| Szöveg |
Conscriptio, amelyet a túloldali birtokosok Szatmár megyei javairól készített Lehoczky Ferenc harmincados és Rozman János.
Aranyosmedgyeshez tartozó Rákóczi javak:
Apa:
Táblázatos kimutatásban 40 jobbágynévvel, fiak száma, szülőjük. Állatállományuk: ökrök, tehenek, disznók, méhek száma. Telkük nagysága. 14 puszta telek névvel. Nyolc allodiális szőlő névvel. Hozzávetőlegesen 34 holdnyi szántó, 58 kassai köböl befogadóképességű. Egy kis rét névvel, három szekér szénát ad. – A lakosok tartoznak a szőlőben dolgozni. Saját szőleikből tizedet adnak a földesúrnak, úgyszintén vetéseikből is. Sertéseikből is tizedet adnak, akár makkoltatásból, akár pázsitdisznóból, tizen alul megváltják, összege. Minden telek után 3 tyúkot, vagy helyette 27 denárt fizetnek.
Görbed:
Bíró és 18 jobbágy névvel, megjegyzéseknél szolga, vagabundus és nyomorult feltüntetve, a táblázat rovatai azonosak a fentivel. 14 pusztatelek névvel. Egy nemesi fundus, mely azelőtt a Réday családhoz tartozott, három szántó tartozik hozzá, nevük, befogadóképességük egyenként. Három puszta rét, cserjével benőve, a Gombos nevű erdőben. Szőleikből tizedet adnak a földesúrnak. – Censusuk együttes összege, ha azonban földesúr nem akarja elfogadni, minden ft. helyett egy köblöt tartoznak adni. Gabonából, méhekből, bárányokból tizedet adnak. Erdejük közös a meggyesiekkel.
Józsefháza:
16 jobbágy névvel, egyikük vagabundus, 14 puszta telek névvel. – Tizedet és munkát úgy teljesítenek, mint az előbbiek; erdejük közös a meggyesiekkel. – Allodiális szántók három tagban, nevük, befogadóképességük köblökben, nagyságuk holdakban. Két cserjével benőtt rét, 25 éve nem használják. Három szőlő a promontóriumon, nevük, borhozamuk.
Fejérgyarmat: 42 jobbágy névvel, advénák, mesteremberek (csizmadiák) jelölve. Állatállományban juhaik is vannak; szüleik nincsenek, censusuk összegét egyenként is feltünteti. Mások által használt deserta 52 van, részben tizedet adnak utánuk, részben 1 ft.-ot fizetnek. – A bíró és esküdtek (nevük, életkoruk) hit alatt így nyilatkoznak a censusról: Akinek hat vagy négy ökre van – értendők az örökös jobbágyok – fél icce vajat és egy veszlingnek hívott sajtot adnak; akinek két ökre van, nyolcad icce vajat és ugyanannyi sajtot ad; akinek csak tehene van, ökre nincs, ugyanannyit ad; akinek sem ökre sem tehene nem ad vajat, sajtot; minden jobbágy, akár van igásállata, akár nincs, karácsonyra, húsvétra és pünkösdre egy-egy tyúkot és 3-e tojást ad évente, számítandó minden jobbágytól 3 tyúk és 9 tojás évente; megjegyzendő, hogy ha földesúr érdeke úgy kívánja, két tyúk helyett egy ludat adnak. Az advénák nem adnak sajtot, vajat, sem tyúkot, tojást; megjegyzendő, hogy csak azokat számítja jövevénynek, akik idegen uradalomból jöttek, akik más Báthori vagy Rákóczi birtokról kerültek át, úgy adóznak, mint az örökös jobbágyok; makkéréskor minden igával rendelkező jobbágy két-két köböl makkot tartozik adni, akinek nincs igája, egyet; ahol nincs makk, ott az igával rendelkezők makk helyett egy köböl korpát vagy zabot vagy kukoricát adnak, iga nélküliek fél köblöt. Mindezek az igával rendelkező örökös jobbágyok állandóan tartoznak a földesúr és a tisztek kívánsága szerint dolgozni, a jövevények heti egy nappal. Igával rendelkezők négyen adnak egy negyed köböl kendermagot, iga nélküliek tizen adnak. Szent György és Szent Mihálynak hívott házcensust évi 1 ft.-t fizetnek telkenként, féltelkesek 50 denárt, advénák 30 denárt. Puszta telkek használata után tizedet adnak. Tizedet adtak régen minden ősziből és tavasziból, úm. búzából, rozsból, árpából, zabból, de borsóból és lencséből nem adtak. Sertésekből tizedet adnak mielőtt makkoltatni hajtanák őket, azon alul megváltják, összege; ahol nincs erdő, ott nem tartoznak vele, ha a helység területén kívülre hajtják, földesúr erdeibe makkoltatni tartoznak tizeddel.
