26 old. latin egyszerű másolat.(Egykorú) kamarai másolat.

Összeírás subditusok név szerint, úrbéres szolgáltatásaik.
Conscriptio. Kamarai összeírás, mely eredetileg az irat címoldalán szereplő feljegyzés szerint az 1566. április 20-án kelt, s az eljáró királyi biztosok által készített összefoglaló jelentéshez volt csatolva. A conscriptio tartalmából kivehetően abból az alkalomból készült, hogy a dominium kamarabirtokká lett.
Szentmárton:
Subditusok névjegyzéke. Köztük: "liber nuno factus, seruit inter pedites, alias esset integer Colonus." S vannak mesterségüknél fogva libertusok is, köztük egy szakács, egy varga, s olyan is, aki azért szabad, mert "est horatulanus domini." S van köztük uradalmi béres (ökrös) is; az egyik subditus átköltözött Mándokra, ennek házába az egyik őrkatona költözött be. Deserta házak. Deserta sessiók. De már van subditus, aki "intendit edificare." Sőt: jobbágysessión ül az egyik "decurio in Arce" is. (Teleknagyságot a névjegyzékben nem ad a conscriptio.) – Szolgáltatásaik: Censusuk a szokásostól alapjaiban eltérő: "Habent talem consuetudinem, quod Censum soluunt iuxta Equorum Numerum, et qui Vnum habet Equum, soluit Denarios Vigintiquinque, qui duos, den. 50, qui quattuor vel plures super quattuor quocuncue numero Fl 1. Qui vocatur Census S. Martini, et ezt legitimus ab antiquo." "Item iuxta diem S. Georgy faciunt sortionem Agrorum quorundam, quia olim qui Agrum sortiebantur, soluebant, denarios 6, si duos, denarios 12, si tres, denarios 18, si quattuor, denarios 24. Nunc tamen, qui sortietur Agros, siue nolit sortiri, quattuor Equos habens soluit denarios 24, sin pauciores, soluit iuxta Equorum numerum, Quam taxationem Censum Sancti Georgy vocant." – Taksát törvényes uraik sosem róttak ki rájuk, egyetlen ízben fordult elő az, hogy Lossoncziné úrasszony akkor, amikor Báthori Miklóshoz hozzáadta a leányát, kirótt rájuk 8 Ft taksát. Az ekés jobbágyok különszolgáltatása: Nagybőjtben adnak 1/4 icce lenolajat. – Robotbeli szolgáltatásaik: ősszel kötelesek 1–1 holdat megszántani, bevetni, ugyanígy tavasszal is, ugyanannyit. Mind ősszel, mind tavasszal a földesúr vetőmagját vetik az általuk megmunkált földbe. Az aratást és hordást is ők végzik el. A régebbi időkben Lossoncziné úrasszony tartott itt négy ekét, béresei is voltak, s velük "propriam agriculturam fecisse", az aratás és hordás azonban ezekben az időkben is a subditusok dolga volt. (A conscriptióban adatok vannak az előző évi allodiális szántóföldi terméshozamról, az irat 4. pagináján. Itt csak annyit: a majorsági szántóföldekről learatott kenyérgabona 1–1 asztagjában 200–300 kepe volt.) A subditusok kaszálják, gyűjtik, hordják a nagy kiterjedésű allodiális rétek szénatermését is. Az összeíró királyi biztosokhoz a rétek kapcsán a subditusok panasszal fordulnak. E panasz szerint Tőrös Lőrinc elvette tőlük a telki állományhoz tartozó rétjeiket, s a helybeli várkastély allodiális rétjeihez csatolta. A későbbiek folyamán a földesurak közül már a senki, soha meg se említette, hogy a rétek valaha telki állománybeli rétek voltak, csak úgy tartották s tartják is őket számon, mintha mindig a castellum tartozékai lettek volna. Ugyancsak Tőrös szedte el tőlük ugyanígy a közösségi erdeiket is. Lossoncziné idejében gyakran kellett nekik élelmiszereket fuvarozniuk a szalánczi várba. Egyébként pedig mindazt elvégzik, amit csak parancsolnak nekik. – A helybeli castellum mellett terjedelmes majorság