| Szöveg |
„Conscriptio” melyet Ant. Jos. Lanthaller harmincados és Podhoranszky Mátyás készítettek (Összeírás: subditus neve, állataik, postfundualia)
Conscriptio
Az összeírás részben táblázatos.
Vári:
A táblázatos rész rovatai: – lakosok neve – sessio nagysága – fiúgyermekeik – méh – ló-párja – igásökör párja – tehén – juh – sertés – gabonavetés (köböl) – széna (boglyákban) – a szabadköltözésűek évi robotja, régi szokás szerint: kézi- vagy igásrobot (napok száma) az évi taxa összege – A taxa összege falvanként külön is feltüntetve. – A táblázat rovatait az összeíró falvanként is összegezi. A táblázat után az egyes rovatokra vonatkozó különféle bejegyzések, s egyenkénti értékbecslésük. A gyalogrobot becsértéke csekély, mivel közelben nincsenek szőlők, s ezért ilyen munkákat alig végeztetnek velük. Az igásrobot becsértéke különböző okok miatt (csak most kezdték a 12 napos robotot, allódium a földek csekély volta miatt nincs, stb.) csökkent értékű. – Ugyanez, a lovak párjára vonatkoztatva. (6 és 12 napos robottal számolnak). – Dézsma: királyi tizedet nem adnak. A földesúri kilenced nagyságát pontosan nem lehet tudni, mivel régebben a helység lakatlan volt, most pedig, hogy betelepítették, már néhány év óta az összes jövedelmeket az itt lakók bérlik árendában, s így a kilencedet nem osztották el maguk között. Az összeíró hozzávetőleges becslést kísérel meg adni. Elmondja, hogy a faluhoz csekély földdarabok tartoznak, két mezőre, egyik évben a nagyobb, másik évben a kisebb részt vetik be. Az elmúlt évben 129 pozsonyi köblöt, az összeírás évében 59 1/4 köblöt vetettek búzából. Ebből átlagot véve és a különböző évek időjárását figyelembevéve, ötszörös hozammal számol az összeíró, majd ennek kilencedét 1 ft-tal véve, adja meg a várható jövedelem becsértékét. Az árpa-kilenced mennyiségét a falu lakói a katonaság élelmezésére fordították. Itt három év átlagát veszi alapul az összeíró. Az egyes évekre vonatkozó különböző bejegyzések. Az átlag értékbecslése. – A törökbúza becsült évi kilencedmennyisége évi 10–12 köböl. Ennek becsértéke. – Zab és kölesvetés bevallás szerint nincs. – Borsó- és lencsevetés után kb évi 3–3 köblös kilencedmennyiséggel lehet számolni. Ennek értéke. Kender-kilenced fejében 5 köteget (kitta) tartoznak adni. Becsértékkel. A méh-kilencedet készpénzben szokták megváltani. 1734–1736 között a megváltott méhkasok száma és a megváltás összege. Évi átlag. – A pázsit-disznók után fizetett legelődíj ugyancsak fenti három évre megadva a sertések számával és a „pecunia cespitalis” összegével. Évi átlag. – Allódiális földek és rétek nincsenek, mivel a föld a falu lakói számára is kevés, azonkívül a gyulai malom miatt jóformán szünet nélkül földjeiket áradás fenyegeti. – Educillum: ugyancsak fenti három évben kimért bor mennyiségével (tinnában) számol, leszámítva az év egy harmadában a falura jutó részt, s átlagot von. „Defalcatis defalcandis” adja meg ezután az egy tinnára jutó haszon és az egész haszon összegét. – Malom két kerékre és két kőre, melynek évi jövedelme a molnár „rovás”-a szerint, ugyancsak fenti három évre megadva, évi átlag kiszámításával. – Mivel a malomgátak és az összes, fából készült alkatrészek kijavítása és karbantartása a lakosok kötelessége, saját költségükön, ezért a malom jövedelmének fele őket illette meg. Ennek becsértéke. A malom építése körül vita. A megeskettek neve. Földesúré a malom vagy a parasztoké? Érvek és ellenérvek. A malom becsértéke. Egyéb, a betelepítésre vonatkozó bejegyzések.
Kesze praedium:
A praedium az árvizek és a rossz utak miatt személyes becslésre még nem kerül. A kihallgatottak vallomása szerint adja meg az összeíró a szántóföldek kapacitását (köbölben), azzal a megjegyzéssel, hogy földei gyakran víz alá kerülnek. A szomszédos Anth (Bihar m.) lakói, akik feltehetően a praedium földjeit élik, már néhányszor nagy károkat szenvedtek az árvizek miatt, s ezért nem akarnak ide vetni. A legutóbbi vizsgálatok alkalmával törökbúzán kívül egyéb vetést nem találtak. A megkérdezettek vallomása szerint a törökbúza becsült kilencedmennyisége évi 10–12 köböl. Értékbecslése. – A praedium rétjeinek nagysága boglyákban. A gyakori vízáradások és esőzések miatt itt is a maximálisnál jóval kevesebb hozammal lehet számolni. Ennek becsértéke. – Az erdő fáit részben tüzifának, részben makkoltatásra lehet használni. Makkoltatásra azonban csak kb. tízéves időszakonként alkalmas. Az ekkor legeltethető sertések és a legeltetésért fizetett taxa. Méhkasokból származó jövedelem. A 15 hajóval Szegedre eladni szállított fa becsértéke.
Kétegyháza:
Igás- és gyalogrobot l. Vári. – Dézsma: búza és törökbúza csak becslés alapján, l. Vári. – Árpavetés itt nem kifizetődő. Köles, lencse, borsó l. Vári. Zabot nem vetnek. Kender l. Vári. Méh nincs. – Juhok összeírása három év távlatában, a báránykilenced mennyiségével és értékbecslésével. Évi átlag. – „Pecunia cespiatalis” l. Vári. Educillum: l. u. o. – A szántóföldek mennyisége itt is csak szűkösen elégségesek a falu lakói számára, ezért allodiatura létesítésére nem alkalmas. A lakosok vallomása a betelepüléskor kapott könnyítésekről.
Jövedelemösszesítés helységenként.
Összes évi jövedelmek becsértéke: fl. 1350,35/3
Váry, Kétegyház
Birtokos nincs jelölve. (Békés m.): Vári – Kétegyháza – Kesze praedium
|
Közgyűjteményi portál