Allodiális szántók két nyomásban, öt, illetve hét tagban, helyük, nagyságuk holdakban, befogadóképességük köblökben; a majorkert mellett öt holdnyi szántó. A deserták utáni szántók összeírása, helyük, nagyságuk holdakban, befogadóképességük. Allodiális rétek, helyük, nagyságuk kaszásokban. Kocsmáltatás egykori szabályozása, az utolsó negyed évben volt a városé, száz beregszászi hordó bort tudtak kimérni a három negyed alatt. Három erdő névvel, helyük, egyikben ha a kis és nagyariak, penyigeiek, nábrádiak épületre való fát akarnak vágni, a fejérgyarmati tisztektől kérnek cédulát, aki e nélkül vág fát, 12 ft. büntetést fizet; a harmadik makktermő, száz disznó hízlalására, ez is 12 ft. büntetés terhe alatt tilalmas. Halászóhely, neve, a Tisza és Szamos táplálják, régi idő óta közös a penyigeiekkel. Ajándékot nem szoktak adni, csak a fenti censust. A taxás jobbágyok évi kilenc napi robottal tartoznak. Büntetések. Határai, szomszédos helységek. A matolcsiak jogtalan legeltetéssel gyakorta károkat okoznak; határvillongások. Egy egész telek két nyomásra 1-1 holdból áll, két vagy másfél köbölnyi befogadóképességgel (valószínűleg azt érti, hogy minden hold 2 vagy 1 1/2 köblös); nyomásonként egy réttel, mintegy 3-3 szekér szénát adnak. Ha valaki elzálogosítja földjét, 1 ft.-on felül, földesúrnak is tartozik fizetni. Ha valaki lakás céljából a városba jön, 12-16, sőt 20 évig is lakhat, zsellérnek vagy jövevénynek tekintik, míg nem szolgáltat.
Tiszabecs:
Egy puszta telek névvel, elzálogosítva, használója névvel.
Kisar:
Bíró és 28 jobbágy névvel, egyikük szolga, másik nyomorult megjegyzéssel. Állatállományuk megegyezik a fentivel, szőleik nincsenek, censusuk rovata nincs; 8 deserta névvel. – Censust közösen fizetnek Szt. Mihálykor, összege; továbbá 50 kősót adnak, mindnyájan adnak újévre egy-egy tyúkot vagy két tyúk helyett egy ludat; makkéréskor mind az igával rendelkezők, mind az iga nélküliek úgy szolgáltatnak makkot, mint a fejérgyarmatiak. Allodiális gazdálkodás nincsen, tizedet minden terményből adnak. Aratópénzt fizetnek, akinek van földje, 200 keresztért 25, száz keresztért 12, húsz keresztért kilenc denárt fizetnek, akinek nincs gabonája, kereszténypénzt fizet, 9 denárt; bárány-, méh- és sertéstizedet úgy adnak, mint a fejérgyarmatiak. Három tilalmas erdő névvel, egyiket a német urak kivágták. Mivel a helységet többen birtokolják, vám- és révjövedelem nincsen, a Bátoriakra esik, a jövedelem harmada a révészeké, békességes időkben 40 ft.-ra megy föl, vagy még többre. Sójövedelem hol 50, hol 40 kőre megy fel; díjszabási tételek. Minden társbirtokosnak van italmérése, a negyedik negyedév a falué. Négy halászóhely névvel, helyük, a Tisza és Szamos táplálják, egyiket a Tur; magán a Tiszán is van halászat, egy állóvíz, szabad halászattal, másikban a tisztek előzetes engedélyével halászhatni, mindkettő neve. Szolgálatot a tisztek parancsa szerint teljesítenek, akinek 6 ökre van, kettővel, akinek kettő van, eggyel. Ajándékot közösen adnak, két negyed kendermagot és ugyanannyi lenmagot. Minden jobbágy, ha csak egy tehene van is, egy meszely vajat ad. Évente hatan adnak három ludat, vagy hat tyúkot, fejenként három tojást.