is húzódott. A földesúr szarvasmarha- és a birkatartást is bevezette itt. De jelentős volt a majorsági aprójószágállomány is. – A castellum előtt, bent a faluban van egy földesúri halastó, de van egy a castellum mögött is. Sőt: van egy harmadik halastó is, melyet tulajdonképpen a Tisza egyik holt ága alkot, neve szerint is ez a tó "halott Tisza" ("Mortuus Tybiscus"). A halastavak s ez a Holt-Tisza is halban igen gazdagok. Halászat után a zsákmány háromfelé oszlik: egyharmada Chyapi Ferencné, "ratione fundi", egyharmada a halászoké, egyharmada pedig a castellumé. – A termény- és a borkilencedet megadják a földesúrnak; viszont "Decimam dant Agriam". (Ti. az egri püspöknek.) – Akár van makktermés, akár nincs, a sertéstizedet megadják, jóllehet Losonczi Antal földesuruk idejében minden konda után csak 1 sertést adtak. A tizedet Tőrös Lőrinc vezette be, sőt, többet is követelt, mert gyakran minden nyolcadik, olykor minden hatodik sertésüket is elszedte tőlük. – A bírságjövedelmekről: Ha valaki panaszt akar tenni valaki ellen, az uradalmi tisztnél tegye; a vesztes fél egy forintot fizet a tisztnek. A vérontásos verekedés bírsága 1 Ft; az ütlegelésé és véraláfutás okozásáé: ahány ütés volt, illetve ahány kék folt maradt, annyiszor 64 dénárt kell a bunös félnek fizetnie. – A kocsmáltatás a régi időkben úgy folyt náluk, hogy a sátoros ünnepeken ki kellett mérniük 1–1 hordót az úr borából. Ez a gyakorlat azonban Lossonczy Zsigmond özvegye idejében megváltozott, mert ő elkezdte az állandó kocsmáltatást, Lossonczy Antal pedig már kéretlenül is rájuk küldte kötelező kimérésre borait, jóllehet ezeket ki sem lehetett mérni, "quia non fuerunt apta potui." – Allodiális rétek. (Hozamuk: kocsi szénában.) – Allodiális erdők, és allodiális szántóföldek is bőségesen vannak. (Területük nincs pontosan meghatározva.) – Az ajándékokról: Karácsonyra minden jobbágy ad 1/2 köblös zabot, vagy árpát, vagy rozsot. De ugyanezen a címen adnak kenyeret s baromfit is. Mégpedig úgy, hogy egyikük ad egy kenyeret, másikuk egy tyúkot és így tovább, felváltva.
Mándok:
Subditusok névjegyzéke. Jobbágyok. Házas zsellérek. A jobbágyok közt egy kovács, egy szűcs, egy szabó mesterségükkel szolgálnak a castellumnak. Jobbágysessión ül egy nemes is, ő azonban semmit sem fizet, egyébként "a Turcis profugus". Sőt: az egyik zsellérházban is él egy ilyen nemes, aki a török elől menekülve, itt keresett menedéket. – Szolgáltatásaik: A censust a szentmártoniakhoz hasonlóan fizetik. (A kivetés alapja: a lovak száma.) Taxát csak a Losonczyak szedtek tőlük olyankor, ha a földesúri családban esküvő volt. (Két ilyen konkrét esetet részletesen is leír a conscriptio.) – Robotjuk mint a szentmártoniaké, de az ősziek alá megszántandó területet náluk köblösben mérik. Losonczy István özvegye idejében az egyik provizor e vetési és aratási munkával kapcsolatban (megvéve rajtuk a vetőmagot); "introduxit Taxationem, quia etiamsi non prouenit tantum, abstulit a quolibet Colono eo ratione sementis cubulariae quaternas capecias." A tavaszi szántásban régente nem kellett részt venniük. Az egyik provizor azonban 12 holdnyi tavaszi szántást is kirótt reájuk, ezt azóta is bekövetelik rajtuk évről évre. Ezt a szántást a szentmártoni allodium területén végezték. Ugyancsak Szentmártonba jártak át az allodiális réteket kaszálni. A gyűjtést a zsellérek végezték el, a hordást azonban ismét a jobbágyok. Ha ebben a munkában nem vettek részt, akkor