HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 122. - No. 030 / a.

Date 1763. január
Description

eredeti pld.

Text

Series urbarii
A dominiumra vonatkozó összesített feljegyzések.
A dominium erdők és hegyek között fekszik, nehezen hozzáférhető (abstrusus) és terméketlen vidéken, országútja nincs, “nullumque idcirco commercium” s ezért a jobbágyokat “citra ruinam” nem lehet kényszeríteni, hogy robotjukat készpénzért megváltsák, hanem földesúruknak folyamatosan kell természetben robottal szolgálniuk. Éppen ezért az allodiaturát “hoctenus praeesistens” továbbiakban is fenn kell tartani és továbbfejleszteni. – Az itt lévő allódiumok száma három, éspedi: Peklinben, Herlány praediumban, végül a vörösvágási, a Horiz nevű hegyen, mely újonnan épült. A három allódium távolsága Peklintől (órajárásra). – A peklini allódiumhoz tartozó szántóföldeket három mezőre osztották, összes kapacitásuk pozsonyi mérőben, valamint kassai köbölben. A három nyomás közül egyik pihen, a másikba őszieket, végül a harmadikba tavasziakat vetnek. A szükséges allódiumi munkák elvégeztetésére kell számítani az egyik nyomást, illetve a kapacitás harmadrészét. – A herlányi allódiumhoz a már eddig megtisztított szántóföld-terület kapacitása, valamint az irtványozással továbbiakban nyerhető területek adatai. Az így bevethető területen többet lehet termelni, továbbá az allódiális állatállomány megfelelőbb teleltetése is lehetséges. Éppen ezért az irtványozás elsődleges feladatnak tekintendő. – A horizi allodiatura, mint már említettük, újonnan létesült. A hozzátartozó szántóföldek összes kapacitása. Ezzel kapcsolatban az összeíró megjegyzi, hogy mivel ezek a földek hegyes vidéken, hideg éghajlat alatt fekszenek, ezért őszi vetés alá kevéssé alkalmasak, s rendeletbe adandó, hogy inkább tavaszi búzát vessenek beléjük. Így két nyomással számolva a földek kapacitása mérőben, ill. köbölben. – A három allódium szántóföldjeinek összes kapacitása, mérőben és köbölben. – A földek szükséges szántásához és bevetéséhez, a provisor tájékoztatása szerint szükséges jobbágyok száma, akik egyenként heti három napos igásrobottal tartoznak. (25) – A szántáson kívül az allódium körül szükséges egyéb nyári és téli munkákra további igásrobotot kell igénybe venni. Igásrobot összesen. – A házi és mezei munkálatokhoz szükséges jobbágyok száma, a conscriptioban összeírtak száma, végül a kettő egybevetéséből “resultarent adhuc a domestica et oeconomica necessitate ...” akiknek munkája, mivel az allódiumhoz nem szükséges, “ad extarneam utilitatem” fordítandó. Fentiek értelmében szükséges a rendkívüli munkákra felhasználható, valamint a házi- és gazdasági munkákra fenntartott jobbágyok elosztása, továbbá "meliores, solidiores et tum pecoribus, tum aliis facultatibus magis prouisos colonos segregare”, “e converso vero ad domesticos et oeconomicos labores utrobique debiliores applicare”. Következik a jobbágyok felosztása. 1) házi- és gazdasági munkálatokra szükséges jobbágyok név szerinti felsorolása. – 2) a rendkívüli munkákra igénybevehető jobbágyok összeírása, névvel. – 1) Peklinben, Cservenyiczán, Mudroczon, Lipóczon, Patacskón, Tissitén, Bunyitán, Felső-Kemenczén, Bolyáron, Ránkon, továbbá 1 volt cservenicai zsellér, “ad sessionem colonicalem illocatus” – névvel. (oldalkpént összesítve összesen 40 jobbágy) – 2. Peklinben, Kosztolánban, az egyik jobbágynál az összeíró megjegyzi, hogy ahhoz, hogy a többiekkel azonos terhet viselhessen, 2 ökröt kell adni neki, Cservenicza: az egyik jobbágyot itt is két ökörrel, kell megsegíteni, Mudróczon (l. előzőek), Lipóczon, Patacskón, Tissitén, Bunyitán, Felső-Kemenczén, Bolyáron – összesen 82 jobbágy – minösszesen 122 jobbágy.
