HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 204. - No. 004.

Date 1816. május 5.
Description

Két példányban lévő német nyelvű összeírás, mindkettő hitelesítő záradékkal, mellékletekkel együtt 190 pagina, részben bekötve.

Text

Conscriptio, amelyet a fiscusra szállt portióról báró Kende Júlianna, Meskóné társbirtokos fia számára kér adományozásra, vettek fel.
Buzinka:
Kicsiny falu, könnyen átpillantható síkságon fekszik, keleti felén egy kis domb van. – Birtoktörténeti adatok, Kalmanczai birtok volt, akinek 1768-ban bekövetkezett halála után szállt a fiscusra portiója, a jelenlegi tulajdonarány, az adományt kérő jószága, kérésének jogcíme, társbirtokosok névvel. – A falu az Ida folyó mellett fekszik, határai, szomszédos helységek, azok földesurai. – Déli oldalánál mintegy 200 holdas, közepesen termékeny, hosszú csíkban fekvő szántó határolja, mintegy 40 holdnyi legelő, húsz hold rét, melyen még határjárás nem volt a buzinkai és nagyidai birtokosok között. – Jövedelmet biztosító tényezők, azaz beneficiumuk: a megesketett tanúk szerint a gazdálkodás a királyi beneficiumokon kívül allódiális földművelésre és valamelyes állattartásra szorítkozik. – A földművelés haszonnal űzhető, az állattartás azonban a rétek csekélysége miatt nem. – A portióhoz tölgyes erdő is tartozik, nagysága holdakban, egész közel a faluhoz, nyugati irányban fekszik, vágásokra van felosztva, számuk. – Az erdőt fajzásra is használják, tűzifára ház szükségletre. – A legelők csekélysége miatt legeltetésre is használják. – A falutól északi irányban lévő hegyen mintegy öt éve telepített szőlő, nyolc holdnyi szántóföldet fordítottak rá. – Tartozik továbbá a portióhoz még két szőlő a tályai szőlőhegyen. – A rétek és legelők keskeny formájuk miatt ritkán gyümölcsözők, állattartásra nem elegendők. – Mészárszék és vendégfogadó a faluban, roskadozó állapotban, nagy szekérállással, mely az adománytkérőé, társbirtokosok kocsmái és mészárszékei felsorolása, ezek jobb állapotban és kedvezőbb helyen vannak, azért előbbiek jövedelmének növelésére nincsen mód. – Pálinkafőző, helye, társbirtokosoké, felsorolása. – Vásárok, hetivásárok, vámok nincsenek a helységben. – A kilenced földesurat illeti, természetben adják. – Öt évvel ezelőtt újonnan épített vízimalom, kétkerekű, kölyűvel, az adományt kérőé, a malom helye, fekvése, a hozzátartozó istálló és kocsiszín roskadozó állapotban van, nagyobbarányú és sürgős javításra szorulna. – A malomjövedelem korlátozott, mert társbirtokosokon kívül a Dobay családnak is van malma, méghozzá egész közel emehez. – Van két malom a közeli Saczán is, a Semsey családé. – Bányák, bányászat nincsen. – Piaci árak feltüntetése az elöljáróság vallomása alapján: búza, kétszeres, rozs, árpa, kukorica, lencse, borsó, kása (Prei), hajdina, kender, len, széna, sarjú, káposzta, tűzifa ára egységenként (mérő, szekér, kéve, fej). – A termékek zömét a két mérföldnyire fekvő Kassa városban értékesítik, az utak rosszak, hetivásárokra az állatok töretése nélkül néha alig mehetni. – Az utak megcsináltatása mind földesúrnak, mind a lakosoknak hasznos lenne, a helység a Kassára, Tornára és más még feljebb lévő városokba vezető út mentén fekszik. – Maleficiumok, a rétek, legelők csekélysége miatt az állattartás nem növelhető, az adományt kérő nem egyedül kénytelen állatait a szomszédos földekre hajtatni legeltetésre, hanem a lakosok is taxáért legeltetik másutt állataikat, és a télire való takarmányt pénzen kénytelenek vásárolnia földeket terméketlennek nem lehet mondani, de gyakran kell trágyázni, mert zsombékos és ragadványos a talaja. – Gyümölcsöt is keveset teremnek a kertek, mert mélyen feküsznek, talajuk vízenyős, minden évben több gyümölcsfa kipusztul, a megmaradottak gyöngék, rosszul termők. – A legelő elöntésétől nem kell tartani, jól lehet az 1813-i nagy árvíz alkalmával 13 hold föld használhatatlanná lett, és két ház összeomlott, az ár a Dobai-féle malom miatt nagyon erős, amelyért már az adományt kérő és a lakosok is több ízben fordultak a vármegyéhez. – A portióhoz a következő épületek tartoznak: újonnan épült szép kastély, bár sík földön van, magaslatnak hat, egész teteje rézzel fedett, oszlopos feljárat északról, oszlopsorról bejárat az ebédlőterembe, az épület leírása, – a kastély mellett különálló ház, az udvar nyugati oldalán, három szobából, nagy konyhából, nagy éléskamrából és két gyümölcstárolóból áll, – baromfiól, istálló négy lóra való férőhellyel, kocsiszín 2–3 kocsira, az egész épület felett padlás, gabonatárolásra alkalmas, – az udvar közepén kút, északi sarkán teknősbékákra szánt tó, – díszkert, halastó, jégverem, a kastély értéke kőműves, kőfaragó, ács, rézműves, lakatos, asztalos, üveges, cserepes mesteremberek becslése alapján a kastély méretei, – a halastó, kert oszlopainak, kerítésének kőműves, kőfaragó és ács munkájának értéke, ezek méretei a konyhakertben lévő két üvegház méretei és értéke, – a kertben lévő fürdőház, leírása, értéke, – vízvezető csatorna a kertben, kutakkal, értéke, – kocsma, közös tető alatt a mészárszékkel, földből és fából építve, kevésbé kőművesmunkával, két szobából, konyhából, kamrából áll, továbbá a mészárszék, valamint egy külön épített pince, méretei, értéke, – az említett, öt éve épített malom szobából, konyhából, kamrából áll, jó állapotban van, – a hozzátartozó istálló, kocsiszín és csűr javításra szorulnak, az egész értéke, – a pálinkafőzde újonnan épült lakásból áll, szilárd anyagból építve, szoba, konyha, kamrából, és a régi, roskadozó pálinkafőzőből áll, ezzel egy tető alatt istálló és csűr, méretei, értéke, – földesúri csűr, szilárd anyagból épített oszlopokon áll, méretei, értéke, – új tehénistálló a konyhakert mellett, méretei, értéke, – három és fél hold nagyságú kuriális telken lévő épületek, majornak nevezik, három régi lakóház, hat szoba, 3 konyhából, két kamrából, továbbá istálló, szekérállások roskadozó állapotban van, értéke, méretek egyenként, – az épületeken kívül négy parasztház, a másik kuriális telken, közel a kocsmához és kocsiszínhez, ez a telek mintegy két holdnyi nagyságú, a házak méretei, értékük. – Az állattartásból kilenc év alatt befolyt jövedelem: juhászat, 1806-ban vásároltak 58 juhot, két kost, 56 éves állatot, télen azonban felük elhullott, a következő évben fele haszonnal eladták, azóta nem tartoznak, a legelőhiány miatt, és azért is, mert csak elpusztították a legelőt, de nem használták, ezért jövedelem nincsen. – Svájci tehenészet, 12 tehénből és és egy bikából, főleg trágyáért tartják, ennek mennyisége, pénzértéke, hozzáadva a fejt tej mennyiségének értékét is. – Sertéseket eddig, fenti okokból nem tartottak. – Méhészet a vidék fekvése miatt és tulajdonsága miatt lehetne, múlt évben kezdtek is néhány kassal, de a rossz időjárás miatt mindössze négy maradt, haszonról nem lehet beszélni. – Az állattartás jövedelmeinek összegzéséből levonandó költségek egy tehénpásztor fizetése, egy szolgáló fizetése, eltartása, téli takarmány mennyisége, költségei, sózás költségei. – Az állatok számbavétele egyenként, értékükkel együtt. – A portióhoz tartozó telkek, családok, házak száma, a 15 családból két evangélikus és két református kivételével a többi katolikus. – A jobbágyokat és házas zselléreket a csatolt urbárium szerint kezelik. – A föld részben zsombékos, annyira termékeny hogy egy mérő búza, rozs és árpa közepes évben három mérőt ad, zab négyet. – A helység valószínűleg könnyen megközelíthetősége és termékeinek könnyen szállíthatósága miatt kapott első osztályba sorolást. – A lakosok fő megélhetési forrása a földművelés, csak kisebb részben a kereskedelem. – Az erdőből nagyon kevés hasznuk van, csak száraz gallyfát hozhatnak fajzásra tűzifának. – Az urbárium szerint az irtásföldek nagysága, melyeket azok a jobbágyok és zsellérek használnak, akik földesúri épületben laknak, kilenced ellenében, a legelőhiányról már feljebb volt szó. – A lakosok a következő úrbéri szolgáltatásokkal tartoznak: a tíz jobbágy és 9 házas zsellér által fizetett úrbéri census összege, – victuáliákra telkenként adandó vaj, kappanok, tyúkok, tojások és borjúváltság, összesen 51 krajcár értékben, együttes összege. – A robot szabályozása, igás és gyalogrobot-napok száma, pénzértéke, – hosszúfuvar mennyisége, értéke, zsellérek robotnapjának száma, pénzértéke, robotjövedelmek összegzése, fonást megváltják, telkenkénti összege. – Pálinkafőző üstjeik nincsenek, nem gyakorolják. – Kilenced jövedelmének alakulása az 1806–1814 évek között búzából, rozsból, árpából, zabból, csak a négy utolsó évet tünteti fel, mert a többi évben bérbe volt adva, átlagjövedelmének pénzértéke. – Erdőjövedelem kiszámítása, összegzése. – A tályai promontóriumon lévő két szőlő névvel, jövedelmük. – Földesúri szántók, a többihez hasonlóan szintén három nyomásban, több kisebb-nagyobb dűlőben, együttes nagyságuk holdakban, hozamuk és 1814 éveknél megjegyzi, hogy árvíz miatt volt ennyire kevés a termés, pénzértékének kiszámítása. – Téli és nyári szalma mennyisége, pénzértéke. – Az említett irtásföldeket még nem fizették ki. – Teljesen hasznavehetetlen földek nincsenek. – A kastélynál említett két kert jövedelme, gyümölcsös nincsen, ezeket tekintik annak. – Földesúri kender-lenföld, káposztáskert nincsen. – Malom, bérbe van adva, a hozzátartozó 14 holdnyi földet a molnár használja, jövedelme a szerződés szerint, egy évre eső hányad. – A mészárszék jövedelmét a kocsmáéval együtt számítja, az ehhez tartozó szántók, rétek, melyeket a bérlő használ, jövedelme. – A pálinkafőzde szintén bérbe van adva, földesúr sajátjából ad a bérlőnek 6 hold földet, szénát. – Jövedelmet csökkentő tényezők megismétlése. – Mellékletekben a hivatkozott becslése, épületek leltára, állatok számbavétele, jobbágyok, zsellérek névsora, urbárium kivonata.
Királyi fiscalis birtok.
(Abaúj m.): Buzinka

Search result navigation
Content provider