néha egy héten át is Szalánczon kaszáltak, s a földesúr még ételt sem adatott nekik. Fuvarozni is kötelesek voltak, de vármunkát is végeztek. Ha a szükség úgy hozta, lóval, kocsival is. Lossonczy István özvegye tartott itt allodiális szántóföldjei munkálására egy ekét is, de ez nem volt elegendő, ezért a jobbágyok is szántottak. "Habet enim ibi domina Jugera circiter Centum quinquaginta Trienni Vicissitudine distributa." A kilencedet mind terményeikből, mind borukból megadják a földesúrnak, viszont: "Decimam dant Episcopo Agriensi." – Sertéskondánként csak egy sertést adnak. Ha 10 db. alatti az állományuk, sertésenként 4 dénárt fizetnek e szolgáltatás váltságaként. A makkoltatásért csak akkor fizetnek, ha valamilyen okból a saját határukban levő erdő helyett a szentmártoni határbeli erdőkre hajtanak makkoltatni. De ez csak igen ritkán esik meg. – A bírságokat úgy fizetik, mint a szentmártoniak, azzal az eltéréssel, hogy náluk a kardrántásért is fizetni kell már 1 forintot. Bár az urasági tisztek most nem gyakorolják, az ősi jogszokás az volt, hogy a bírságjövedelem 1/3 részea falubíráké. – A kocsmáltatásnál panaszuk: a földesúr borát lényegesen drágábban engedi csak kimérni, mint ahogyan ők saját borukat kimérhetik. (A conscriptióban pontos számadatok is olvashatók.) Az ajándékoknál is van eltérés az előző possessiókhoz képest: minden ekés gazda ad karácsonyra fél köblös kenyérgabonát, egy kenyeret, egy tyúkot, s behord a castellumba egy szekér fát. Továbbá: nagybőjtben minden ekés jobbágy ad "Vnam pintam Seminum Lini, que Contributio facit, ut aiunt, duos Cabulos." (Ti. összesen, a faluból ennyi gyűlik be.) Végül: minden jobbágy, akinek kendervetése van, ad "de decem vnum Ligamen, seu Vnam Kittam Cnabis, continentem decem stricturas."
Őrmező:
A subditusok közt zsellérek is vannak. Deserta házak és sessiók. – Censusukat külön-külön fizetik, s minden jobbágy Szt. Mártonkor 24 dénárt fizet. – A telki állományhoz tartozó szántóföldjük kevés, rozsot, zabot, árpát termelnek rajtuk, ezekből megadják a kilencedet a földesúrnak. – A sertésekből tekintet nélkül arra, hogy makktermő-e az esztendő, vagy sem a földesúrnak tizedet adnak, jóllehet korábban így vallják csak egyetlen sertést adtak minden kondától. – A báránytizedet a püspöknek adják. – A kocsmáltatásról: "Sub domina Lossonczy fere continuan fuisse aiunt educillationem, et si ipsorum vina distrahebant quatternis nummis, officiales Domine quinque distrahebant." – Ajándékképpen minden karácsonykor minden jobbágy ad egy tyúkot és egy kerek kalácsot.
Zsurk:
A subditusok névjegyzékében külön csoportosítva: azok a jobbágyok, akiknek egy ekéjük és egy lovuk van; azok, akiknek 3 lovuk van; azok, akiknek 2 lovuk van; végül egy subditus, akinekcsak két ökre van. – Zsellérek is vannak. (Közöttük olyanok is, akiknek lovuk, ökrük is van.) Külön sorolja fel a jobbágysessiókat tartó özvegyeket. – Deserta házak és sessiók. – Szolgáltatásaik: Censusuk eltérő a szokásostól: "Census Sancti Martini a Colnois quattuor vel plures Equos et Aratrum vnum vel plura habentibus Fl. 1, Ab eis vero, qui tres Equos habent, den. 75, qui duos, den. 50, qui vnum, den. 25. Census Sancti Georgy ab hys solis, qui Agros vel prata sortiuntur, singulis etiam, si vnum Equum habeant den. 25." – Robotbeli szolgáltatásaik általában a szentmártoniakéval azonosak, azzal a kivétellel, hogy náluk gyakran előfordult az is, hogy ha a sajátjukból nem tudtak