A felsorolt allódiumokban szalmával és polyvával és minden szükségessel teleltetni lehet 100 fejőstehenet. Mivel a hegyes és erdős vidékeken a szarvasmarha igen kicsiny, így haszon csak a tejhozamból várható, “pro propagatione nihilominis idonea non sunt”, s ezért az allódiális tehenek a majorosnőhöz úgy kerüljenek tartásra, hogy a tejből, vajból származó jövedelem és a borjak “propria sua idustria distrahant”. Készpénzben minden tehén után 8 rhénes forintot kell “ad cassam provisoralem” beszolgáltatni. Az allódium személyzetének (allodiatrices, ancillae et pastores) conventioját és fizetését továbbra is “in statu quo relinquenda iudicatur”. – Mivel a tehenek száma különböző veszteségek miatt változik, tisztázandó, hogy ha a tehén akár betegség, akár egyéb ok miatt elpusztul, vagy elöregedése következtében tejelésre már nem alkalmas lévén, eladatik, a szokásos helyi árért mindjárt másikat kell helyébe állítani, nehogy a tehenekből származó jövedelem csökkenést szenvedjen. Ügyeljen a provisor, hogy a majorosnők semmilyen csellel és családsággal ne tudjanak “hac in parte maleversatio subingrediatur”. Az állatok összevásárlásánál, illetve kicserélésénél legfeljebb 12 rhénes forintot szabad egy tehénért adni, nehogy a kincstárnak kárt okozzanak, sőt, inkább minél nagyobb hasznot szerezni igyekezzenek. (Erre vonatkozó tanácsok.) Mindazok az állatok tehát, akiknek tejhozam szempontjából nem lehet hasznát venni (elöregedett tehenek, tinók, egyszóval a meddő állatok) “distrahuntur”, s árukból a fejőstehenek száma ismét 100-ra egészíttessék ki, ha pedig ez az összeg nem lenne elég, a “cassa provisoralis” egészítse ki. – Továbbá: mivel a legelőterületet a Keczer-társbirtokosokkal kell megosztani, ez nem elegendő, kb. tavasszal és ősszel 50 allódiális tehenet tud eltartani. Ezzel szemben a hoizi legelők bőségesek, s így hasznosabbnak véljük, ha a peklini tehenek a jövőben Peklinben csak telelnek, nyáron át Hoizon legelnek, s velük együtt a majorosnő is nyáron a Hoizon, télen Peklinben tartózkodik. – Juhok tartása az uradalomban igen szükséges, mivel az allódiális földek trágyázás nélkül rendkívül terméketlenek. Viszont a juhok teleltetése “impracticabilis”, mivel bőséges szénakészlet nélkül nem tudnak kitelelni. Éppen ezért tavasszal 500 juhot kell vásárolni (a nyári legelő bőséges és egészséges), ősszel pedig “distrahantur”. – A földesúri allódiumokban szárnyasokat is tartottak, ezek tartása azonban felettébb terhesnek és veszélyesnek találtathatik (a majorosnő több magot kért etetésükre, mint amennyi szükséges, s ezzel csak a provisorokat bosszantja (“ansam habent insultandi provisoribus”), “denique sub hoc praetextu illimitatae pensionis tantum praetendunt, ut propriis etiam necessitatibus succurrant”. – Lekaszált széna 1762-ben a provisor jelentése szerint 317 szekérrel volt. (Az összeíró megjegyzi, hogy a tartós és rendkívüli szárazság miatt a szénatermés igen szűkös volt, s esősebb években 5400 szekérrel is lehet számolni.) – Az összeíró ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Vörös-vágási határban irtványozással további réteket lehetne még nyerni, valamint Herlány praedium területén szintén, ahol két völgyet is lehetne szénatermesztésre hasznosítani. Éppen ezért már az első tavasszal hozzá kell kezdeni az irtványozáshoz. – Braxatorium a malom mellett, Kosztolány területén. Egykor ez, mint kamarai birtok, igen komoly jövedelmet hozott, jelenleg azonban csak educillumként (ed. dominii intra gremialibus) szolgál. Ennek jövedelméről 