HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 204. - No. 005.

Date 1817. november 28.
Description

Pecsétekkel, aláírásokkal ellátott német nyelvű példány, mellékletei nincsenek egybekötve, 89 pagina + 43 folio melléklet.

Text

Conscriptio, amelyet a kamara rendeletére vettek fle a báró Meskó Jakabné Kende Júlianna kérésére fiának királyi rendelettel átadni kért portióról.
Buzinka:
Abaúj vármegyében fekvő kis falu, tartozékaival együtt meglehetősen sík fekvésű, könnyen átpillantható, itt-ott kis dombokkal, keleti irányban azonban valamivel magasabb dombbal. – A jelenlegi adományozott birtokosnő kétharmadát bírja a helységnek, és egy kuriális telket, melyen a kastély épült, tulajdonjog az adományozott szerint. – birtoktörténeti adatok, társbirtokosok neve, javaik – A helység az Ida folyó mellett terül el, határai, szomszédos helységek, azoktól való távolságai, azok földesurai. – Déli oldalán mintegy kétszáz holdnyi, hosszasan elnyúló, közepesen termékeny földterület, legelő, rét, szántó aránya, határ-megállapítás alatt áll, Buzinka és Nagyida között, a buzinaiak erősködnek, hogy az ő javukra fog eldőlni. – A tanúk vallomása szerint a kocsmáltatáson kívül más királyi beneficiumot nem gyakorolnak. – Allódiális gazdálkodást folytatnak, kevés állattartást. – Tölgyerdő is tartozik a portióhoz, nagysága holdakban, nyugat felé fekszik a falutól, távolsága, méretei, fáinak minősége, csak tűzifa-fajzásra használják. – A falutól nem messze lévő dombon öt éve telepített szőlő, melyre nyolc holdnyi szántót fordítottak. – Van még két szőlő a tályai promontóriumon is. – A rétek és legelők magasan fekvésük miatt ritkán hasznosíthatók, hozamuk nem elegendő. – Betérő kocsma mészárszékkel és nagy kocsiszínnel együtt, az adományt kérőé, az egész roskadozó állapotban van. – A Dobay családnak is van két kocsmája, egyik mészárszékkel és kocsiszínnel, a másik anélkül. – Nem messze a falutól a kassai úton a Semsey családnak van kocsmája mészárszékkel, kocsiszínnel, kovácsműhellyel, a legjobb helyen, ezek csökkentik a kocsma jövedelmét és hozamát. – Észak felé a falutól pálinkafőző, társbirtokos családoknak is van, így nem remélhető, hogy a kocsmával együtt ennek jövedelme is emelkedjék. – Kilencedjövedelem földesurat illeti, természetben adják. – Új malom, öt éve építették, két kerekű, kásatörővel, helye, a hozzátartozó istállók és kocsiszín fából, agyagból épültek, roskadozó állapotban vannak, sürgősen nagyarányú javításra szorulna. – Jövedelme korlátozott azáltal, hogy a Dobay családnak egész közel hozzá van egy malma, Saczán pedig a Semsey családnak két malma van. – Bányák nincsenek. – Piaci árak feltüntetése a kassai árakat alapul véve, melytől két mérföldnyi távolságra fekszik. – A jó utak nagy előnyére lennének földesúrnak és a helységnek egyaránt, mert a falu a Kassáról Tornára vezető országút mentén fekszik. – Jövedelmet csökkentő tényezők a rétek, legelők csekélysége, a marhatartás nem növelhető. – Nem egyedül a folyamodó kénytelen állatait szomszédos helységekben legeltetni, hanem a falusiak is taxáért legeltetnek másutt. – A télire való takarmányt is pénzért vásárolják. – Ugyanígy a fát is vásárolják, főleg a lakosok. – A földek terméketlenségéről nem lehet beszélni, de meg kell jegyezni, hogy nagyon gyakran kell trágyázni, mert a talaj zsombékos és ragadványos. – Gyümölcsös is kevés terem a kertekben, túl mélyen feküsznek, vizenyős talajúak, minden évben kipusztul több fa, amelyek megmaradnak rosszul teremnek. – A legelők elöntésétől nem kell tartani természetes körülmények között bár 1813-ban a szántókból 13 holdat telehordott a víz kaviccsal, miáltal használhatatlanná vált. – Ugyanakkor két ház is összedőlt az árvíz következtében. – Az ár a Dobay-féle malom miatt a falu felé nagyon erős sodrású, melyért már az adományt kérő és a lakosok is többször fordultak eredménytelenül a megyéhez. – A következő épületek tartoznak a portióhoz: újonnan épített díszes kastély, magaslatnak tűnő helyen, teteje rézzel fedett, a kastély leírása – mellette különálló ház, nyugati végében, három szobája, nagy konyhája, nagy éléskamrája, két gyümölcstárolója van, – baromfiól, lóistálló négy állatra való férőhellyel, – kocsiszín 2–3 kocsira, az épület felett széna- és gabonatárolásra alkalmas padlás, – az udvar közepén kút, északi részén teknősbékáknak alkalmas tó, díszkert a kastély déli oldalán vezető út mellett, – halastó nagysága, mellette szilárd anyagból, kőműves munkával épített boltozatos jégverem, – a díszkert méretei, a kertben van még két melegház is, – a kastély méretei, értéke a csatolt és hivatkozott kőműves, kőfaragó, ács, rézműves, lakatos, asztalos, üveges, tetőfedő, kovács mesteremberek becslése szerint, – a halastó, kert oszlopainak, kerítésének értéke mesteremberek becslése nyomán, – a kertben lévő fürdőház értéke becslés nyomán, – vízvezető csatorna kutakkal, értéke. – Jövedelmet hajtó épületek a serfőző, kőműves munkájának értéke, – az említett kocsma közös tető alatt a mészárszékkel, kocsiszínnel, földből és fából inkább, mint kőművesmunkával építve, – két szobából, konyhából, kamrából áll, valamint a mészárszék, egy pince, méretei, értéke; – a malom, melyet öt éve építettek szilárd anyagból, egy szobából, konyhából, kamrából áll, jó állapotban van, – a hozzátartozó istálló és kocsiszín, csűr azonban javításra szorulnak, – a komplexum méretei, értéke, – a pálinkafőző szilárd anyagból épített lakásból áll, szoba, konyha, kamra van benne, és az öreg,elég rossz állapotban lévő pálinkafőzőből, mellyel egy tető alatt van, mértei, értéke, – szilárd anyagból épített földesúri csűr, oszlopokon áll, méretei, értéke, – új tehénistálló a veteményeskert mellett, mértei, értéke, – a majornak nevezett, kuriális telken épült épületek három régi lakóház, istállókkal, szekérállásokkal, roskadozó állapotban, méreteik egynként, együttes értékük, – ezeken kívül másik kuriális telken még négy parasztház, helyük, méreteik, a telek hozzávetőleges nagysága, együttes értékük, – egy ötödik házra való hely, mely azonban jelenleg még puszta valamennyi épületnél megadja az előző conscriptio oldalszámát is. – Az állattartás jövedelme kilenc évi átlag alapján 1806-ban vásároltak juhokat, amelyek azonban még azon a télen és a következő tavaszon nagyrészt elhullottak, a maradványt eladták, helyettük másokat nem vásároltak, azóta nincsen juhtartás, illetve belőle származó jövedelem. – Tehenészet, 12 tehénből és egy bikából áll, trágyáért tartják elsősorban, ennek évi mennyisége, pénzértéke, melyhez hozzáadandó a tejhozam pénzértéke is. – Többször írt okokból sertéseket nem tartanak. – Méhészetet lehetne berendezni, két éve vásároltak is néhány kast, a rossz időjárás miatt azonban nem jövedelmeztek. – Az állattartás jövedelmeinek összegzése, a bruttó összegből levonandó a csordás és egy szolgáló fizetése konvenciója, teleltetés, téli takarmány és sózás költségei, az állatok egyenkénti értéke (borjakkal, üszőkkel együtt). – A már többször hivatkozott legelőhiány miatt lótartás nem lehetséges, ménes nincsen. – A faluban a portióhoz tartozó telkek száma 7 7/8, melyen tíz jobbágy gazdálkodik, van még 9 házas zsellér is. – A 15 család két református és két evangélikus kivételével katolikus vallású, valamennyiüket a csatolt és hivatkozott urbárium szerint kezelik. – A föld részben zsombékos, ragadványos és csak annyira termékeny, hogy közepes évben egy mérő búza, rozs és árpa hármat, zab négy mérőt ad. – A határ valószínűleg csak könnyen megközelíthetősége végett kapott első osztályba való sorolást és a termés könnyen szállíthatósága miatt. – A lakosok fő megélhetési forrása a földművelés, valamivel kevésbé a kereskedelem. – Az erdőből a lakosoknak nagyon kevés haszna van, csak a száraz gyallyfát szedhetik a fajzás fejében tűzifának, melynek következtében az úrbéri faszállítás alól mentesek. – A csatolt kimutatás szerint vannak irtásföldek is a portióhoz, legnagyobb részt réginek elismert, nagyságuk holdakban, – azok a jobbágyok és zsellérek használják, akik földesúri épületben laknak, kilenced ellenében. – A legelőhiányról már a bevezetés említést tett, mégis a lakosok valamennyiének van igás és istállós állata, valamivel kevesebb juha, lovat azonban egyáltalán nem tartanak. – A negyedévi bormérést eddig soha nem gyakorolták a lakosok, hanem a kocsma bérlőjével egyeztek meg, mely változásról a földesurak nem vettek tudomást. – A lakosok jó körülmények között élnek, termékeiket könnyen tudják értékesíteni, többen kereskedéssel is foglalkoznak. – Földesúrnak a következő szolgáltatásokkal tartoznak a jobbágyok és házas zsellérek által fizetett úrbéri census együttes összege. – Victuáliákra adandó vaj, két kappan, két csirke, 12 tojás, burjúváltság telkenkénti mennyisége, összege, – mivel allódiális gazdálkodás folyik, a robotot részben ide használják fel, igás- és gyalogrobot napok száma, pénzértéke, – négy egész telkenként állítanak ki egy hosszúfuvart, értéke az igásrobotéval egyenlően számítva, – zsellérek robotjának száma napokban, pénzértéke, – robotjövedelmek összegzése, fonás mennyisége telkenként, pénzértéke. – Pálinkafőző üstjeik nincsenek a lakosoknak, a lakosok közül senki nem gyakorolja. – Kilenced jövedelmének kiszámítása, a földek nagysága holdakban, a földek nagysága holdakban, három nyomásra vannak felosztva, jövedelmének alakulása 1808-tól 1816-ig, az első két évben árendában volt adva, összege, 1810-ben a termés elfagyása miatt elegendték a jobbágyoknak, – az utána következő években búza, rozs, árpa, zab jövedelme mérőkben, évi átlagának kiszámítása, pénzértékével együtt, – báránykilencedből, mivel a lakosoknak csak nagyon kevés van, nincs semmi jövedelem. – Erdőjövedelem kiszámítása, tölgyfákból, ill. összegzése. – A tállyai promontóriumon lévő két szőlő jövedelme, levonva a művelési költségeket. – A földesúri szántók, a többihez hasonlóan szintén három nyomásra vannak felosztva, nagyságuk holdakban, több kisebb-nagyobb darabból áll, – hozamuk búzából, rozsból, árpából, zabból az 1808–1816 közötti időben évenként, évi átlagának kiszámítása pénzértékével együtt, – melynek végösszegéből még levonandók a megmunkálás költségei, – téli és nyári szalma mennyisége, pénzértéke, négy, összesen nyolc kaszásnyi rét tartozik a portióhoz, szénahozamuk a fenti évekből, pénzértékükkel együtt, – a községitől elkülönített legelője nincs földesúrnak, – maradványföldek, melyek irtásföldekként már felvétették, – 15 holdnyi szántón kívül, melyet a három utolsó évben maradványföldként legelőnek használtak, felesleges földek nincsenek. – A két említett kert, egyik a kastélynál, részben díszkertként is szolgál, a másik kuriális telken a majornál, mindkettő konyhakert, együttes nagyságuk, – jövedelmük kiszámítása, utóbbi kerítetlen, és egyelőre nem is használják, csak idén kerítik körül, – egy kertészt is kell tartani, gyümölcsösök nincsenek, a csűrhöz közel azonban, süppedékes helyen, zsombékos volta miatt eddig használatlan helyen, van alkalmas hely a telepítésre, jelenleg nincs jövedelem, – földesúri kender- és lenföldek, káposztáskertek nincsenek. – A malom bérbe van adva, jövedelme a csatolt szerződés szerint, búza, rozs, árpa, zab mérőkben, négy lúd, 8 kacsa, három hízó disznó, pénzértékük egyenként és összegezve, – a hozzátartozó 14 holdnyi földet a molnár használja, az összes jövedelmek egy évre eső hányada, a karbantartás költségeinek levonása után. – A mészárszék jövedelmét a kocsmával együtt számítja. – Hídvám, és ehhez hasonló jövedelmek itt nincsenek. – A kocsma bérbe van adva, a hozzátartozó 12 holdnyi szántó és réttel együtt, összege. – A pálinkafőző hasonlóképpen árendába van adva, a felszerelés a bérlőé, földesúr ad hat hold szántót és egy szekér szénára való rétet a bérlőnek, jövedelme. – Jövedelmet csökkentő tényezők megismétlése, főleg a legelőre vonatkozólag. – Jövedelmek végösszege: 1328 ft. – Kegyúri jog és a vele kapcsolatos kiadások nem terhelik a portiót, sem más vallású lelkipásztor-tanító fizetése. – Mellékletben kimutatás az árakról a kassai piaci árak alpján, – fuvarozási kimutatás az árakról a kassai piaci árak alapján, – fuvarozási költségekről Kassára árunként, – szerződéskivonat, – rétek, széna- és sarjúhozamának alakulása az 1811–1816 évek között, kimutatás az Enyiczkére és Berénybe adott marhákról teleltetés céljából 1810–1816 között. – A hivatkozott épület-becslések egyenként, – elöljáróság által végzett becslés a majorsági állatokról, – úrbéri tabella kivonata jobbágyok, zsellérek nevével, telkük nagyságával, robotjuk egyenkénti kimutatásával, – földek minőségéről az elöljáróság tanúsítványa, – irtásföldek összeírása, becslése az elöljáróság által egyenként, – kuriális zsellérek felsorolása robotjuk egyenkénti feltüntetésével, – tanúsítvány a dézsma szolgáltatásról kihallgatás alapjánportióhoz tartozó erdő makkoltathatása, erdő becslése, – szőlők becslése, majorsági szántóföldek egyenkénti számbavétele, befogadóképeségükkel együtt, – tanúsítvány a földek nagyságáról, vetéséről, rétekről, azok széna és sarjúhozamáról, – a hivatkozott szerződések, a malom tavalyi jövedelme, – kocsmárossal, pálinkafőzővel kötött szerződések pontjai, – konvenciók kimutatása a kasznár, kertész, gazda, erdész, kerülő, béres, kocsis, majoros, szolgáló fizetése és deputátuma egyenként, – major, pálinkafőző, malom, kocsma leltára.
Királyi fiscus birtoka.
(Abaúj m.): Buzinka

Search result navigation
Content provider