vármunkára elegendő szekeret kiállítani, "perumque pecunys currus conduxerunt." – Panaszolják a conscriptoroknak "...quod etiam nunc coguntur seruire ad Zathmar et Köwar." – Továbbá: kötelesek az úr számára halászni, de vallomásuk szerint a fogás 1/3 része az övék. – Van egy révátkelőhelyük, mely eredetileg Szentmártonnál volt, de a törökdúlás miatt ide helyezték át. Ez idő szerint itt egy jobbágy a révész; van néhány ladikja, azzal bonyolítja le az átkelést, s övé a rév jövedelem is. A vámszedőhely azonban megmaradt Szentmártonban. – A falu határában két halastó is van, egyik a Holt-Tisza; gazdagok halban. A subditusok azt vallják, hogy ősitők óta szabad halászati joguk van, csak Tőrös Lőrinc idejében tiltották ezt meg nekik. A Tisza túlpartján levő halastavak ugyan a compossessorok tulajdonában vannak, de mind ezekben, mind pedig a falu alatti természetes mocsárvízben ősidők óta szabadon halásznak. A fenti halastavak közül különösen a Holt-Tisza volt haldús régente. Egyetlen télen olykor 24 hordónyi halat is kifogtak belőle, s 1000 pontyot is felfüstöltek a zsákmányból. A téli halászat mindenkor jól fizetett. – Földesúri szántóföldek kiosztása művelésre a jobbágyoknak: "Agri habentur aratione apti, Domino attinentes, in singulos colonos singulis iugeribus quotannis limitatis." – A sertéstizedet csak Tőrös Lőrinc vezette be, mert korábban évente minden konda után csak 1 sertést adtak, s ezért még makkoltathattak s füveltethettek is. – A bírságoknál vannak eltérések is az előző településekhez képest: A vérontás bírsága 1 Ft. A verésé és véraláfutás okozásáé 20 den. "De potentia cum quis alterius Agros inuadit, vel domum, vel terminos conuellit, den. 64." – A kocsmáltatásnál is: "Nonnunquam in eos per Mensuras vian domini distributa sunt, cum noleurint bibere, et precium extorsum." – Az ajándékoknál: Karácsonykor mindazok, ...qui terras sortiuntur", adnak fél köblös búzát, vagy árpát, vagy rozsot; egy kenyeret vagy gey kalácsot, s kettesével összeállva egy tyúkot, s szintén kettesével egy szekér fát. Ezenkívül nagybőjtben: "totus Pagus certas Mensuras Seminis lini."
Pálcza:
A subditusok közt egésztelkes, féltelkes jobbágyok és zsellérek is vannak. A zsellérek közül hárman: "libertatem habent, propter quod syluas custodiunt." – Szolgáltatásaik, illetve censusuk robotjuk lénegében a zsurkiakéval megegyező, kivételek: A kilencedet terményeikből is, boraikból is megadják a földesúrnak, míg a tizedet mindenből méhekből s bárányokból is az egri püspöknek. A sertéstizedet is megadják, akár van makktermés, akár nincs; akinek 10 db. alatt van a sertésállománya, az 4 pénzen váltja meg darabonként ezt a szolgáltatást. Ezt a makkoltatás lehetőségéért adják. Ezen kívül azonban ugyancsak a fenti rend szerint megadják a hízókból is a tizedet évente. – Az előző valamennyi településtől eltérő tétel a bírságoknál: az, aki főbenjáró bűnt követ el, "dat Domino Bouem vel vaccam vnam, in cuius Cornua funis ligari potest, quo ducatur; non habito respectu magnitudinis, vel sit vitulus vnius anni vel medy, mod ofune cornibus alligato duci potest (sic! recte: possit), dominus debet esse Contentus." – A kocsmáltatásnál: a régi szokás szerint a három sátoros ünnepen 1–1 hordót kellett kimérniük az úr borából. – Az ajándékok egészében megegyeznek a zsurkiakéval, az alábbi különbséggel: "Tota possessio simul dat duos Cubulos Seminis lini vel Canabis circa Quadragesimam, ad oleum conficiendum."
