| Regeszta
| (Kamenszka, fasc. 1. nr. 19.) Tamás fia Péter, a Strelche-nemzetség bírája előtt Balther fia Mathko testvéreivel: Tamással, Ivánnal, Kyrinusszal, fiaival: Mátyással, Györggyel, Broz-zal, Zakwpya-i Scontrych Tamás, Kralych Tamás, Scenowych-i Mykws és Wale Corana-i nemesek a Strelche-nemzetségből a ”sedes iudiciaria”-n ”apud ecclesiam beati Johannis baptiste de Therbyna” a Scorchyepolye, Cwcher és Seryawyne Blathoban levő birtokrészeiket, amelyek őket örökjogon illetik meg, a Kamenzka-i pálos-kolostornak adományozzák, miként korábban Broz, Wescarych és Balther, továbbá ennek fia: Péter, Corana-i nemesek ugyanott fekvő birtokrészeiket a kolostornak hagyták végrendeletileg. A nevezett Corana-i nemesek, ú. m. Balther fia Mathko, testvéreivel és fiaival együtt, Scontrych Tamás testvéreivel: Györggyel és Fábiánnal együtt, Kralych Tamás, Scenowych-i Mykws és Wale előzőleg a birtokrészeket elkülönítették osztályos atyafiaik birtokaitól ”secundum huius provincie consuetudinem”, miután a határokat is körüljárták a következő nemesek jelenlétében: Tamás fia Péter, a Strelche-nemzetség (”pro tunc”) bírája, Klokoch-i Antal, Barylowych Péter, Jechkowych Péter Gorycza-i nemesek, Jamnycza-i Imprych Gergely, - kik Frangepán Márton comes ”dominus terre naturalis” által küldettek ki s az általuk megkötött egyezséget Frangepán is jóváhagyta -, tövábbá Ladechych Antal, Knezynych Lukács, Wokonowych Iván az Othok-i nemesek képviseletében, Scenowych Mykws és Wale, Kwrkowych Hyane, Scontrych Dwem, Iwre és Tamás, Kralych Tamás, Dombowych Jakab Corana-i nemesek, Zakwpya-i Kobilych Iván, kik és az egész Strelche-nemzetség kötelezték magukat a kolostor birtokai és kiváltságai megvédésére. ”Et tale vinculum pacis inter se constituerunt omnes supradicti commetanei, quod unus per alterius terram possit pascuare absque dampno segetum et fenilium, excepto tempore glandinum. Quicunque autem lignum quercinum in silva ipsius claustri succiderit absque licencia et voluntate prioris pro tempore constituti, unam markam solvere tenebitur ipsi claustro. Item quicunque, cuiusvis status et condicionis homo existat, aliquam violenciam intra metas sepedicti claustri cuipiam inferre presumpserit absque iuris revisione ac prioris licencia et voluntate, ut solet evenire tempore gladinum porcos mactare vel pecora abigere, pro aliquo dampno segetum vel alias, centum markas claustro solvere tenebitur vel si aliquis confugeret ad terram ipsius claustri, eciam mortis reus, de alterius vicini vel commetanei terra, immunis erit usque iuris revisionem.” Ha valamelyik fél a megállapodást nem tartaná meg, akkor a földesúrnak és a másik félnek száz márkát tartozik fizetni. - A határleírás első része megegyezik az 1460-i oklevélben foglalt leírással: ”... Inde eciam vadit directe per magnam viam ad unam metam terream versus partem meridionalem, per istam cadit in quendam fluvium Seryawyne Blatho vocatum, scilicet in antiquum portum et per eundem medium fluvium versus orientem per magnum et longum spacium, hoc est ad unam vallem penes terram Ledynycza vocatam, per quam ascendit versus orientem et pervenit ad viam publicam ad unam parvam arborem quercinam in radice dupplicatam et ad aliam cruce signatam et inde descendendo versus orientem pervenit ad fontem, qui est in pede montis et ab eodem vadit usque ad rivulum Lwkathecz vocatum et per meatum eiusdem vadit et pervenit ad unam vallem Vochyadrygha vocatam et per eandem ascendendo pervenit ad viam publicam et per eandem viam in magno spacio vadit et declinando directe versus meridiem pervenit ad unam metam terream penes viam publicam Cwcherzka vocatam et arborem vulgo Czerych. Deinde declinando versus occidentem sub vertice montis supra tres magnas valles, ubi est caput Zayawecz, pervenit ad unam arborem quercinam meta terrea circumfusa (!) sub vertice montis et inde ascendendo versus partem aquilonarem pervenit ad viam, penes quam est iterum aliud lignum quercinum meta terrea circumfusum et per eandem viam declinando versus occidentem directe per verticem montis per silvam Czerowgay vocatam in magno et longo spacio vadit et pervenit ad magnam viam ad bivium vulgo Prekrysie, ubi imago consuevit stare et ibi coniungitur cum alia metali antiqua possessionis Kamenzka, que metalis venit de Cuppa in Oztrogh, deinde ad Izryn per silvam, que olim legneth vocabatur, usque ad locum, ubi pedites per lignum possunt pertransire vulgo Zeryna berw et inde per paludosam silvam vulgo Chrethes, ubi sunt mete terree erecte et per unum meatum aque usque prope viam publicam, ubi in opposito ex pare meridionali recurrit fluvius Zayawecz, ibique usque ad exitum silve pervenit ad viam publicam, que vadit de ecclesia sancti Jacobi et Othok versus locum castri Goricensis, ubi mox ascendendo per ipsam viam ad unum monticulum parvum vadit directe versus orientem includendo silvam vulgo Mokrycze vocatam et pervenit ad supradictum bivium vulgo Prekrysie ad tres metas, videlicet Kamenzka, Strelchye et Othok et ibi coniungantur iste metales, itaque una occludit a parte orientali et meridionali, altera a parte occidentali et similiter meridionali.” Hártyán, kenderfonálról függő pecséttel. Hamis. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 8 (1930) 78-79-80
|
Közgyűjteményi portál