NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 826

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1602.04.30.
Ügyszám 826
Ügyleírás Balogh Gáspár (egregius) felperes pere Orlle Miklós (egregius) alperes ellen, zab elvitele miatt. A felperes nevében Szabó András a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve ítéletet kért.Az alperes nevében Jeszenszky Dániel elmondja, hogy ezt a pert a felperes Osztroluczky Menyhértről szállíttatta át az alperesre, akit azért idézett meg, hogy törvény elé állítsa. Kijelenti, hogy ha a perben megnevezett személyek nem nemesek, akkor a felperesnek nem kell ezt tennie. Az alperes kéri, hogy azokat állítsák törvény elé, akik vétkesek. Mivel a megnevezett személyek közül már sokan meghaltak, ezért nem lehet őket törvény elé állítani, és a Tripartitum szerint semmiféle büntetéssel nem sujthatók. Amikor a felperes ezt a pert az alperesre átszállíttatta, a nevezettek – azaz Hano Pál, Herder Antal, Hano Bálint és Holancz Márton – már halottak voltak, ezért a Tripartitum tartalma értelmében erre vonatkozóan kér ítéletet.A felperes erre azt válaszolja, hogy a protokollumból ki kell derülnie, hogy ebben az ügyben az idézés 1593. október 26-án történt, és ha ez mégsem lenne bejegyezve, az az előző jegyző hanyagsága miatt lenne. Abban az időben ezek a megnevezett személyek még éltek. Tudott dolog az egész vármegye számára, hogy a jegyzőcsere miatt a nemességet igen sok kár érte, és sok szokásos bejegyzés kimaradt a jegyzőkönyvből. Ezek között, ha a jegyző hanyagsága miatt kimaradt a felperes bejegyzése is, abból a felperesnek semmiféle hátránya nem lehet. Mégis, megértve a kijavíthatatlan kárt, a felperes az idézést és a pert ismételten fel akarta újítani, ezért a pert az ország joga szerint törvényesen az alperesre átszállatta. Mivel pedig a perhez három dolog kell: hely, idő és személyek, akikről az alperes azt állítja, hogy halottak, ezért, az előbbiekben elmondottak alapján az alperesre nem kérheti ítélet kimondását. De az alperes sem vonhatja ki magát, felelnie kell a perben.Az alperes aláveti magát annak, hogy a per reá átszálljon, de figyelmezteti a felperest, hogy most, amikor a per rászállott, halott embereket akar törvény elé állítani. A felperes hozzáteszi, hogy amikor az idézés megtörtént, a nevezett személyek még éltek, és ő nem holtakat idéztetett meg. Ha a felperes valami csalárdságot követett el, azt az ő dokumentumainak vizsgálatával derítsék ki. Ha ő meghalna, akkor peres ügyét örököseire kell átszállatni.Az alperes azt mondja, hogy ha az érdekelt személyek meghalnak, akkor a felperesnek a szokásos módon azok örököseire kell átszállatnia a pert.A felperes azt mondja, hogy kezében van az erről szóló írás.A vármegye határozata: Mivel az idézésből kiderül, hogy annak idején a megidézettek még éltek, idő elteltével azonban az elhunytak örököseire a felperes nem szállíttatta át a pert, ezért most az alperesre és a még életben lévőkre szállítják át a pert. A felperes ezt a határozatot a királyi kúriához fellebbezi. Azokról pedig, akikről az ő hatalmában áll dönteni, megígéri, hogy a hely színén fog ítélkezni.Az alperes megjegyzi, hogy a felperesnek nincs joga fellebbezni, mert a per a két évvel ezelőtti törvények alapján indult és még nem ért véget. A határozat másik részét, miszerint a felperes a helyszínen fog ítélkezni a többi, még életben lévő személy felett, elfogadja, de megjegyzi, hogy itt, a vármegye törvényszékén indult a per, és erről neki másolata van, és eszerint adott választ a perben.A felperes kijelenti, hogy az ítélkezés ideje – az alispán kiírása szerint – 1602. május 18.
Forrás OBORNI TERÉZ: NÓGRÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1597–1603

Tartalomgazda