. – Szárazvám, közös, bejegyzés szigorúbb számadás és felügyelet szükségességéről.. – „Vásáros-Namény eddig tart.”
Kászon:
Házrészre való „meztelen” puszta. – Erdő
Kis-Bégány:
Közös pusztatelek, kis erdő.
Oroszi:
Pusztatelek, névvel, megosztva.
Bene:
Pusztatelek, név nélkül, dézsmabor-adó jár utána, közös.
Gulács:
Közös pusztatelek, név nélkül. – Erdő.
Hette:
L. Gulács.
Máté-Szalka:
Pusztatelek, névvel. Közös. „Itt sokadalomkor bort árultathatni”.
Nyir-Csáholy:
Közös pusztatelek, név nélkül.
Fekete-Falu:
„...valaki közös portio” – Halászóvíz.
Kocsórd:
Közös pusztatelek, névvel. – Halászóvíz.
Tunyok:
Osztatlan közös puszták. Az összeíró megjegyzi, hogy a birtokviszonyok alaposabb tisztázására szorulnának.
Tsarog:
Pusztatelek, név nélkül. – Makkos erdők, közösek.
Kis-Namény:
A táblázatos rész rovatai: lakosok neve: bíró, „nőtlen, meg kell házasítani, ezek hárman egy kenyéren vagynak, más ember házában lakik, nintsen háza, jó kováts lévén, hasznosabb lenne a’ cigány kovátsnál”. – fiúgyermekek – ló (üres), ökör, tinó, tehén, juh (üres), sertés, méhkas – pusztatelkek: teleknév, pásint, szántóföld, örökség vagyon hozzája, igen el vagyon zálogosítva, ház rajta, vérek vagynak hozzá, nem elégséges néki, azzir laknak ... más patronus jobbágya helyén. Nem hasznos. – Fugitivi: névvel, jelenlegi lakóhelyük megnevezésével. – kaszálórétek, szénatermésük szekérben, az egyikhez tudnak szántóföldeket. – Makktermő erdők, földrajzi helyzetük megjelölésével, valamennyi közös. – Kocsmáltatás mint Vásárosnamény. – Censusuk összesen évi 9 ft. – Gabona-sertés- és méhtizedet adnak vagy megváltást. – „Tyukból tartoznak gazdálkodni, mikor ő Nagyságák (a földesúr) alá ’s felejárnak”. – Portaszám – Szolgálatuk mint Vásárosnaménynál.
Som:
Táblázatos rész l. Kis-Namény. – Pusztatelek, névvel. Vér vagyon hozzá. – Szántóföldek, két nyomásban. Holdban, kapacitásuk köbölben. Az egyes fordulók neve is feltüntetve. – Ténylegesen bevetve búzából, lencséből és borsóból, köbölben. – Minden fordulóra két-két kaszáló, szénatermésük szekérben. – Malom a Szvernye vizén, két kőre forgó, közös. – Curia, szintén közös, épületekkel. – Szőlőhegy, névvel, bortermés hordóban. – Közös makktermő erdő. – Közös kocsmáltatás más földesurakkal. – Bejegyzés bizonyos közös szőlőkről, birtokjogi viszonyaikról, dézsmájukról. – Dézsma: a jobbágyok a maguk földjeibe vetett gabonaneműek után kilenceddel, a földesúr földjeibe vetettek után pedig, mind kilenceddel, mind tizeddel adóznak a földesúrnak. Sertés- és méhtizedet vagy megváltást is tartoznak adni. – Szüret után minden egésztelek után adjanak 8 icce bort, kisebb rész után arányosan kevesebbet. – A három sátoros ünnepre minden ember külön-külön egy-egy tyúkot és fejenként tíz tojást adjon. – Kocsmálatás mint másutt. – Portaszámot nem tudják. – Robot: vetés után egy hetet a földesúrnak, a következő hetet maguknak dolgozzák le.