Eperjeske:
A subditusok névjegyzékében egésztelkes jobbágyok, féltelkes"jobbágyok (köztük egy bognár "libertatem habet propter Artificium"); zsellérek (köztük egy "libertatem habet, quia seruit cstello", a másik "custos sylvae, libertatem habet"). – Szolgáltatásaik mind a pénzbeliek, mind a természetbeniek általában, mint a zsurkiaké és a pálczaiaké, de van különleges szolgáltatásuk is: "Tenentur singuli Coloni huius Pagi in sylva Domini apud Sanctum Martinum glandes per vnum Cubulum collegiere. Medy Coloni per Nedium cubulum, Inquilini tantumdem, et in Cstellum inducere." (Ti: a szentmártoni castellumba.) – A falu határhoz tartozik a Tisza túlsó partján egy nagyobb erdőség. Erre vonatkozóan érdemes birtoklástörténeti adatok olvashatók részletesen a conscriptio 22. oldalán. – A kocsmáltatás: mint a zsurkiaknál és a pálczaiaknál, de Tőrös Lőrinc nyakló nélkül küldözgette rájuk borait; mivel emiatt sokan adósságban maradtak vele szemben, ezért a következő módon igyekezett tőlük a bor árát kicsikarni: "...sine sexus discrimine inclusit in hypocaustum, et Excitauit fumum magnum, in quo cogebantur sedere, donec pene suffocarentur, nec dimissi sunt, priusquam debitum soluerint; et si virum, qui debebat, non inuenit, inclusit eius vxoren." – Az ajándékokat szintén úgy adják, mint az előző két falu, de itt az egész faluközösség együtt ad egy köblös lenmagot.
Dezdéd:
A subditusok névjegyzékében külön csoportban az egésztelkes, a féltelkes jobbágyok, külön a zsellérek. (Az egyik féltelkesnél megjegyzi, hogy bár zsellér, de féltelken ül.) – Deserta sessiók. – Ezek már 3–10 esztendeje deserták, a házaknak már nyomai sincsenek, vagy legfeljebb üszkös romok láthatók helyükön. A házak egy részét a török gyújtotta fel. – A subditusok közt van három "quasi inquilinus" is, kiknek csak kis kunyhóik vannak a faluban, de szabadságot élveznek, mert a szentmártoni castellumban teljesítenek szolgálatot. Vannak libertusok is, kik egyetlen lovuk hátán hordozzák a földesúr leveleit, s ezért kapták szabadságukat. Ám ezek halála után nem lesz lovuk a földesúré, mint más falvakban, csak akkor örökösük a földesúr, ha magvuk szakad. A conscriptio név szerint külön felemlít egy "libertate perpetua" felruházott közrendű családot. Nevük is "Kolchar", de ősidők óta ez a család látja el a szentmártoni castellumban a kulcsári teendőket, s ezért szabadok ősidők óta. – Szolgáltatásaik s ennek keretében censusuk lényegében megegyező a zsurkiakéval és a pálczaiakéval, de van néhány eltérés. Így a censusnál: Szt. György nap előestéjén mindenki, akinek háza van a faluban, a rendes censuson kívül 12 dénárt fizet a földesúrnak. – A számos deserta sessio telki állományi szántóföldjei a földesúr saját maga számára munkáltatja, bevetésükhöz azonban a vetőmagot ő adja. – Van egy halbő morotvájuk, de ebben birtokrészük van Kisvárda urainak is. ősi szokás szerint úgy halásznak, hogy a bezdédi subditusoké a halfogás fele, a másik felén a kisvárdai és a szentmártoni földesurak osztoznak. A földesúri rétet a subditusok kaszálják, szénáját gyűjtik, hordják. (Hozama: ölben.) – A falu határában levő erdőben makkoltatnak, de minden jobbágy köteles 1 köblös makkot összegyűjteni, s be is szállítani a szentmártoni castellumba a földesúrnak. Extraneusok a sertéseik tizedéért makkoltathatnak. A hízótizedet megadják, de akinek 11-nél kisebb db.-számú az állománya, az darabonként 4 den.-ral váltja meg ezt a szolgáltatást, de az 1 éven aluli sertéseik után ezek az utóbbiak nem adnak semmit. – A bírságoknál a fő eltérés az, hogy itt a főváltság 6 Ft és egy tehén a földesúr asztalára, s az uradalmi tiszt is kap 1 forintot. – A falubeliek külön jövedelem forrása: "item vexerunt Debrecinum fruges, pisces, Poma, Cepas, quibus venditis pecuniam reduxerunt."
Szentmártoni kamarauradalom,
(Szabolcs m.): Zenth Marthon (másutt: Zent Marthon) – Mándok – Zalancz Arx – Őrmezew – Swrk – Palícza – Epperyes (= Eperjeske) – Bewzdewd – Zathmar vára (Szatmár m.) – Köwar vára (Közép-Szolnok m.) – Kyswarda – Debrecen (Bihar m.)