SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 348 folio

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1612.09.26.
Ügyszám 348 folio
Hely SZATMÁR
Ügyleírás Barkóczy László és felesége rosályi Kun Anna, gacsályi Székely Albert felesége Ujfalussy Dorottya panasza Kellemessy Ferenc és felesége Gyulaffy Eufrosina ellen, magyar nyelven.
Nem tuggiuk honnét és my okból in anno 1612. Circa festum Sancti Bartholomei (aug. 24.) országunknak zokása és theorvénie szerént Garbocz neveo falunkból; mel vagyon Zathmár vármegyében az eo Felséghe dezmájátt Zathmarra, melj Zathmár vára vagyon in eodem Comitatu Zathmariensi be keoldeottem őket és ez felül megh nevezetth Kellemessy Ferenc Uram egy Thooth Myhall neveo jobbagiomatth nekem Barkóczy Lászlónak, hatalmasul, minden teorwéntétel ok nélküll három eokrévell megh tartotta. És nekem Zékell Albertnének Egi Haláz János neweo jobbaggiomat wasas zekeréwel és három Eokrewel minden ok nélkül hatalmasul megh tartotta Zatthmárt az wárban, mellieket teorwén nélkül nem akarunk eő Kegyelmének el szenvedny … Ispán Urat ez ujonnan való hatalomnak chelekedetjért ki hiuk Birájával egietemben Tyztaberek neveo falura, mell Tyztaberek wagion Zathmár Vármegyében az Kellemessy Ferencz Uram és Kellemessy Ferenczné Azzoniom jawai és józági mellé, mely factomoknak chelekedetth az feleletnek idején clariusban declarálunk Kegyelmetek eleott.
Nyáry Pál özvegye, Várday Katalin panasza Uray György, tyukodi Antal Tamás és tyukodi Gaál Imre nemesek és Uray György jobbágya Radó István ellen szántszándékos emberölés miatt.
1611. pünköst tájban Tyukodhy Laskay András házánál jánki Tőrös Tamás nevű jobbágyát szántszándékkal megölték. Csomaközy Péter tiltakozása deregnyői Daróczy Péter ellen Csegöldön az alispán és szolgabíró előtt tett.
Pathó Ferenc alispán, Szirmay Ferenc és Veszprémy Gáspár szolgabírák írásba foglalják a két peres fél között 1608. július 10-én kötött megállapodás megsértését.
Első, hogy a deregnyei Daróczy Ferenc uram csegöldi jobbágyai közül hittel kikeresteti Daróczy Ferenc uram, akik Csomaközy Péter uramnak tatárfalvai makk termő fáit meghántották, nagy kárára és azokat pálcával coram judice nobilium et assessore megbüntesse akik miá volt háborúságok. Hasonlóképpen hittel kikerestessék valakik megszidalmazták Csomaközy Péter uramat enormiter az csegöldiek közül, ki Zathmár vármegyében vagyon, azok is hasonlóképpen büntettessenek.
Harmadszor, hogy a megnevezett tatárfalvaiak határában a mely darab árkot a csegöldiek töltöttének az árvíz ellen magok javokért is, ezután is megtöltsék, negyedszer, hogy a megnevezett tatárfalvaiaknak és csegöldieknek külön nyomása ne légyen az másiktul és jó szomszédság szerint éljék nyomásokat. Ezekről mielőttünk oratenus az megnevezett deregnyei Daróczy Ferenc uram bizonyságot tött, hogy nem protestált, de nem teljesítette, hogy megbüntette volna az erdő meghántókat pálcával, (úgy vagyon, hogy megfogatta volt az bírójával és harmadnapig volt fogva) sem azokat akik enormiter Csomaközy Péter uramat szidalmazták, kiről vármegyénknek is szolgabírája, Szirmay Ferenc bizonyságot tészen, hogy ő előtte, sem az assessorok előtt Daróczy uram nem büntette meg az csegöldieket, kinek több négy esztendejénél, hogy az megnevezett Csomaközy Péter uram várta, hogy beteljesítse igéretét Daróczy Ferenc uram, az mint megtetszik a maga kezével írott Daróczy Ferenc uram leveleiből, melyeket írt ő kegyelme Csomaközy Péter uramnak és producált előttünk. Az mi illeti az árok töltése felől való alkut, az csegöldi bírónak Barát Mátyásnak esküttvel egyetemben producálván nyilván írják, ha kárt vallanak is, soha az tatárfalvai földön ároktölteni nem mennek. Utólszor az mi a nyomások dolgát illeti, hogy az megnevezett tatárfalvaiak és Csegöldiek, kik határosak, külön nyomások ne légyen és egyaránt éljék, azt is nem engedik, Daróczy Ferenc uram és az csegöldi jobbágy, kiről előttünk nyilván szólottak. Ezekről protestálván Csomaközy Péter uram előttünk, mivel, hogy deregnyei Daróczy Ferenc uram felül megírt dolgokat nem protestálta, kiket négy esztendő alatt protestálhatott volna ő kegyelme, annihilalhatta az egymás közt való alkut és végezéseket, nem köteles Csomaközy Péter uram is azt az alkut observálni, megtartani, mivel hogy az felül megírt dolgoknak tekintetiért és végben meneteliért ment is volt az alkuvásra, kire reá emlékeznek azok is kik jelen voltak az alkuváskor elébbeni hatalmas cselekedetikért és sok mód nélkül való háborgatásért, kártételekért törvény szerint akarja megkeresni az csegöldieket Csomaközy Péter uram.” Kéri a tiltakozó levél írásba foglalását. Megkapja.
Forrás BALOGH ISTVÁN: REGESZTÁK SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐKÖNYVEIBŐL 1593. május 1–1616. augusztus 6.

Tartalomgazda