Zápszon:
Táblázatos részt l. Kis-Namény. A táblázatos részben különböző bejegyzések: Somnál: őnagysága bírája, drabant, koltsár, egy kenyéren vagynak – Zápszonnál: drabant, egy kenyéren vagynak, disznópásztor – Szántóföldek a földesúr részére darabszámban, kapacitásuk köbölben, jelenleg parlagon vannak. Az összeíró megjegyzése: „Ez iden meg kellene ugarolni: Foglalt földnek hijják”. – További szántóföldek, közösek, még eddig osztatlanok. Kapacitásukat köbölben mérik. – Kaszálórét, névvel. Szénatermése szekérben. Minden harmadik évben kaszálják. – Makktermő erdő, névvel, közös birtok. – Hídvám jövedelme a Zapszon vizén, ez is közös. – Egyéb földesúri haszonvételek mint Somnál. – Portaszám.
Szernye:
Táblázatos rész mint Kis-Naménynál. – Egy kenyéren élők, szabadosok. – Pusztatelkek, névvel. Az egyikhez szántóföldek és kaszálók is tartoznak, vér is vagyon hozzá. – Fugitivus, névvel, jelenlegi lakóhelyével. – Makktermő közös erdő. – Egyébként l. Som. – Bejegyzés az itt lévő, Lónyay Gábor birtokában lévő malomról. Leírása: a malomház a maga földjén, „kereke közönséges vízben”, többi része a zsiliptől a gátig „inkább az Uj ő nagysága földén vagyon, ezért a malomból is részesednie kellene”.
Rafajna-Ujfalu:
Táblázat mint Somnál. Som, Zapszon, Szernye és Rafajna-Ujfalu összeírásában a censust ugyancsak a táblázatban, az utolsó rovatban tünteti fel jobbágyonként az összeíró: Egy kenyéren vagynak, drabant, özvegy, molnár. – Pusztatelkek, névvel, tartozékok nélkül, vér nincs hozzá. – Közös erdő, saját erdő, mindkettő névvel. – Többire vonatkozólag: l. Som.
Asztély:
A táblázatban az összeíró feltünteti a méhkasok számát is (Rafajna-Ujfalunál nem), censusukat azonban nem. – Gabonakilencedet nem adnak, sertéseik és méheik után azonban tizeddel vagy megváltással tartoznak. – Ezenkívül csak a szokásos tyúkadót adják. – Pusztatelkek, névvel. Különböző kaszálója nincsen, szántóföldjeit a jobbágyok bírják. – Kaszálója nem volt, Lónyay Zsigmond adott hozzá, szénatermése szekérben. Jelenlegi birtokosa, azzal a megjegyzéssel, hogy el akarják tőle venni. – Kaszálóit, szántóföldjeit a jobbágyok bírják. – Fugitivi: névvel, jelenlegi lakóhelyük feltüntetésével. – Közös makkos erdő. – A beregszászi határon földesúri szőlők. Egyiket az asztélyi, másikat a csettfalviak szokták megművelni. – Osztatlan, parlag szőlő, ezeken kívül. – Portaszám. – Robotjuk, mint a többi helységnél.
Csetfalva:
A szokásos táblázat (l.Kis-Namény) rovatai között mind a méhkasok, mind a census összegének feltüntetése. – Pusztatelkek, névvel, a telkekhez tartozó kaszálókat itt is a jobbágyok bírják. – Fugitivus l. előzőek. – Dézsma mint Asztélynál. – Munera l. Som. – Közös makktermő erdő. – Portaszám. – Robot a többi helységekével azonos. – Bucsu: az összeíró megjegyzi, hogy Csetfalva valamikor ugyan falu volt, de miután a különböző háborúságok miatt elpusztult, pusztán maradt. A Lónyay-résznek nevezett területre kezdenek már letelepedni idegen jobbágyok, 3 esztendeig való szabadsággal, ez közös megállapodás a gróf úrral. Mindkét fél udvarbírájának úgy kell magukat „alkalmaztatni, az oda telepedett jobbágyok ne idegenedjenek, hanem inkább szaporodjanak”, „majd később megosztják őket”. Ha a három szabad évül eltelt, 24 napot fognak szolgálni évente. – Bejegyzés egy szárazbereki telekről tett vallomásról, birtokjogi viszonyairól, lakóiról. – A falunak jó makktermő erdeje, szántóföldje és rétje is van.
