HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 101. - No. 058.

Dátum 17. század vége – 18. század eleje
Jelleg

3 old. latin egyszerű másolat, keltezetlen, korára tartalma utal.
Egykorú fogalmazvány v. másolat.

Szöveg

"Conscriptio" Összeírás: várrom, puszta falvak, templomromok stb.
Descriptio
A descriptor: "...exmissus ab Excelsa commissione ..."-nak nevezi magát, majd a levél végén, a tiszteletadásnál ezt írja: "Excelsae Caesareae Regiaeque Commissionis" (ti. "servus"); ezekből, valamint a forrás tartalmából ítélve: a descriptio a Neoacquistica commissio tájékoztatására készült. Dat. és aláírás nélkül. De a fenti körülmények miatt feltétlenül a 18. század elején ez a valószínubb, de lehetséges, hogy a 17. század utolsó éveiben.
Szekcső castellum:
A leírás igen jó, rövid, jól formált mondatokban is sokat mondó, összefoglaló jellegű. Bevezetés, mely egyben az egész descriptio meghatározója is, így hangzik: "Est situm in rippa elevata fluentis Danubii, penes viam Regiam, quae venit Belgrado Budam versus, ubi nihil apparet, prater mera rudera, olim adhuc desolata, modo plane nulli habitabilia, nisi innumeris expensis renoventur." – A várhoz tartozó falu lakossága átmenekült az átellenben levő, s Szekcsőhöz tartozó szigetre, "ubi sunt decem saltem debiles et miseri hospites, una cum Licentiato ipsorum, habentes in universum unum equum, unam vel alteram vaccam, Inseminaturam mixturarum, circiter ad quartam partem unius metretae. Vineas modo coli coeptas ad trium vel quattuor fossorum." – A szekcsői határbeli szántóföldeket bozót nőtte be, s csak vadállatok lakják, s érzik jól magukat az elvadult területen; az elpusztásodás olyan mérvű, "ut non reperiatur in uno 1000 pura terra arabilis duorum vel trium jugerorum." – A réteket is benőtték a tüskebokrok. – Szőlőhegye egykor 100 kapásnyi volt, a régi szőlőkből keveset a szigetre költözöttek munkálnak, a szőlők túlnyomó többsége azonban puszta, benőtte ezeket is a gyom. Maga a sziget az árvíztől rendszeresen pusztított, haszon nélkül való fákkal benőtt terület. Szekcső határa egyébként egybeér a bátai monostorhoz tartozó területekel, de magával a Sárközzel is. – A parasztok még most is emlegetik, hogy egykor a Szekcső-i uradalomhoz hozzátartoztak az alábbi falvak is:
Somberk, Görcsöny és Doboka:
"Quorum etiam locus saltem quasi apparet, nullo aedificko stante, praeter ruinis unius Ecclesiae." – E falvak szántóföldjeit, rétjeit haszontalan fák erdeje nőtte már be, sem folyó-, sem állóvizük nincs olyan, amelyben halászni ls lehetne. – A felsorolt helyek mellett azonban látszanak más, a parasztok által nem ismert egykori falvak nyomai a fent leírt területen, s valamennyi a szekcsői vár közelében, ebből az következik, hogy a várnak egykor jóval több pertinenciája volt, mint a felsoroltak. – A descriptor a bejárt terület nagyságát így adja meg: "Habet territorium Szekcső una eum insula unum Hungaricum milliare, in circuitu, et una cum praenominatis desertis locis fors trium Hunaricalium milliarum."
Szekcsői várrom.
(Baranya m.): Szekcső castellum – Bátai monostor – Sárköz (Tájegység) – Somberk – Görcsön – Doboca

Tartalomgazda