Határai, szomszédos falvak. Keszeghalászat idején mindig szabad a kisari földesuraknak hálót kifeszíteni a Tivadar és Gulács közötti partokon. Földterületük a szomszédos falvakétól nem tilalmas.
Tivadar:
Három jobbágy névvel, csak ökreik, teheneik vannak; a kisari bírónak tartoznak engedelmességgel. Kocsma volt azelőtt, semmit sem adtak utána, mert nemesi telken volt; három szántó tartozik hozzá, eddig nem dézsmáltak utána. A három jobbágy közül kettő Tarpa városhoz szolgál.
Tarpa:
Utcánként feltüntetve 158 jobbágy, három zsellér és két szolga, özvegyek, mesteremberek (bognár, csizmadia, kádár, mészáros) feltüntetve; állatállományuk: ökrök, tehenek, disznók, méhek, juhok száma; fiak, testvérek száma, telkük nagysága, szőleik nagysága. – Censusuk régi szokás szerint Szt. Györgykor és Mihálykor száz ft., mint eskü alatt vallják, sóvásárlásra leengedtek 12 ft.-t; szolgáltatott kősó mennyisége; két vágómarhát adnak, két köböl kendermagot, 4 köböl lenmagot, nyolc köböl aszalt gyümölcsöt, négy köböl aszalt szilvát. Minden nyílföld után ha vetik, egy meszely vajat adnak és egy sajtot, ha valaki közülük ilyen földet nem vet be, mégis tartozik a vajjal és sajttal. A három sátoros ünnepre úgy tartoznak mint a gyarmatiak, makkéréskor szintén; hozzáteszi, hogy a taxát fizető mesteremberek is tartoznak ezzel, kivéve a tiszteket. Ősziből és tavasziból, bárányokból, méhekből tizeddel, keresztény- és sarlópénzzel tartoznak, mint a gyarmatiak. Promontóriumuk után tizeddel tartoznak. Földesúrnak tartoznak három negyeden át kocsmáltatni, a lakosok sorrendjében, amíg italt mér valaki, munkával nem tartozik, más fizetése nincs az italmérőnek. Morotva, kiterjedése a Tiszától Nagyarig, tarpai területen, szabadon halászható. Két tilalmas erdő, erősen kipusztított az árvizek miatt, nevük, egyik makkos, hízlalható disznók; 12 ft. büntetés terhe alatt tilosak, egy része szabad a városiak használatára. Szolgáltatással szükség szerint, a tisztek parancsának megfelelően tartoznak, mint Gyarmaton; ajándékkal ugyanúgy.
Határai, kiterjedése, szomszédos helységek. Egyköves malom, több alkatrésze hiányzik, bizonyos tartozás meg nem fizetése miatt szállott Ujhelyi Ferencről Rákóczi fejedelemre; hízót nem szoktak tartani a malomban, jövedelme évi 20 köböl; ahogy a bíró mondja, hajdan minden a malom körüli munkával tartoztak a tarpaiak.
