28 old. magyar, ered.

„Conscriptio” melyet Gyulay Zsigmond készített (Összeírás: subditusok név szerint, állataik, majorság, dézsma gabona, szárazvám, malom
Almás: lakosok név szerint – sessiok – deserták – vetésterület – kaszálóterület – szőlők terméshozama – fiúgyermekek, testvérek – ló, ökör, borjú, tehén, juh, kecske, sertés, méh – évi készpénz taxa – vagyontalan jövevények névsora – majorság-szőlők terméshozamuk – pincefelszerelés – búzaasztag – szemesbúza – szemeszab (tavalyi) – dézsma búza kereszt – dézsma zab kereszt – majorsági szántók, terméshozam – majorsági rétek, szénahozam – majorsági zab keresztek – jobbágy session épült – tiszttartó (off) ház – az uradalom és a lakosság közösen használja az erdőt
Ácska: a földesúr átengedte ezt a praediumot a lakosság számára marhalegelőnek
Görgő: jobbágy telken ülő, taxát fizető nemesek – majorsági földek és rétek, terméshozamuk – termények között: tenkely dézsmából, keresztekben – malom fele haszna jezsuitáké, jövedelem – szárazvám, árendában a bíróknál – vermes élet, tavalyi, 3 veremben
Vendéghi: az uraság majorság földnek a desertákat használja
Hidvéghardó: a 3 nyomásból egy a majorságföld
Szilas: rezidentialis kuria – majorság – komlós-veteményes és csűröskert – malom egy kőre – száraz vám – szántók két nyomásban, egyik majorsági tavalyi búza 7 veremmel makkerdő közös
Szegliget: a majorsági szőlőkhöz most kezdtek el pincét építeni, présház felszereléssel – malom, kendertörő – mindenből 9-ed szolgáltatás
Jabloncza:
majorsági szőlők – majorsági szántók hiányában „a paraszt sessiok után való földeket szántják az urak számára zab alá – prout placet” – zabtermés ezekből
Szén: majorsági szőlők termése majorsági „tábla föld” nincs malom két kőre, kendertörővel
Derenk: itt helyben nincs majorsági föld, de az itteniek szántanak zab alá Szádvár alatt a földesúr számára egy régi sánczot – „item vagyan ott (a sáncon?) egy borsós kert ad Cub. 3.” – a földesúr urak a paraszt sessiok utáni rétek egy részét maguk számára veszik igénybe – bikkes és tölgyerdő a földesúr sertések számára
Körtvélyes: majorsági szőlők a szüretelő felszerelés leltára: sajtoló, putton, lévő (tölcsér) cseber, szűrő, teknő, kupa – malom-kender- és kásatörő – ezen a vidéken kölest nem igen szoktak vetni, így a kásatörőn árpát szoktak törni az urasági konyhára – Conscriptio, külön készült a várhoz tartozó desertákról. – A deserta szó tágabb értelmezését így adja meg: – „Almás-on, minthogy az puszta sessiokat, utána lévő szántó földekkel és rétekkel az vérek (oldalági rokonság) bírják, de hogy mások laknak rajta, azért neveztettenek Pusztáknak.” – Szádvár alatti deserták: egy deserta szőlő egy puszta hagymáskert – „A veres Bastya alatt egy medgyes és veteményes kert volt, de ezeket a romlott Bástyaknak kővei elrontották, már haszontalanná lőttek.” – majorkert és káposzta föld – „a vár környül vadnak Gyümölczős kertek” – a várrét szénahozama – egy puszta hajdani vadaskert
Szádvár uradalma: (Torna megye)
Almás – Acskó praedium – Görgő – Vendéghi – Szilas – Szent András – Puszta Kovácsi – Szegliget – Jabloncza – Szén – Derenk – Borzova – Szelicze – Körtvélyes – Hidvégh Ardó