HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 231. - No. 002.

Date 1833. december 9.
Description

Pecsétekkel aláírásokkal ellátott eredeti német nyelvű példány, mellékleteivel egybeötve, papírkötésben, 25+ 55 folio.

Text

Beschreibung: amelyet a kamara rendeletére vettek fel küszöbön álló adományozása alkalmából. – Készítette Adam Grölich vámtiszt.
Jarembina:
félórányira fekszik a lublói kastélytól, kis, hegek övezte völgyben, patak szeli keresztül, szomszédos helységek, azok földesurai, határai, kiterjedése. – Jövedelmet hajtó épületek: az uradalmi kocsma, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, bejáratából a konyha nyílik, ezen egy ablak, balra az ivószoba, cserépkályhával, 4 ablakkal, kéménnyel, jobbra a kocsmáros szobája, zöld cserépkályha benne, kéménnyel, ablaka van, végül egy ablakos kamrával, valamennyi ablakán vasrács, a konyha kivételével deszkapadlós az épület, a padlásajtóval együtt 7 ajtaja van, egyik lakattal, a többi retesszel ellátva; – a kocsmától balra kocsiszín, kétszárnyú ajtóval, oldalfalai hat oszlopon állnak, közte fakerítéssel, itt van a fából épített istálló is, néhány tehénre való férőhellyel, és kis disznóól 4 disznóra; – az utcán túl boltozatos pince, 14 hordóra; mindezek közepes állapotban vannak, értéke a mellékletekben csatolt becslés szerint kőműves, ács, asztalos, üveges, lakatos, cserepes mesteremberek becslése nyomán; – kőanyagból épített, zsindellyel fedett kovácsműely, egy lakattal ellátott ajtaja van, három ablaka, javításra szoruló állapotban van, értéke; – három földesúri malom, mindegyik egy kerékre, elsejük a Felsőmalomnak nevezett, berendezése rossz állapotban van, faanyagból épült a malom, zsindelytetővel, a molnár szobáján kívül, ettől balra két ablakos lakószoba, kályhával, kamra, kisznóól, kis kocsiszín tartozik még hozzá, félholdas konyhakertje van, – az egész közepes állapotban van, értéke; – a Középső malom berendezése közepes, a faépület szintén közepes állapotban van, berendezése, építőanyaga szintén közepes állapotban, megegyezik az előbbivel, értéke; – az alsómalom berendezése jó, a molnár lakásához 3 férőhelyes tehénistálló is tartozik; – átellenben vele fából épített pajta, roskadozó álapotban, a malom azonban jó állapotban van, értéke. – Az eddigi épületek értéke végösszegének recapitulatioja. – Gazdasági épület a 20 évig erdészlakásként szolgáló ház, meghasadt falakkal, ajtók ablakok nélkül, tetejének fele hiányzik, puszta állapotban van, tatarozásra már nem alkalmas, bontási anyagként értékeli kő és fa anyagát. – Kegyúri épület a görög katolikus templom, kőből épült, zsindellyel fedett, főbejáratán kívül még két oldalajtaja, berendezése, felszerelése, tornyában három harang, jó állapotban van, értéke; – a plébánia szintén kőből épült, zsindellyel fedett, bejáratától balja két szoba, mindegyik két ablakos, mindkettőben kályha, konyháján kis ablak, kamra, végül kétablakos, kályhás cselédszoba jobbra a bejárattól, kerített udvarán 3 istálló, lovaknak, teheneknek, kocsiszín, hátul tíz oszlopon álló pajta, az egész roskadozó állapotban van, értéke; – iskolaépület, hasonló anyagból építve és fedve, a tanító két ablakos szobájával, a tanterem 3 ablak, 12 paddal, a lakáshoz konyha, kamra is tartozik, értéke; – az épületek értékének megismétlése. – Majorsági ruházat, svájci tehenészet, sertéstartás, méhészet nincsenek. – A mellékelt urbárium szerint 51 telek van a helységben, a házak száma 192, továbbá még négy zsellérház, a lakosokat az urbárium szerint kezelik; – egy egész elekhez a belsőségen kívül két köblös 26 holdnyi szántó, 12 hold rét tartozik, holdanként 1330 négyszögöllel számítva; – a földek túlnyomórészt köves talajúak, magaslaton feküsznek, három nyomásra vannak felosztva, minden harmadik évben pihentetik, az ugar földekbe, ha nem legelőnek használják, lent és krumplit ültetnek, első évben kevés rozsot, több árpát, második évben csak árpát és zabot, hozamuk közepes évben, a vetőmagot leszámítva rozsból, árpából egy mérőzabból nem egészen egy, krumpliból 3–4 mérő, melyekre való tekintettel a vármegye által harmadosztályba sorolt helység. – A rétekből magas fekvésük miatt nem lehetséges telek-kiegészítés; – a legelők jók, de alig elegendők a nagy számban tartott állat tartására, 17 lovat, 354 ökröt, 168 tehenet, 70 borjút, 419 juhot és 135 disznót legeltetnek, melyhez hozzászámítandó még a görögkatolikus plébános és a jegyző állatállománya is. – A lakosok fazekassággal (Topfbinden) foglalkoznak, Magyarország különboző részeit bejárják, Galíciából jövő vágóállatokkal is kereskednek a Szepességbe és Liptó megyébe, továbbá fonással, melyet a 16 szepesi városból elsősorban Ólublón, Gnezdán és Podlolinban értékesítik. – Az erdőt a lakosok írtásaikkal