Vissza a listához
Előző 1034/1492 NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyző… NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyző… Következő 1036/1492

NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1035

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1652.03.4-5.
Ügyszám 1035
Hely Szécsény praesidium
Ügyleírás Miután Darvas János szolgabíró és Ebeczky, másként Ináncsy György esküdt (egregii) Sárközy Gáspárnak (egregius) a kérelmére jelentést terjesztett az alább részletezendő ügyben a törvényszék elé, a nevezett Sárközy Gáspár, mint felperes nevében törvényes prokurátora, Ferenczffy Márton a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel felvétette az Ebeczky Mihály (egregius) mint alperes ellen indított jelen pert, s a vármegyében gyakorolt szokásjognak megfelelően kérte a nevezett alperesnek a meghallgatás végett való kikiáltását még azelőtt, hogy ő előterjesztené a saját keresetét.Miután a kikiáltás a törvény előírásai szerint megtörtént és az alperes sem személyesen, sem pedig a prokurátora által képviseltetve nem jelent meg, a felperes fél prokurátora a következő keresetet terjesztette elő: az Úr 1624. esztendejében, november havának 29. napján Válthy Zsuzsanna asszony (generosa) – aki néhai Válthy Benedek fiának, néhai Válthy Gáspárnak (egregius) a néhai Ebeczky Petronella asszonytól (generosa), néhai Ebeczky László (egregius) leányától született leánya –, Bessenyey Balázs (nobilis) házastársa nevezett férjének a beleegyezésével és hozzájárulásával, s bizonyos elkerülhetetlen szükségeitől indíttatván valamely 200 magyar forintnyi, aranydukátokban és tallérokban felvett összegért, a visszaváltás reményében zálogba adta néhai Szelényi Andrásnak (generosus) és házastársának, néhai Romhányi Erzsébet asszonynak (generosa) bizonyos jószágait, amelyek anyai örökség gyanánt, tehát ősi jogon voltak a birtokában. Ezek a jószágok a következőek: Ebeck possessióban két egész jobbágytelek, amelyen akkor Bartók András, Bartók Balázs, Bartók Jakab és Szala András lakott, valamint ugyanott egy puszta nemesi kúria összes, bármilyen néven is nevezett tartozékaival és haszonvételeivel együtt. A zálogba adásnak akkor senki nem mondott ellene. Később ezeket a jószágokat, nem tudni, miféle ürüggyel vagy jogcím alapján, néhai Voxith, másként Horváth György (generosus) magához váltotta a nevezett Szelényi Andrástól és birtokolta is egészen a haláláig. Miután pedig elhalálozott, özvegye, Kovászóy Sára aszszony (generosa) a fiaival, Voxith Györggyel és Voxith Jánossal együtt, szintén nem tudni, miféle jogcímen és anélkül, hogy intették volna erről előzetesen a nevezett felperest, a mondott birtokrészt a nemesi kúriával és annak minden tartozékaival együtt zálogként és visszaválthatólag, vagy talán valamilyen más feltételek alatt elidegenítették Ebeczky Mihálynak, a jelenlegi alperesnek. S mivel a nevezett felperes Sárközy, másként Káli Tamásnak a néhai Ebeczky Ilona asszonytól (generosa), néhai Ebeczky László (egregius) leányától született fia, ezért mint osztályos atyafi, akinek közvetlen örökösödési jogcíme van a mondott jószágot illetően, annak visszaadására és a zálogösszeg felvételére a nevezett szolgabíró és esküdt útján intette az alperest, aki azonban, nem tudni, milyen indokok alapján, mindeddig sem a 200 forintokat nem vette fel, sem pedig a jószágokat nem adta át, sőt – jóllehet a törvénynek megfelelően idézték e mostani törvényszéki ülés határnapjára –, meg sem jelent, hogy okát adja az eljárásának. Mindezek alapján a felperes fél prokurátora azt kívánja, hogy a Hármaskönyv 2. része 24. címében, valamint az 1635. évi 90. törvénycikkelyben, az 1638. évi 29. törvénycikkelyben és az 1647. évi 125. törvénycikkelyben foglaltaknak megfelelően az alperes mint makacskodó marasztaltassék el a zálogösszeg elvesztésében és bocsássa vissza a felperes kezébe a mondott jószágokat is. – A prokurátor ezenfelül bemutatta Válthy Zsuzsanna asszonynak a jelen ügy tárgyát képező jószágokról kiadott zálogvalló levelét is a törvényszék alaposabb tájékoztatására.A törvényszék a perben a következő határozatot hozta: mivel az alperes fél, jóllehet a törvény által előírt módon idézték, nem jelent meg, ezért a felperes keresetében foglaltaknak megfelelően veszítse el a pénzt is és adja vissza a jószágokat is.A felperes fél prokurátora, miután meghallgatta a törvényszék ítéletét, kérte az ítélet- és kiküldőlevél kiadását. – A törvényszék kiadatta számára a kért iratokat.
Forrás TÓTH PÉTER: NÓGRÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1652–1656

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál