Pecséttel, aláírással hitelesített eredeti, német nyelvű példány, mellékleteivel egybekötve, 124 pagina.

(Összeírás úrbéres adatokkal) „Beschreibung”, amelyet a deltai számvevőséghez tartozó helységről készített küszöbönálló adományozása alkalmából, a kamara rendeletére Franz Hornig számtiszt.
Deschánfalva:
Ezt a helységet is, mint a Bánát egészét 1716-ban foglalták vissza a császári csapatok a törököktől, a kamara birtokába került, másnak nem is lehet itt részbirtoka. – A helység kiterjedése, határai, szomszédos falvak. – Határait jól látható sáncok és határhányások mutatják, melyeket a jelen összeírás alkalmával, hogy még láthatóbbak legyenek, megújították – határvillongások nincsenek – az egyes határrészek hosszúsága, a rajta lévő határjelek száma. – Jövedelmet hajtó, gazdálkodáshoz szükséges, vagy kegyúri épülete nincs az uradalomnak, a görögkeleti templomot és iskolát a község tartja fenn. – Majorja nincs az uradalomnak, juhászatot, tehenészetet, sertéstartást, méhészetet nem folytat. – Az összeírás alkalmával a népesség 35 féltelkes, 90 negyedtelkes, 22 nyolcadtelkes jobbágyból, továbbá hat házas zsellérből állt, összesen 153 adóköteles ház. – A lakosságot a Bánát incorporációjakor kiadott urbárium szerint kezelik. – A konstitutívumot 1785-ben mérték ki, a legelőn kívül három nyomásra, rétre felosztva – egy féltelek appertinentiái az urbárium szerint 12 hold szántóból, 4 hold rétből, 4 hold legelőből és másfél holdnyi belsőségből áll – megjegyzi, hogy mivel a földek árvízveszélynek kitettek, azért nagyobb a telektartozék a szokásosnál, ennek számszerű részletezése, a konstitutívum összegzése. – Van még a lakosoknak 124 holdnyi szőlője is, melyek után a tizeden kívül semmi mással nem tartonak. – Maradványföldek nagysága holdakban, részletezése. – Hasznavehetetlen földek, mint határok, utak, utcák, részletezése, nagysága. – Mentes telkek a templom, iskola, temető földje. – A lakosok kétszerest, kukoricát, zabot vetnek, – búzát, rozst, árpát, szinte sohasem vetnek – a földek hozama: egy hold kétszeres 10–12 mérőt, kukorica 20–25 mérőt, zab 15–18 mérőt terem, ezek súlyát is megadja. – Termékenységére való tekintettel elsőosztályba sorolt helység. – A lakosok részben rácok, részben oláhok, görögkeleti vallásúak – fő megélhetési forrásuk a földművelés és a juhtartás. – Termékeiket Versecen tudják értékesíteni, mely 1 stációnyira, másképp két és fél mérföldnyire fekszik tőlük. – A lakosság lélekszáma 1165. – Sem földesúri, sem községi erdő nincs a helység területén, épület és tűzifát pénzért vásárolnak, vagy szalmával, zsombékkal és hasonlókkal tüzelnek. – a konstitutívum legelőn legeltethető lovak, ökrök, tehenek, juhok, disznók száma. – Mivel a lakosoknak szőlőjük van, Szt. Györgytől Mihályig szabad bormérés illeti őket. – A lakossági igen jó körülmények között él, hátralékban nincsenek, tartozásaikat pontosan teljesítik. – A következő szolgáltatásokkal tartoznak az uradalomnak: a ház vagy telekcensus, együttes összege – kisebb adományokra (victuáliákra) fizetett összeg teleknagyság szerint és együttesen – telkek szerint teljesítendő robotnapok összegzése, pénzértéke – megváltandó robotnapok száma, pénzértéke. – Nem telki állományú földek censusának jövedelme, holdanként 30 krajcárjával számítva. – Pálinkafőző üstök taxájának jövedelme 9 évi átlag alapján. – Gabonatized hozama 9 év alatt kétszeresből, zabból, árpából, kukoricából, egy évre eső hányad, pénzértéke– báránytized, méhtized jövedelme, a tizet el nem értek megváltási összegével együtt. – Bortized egy évre eső hányadának pénzértéke. – Uradalmi erdők, szántók, rétek nincsenek, sem gyümölcsösök, kender-vagy káposztaföldek. – Maradványföldek jövedelme. – Halakban bővelkedő folyó, patak vagy mocsár nincsenek, halászatból tehát nem lehet jövedelem. – Két lóvontatású szárazmalom, censusuk összege. – Mészárszék épülete nem volt az uradalomnak, húsmérés árendáját azonban kétszer három évre bérbeadják, egy évre eső hányada. – Vámok, vásárok nincsenek. – Kereskedők censusának jövedelme a Bánátban bevezetett kulcs szerint számítva, iparosok adójának összege. – Uradalmi kocsma nincsen, az italmérési jogot árverésen adják bérbe, jövedelme hat év alatt, átlagának összege. – Jövedelmek végösszege: 4149 ft. 20 Xr. – Jövedelmet csökkentő tényezők: a lakosok földjük minőségére és termékenységée nem panaszkodnak, egyetlen panaszuk, hogy kiöntés esetén az alacsonyabban fekvő földeket elönti a víz, minden évben ki van téve, hogy a víz elmossa, ezt orvoslandó, nemcsak nagyott házhelyük van, hanem dupla legelő-járandóságuk is. – A pópák telkén kívül más kegyúri terhek nincsenek. – Mellékletekben határjárás, melyet 1813-ban végeztek – jobbágyok névsora teleknagyság szerint, úrbéri censusuk összegével, robotnapjaik, kisebb adományokra fizetendő összeg feltüntetésével, – a nyolcadtelkesek után a házas zsellérek névsora – nyomtatott német nyelvű urbárium – kivonat az egyes jövedelmi tételek jövedelmének alakulásáról az 1803–1811 évek között, pálinkafőző üstök taxája, tizedjövedelmek kimutatása, – piaci árak alakulásának feltüntetése a tized átvételénél, – nem telkiállományú földek jövedelmének alakulása – malmok censusának alakulása – húsmérés, italmérés árverési jegyzőkönyveinek kivonata a bérbeadásról – a hozzátartozó Gyula praedium területének nagysága, jövedelme.
Kamarai birtok.
(Temes m.): Deschánfalva