HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 239. - No. 003.

Date 1799. május 31.
Description

Pecsétekkel, aláírással ellátott, eredeti, német nyelvű példány, mellékletekkel, 27 + 16 pagina. A mellékletek ismertetése a 10. reg. oldalon.

Text

[Conscriptio urbáriális adatokkal] "Beschreibung" címmel, amelyet legfelsőbb helyen elhatározott [eladományozás vagy bérbeadás] elidegenítése alkalmából készítettek, a kamara rendeletére.
Vecseháza:
Kamarai költségen épült, Rittbergből és más helyekről jött telepesek lakják, 1791-ben népesült be. Középmagas hegyek között fekszik, határai, szomszédos helységek. Lakói római katolikus vallásúak, saját adminisztrátoruk, tanítójuk van; templomuk nincsen, az istentiszteletet deszkákból, fából összetákolt kápolnában tartják. – Határait jól látható határjelek mutatják. Mivel a helység kincstári költségen épült és települt, a fiscuson kívül másnak nem lehet itt birtoka, követelése. Jövedelmet hajtó gazdálkodást saját kezelésben nem folytat a kamara. – Uradalmi erdő, helye, nagysága holdakban, melyből a határokat, utakat leszámítja; tölgyfákból, hársfákból áll, művelése el van hanyagolva, a tisztásaira behajtott állatok lerágják a csemetéket, gallyakat; makkoltatás nincsen, sem gubacsszedés; erdei réteket az erdőterülettel együtt kezelik, nem tudni hány éve szabadon használják. – Minden lakosnak van fél holdnyi szőleje, együttes nagysága holdakban, mivel nem promontoriális, hanem teleken kívüli állományú, 30 krajcárt fizetnek utána holdanként az uradalomnak, 10 krajcárt a vármegyének. Saját kocsmája nincs a kamarának, a bormérést árendába adja, együtt a húsméréssel és a hozzájuk tartozó réttel, együttes bérösszegük. – Országos és hetivásárok nincsenek; sem vámok, révek. Halastavak nincsenek; kisebb patakjai a Petroza és Nalab, árvizeket nem okoznak, száraz időben kiszáradnak. Malmok nincsenek, egy lóvontatású szárazmalomnak van 4 holdnyi telek kijelölve. Kőbányák, kőtörők, mészkőbányák nincsenek. – A lakosok búzát, kétszerest, zabot, kukoricát vetnek, mivel a földek közepes hozamúak, a termés nem kielégítő, a lakosság állattartással pótolja a megélhetéshez és adózáshoz szükségeseket. A lakosoknak negyedévi szabad bormérésük van, azonkívül a telepeseknek 10 évi mentessége. – A jövedelmet csökkentő tényezőkben még egyszer összefoglalja megélhetési körülményeiket, vásárhelyük a két órányira fekvő Lugoson van, ahol termékeiknek elhelyezést találnak, útja jó, kocsik terhelhetősége. – Jövedelmet hajtó épületek, kocsma, pálinkafőző, serfőző, mészárszék, malom, üveghuta, boltok nincsenek; gazdálkodáshoz szükséges épület egy deszkákból ácsolt, náddal fedett szerszámkamra, méretei. A helység 110 féltelekből áll, melyekből 37 puszta, és a hozzátartozó házakból áll. – A konstitutiv szántók három nyomásra vannak felosztva, és két rétre. Egy féltelek appertinenciái 12 hold szántó, 4 hold rét, 2 hold legelő és egy holdnyi belsőség, 1600 -lel számítva holdját; a konstitutivum összegzése, a földek fekvése; hozamuk: egy mérő búza 6, kétszeres 7, zab 9, kukorica 24, rozs 7 mérőt terem; ezek súlya fontokban. – Allódiális földek a külön legelő, közepes minőségű, nagysága holdakban, tuskókkal, gyökerekkel benőttek, csak legelőnek alkalmas két maradványföld, helyük, nagyságuk holdakban; kocsmatelek, helye, házszáma; mészárszék telke, malomtelek, közepes minőségűek, mindegyik nagysága holdakban; félholdnyi szilvafákkal beültetett telek, fizetnek utána; a földek összegzése. Mentes telkek a templomhely, iskola földje, árkok, utcák. – A legelő nem elegendő a lakosság állatainak, a fenti maradványföldeken kívül az erdei tisztásokat, kocsmatelket is legelőnek használják, holdanként 40 krajcár fizethető utánuk. – A helység harmadosztályba sorolt, a következő szolgáltatásokkal tartoznak az uradalomnak: részben természetben teljesítendő, részben pénzen megváltandó robotnapok száma, pénzértéke; kisebb adományokra féltelkenként 17 krajcárt fizetnek, együttes összegéből levonja a puszta telkeket; telekcensus egyenkénti és együttes összege. – Nem telki állományú földek nagysága holdakban, a vármegyének 10, az uradalomnak 30 krajcárt fizetnek utána holdanként. – Pálinkafőző üstjeik nincsenek a lakosoknak. A gabonatizedet kezdetben magban, később a lakosok a nekik jutó szalma fejében beszállították a legközelebbi uradalmi szérűre. Hozama kétszeresből, zabból, kukoricából mérőkben. Mivel nem promontoriális a helység, bortizedet nem adnak. Dohányt nem termesztenek. – Báránytizedet természetben adnak, tizen alul megváltják, a tavalyi évben nem volt jövedelme; méhtized jövedelme. Működő malom még nincs a faluban, censusából nem volt jövedelem. Italmérés árendájának összege; húsmérés árendája. Halászóvizeknek nincs árendája; adóköteles házak nincsenek. Mesteremberek adójának összege. Földek adójának összege. – Kiadások: kezelési költségek nem állapíthatók meg; kegyúri terhekre: az adminisztrátor 4 holdnyi mentes telke, kongruája, deputátumába adott gabona, kétszeres, zab, széna, tüzifa. – Mellékletekben mesteremberek adójának feltüntetése, 3 mester névvel (egy kovács, két takács). Kivonat a jövedelmek kimutatásáról; jobbágyok névsora, földjeik, rétjeik egyenkénti feltüntetésével, nyomásonkénti nagysága holdakban. Tíz évi és 3 évi mentességet élvező telepesek névsora; a templom részére a lakosok által adandó naturáliák részletezése; jelentések a szőlő és a gyümölcsösök után fizetendő összeg különbözőségéről; erdőbecslési kivonat; kivonat az úrbéri jövedelmekről.
Kamarai birtok.
(Krassó m.): Wecseyhasza, Wezeihasa [Vecseháza]

Content provider