8 oldal, magyar és latin nyelvű, aláírással és pecséttel ellátott eredeti.
Készítette: Senk Milós altitkár kamarai kiküldött

Conscriptio urbarialis adatokkal
Szinna:
Abaúj vármegyei helység negyedrészét képező portiókról, mely portiók egykor a hűtlenségbe esett gróf Nádasdi Ferenc kezén voltak. A portiókat a gróf 1646-ban bizonyos összegekért eladta és elzálogosította néhai Várady Pál úrnak, mint ezt az egri káptalanban lévő bizonyságlevél is igazolja. Fenti jószágok a hűtlenségi per (nota) következtében „Fiscum Regium directe respicerent”. – Az összeíró szükségesnek tartotta, hogy a portio nagyságára és milyenségére vonatkozóan nevezett Nádasdi Ferenc gróf teljhatalmú megbízottjának bizonyságlevelét, melyet a Várady Pálnak történő átadásról állított ki, másolatban alábbiakban előterjessze.
Bizonyságlevél, melyben a megbízott az átengedett jószágokat alábbiak szerint írja le: udvarház, szántóföldjeivel, rétjeivel, halászóvizeivel és minden „igazságával”. – A két tavon lévő malmok negyedrésze, arányos használatával együtt. – Az udvarházhoz tartozó jobbágyok és zsellérek, valamint pusztatelkekkel együtt. Ezután következik az egészhelyes, valamint félhelyes jobbágyok és zsellérek felsorolása név szerint. – Kocsmáros névvel, valamint szabadosok ugyanúgy. – Puszta helyek ugyancsak név szerint felsorolva, ezek fél- és egésztelkek. – Fenti jószágokat, ismételten felsorolva, a gróf Várady Pálnak és mindkét ági maradékainak mindaddig tartó szabad zálogbirtokba adja, míg vagy ő, vagy utódai „lévált és percipiált Summapénzt le nem teszi” tudniillik értük. – Továbbiakban a bizonyságlevél írója arról tudósít, hogy a háborús pusztítások és felfordulás miatt a jószágban semminémű majorság nincsen, s a földek is vetetlenül maradtak, mindössze az egyik malomnál van néhány köblös vetés, és a Bocsárd felé való földben. – A levél az ezen kívüli vetések betakarításáról és Várady Pál házához való szállításáról intézkedés. Megerősítés, dátum: 1646. június 20. Kassa, aláírás és pecsét jelzése.
Következik az 1646. évi összeírás (latinul): curia nobilitaris – egész lakott telek – lakott féltelkek – lakott zsellértelkek – egész pusztatelkek – puszta féltelek – Két malom negyedrésze, szántóföldekkel és rétekkel, melyek szintén fenti curiához tartoznak az előzőekben részletezett zálogjogon. – Mindezek a jószágok, azaz jobbágysessiok és két funduson lévő curia és vendégfogadó az új birtokosoké, a helység negyedrészét teszik ki.
A jelenlegi állapot szerint összeírás: ahol egykor, mint mondják, valaha a Nádasdi-curia állott, jelenleg semmilyen curia-jellegű épület nincs, ezzel szemben mindegyik részbirtokos a curia fundusán, a neki jutott területet „aedificia pro placito exstrui curavit”. Éspedig: Soós Ferenc vendégfogadót építtetett szekérszínnel együtt, melynek jövedelmét azonban a kocsmáros az összeírónak nem tudta megmondani, mivel szóban forgó épületet csak négy hete használják. – A másik, előbbi szomszédságában lévő vendégfogadó tulajdonosa Máriássy István bizonyos Olcsvárfy úrnővel együtt, Nagy Zsigmonddal együtt, melynek jövedelmét meg lehet tudni, a kimérhető, becsült bormennyiség hordókban megadva, sörmennyiséggel. Az egyéb haszonvételekért, úgymint pálinkafőzésért, kaszálásért és zab-adóért a kocsmáros évente 10 forintot fizet. – Ugyanezen az említett funduson áll Pattay Sámuel allódiuma, mely áll egy házból a kereskedők, valamint másik házból a segédek számára építve, istállókkal, a férőhelyek számával, valamint csűrrel. Ehhez az allódiumhoz tartozik még egy kis házacska is. – Zsellérház: benne jelenleg Pattay úr jobbágya lakik, egyéb haszonvétel nincs hozzá. – Ami pedig nevezett Nádasdi-fundust illeti, emberemlékezet óta senki sincs, „qui hunc fundum curialem positive Nadasdyanum fuisse recordetur”, s itt csak házromokat és valamiféle pincét ismernek, utóbbit a már említett új tulajdonos, Pattay Sámuel állíttatta helyre. A pince befogadóképessége hordókban megadva. – A fundus hosszúsága és szélessége ölben, a helység közepén, a szekérút mellett fekszik, pontos földrajzi helyzetleírással. Szomszédai, határai. – Ugyanitt másik pince, kapacitásával, melyet néhai Sós Ferenc építtetett a vendégfogadó szükségletére. – Conscriptio fundorum colonicalium, az említett Nádasdi-féle negyedrészhez tartoznak, jelenleg állapotuk szerint összeírva: táblázatos rész, rovatai: a fundusokon jelenleg lakó jobbágyok neve – sessió nagysága – fiúgyermekek – ökrök – sertések – méhkasok – robot és census – valamint annak feltüntetése, hogy kinek a jobbágyai – Johannes Uj, jobbágy, Kroszte János egykori lakott telkén él… hetente kétnapos igásrobottal tartozik szolgálni, Soós Ferenc jobbágya. – …egykori pusztatelken él, háromnapos gyalogszeres robottal szolgál. – Tóth Simon pusztatelke volt, most Thot Pál pusztája, stb. – Fentieken kívül két sessio, egykor puszta-féltelkek voltak, az idézett bizonyságlevélben is megemlítik, ezeket azonban meghatározni az elmúlt idő és az emberek véges emlékezete miatt már alig lehet. Mindenesetre bizonyos, hogy a többi jobbágytelek közé belekeveredve, Várady Pál örökösei birtokában vannak. – Ezután következnek az egykor lakott, ma puszta zsellértelkek, melyekről a cessio-levélben ugyancsak említés történik. Ezek helymeghatározása ugyancsak már alig lehetséges, „projectatae sunt in cespite”, a falu végén, a felső soron, Kenyhecz felé, ahol jelenleg a következő épületek találhatók: a földesurak közös mészárszéke, mely után a mészáros évente árendát fizet faggyúban – a megye háza, „pro dominis officialibus militaribus”, megfelelő tartozékokkal ellátva. – Ugyanitt Soós László allódiuma, tartozékokkal, úgy-ahogy (utcunque) felszerelve. – Itt található még Máriássy István vendégfogadója, szekérszínnel, mely nemrégen épült. Tulajdonosának nyilatkozata szerint: „fundum hunc, esto in eodem cespite existentem, ad easdem sessiones inquilinarias nullatenus pertinere.” – Az összeíró ezzel kapcsolatban elmondja véleményét, mely szerint fenti fundusok nem jelenlegi beépítésük szerint és jövedelmeik alapján, hanem a Nádasdi-féle cessio alapján, a kamarai aestimatioban lakott zsellértelkeknek vétettek fel és „in considerationem summi debere certum est.” – Ugyancsak a cessio szerint volt itt egykor bizonyos két malom, egyik a helység felső, másik az alsó felén. – Az első malom negyedrészét Nádasdi Ferenc elzálogosította Várady Pálnak, a második malom pedig teljesen puszta, a Rabutin-féle sereg az 1706-os kassai ostrom alkalmával pusztította el és égette fel, úgy, hogy most csak a fundus, illetve a malomhely van meg. – A felvégen áll a kétkövű malom, melyet Máriássy István nemrégen építtetett meg, évi hozama gabonában, a tulajdonos vallomása szerint, melyből a fent hivatkozott Nádasdi-rész tíz köböl. – Sertéshízlalás nincs. – A portiohoz tartozó jobbágyok a fent ismertetett roboton kívül censust nem tartoznak adni, mindössze Szent Mihály nap táján minden hospes egy tyúkot szokott adni a földesúrnak. – Itt hivatkozik az összeíró a cessio-levélre, bizonyos censualis restantiákkal kapcsolatban: „sőtt ezen kívül, ha mi restantia lenne is az jobbágyok között, azt is, ’ki szedethesse eő Kegyelme (tudniillik Várady Pál) Maradékival.” Továbbá azt is megjegyzi az irat, hogy következésképpen egykor itt szokásban volt a census fizetése. Miért is a régebbi conscriptiok és urbariumok” ab iisdem modernis dominis compossessoribus omnino expetendae viderentur.” – Királyi dézsmával tartoznak. – A földesúri kilenced erre a részre jutó mennyisége gabonaköbölben. – Földesúri tölgyerdő a Hernád vize mellett, csak minden harmadik-negyedik évben terem makkot, az ilyenkor makkoltatható sertések száma megadva. Mivel a makktermés a részbirtokosok állatainak legeltetésre elegendő, így faizáson kívül (a lehullott fákból) egyéb jövedelmet nem is lehet innen várni, s ezért a becslésből is kimarad. – Van még a helység határában egy kisebb tölgyes is, ebben azonban sem makk nem terem, sem épületfának nem alkalmas, csak tüzifának használható. – Pázsitdézsma nincs – Földesúri szántóföldek, melyek fenti curiához tartoznak, jelenleg a részbirtokosok között vannak felosztva, egyébként három nyomásban művelik őket. – A különböző tagok nyomásonként, névvel és köbölben megadott kapacitásukkal felsorolva. – Szántóföldek összesen 205 köblösek. Ebből a Nádasdi-negyedrész: 41 1/4 köböl. – Mivel a cessio-levélben a két szántóföld-darab, a malomnál lévő és a Bocsárd felé eső került elzálogosításra, nem látni okát „cur simul sumptim cum aliis agris, pare insinuatam agrorum quartalitatem ingrediantur, verum potius scorsive, tanquam praescitam summam iam ingressae aestimentur; cum ad ascquisitionem Paulo-Varadyanam immediate pertineant.” – Fentieken kívül földesúri rét, valamennyi részbirtokos között megosztva, kapacitása szénásszekérben, a Nádasdi-negyedrész kimutatásával.
Dátum, aláírás, pecsét.
(Abaúj m.): Szinna portio