Geberjén:
Officiális és 25 jobbágy névvel, egyik nyomorult, és egy zsellér, aki molnár. Állatállományban egyiküknek két lova is van. Kilenc puszta telek névvel. Allodiális szántók két nyomásban, nevük, nagyságuk holdakban; további 16 hold, melyet kilenced ellenében adnak ki, 10 köbölnyi befogadóképességgel. Rétek szintén két nyomásban, szénahozamuk szekerekben, nevük; egy rét a malomhoz tartozik. Makkos erdő névvel, makkéréskor 40-50 disznó hízlalására. Kétköves malom, egyik nem sokat érő, a másik végső állapotban van, jó időben mintegy száz köblöt jövedelmez, néha csak 60-70-et, felszerelése, szerszámok, vámgabona tárolására négy hordó, 9 köbölre. Halászat a Szamoson, a malom alatt, a fogott halak harmada a földesúré, a tisztek tudta nélkül 12 ft. büntetés terhe alatt tilalmas. – Tizedet adnak mint a gyarmatiak, kivéve a desertákat, melynek földjei után csak kilencedet adnak. Kocsmáltatás ugyanúgy mint Gyarmaton. Pénzcensus nincs a helységben, karácsonyra fejenként 1 tyúkot adnak. – Kuriális funduson, mely teljesen puszta, istállóját, csűrjét a tűz teljesen elpusztította, kertje (névvel) 8 szekér szénát ad, almát és különféle gyümölcsöket. Másik kert, neve, öt szekér szénát ad.
Aranyosmedgyes:
Maga a vár, szép formájú, négyszögletes, már lerombolt, teteje csak néhol van, boltozatai és ablakai nincsenek, kőpincék; a tulajdonarány megoszlása: három rész a Fiscusé, egy gróf Csáky generálisé. Allodium volt, de őfelsége katonái téli kvártélykor teljesen lerombolták, folytatásában veteményeskert, mellette meggyeskert; ezek negyede hasonlóképpen a fentírt grófé. A fiscusi részhez tartozó szántók 3 nyomásban, egyik 112, másik 80 hold, ez cserjéssel teljesen benőtt, előbbi legkevesebb 200, utóbbi 150 köbölnyi befogadóképességű, a harmadik száz holdnyi, 150 köblös. Két rét névvel, mindkettő száz szekér szénát adó, van még egy harmadik kis rét, mely 4 szekér szénát ad. Vám, háromnegyede szintén a Fiscusé, egy Csáky grófé, jövedelme 7 ft. készpénz és 3 kősó. Malom régen volt, egyköves, most már csak a helye látszik a Szamos mellett. Négy allodiális szőlő névvel, borhozamuk köblökben. A városról táblázatos kimutatás, officiális, 2 libertinus és 37 jobbágy, kik közül egyik szolga, a libertinusoknál és mészárosná taxájuk feltüntetve, a többinél testvérek-fiak száma, állatállományuk: ökrök, tehenek, disznók, méhek; juhok nincsenek. Telkük nagysága, van még 52 deserta is, névvel. Van továbbá 4 zsellér, akik 18 napot dolgoznak, más censussal nem tartoznak, valamennyien féltelkesek, állatállományukat nem tünteti fel. – Censusuk egész telkenként 1 ft., Szt. Mártonkor fizetik, továbbá 3 köböl bort tartoznak adni, féltelkesek felét. Kulináriákra két vágómarhát adnak, vagy 3 forintjával fizetnek helyette, továbbá telkenként 1 tyúkot vagy 9 denárt, tíz tojást, egy icce vajat, vagy 30 denáron megváltják; féltelek után felét teljesítik. Közösen adnak egy rókabőrt, vagy másfél forintot fizetnek megváltásként. Akik az elhagyott telkek kertjeit szántják, tartoznak 15 denárt letenni. Gabonából és borból tizedet adnak, hasonlóképpen disznókból, tizen alul 6 denáron megváltják. Munkával földesúr tetszése szerint tartoznak, szőlőművelésre is kötelesek. – Két erdő névvel, mindkettő makkos, egyik ezer disznó hízlalására, de közös a társbirtokosokkal, tíz éve nem terem makkot, a másik 300 disznó hízlalására, szintén közös. Szabad halászat a Szamoson.
Józsefháza:
Három puszta telek névvel.
