SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 191 folio
| Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
| Ügytípus | SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Közgyűlés dátuma | 1607.05.08. |
| Ügyszám | 191 folio |
| Hely | ÓVÁRI |
| Ügyleírás |
Némely nemesek jelentéséből értjük, hogy a vesztőhelyek és karók, amelyeket a közönséges gonosztevők megbüntetésére a helységek határain állítottak a megye statutuma szerint, némely nem tudni milyen gonoszok rosszakaratából ki vannak döntve és le vannak rontva, ezért felhatalmazást adnak a hadnagyoknak, hogy a nyomozás megejtése után az ilyen becstelen és engedetlen embereket 12 forintra büntethessék.
Megye törvényszékére ülnököknek választatnak berei Csöghy Pál és Őry Zsigmond nemesek. Ifjabb Dengelegi Miklós panasza. Ifjabb Dengelegi Miklós panaszt emel, hogy néhány nap előtt néhány dengelegi nemes jobbágyai, mint tilalmas vetések, rétek, erdők őrei irinyi bitang marhákat behajtottak az irinyi pásztorokkal, a behajtás díjában megegyeztek és Irinyen a korcsmában áldomást ittak, az Irinyen lakó hajdúk közül Komáromi György a korcsmában ivó dengelegi behajtók közül egyet, név szerint Székely Tamást, miközben a poharat feléje nyújtotta, becstelen csúfsággal illette, a gatyamadzagát kihúzta, a gatyája a lábafejére esett, amire nagy verekedés támadt köztük, Székely Tamás jobbágyát és dengelegi csőszét, valamint más dengelegi jobbágyait megverték és megsebesítették. Ezt megtudva, hivatala szerint is a megye által rája ruházott hatalomnál fogva, az említett hajdúk – mint annyi bajnak okozói ellen eljárandó, Iriny határára ment (lovakat már futásra felkantározva találta) büntetés végett be akarta hozni őket Dengelegre, kettő önként fogságba is adta magát, hogy Csomaközy Péter és a nemesek közönsége előtt feleljen. A harmadik azonban, Kis János nem engedte magát megfogatni és a szolgabíró elé állíttatni. Dengelegre menni, hanem vakmerőségtől vezettetve, nem akarva engedelmeskedni, felhúzott puskáját a gyomrának szegezve át akarta lőni. Ha isten nem segített volna és a puskája elsült volna, szándéka szerint, és a puskakeréken a kova szikrát vetett volna, siralmas halállal végezte volna. Maga védelmére kardjával átszúrta. A két elfogott hajdút, mint a verekedés okozóit a kapitány úrnak és a megye törvényszékének átadta azzal, hogy méltó büntetéssel sújtsák őket. Más panaszos válasz. Irinyi András ünnepélyesen tiltakozik, bár tudja, hogy bizonyos célokra ifjabb Dengelegi Miklósnak a megye közönségétől és Csomaközy Péter főkapitánytól felhatalmazása van, hogy e megye területén minden helyen lakó hajdúkat előírt formában a király és az ország iránti és a megye nemessége iránti engedelmességre szorítsa az engedetleneket és makacsokat jegyezve fel, akár vonakodnak, akár pedig közönséges és nyilvánvaló gonosztetteket, mint gyilkosság, rablás, lopás, fosztogatás, házasságtörés és más hasonló gonosz cselekedeteket, e megye határozataival ellenkezőket elkövetni nem borzadnak, a cselekedet megállapítása után a megye közönsége elé állítás végett fogdossa össze és vesse fogságba. Ha tudja, saját erejével, ha nem képes, a faluk közös összefogásával adja Csomaközy Péter kezére, ifjabb Dengelegi Miklós nem törődve az alkapitányi tisztével, az elfogott hajdúkat Komáromy Györgyöt, Markos Györgyöt és az említett Kis Györgyöt, akit az előadott módon megöltek, akik a hűséges engedelmességükről az előírt módon eskütétellel is bizonyságot tettek maga Dengelegi Miklós előtt. Az említett jobbágyok rosszhiszemű követelésére és panaszára, amelyet régen tettek a viszályok és veszekedések elcsitulása után, magához vévén szervitorait Récseny Andrást és Deák Jánost, valamint Dengelegi Mihály jobbágyait Balogh Ferencet és Énekes Gergelyt, András kocsisát és Székely Tamás jobbágyát, elhatározott szándékkal fegyveres kézzel hatalmasul Iriny határára ment, ezeket elfogta, Kis Jánost megölte, békésen szerzett lovaikat elvette, pedig senkinek sem okoztak kárt, nem is vétettek nem is szándékoztak, megverette, elfogatta, Komáromy György felnyergelt lovával elvitette, Kis János jobbágyát minden vétek nélkül kegyetlen halállal elemésztette. Ami több, a megölt Kis Jánost kifosztotta, zöld felső ruháját, süvegét, övét, hüvelyes kését, erszényét a benne levő pénzzel, két kötőjét és csizmáját, puskáját a rajta levő testi tartozékait elszedte és elprédálta hatalmasul és erővel hivatali tiszte ellenére. Vizsgálatot kér, három hét múlva Óváriban tartandó közgyűlésre. Nagybánya város közönsége nevében Tagy Bálint nagybányai polgár Szirmay Ferenc szolgabíró előtt ügyvédeket vall. A két megye Szabolcs és Szatmár között Őry András és Kemecsey Imre követek által létrehozott kölcsönös csere. Szatmár és Szabolcs megyék közönsége a Szatmár megyében fekvő Syghe és Rohod teljes falukat Gyüre és Őr falukat, kivéve Őry Zsigmond és János részbirtokait és Madával örökös joggal cserébe adják Szabolcs megyének. Viszonosságképpen Szatmár megye megkapja Kenéz és Mihályfalva Szabolcs megyében fekvő teljes falukat. Encsencs, Lugos, Szentmárton és Fábiánháza részbirtokokat a megye meghagyja Szatmár joghatósága alatt. |
| Forrás | BALOGH ISTVÁN: REGESZTÁK SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐKÖNYVEIBŐL 1593. május 1–1616. augusztus 6. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál