Eredeti számozott példány, 37 oldal. Fol. formátum. Aláírás és pecsét lenyomata. Készítette: Herey József helyettes Verwalter mint összeíró.

”Beschreibung” úrbéres adatokkal, amelyet a küszöbön álló adományozás előtt készítettek, főleg a helység jövedelmeiről.
Prigrevicza-Szentiván:
Bács vármegyében fekszik, a zombori kamarai uradalomhoz tartozó helység. Síkságon terül el. Határai, szomszédos helységek, melyektől jól látható határjelek választják el. Határvillongások nincsenek. – Uradalmi épületek: vadászház, az erdőtiszt lakásául szolgál, a földtől három lábnyira égetett téglából, feljebb vert földből épült, náddal fedett, 1787-ben, amikor erdőtiszti lakásul kijelölték, egy teljesen égetett téglából rakott szárnyat építettek hozzá, ez is náddal van fedve, most 'L'-alakú az épület. – Két egymás melletti lakószobából áll, konyhából, cselédszobából és nagyon kicsi éléskamrából, mely előbb tehénistálló volt. – A szobák és helységek nagysága, fekvése, padlózatuk deszkával fedett föld. Egyszerű, de jó ajtai, zárai, ablakai vannak. A cselédszoba a konyhából nyílik, földpadlós. Az éléskamrával egybeépült a tehénistálló, mellette kocsiszín, két kocsira. – A pince a konyha és éléskamra alatt van, téglából rakott, boltozatos, kapacitása. – Mindjárt a kerítés mellett van a téglából kirakott, deszkakávás kút. – Az udvarból nyílik a kert bejárata, a kert két részre oszlik, mindkettő konyhakertként szolgál, nagyságuk. – Egyébként az épület jó állapotban van, a jövőben is használható vadászháznak. – A helység közepén uradalmi kocsma, vert földből épült, náddal fedett, 'L'-alakú épület. – Ivószobából, kocsmáros lakószobájából, konyhából és kis éléskamrából áll, mindegyik nagyságát is megadja. – Kocsiszín két kocsira, tehénistálló 3 tehénre, közös tető alatt. – Tönkrement boltozatos pince, mivel az már használhatatlan, a kocsmáros maga ásatott az udvaron egy földbevájt pincét, náddal fedett. – Mind a kocsma, mind a melléképületek rossz állapotban vannak, újat kellene építeni. – Az udvar mögött konyhakert, nagysága, a területen, melyen a kocsma áll, elhelyezhető az újonnan emelendő épület. – Uradalmi mészárszék, alapja égetett téglából, feljebb vályogtéglából építve, náddal fedett, nagysága, leírása. – Nem gazdasági uradalmi épületek: a még épülőfélben lévő templom, jó anyagból épült, zsindellyel fedett, tornya, és egy részének vakolása még hiányzik, elég nagy az itteni híveknek. – A plébániaház vert földből épült, náddal fedett épület, közepes állapotban van (nem részletezi beosztását, szobák számát). – Az iskola szintén vert földből épült, náddal fedve, jó állapotban van. – Községház, egyúttal jegyzőlakásul is szolgál. Vert földből épült, náddal fedett épület, jó állapotban van. – A közepes állapotban lévő kvártélyház szintén vert földből épült és náddal fedett. – Uradalmi majorház, juhászat, tehenészet, sertéstartás, méhészet nincsen, sem ménes, mivel a legelő még a lakosok állatai számára sem elegendő. – A lakosok valamennyien katolikus vallásúak, német nemzetiségűek. – 177 telkes és 72 negyed telkes jobbágy van, összegzi egész telkekben, melyhez még a kasznár, jegyző és az uradalmi szérű területe hozzászámítandó. – A plébános, községháza, iskolamester, sekrestyés telkei mentesek a szolgáltatások alól. – A jobbágyokon kívül van még 69 házas zsellér is, és átlagot véve alapul 10 házatlan zsellér. Az urbárium szerint kezelik őket. – A helységet első osztályba sorolták, egy egész telekhez 32 hold szántó, 22 hold rét