Krasso:
Bíró és nyolc jobbágy névvel, állatállományuk mint feljebb, telkük nagysága mellett szőleik is feltüntetve, van még 13 puszta telek is, kettő kivételével névvel. – Census Szt. Mártonkor közösen adnak 1 ft. 10 denárt, ugyanakkor a borhidiekkel közösen egy vágómarhát. Minden egésztelkes karácsonyra ad 3 tyúkot, 10 tojást, féltelkesek felét, vajat egész telkenként 1 iccével, féltelkesek felét, akinek nincs tehene, szőlőkötözéshez szükséges három kéve vesszőt (vimen) ad. Karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor egy hordó bort tartoznak kimérni. Szőleikből tizedet adnak a földesúrnak, vetéseikből, nem tudni milyen jogon, Bagossi László és Darvai Ferenc uraké a tized. Sertéseikből makkéréskor tizedet adnak, vagy megváltják. Közös vám Bagossi úrral, azelőtt Kökényesdi Ferenc úrral, jelenleg semmit nem jövedelmez, békességes időkben körülbelül 1 ft. jövedelme volt. A jobbágyok a tiszt kívánsága szerint tartoznak dolgozni.
Ujváros:
Bíró és 15 jobbágy névvel, egyikük taxás nemes, összege, két másik taxás jobbágy, ugyanannyit fizetnek, szőleik is vannak. – Censusuk egész telkenként 1 ft. vagy helyette 3 köböl bor, féltelek után fele; féltelkes jobbágy két, egésztelkes három tyúkot ad, hat ill. 12 tojást, továbbá egy ill. fél icce vajat. Disznót után, akár van, akár nincs valakinek sertése, fél köböl bort adnak, ha valakinek 15 disznaja van, egyet ad belőlük, tizen alul 3 denárt fizetnek. Szőleikből kilencedet adnak földesúrnak, a borédzsma 4 részre oszlik, három a Fiscusé, egy Csáky grófé. Közös makkoserdő más társbirtokosokkal, makkéréskor háromezer disznó hízlalására, másik erdő névvel, szintén közös, 60 disznó hízlalására. A promontóriumon elegendő szőlő, békés időkben, jó terméskor bőséges tized folyik be őfelségének; allodiális szőlők nincsenek. Úgy dolgoznak, mint az eddigiek, nyomtatással szükség szerint tartoznak.
Borhid:
Bíró és 13 jobbágy névvel, egyik nyomorult, egy katona, egy koldus; állatállományban méhek nincsenek. Szőlője csak egynek van, van továbbá 15 puszta telek, névvel. – Censust közösen fizetnek Szt. Mártonkor 2 ft. 30 denárt, tehenet más helységgel közösen adnak; egésztelkes jobbágyok karácsonyra 2 tyúkot és 12 tojást adnak. A váradi promontóriumon a Köles nevű szőlőt tartoznak megművelni, hátulsó része puszta.
Apa:
22 jobbágy névvel, szőleik is vannak. Puszta telkek, nevüket nem tudni, 24. Censusuk egész telkenként 20 denár, féltelkenként 20, negyedtelkenként öt denár, vajat egész telkenként fél iccét adnak, földesúr ezt a megkülönböztetést eltörölte, most hat icce vajat adnak. – Kocsmálttás helyett 75 köböl bort adnak. Hajdan egész telkenként adtak egy köböl zabot, féltelkenként felet, most közösen adnak tíz köblöt, mikor terem zab. Szőleik után kilencedet adnak a földesúrnak, a tizedszedőnek semmit, minden vetésükből tizedet adnak. Pázsitdisznót adnak, tizen alul megváltják. Közös makkos erdő, 400 disznó hízlalására. Elegendő szőlők, ha háborús cselekmények nem akadályozzák a művelést, földesúrnak tizedből be szokott jönni (nem jelöli a mennyiséget). Két allodiális szőlő névvel, borhozamuk köblökben. Munkával mindennap tartoznak, nem engednek időt saját munkájuk elvégzésére; nyomtatással úgy tartoznak, mint a többiek.
Kisnamény:
Officiális és 9 jobbágy névvel, egyikük szolga, van még 4 puszta telek is, egyik név nélkül. Közösen fizetnek censust, 33 denárt, karácsonyra 1-1 tyúkot adnak; sertéstizedet adnak, tizen alul 5 illetve nagyobbaknál 6 denáron megváltják. Puszta telkek után kilencedet adnak földesúrnak, és tizedet a püspöknek, munkával szükség szerint tartoznak.