A földesúr Záposzonban lakó disznópásztora vallomást tesz különböző telkekről és pusztákról, melyek hite szerint szintén Őnagyságát illetik: 1. Nyir Ábrahamban helymeghatározással 3 fundus, Nagy Léten egy jobbágy fiaival volna hozzá. – 2. Adonyban rész fundus – 3. Geben egésztelek – 4. Hodászon egésztelek – 5. Ártányházán egésztelek, jó makktermő erdeje van – 6. Bozitán egésztelek – 7. Sámsonban egésztelek – 8. Parasznyán egésztelek – 9. Csahajjon egésztelek – 10. Kis-Létán egésztelek – 11. Atsádon egésztelek – 12. Parlagon egésztelek – Ezek a fundusok a Nyáry-részről illetik Őnagyságát, a gebei, hodászi és kislónyai fundusokon kívül, melyek Lónyay-örökségek. Ezeket az összeíró azért tünteti fel a többiektől külön, mert ezeket még a jövőben kell kikeresni. – Hatvani Erzsébet „kötötte zálogos jószágról” külön összeírás szól. – Az összeíró feljelentése az udvarbíróról, aki a földesurat illető nónából magának tett el, továbbá a földesúri szántóföldek használatáért járó nónából is „kereshette a maga hasznát Őnagyságok kárával”. – Bejegyzés a portaszámok összeírásáról – Bírságokról – Külön lapon befűzve: allódiális állatállomány: béres ökör, fejőstehén, harmadfű tulok, tavalyi ökör borjú, üsző borjú, ezidei borjú. – Sertésmarhák: öreg kan, öreg koca, kan süldő, ártány süldő, kocza süldő.
Summarius extractus: A táblázat rovatai: a portiok neve – jobbágyok összesen, portionként – fiúgyermekek összesen, portionként – lovak összesen, portionként – ökrök összesen, portionként – tinók összesen, portionként – tehenek összesen, portionként – sertések összesen, portionként – közös puszták összesen, portionként – fugitivi összesen, portionként – méhkasok összesen, portionként – saját puszták összesen, portionként – census összesen, portionként – portaszám (üres)
Végül rovatonként összesítve.
A vásárosnaményi curia és tartozékai Bereg megyében.
Kemény János jószága:
Vásáros-Namény – Vitka (L. Nagy: Szatmár m.) – Nagy-Varsány (L. Nagy: Szabolcs m.) – Kis-Varsány ugyanott – Kapóts Apáthi (Kopocs Apáthi, L. Nagy: Szabolcs megyében) – Gyüre ugyanott – Aranyas (Aranyos) ugyanott – Illck (Ilk) (L. Nagy: Szatmár megye) – Gemse (Gemzse) (L. Nagy: Szabolcs m.) – Keretsen (Kerecsény, L. Nagy: Bereg m.) – Adon (Adony, L. Nagy: Szabolcs m.) – Tisza-Szalka (Bereg m.) – Ugronya (Bereg m.) – Jaánd (Jánd) (Bereg m.) – Vámos Atya (Attya) ugyanott – Barrabás (Barabás) ugyanott – Kászon (L. Nagy: Bereg) – Kis Bégány ugyanott – Oroszi ugyanott – Bene ugyanott – Guláts (Gulács) ugyanott – Hete (Hette) ugyanott – Máthé-Szalka (L. Nagy: oppidum Szatmár m.) – Nyir-Tsahólcz (L. Nagy: v. Csahóltz? Nyir-Csáholy, Szatmár m.) – Fekete-falu ugyanott – Kotsord (Kocsórd) ugyanott – Tunyog (Tunyok) ugyanott – Tsarog – Kis Namény (Szatmár m.) – Som (Bereg m.) – Zápszon ugyanott – Szernye ugyanott – Rafajna Ujfalu ugyanott – Asztejj (Asztély) ugyanott – Tsetffalva (Csetfalva) ugyanott

Tartalomgazda