és egy holdnyi belsőség tartozik, a felmérés szerint osztva ki, 1100 négyszögöllel számítva. – A földterület, a nem jelentékeny szőlők kivételével síkságon terül el, termékeny, egy mérő kétszeres négy, árpa hat mérőt terem, 76 illetve 66 font súlyban. – A lakosok földművelésből élnek, főleg azonban kender eladásból. – Saját, a földesúrétól elkülönített erdejük nincsen, a földesúri erdőben van fajzásuk tűzi és épületfára. – Irtások nincsenek. – Legelő a falun kívül terül el, nagysága holdakban. Nem elegendő az állatoknak. Néha a réteket is legelőnek használják, eddig az erdő egy részében is legeltethették állataikat, nem lehetett okuk panaszra. – Legeltethető tehenek, borjak, lovak, juhok, disznók száma. – A plébános, jegyző, vadász, sekrestyés legeltethető állatai. – A lakosság egyébként jó körülmények közt él, termékeik egy részét eladják, főleg kenderrel kereskednek, kötelezettségeiknek időben tesznek eleget, hátralékuk nincsen. – Úrbéri census jobbágyoktól, házas zsellérektől, együttes összege. – Kulináriákra egész telkenként zsírt, kappanokat, csirkéket, 12 tojást adnak, borjúváltság, együttes összege. – Robot szabályozása, napok száma együttesen, mivel allódium vagy remanentiális földek nincsenek, az uradalom nem használhatja a teljes robotot. – Favágásra és szállításra, Bajára való gabonaszállításra, bor- és pálinkaszállításra, épületek, erdei árkok karbantartására fordított robotnapok tételenként, összegzésük, pénzértéke. – A fennmaradó rész megváltásának, teljesítésének alakulása. – Fonás nem szokásos, kiskilencedet adnak, illetve fizetnek helyette, összege. – 12 lóval hajtott száraz malom, censusuk egyenként. – Mivel ilyen sok malom, anélkül, hogy egymást tönkre ne tennék, nem tud megélni, csak tíz után fizetnek censust, annál is inkább, mert kettőt csak a tavalyi évben építettek. – Két olajütő malom, censusuk. – Gabona-kilencedet természetben teljesítenek, a nyomtatórész levonásával, jövedelme kétszeres, árpa, zab mérőkben, portól való megtisztítása 5 %-ot leszámítva pénzértéke. – Az 1780-as mérnöki felmérés óta kukoricát, kölest a szántókba nem vetnek, csak rétjeikben szokták vetni, ez után azonban nem adnak kilencedet a földesúrnak. – Bárány-kilenced jövedelme 8 évi átlag alapján. Méhekből, mint a kamarai birtokokon mindenütt nem kilencedet adnak, hanem kasonként 3 krajcárt fizetnek, együttes összege. – Bor-kilenced jövedelme 8 évi átlag alapján. Hegyvám nincsen. – Tizedet az uradalom az érsekséggel kötött szerződés alapján bérbe vette. Az uradalom egész területén, bérösszege. Jövedelem a fenti tételekből, pénzértéke. – Erdők jövedelme fakitermelésből, makkoltatásból, legeltetésből, vadászat árendájából, úrbéri faszállításból. Összegzésük. – Földesúri szőlők nincsenek, sem szántók, maradványföldek a helység körül. Nagyságuk holdakban, a lakosok kender, krumpli és káposztaföldeknek használják, jövedelme a pénzen megváltott kiskilencedébe számít. – Salétromos földek nagysága mintegy 71 holdnyi. – Allódiális rétek nincsenek. Kilencedből bejövő téli és nyári szalma mennyisége, pénzértéke. – Halászat, vízimalmok nincsenek. – Földesúri mészárszék jövedelme átlagban, hat évi számadás alapján. – Két zsidó, saját házukban folytatnak kereskedést, censusuk összege. Vámok, vásárok nincsenek. – Kocsmában kimért pálinka és bor mennyisége, pénzértéke. – A kiadások, alkalmazottak fizetése, deputátuma levonása után a jövedelmek nettó végösszege: 3948 Ft 51 Xr.
Kamarai birtok.
(Bács m.): Prigrevicza Szent Iván