Felsőfalu:
Hat jobbágy névvel, állatállományban méheik nincsenek, de juhokat tartanak. Három puszta telek névvel jelölve, soknak neve ismeretlen (ezek számát nem írja). Az újvárosiakkal és több faluval közös erdejük van. Census és robot mint az újvárosiaknál.
Bikszád: 8 jobbágy névvel, egyikük koldus, van még 7 puszta telek is. Censusuk és robotjuk mint a többi oláhoké.
Terep: Hat jobbágy névvel. Három puszta negyed telek. Censusuk és robotjuk mint az előző oláhoké.
Bujánháza: 4 jobbágy névvel, hat puszta telek, ismeretlen nevűek.
Tartócz: Bíró és 6 jobbágy névvel, öt puszta negyed telek.
Komorzan: Három jobbágy névvel, 25 puszta negyed telek.
Lekence: Két puszta telek tartozik a portióhoz.
Kanyaháza: Hét puszta telek névvel.
Thurvékonya: Két jobbágy névvel, négy puszta telek névvel. Censussal és robottal úgy tartoznak, mint a többiek.
Rákos: Három jobbágy névvel, 12 napot robotolnak, 3 deserta névvel.
Vámfalu: Egy puszta negyed telek, semmit nem jövedelmez.
Berencze: Három jobbágy névvel, egyikük 12 napot robotol, a másik kettő mint az előbbi oláh falvak.
Szinérváralja:
Két jobbágy névvel, egyikük nyomorult, van még 19 deserta névvel. Három szőlő névvel, termékeny évben 100 illetve 50 és 50 köböl bort hoznak. Minden telek után másfél köböl bort adnak a jobbágyok, továbbá 3 tyúkot, 12 tojást és egy icce vajat. Kocsmáltatás helyett évente egy köböl bort szoktak adni. Gabonából és borból tizedet adnak, robotba szőlőt szoktak művelni, mást nem.
Udvari:
Öt jobbágy névvel, csak ökreik, teheneik vannak, továbbá 9 puszta telek. Censusba egész telkenként 1 ft. 24 denárt fizetnek, féltelek után felét, 3 illetve 2 tyúkot adnak, 1 illetve fél icce vajat. Sertésekből tizedet adnak, akár makkoltatnak, akár pázsitdisznót, tizen alul megváltják (az állatállomány nem tünteti fel sertéseiket!). Munkával földesúr parancsa szerint tartoznak.
Batiz:
Egy jobbágy névvel, csak két disznaja van, a desertákhoz tartozó szántók három nyomásban 23 tagban, 28 köbölnyi befogadóképességgel.
Vasvári:
Kemény fejedelemasszony egy telket adományozott udvarmesterének, ahol az nemesi házat építtetett, majd rebellissé lett, s így a Fiscusra szállt. Szántók három nyomásban, öt tagban, 12 köböl befogadóképességgel, egy három szekér szénát adó rét.
Hidy György, Csomaközy Gábor és mások javai:
Ököritó:
Nemesi kuriában lakó officiális, és hat jobbágy névvel, egyikük nyomorult, állatállományukban lovak, méhek nincsenek, hét puszta telek névvel. A jobbágyok közül hárman (felsorolja nevüket) évi 1-1 veder csíkkal tartoznak; valamennyien száz-száz fej káposztával; karácsonyra 1-1 tyúkkal vagy 9 denárral. Mindenféle gabonából tizeddel tartoznak földesúrnak.
Porcsalma:
Két jobbágy névvel, továbbá öt deserta névvel, ezek földjeiből sokat bevetettek, részben Nagy Pál úr, mint jelenlegi birtokos, részben pedig kilenced kötelezettsége mellett. A jobbágyok egy meszely vajjal és mézzel tartoznak, továbbá 12 denár fertonpénzzel; karácsonyra egy tyúkot vagy 9 denárt adnak. Egy közös rét Hidy Ferenc árváival, jó évben 24 szekér szénát ad.
Gyügye:
Egy jobbágy névvel, további öt puszta telek névvel, az ezek földjeiből elvetettek után kilenced jár. A jobbágy karácsonyra egy tyúkot ad vagy 9 denárt fizet. Egy földesúri rét névvel, jó évben három szekér szénát ad.
