| Regeszta
| in civitate Brassoviensi. in vigilia f. purificationis Virg. Marie. Az országnagyok: Georgius miseratione divina Strigoniensis, Johannes Collocensis et Bachiensis ecclesiarum canonice unitarum archiepiscopi, Johannes Zagrabiensis, sacri Romani imperii necnon regalis et reginalis majestatum Hungarie sumpmus cancellarius, Petrus de Rozgon Agriensis, Johannes Waradiensis, Blasius Transsilvanensis et Clemens Jauriensis ecclesiarum episcopi, Albertus de Naghmyhal prior Aurane, Nicolaus de Gara regni Hungarie palatinus, comes Mathyws de Paloucz judex curie regie, Ladislaus de Chaak wayvoda partium Transsilvanarum, Ladislaus et Henricus filii condam Johannis wayvode de Thamasy janitorum, Petrus filius Henrici de Berzeuicze tavarnicorum regalium magistri, Johannes et Michael Jakch de Kwsal comites Siculorum, Johannes filius olim Nicolai palatini de Gara, Johannes de Maroth alias banus Machoviensis, Petrus Cheh de Lewa alias agazonum regalium magister, Petrus alias comes Siculorum et Nicolaus filii condam Detrici palatini de Pelseucz, Georgius filius condam Lewstachii palatini de Ilswa alias comes Zoliensis, Michael filius Salamonis de Nadasd alias comes Siculorum, Johannes filius condam comitis Petri de Peren, Stephanus filius condam Ladislai bani de Wylak, Stephanus filius condam Stephani bani de Korogh et Emericus filius condam Nicolai wayvode de Marczal Simigiensis et de Werewcze comitatuum comes ac capitaneus Zewriniensis jelentik, hogy mivel Zsigmond király feleségének: Borbálának, Magyarország királynéjának méltó eltartása végett az eddig az egész ország területéről befolyó harmincadok helyett, amelyek összege jelenleg eléri a 20000 arany forintot, továbbá cserébe azért a 8000 arany forintért, amelyet a királyné a szlavonországi nyestadó és az abból az országrészből befolyó bor- és gabonatizedek fejében kapott évenként, most az előbbi jövedelmek helyébe neki adja a következő királyi városok: civitatum suarum Crempnicziensis ac Schebnicz, Kewnigsperg, Libeta, Novizoly, Bakabánya, Feyerbanya et Hodrech vocatarum mindennemű – arany, ezüst, ólom, vas – ércbányáinak a vámilletékét, egyedül a rézbányák vámilletékét = urburáját tartva fenn magának, és neki adja a körmöcbányai kamara arany és ezüst pénzverési jogát. Mindezeket a király a királynénak új adomány címén adta élete tartamára ily feltételekkel: mindezeket élete végéig teljesen a maga javára használhatja fel, a királynak azok felhasználási módjába semmiféle beleszólása nincsen; egyedül az ezüst pénznek rézzel való keverési arányát és az arany és ezüst pénzt értékének az ellenőrzését tartja fenn magának a király. Kívánatos, hogy a királyné a bányajövedelmeket és a pénzverés jogát adja évenként bérbe, és hogy e jövedelmek kezelésére egy comest nevezzen ki, aki a bányák emberei közti ellentétek felett is ítélkezzék, és hogy a bányatiszteket és a pénzverés ellenőrzőit a királyné maga nevezhesse ki. Ha a bérbeadott bánya- és pénzverési jövedelmek a harmincadból és a szlavoniai nyestadóból és az ottani tizedekből eddig nyert 28000 arany forintot felülmúlják, a felülmaradt öszeget köteles a királyné a magyar királynak beszolgáltatni; ha pedig nem tudná azokat a 28000 arany forintnak megfelelőleg elhelyezni, akkor a király köteles a hiányzó összeget a harmincad jövedelmekből kiegészíteni. Ha a király vagy utódai a bányajövedelmeket és a pénzverés jogát a királynétól vissza akarnák venni, kötelesek a királyné számára biztosítani a 20000-nyi harmincad jövedelmet és a 8000-nyi szlavoniai nyestadó és tized jövedelmeket, aki a biztosított összeg ellenében köteles a bányajövedelmeket és a pénzverés jogát azonnal átadni a királynak. Jóllehet a király Zólyom megyét, továbbá királyi várait: Zolyom, Dobronya, Vegles és Lipche Zolyom megyében és Saskw Bars megyében, átadta a királynénak, de azok fenntartását és a várnagyok kinevezését élete tartamára magának tartotta fenn, most nehogy később a királynénak ebből valami hátránya származzék, teljesen levette kezét e várakról és azokat újonnan úgy adományozta a királynénak, hogy a királyné teljesen szabadon használhatja fel azok jövedelmét és maga nevezheti ki comeseit, várnagyait és más tisztviselőit. Mindezen bánya- és pénzverési jövedelmek, továbbá más királyi, most már királynői városok jövedelmeinek a kezelésére és a bírósági ügyek intézésére a királyné éppúgy nevezhet ki magister tavarnicorum reginaliumot, amint eddig volt felettük magister tavarnicorum regalium. Ha egyesek ennek a tavarnicus reginalisnak az ítéletével nem lennének megelégedve, a fellebbezés felett a királyné dönt, akitől azonban még a királyhoz is lehet fellebbezni. A királynak ezen rendelkezéseihez, mint üdvös és hasznos rendelkezésekhez az országnagyok egyhangúlag hozzájárultak, és hozzájárulásukat pecsétjükkel erősítették meg. Eredeti, hártya, 28 gyűrűs függőpecsét, kis hártyaszalagokon a tulajdonos nevével. Egy-kettő már leszakadt.– Regeszta forrása: OL regeszta
|
Közgyűjteményi portál