nagyon megrongálták, szét van darabolva, egyébként teljesen uradalmi, a lakosoknak itt van fajzásuk, telkenként egy öl tűzifa kivágásával és szállításával tartoznak érte, az elzálogosítás alatt nagy károkat okoztak benne; – birtoktörténeti adatok, soltészságokra való szervezése, azok maradványai. – A lakosok szolgáltatásaikat pontosan fizetik, hátralékuk nincsen; – görögkeleti vallásúak, saját plébánosuk, templomuk van, 1390 a lélekszámuk. Szlovák nemzetiségűek. – a jobbágyok és zsellérek a következő szolgáltatásokkal tartoznak: a házak után fizetendő úrbéri census egyenkénti és együttes összege; – egész telkenként 51 krajcár értékben fizetendő victuáliák részletezése, együttes összege; – igás és gyalogrobot napok száma telkenként és összegezve, pénzértéke; – a természetben felhasznált robot tételenkénti részletezése; – házas zsellérek robotjának szabályozása; – telkenként egy öl tűzifa kivágásával és beszállításával tartoznak, 2 gyalog és 1 igásrobotba számítja, pénzértéke; – négy telek összefogbva állít ki egy hosszúfuvart két napi távolságra, pénzértéke, a hosszúfuvart egy forinton váltják meg, amennyivel ez több, mint a valóságos pénzértéke, szintén bevételként könyveli el; – házatlan zsellérek robotja a létszámtól függ, két igen öreg és lábatörött koldusnál nincs több, ezért robotjukat nem értékeli; robotjövedelmek összegzése. – A kamara rendelésére 1798 óra minden kilencedet pénzen váltanak meg, fonással ezért nem tartoznak. – Pálinkafőző üstjeik nincsenek a lakosoknak, taxájukból nem lehet jövedelem. – Kilencedet, mint feljebb szó volt, (beleértve a bárány és méhkilencedet is) telkenként 4 forinton váltanak meg, együttes összege. – Promontórium nem létében hegyvámot nem fizetnek. – Az urbárium szerint tizedfizetéssel nem tartoznak a lakosok. – Uradalmi erdő, nagysága holdakban, hét részre oszlik, első része fenyő és bükkfákból áll, a többi fenyőből és lucfenyőből, nevük, kitermelhető fa mennyisége ölekben részenként, pénzértékük; – erdei tisztások, sziklás részek, jövedelmük holdanként 5 krajcárjával számítva. – Vadászatból, mióta bérbe volt adva, nincs jövedelem az itt legeltetett állatok melletti juhászkutyák sem vernek fel vadat. – Irtásföldek nagysága holdakban, jövedelmük holdanként 10 krajcárjával számítva, erdőjövedelmek összegzése. – Uradalmi szőlők nincsenek, sem szántók, rétek. – A patakon lévő fentebb írt három földesúri malom bérbe van adva, jövedelmük az 1824–32 évek közötti átlagot alapul véve pénzben, árpában, zabban, ezek mennyisége mérőkben, pénzértéke, jelenlegi bérösszege 3 évre. – A lakosok tejjel, sajttal, árpa- és zabkenyérrel táplálkoznak, hússal nem élnek, mészárszék felesleges lenne. – Az uradalmi kocsma bérbe van adva, italmérési joggal együtt, egy évre eső hányada az 1824–32 évek közti jövedelem alapján, – jelenleg újabb 3 évre bérbe van adva, évi összege. – Kovácsműhely árendájának egy évre eső hányada, jelenlegi 3 évre adott bérének összege. – Halászatra alkalmas vízek nincsenek, halászatból sem lehet jövedelem. – Soltészi telkek földjeinek nagysága holdakban, földesúr jogának elismerése fejében fizetett összeg. – Jövedelmek nettó végösszege a 10 % kezelési költség levonásával: 1623 ft. 12 Xr. mely összeget 5 % hozammal tőkésítve adja meg értékét. – Jövedelmet csökkentő tényezők: mivel allódiális gazdálkodást földek, rétek hiányában nem folytat az uradalom az időjárás viszontagságaitól nem függ a termés, sőt a lakosok is szolgáltatásaikat nem természetben, hanem pénzben fizetik, így ebből a szempontból nem fenyeget a jövedelemcsökkenés veszélye; – ezzel szemben panaszkodnak a lakosok a szántók-rétek elégtelenségére és kis terméshozamára, – továbbá a nagy esőzések és az itt korán beálló fagyok a magasabban fekvő földeken kárt okoznak, ezért egészítik ki a lakosok jövelemüket, mint fentebb már szó volt, fazekassággal, Magyarország minden részét drótozva bejárják, vágómarha kereskedéssel is foglalkoznak. – Kegyúri terhek a görög katolikus plébánosnak 1821 óta fizetett évi kongrua, összege, évente adott 15 öl tűzifa, pénzértéke, a tanítónak adott 12 ölnyi tűzifa, pénzértéke, a fát a helység szállítja be. – Mellékletekben határjárás 1824-ből, egyenként minden szomszédos helységgel, a végén kivonat; – becslési kivonatok a felsorolt uradalmi épületekről; – jobbágyok, zsellérek névsora, telkük nagyságával, házaik feltüntetésével, soltészek névsora, házak; urbárium kivonata és másolata, – jövedelmi kivonatok táblázatos összegzése; – fa árának alakulása a lublói és podolini piacokon; – árendák jövedelmének évenénti alakulása; – írtásföldek összeírása névszerint; – végén becslés, mely az összeírásban számbavett tételeket értékeli
Kamarai birtok.
(Szepes m.): Jarembin

Search result navigation
Content provider