Dányád:
Nemesi kúria, részben puszta, két fürdővel, oldalkéményekkel. Hozzátartozó szántók két nyomásban, 15 holdnyi, helyük, öt hold van belőlük bevetve, kilenced ellenében. A cégényi határon másik 14 hold kuriális föld, melyből 3 hold van elvetve, szintén kilencedért.
Csomaközy Gábor javai:
Tatárfalva:
Officiális és tíz jobbágy névvel, egy puszta telek névvel.
Lippo:
Bíró és 9 jobbágy névvel,egyikük nyomorult; három puszta telek név nélkül. Mindkét helység lakói karácsonyra 1-1 tyúkot adnak; sertéseikből tizedet, azon alul megváltják. Munkával úgy tartoznak, ahogy parancsolják nekik.
Nabradi Gábor javai:
Nabrad:
Officiális és 9 jobbágy névvel, öt puszta telek névvel. Censusba csak egy tyúkot adnak fejenként, makkéréskor 1-1 köböl makkot. Egy nemesi kúria, puszta, csak a sütőház és csűr állnak még. Hozzátartozó szántók 2 nyomásban, 12 és 10 holddal, ugyanannyi köböl befogadóképességgel. Rétek szintén két nyomásban, 4 ill. öt szekér szénát adnak.
Jenei Sámuel:
Borhid:
Két jobbágy névvel, egyikük fogságban meghalt, két puszta telek névvel. Szőlő az ujvárosi hegyen, földesúr tetszése szerint tartoznak dolgozni.
Batiz:
Három jobbágy névvel, egy nemesi telek, melyhez 30 hold tartozik, ugyanannyi köböl befogadóképességgel, másik puszta telek névvel. Földesúr tetszése szerint dolgoznak. Censusba karácsonyra 9 denárt fizetnek telkenként, sertéseikből tizedet adnak.
Ujváros:
Két jobbágy névvel, egyiknek nincs állatállománya. A batiziakkal közösen művelnek szőlőt.
Várady Jónás javai:
Udvari:
Három jobbágy névvel, censusba egész telkenként 1 ft.-t fizetnek, féltelek után felet, karácsonyra 1-1 tyúkot adnak.
Horváth Mózes és Dávid javai:
Udvari:
Négy jobbágy névvel, egyikük servilis, csak teheneik vannak. Hit alatt vallják, hogy soha nem adtak censust földesúrnak, csak tetszése szerint dolgoztak.
Gulácsi Gábor javai:
Remete:
Két jobbágy névvel. Egy földesúri szőlő, jó évben 8 köböl bort terem, a jobbágyok művelik, azonkívül kaszálással és aratással tartoznak.
Szentmárton:
Két jobbágy névvel, mindkettő nyomorult. Egy puszta telek névvel. Egy puszta nemesi kúria, hozzátartozó szántók 3 nyomásban, 30 tagban. Két rét, öt szekér szénát hoznak.
Rákóczi, Kemény, Hidy, Csomaközy Gábor, Nábrádi Sándor, Jenei Sámuel, Várady János, Horváth és Dávid Mózes. Gulácsi Gábor, Szatmár megye
Rákóczi javak: Apa portio – Görbed portio – Josephháza portio – Fejér Gyarmath oppidum – Tisza Becz portio – Kisar portio – Tiszavasvár portio – Tarpa portio – Geberjén portio
Kemény javak: Aranyos Medgyes portio – Krasso – Ujváros portio – Borhid portio – Apa portio – Kis Namény portio – Felső Falu portio – Bikszád portio – Terep portio – Bujanhaza portio – Tartocz portio – Komorzan portio – Kanyahaza portio – Thurvékonya portio – Lekencze portio – Rákos portio – Vamfalu portio – Szinér Warallya portio – Udvary portio – Batiz portio – Vasvary portio – Ököri Toó portio – Gyügye portio – Dájád portio – Tatárfalva portio – Lippo portio – Nabrad portio – Remete portio – Szent Márton portio – Tivadar
Ujváros
|
Közgyűjteményi portál