Másolati példány, német nyelven, egybekötve, részben eredeti mellékletekkel együtt 190 pagina, sajátkezű aláírások és pecsétek lenyomatai. 3 db. melléklet.

„Beschreibung” úrbéres adatokkal, amelyet a kamara rendeletére vett fel Hornik Ferenc, becslése központi kidolgozás.
Mocsova:
A helység az egész temesi bánsággal együtt 1716-ban a töröktől való felszabadulás alkalmával a kamara birtokába került, másnak a fiscuson kívül követelése nem lehet itt, társbirtokosok nincsenek. – A helység Krassó vármegyében fekszik, nagyobb részt völgyben terül el a környező hegyek között, és két kisebb magaslaton – az egyik erdőben ered a hasonnevű patak, mely a Temes folyóba ömlik, a községen kívül tíz vízimalmot hajt. – A helység határai, szomszédos falva – kezektől jól látható határhányások választják el területét, határvillongások nincsenek, a mellékelt határjárás kivonata. – Jövedelmet hajtó vagy gazdasági uradalmi, kegyúri épületek nincsenek, a görögkeleti templom és az iskola a községé. – Mivel major nincsen, uradalmi juhászat, svejci tehenszet, sertéstartás, méhészet sem lehet. – Az összeírás alkalmával talált fél, negyed, nyolcadtelkek, házhelyek száma, házas zsellérek számára, ezek közül három puszta. – A lakosokat a Bánát bekebelezése óta a bánáti részek számára kiadott urbárium szerint kezelik. – A telke konstitutivumát 1792-ben mérték ki, három nyomásra és rétre, egy hold, tekintet nélkül, hogy hegyen vagy síkságon terül-e el, 1600 egy fél telekhez 12 hold szántó, 4 hold rét, két holdnyi legelőrész és egy hold belsőség tartozik – megadja a negyed- és nyolcadtelkek konstitutivumának nagyságát is az egész földterület aránya telkek szerint – bonificációs földek, házhelyek nagysága, maradványföldek felsorolása, helyük, nagyságuk, összegzés. – A mentes földek a pópa telke, iskola, temető, nagyságuk egyenként és együttesen. – A földek egy része a Temes folyó melletti síkságon, más része hegyoldalban fekszik, ez terméketlen, amaz termékeny, de az árvíz gyakran elönti – a helység harmadosztályú adózó helységbe sorolt. – Zömmel csak kukoricát termelnek, a többi gabonafajtát nem vetik – egy pozsonyi mérő kukorica közepes évben tíz mérőt terem, súlyát is megadja. – A lakosok görögkeleti oláhok, főleg földművelésből élnek, ritkán terem annyi, hogy megélhetésük mellett eladásra is maradna, ezért használják a nem telki állományú földeket is, – a szérűt gyümölcsfákkal ültették be, juh és egyéb állattartást kevésbé folytatnak, aminek a legelő kevésség és rossz minősége az egyik oka – termékeinek könnyű elhelyezése az egy mérföldnyire fekvő karánsebesi piac – a község együttes lélekszáma a pópa nyilvántartása szerint. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdeje nincs a községnek, itt van fajzásuk a lakosoknak, száraz gallyfára. – Legelő nagysága a telki arány szerint holdakban, nagyrészt sziklás magaslaton fekszik, gyenge minőségű, köves, salétromos – legeltethető lovak, ökrök, tehenek, kecskék vagy juhok, disznók száma. – Promontóriumon szőlője sem az uradalomnak, sem a lakosoknak nincsen, csak negyedévi bormérésük van ennek következtében. – A lakosság egybként inkább jó,s semmint rossz körülmények között él, szorgalmuk a földművelésben valamint iparban, továbbá a piac közelsége következtében, szolgáltatásaikat pontosan teljesítik, hátralékuk nincsen. – Szolgáltatásaik, kötelezettségeik melyekkel az uradalomnek tartoznak, a következők: úrbéri census a jobbágyoktól és házas zsellérektől, együttes összege – kisebb adományok (kulináriák) értéke teleknagyság szerinti arányban, együttes összege – robot szabályozása telkenként, összegezve, pénzen váltják meg, a házas zsellérek szintén, házatlan zsellérek nincsenek – földcensus a nem telki állományú földek után, ezenkívül tizeddel is tartoznak utána, ezt később veszi számba – pálinkafőző-üstök taxájának jövedelme 9 évi átlag alapján. – Tized hozama kétszeresből, kukoricából kilenc évi jövedelmi kimutatás alapján, egy évre eső hányad, pénzértéke a nyomtatórész és a szállítási költségek levonása után – kender- és lentizedből nincsen jövedelem, mert belső telken vagy a legelőn kisebb darabokban vetnek – bárány- és gidatized hozama, a tizet el nem ért számúak megváltásával együtt pénzértéke – méhtized hozama, jövedelmének egy évre eső hányada – tizedjövedelmek összegzése. – Uradalmi erdő, két részre oszlik, nagysága holdakban, jövedelmének kiszámítása, makkoltatás censusa, figyelembe véve, hogy négy évenként terem makk, vadászatból nincs jövedelem – erdei legeltetés árendájának összege – kirótt erdei büntetésekből a jövedelemnek egy évre eső hányada. – Maradványföldek jövedelme. – Dísz- vagy konyhakertek nincsenek a faluban, sem uradalmi gyümölcsös. – Uradalmi kender-, len és káposztáskertek nincsenek. – Halászat árendájának árverezése, egy évre eső hányad. – Paraszti kanalasmalmok száma, censusuk jövedelme összegezve, egy évre eső hányad. – Mészárszék-épület nincs a faluban, húsmérést azonban 1813-ban árverésen bérbe adták, jövedelme, régebbi átlaga. – Vámok, vásárok nincsenek a helységben. – Kereskedők censusának jövedelme, számuk, összege, a Niczky-féle kulcs alapján számítva. – Saját uradalmi kocsmaépület nincsen, italmérés árendájának egy évre eső hányada, három évre adta bérbe az uradalom a csatolt árverési jegyzőkönyv tanúsága szerint. – A helység jövedelmeinek végösszege: 2881 ft. 78 Xr. – Jövedelmet csökkentő tényezők a már említetteken kívül nincsenek– kiadások, kegyúri terhek nem terhelik az uradalmat. – Mellékletekben a hivatkozott határjárás, telkek összeírása, jövedelmi kimutatások, árverési protokollumok kivonata – a két becslés a számvevőség által kidolgozva 1819-i kelettel.
Kamarai birtok.
(Krassó m.): Mocsova