1762-ben készített kimutatást l. mellékletben. – Domus crematoria, üstökkel, a fent említett kosztolányi malom és braxatorium tartozéka, jövedelmét l. a hivatkozott mellékletben. (A két épület becsült, tiszta jövedelme 1762-ben.) A jövedelem fokozására nincs mód, mivel a sört az uradalom határain kívülre nem lehet szétvinni. Mivel azonban a hajdúvárosoknak nincs saját pálinkájuk, tehát az uradalmi égetést folytatni kellene és olyan kamara utasítást kellene kiadni, hogy nevezett városoknak is szállíthassanak belőle “erga ineundam debitam eatenus conventionem”. Az így nyerhető jövedelem igen jelents lenne, mivel minden eszköz és felszerelés meg van hozzá, a szükséges fával és gabonával együtt, továbbá a két malom is készen áll, melyekben a komlót – “sine alterius moliturae defectu” – mindig lehet őröltetni. – Mivel fenti haszonvételek jobbítása igen bizonytalan, továbbá rengeteg fáradságot és munkát igényel, az összeíró jobbnak látja, ha – más fiskális és magánbirtokokhoz hasonlóan – ezeket a haszonvételeket megfelelő áron árendába bocsátják. – Fentieket előrebocsátva, az említettekből, a kocsmáltatást is beleértve, évente kb. 1800 rhénes forint jövedelmet lehetne várni. Ezzel kapcsolatban hasznos lenne a jobbágyok által eddig használni engedett üstöket megfizettetni, vagy az égetést megtiltani, mint ezt Keczer László saját jobbágyaival “semet facturum obtulit”.– Az összeírás az alábbi helységekben sorol fel educillumokat: Peklinben, Vörös-Vágáson, Lipóczon, Tizsithén, Kosztolánban, Patatskon és Mudroczón. Szükségesnek látja megjegyezni, hogy ezek nem országutak mentén fekszenek, ezért idegenek fogyasztására nem lehet számítani. A provisor számadása arról tudósít, hogy az 1762. évben mindössze 17 hordó bor fogyott el a kocsmákban, továbbá, hogy ehhez képest “nec cerevisiae, nec cremati magna sit consumptio”. Hozzáteszi még az összeíró: “et haec est ratio, quod svadeatur arenda”. A fent már említett árendaösszegre vonatkozó – részben ismételt – továbbá megjegyzések. – Kosztolán határában két malom (privativae), melyeknek évi jövedelme (valamennyi tartozékával: fűrészmalommal, a braxatoriumhoz való komló őrlésével, továbbá a molnár köteles munkálataival együtt készpénzben – melyhez a gabona értékét is készpénzben vették fel – Rh ft. 134. – További két malom, melyek csak fele részben tartoznak a kamarához, másik felük a Keczer-családot illeti. A két malom készpénzjövedelme fentiek szerint. – A bolyári malomrész jövedelme. A malom a peklini uradalom és különböző bolyári birtokosok között oszlik meg. – Az összes malomjövedelmek összesítése. – Ehhez járul még a kosztoláni fűrészmalom 1762-ben, a provisor számadásában feltüntetett jövedelme, mely részben a házi szükségleteket elégítette ki, részben eladásra termelt fűrészárut. Mivel itt rengeteg fa áll rendelkezésre, a provisor és a molnár jó gazdálkodásával a jövedelmet még növelni lehet. – Fenti haszonvételekhez hozzájárul még a makktermés után várható jövedelem, mely azonban “a divina benedictione dependens”, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint csak minden negyedik vagy ötödik esztendőben van termés mind a tölgy-, mind a bükkerdőkben, sőt esetleg még ritkábban. Ez a jövedelem tehát bizonytalan, s a terméstől függően kisebb vagy nagyobb lehet. 1762-ben közepes termés mellett a tölgy- és bükkerdőkben (mind a dominiumhoz tartozókban, mind a Keczer-családdal közösekben) “titulo quottae decimalis” befolyt jövedelem összege. A jövedelem fele a Keczer-családé. – A felső-kemenczei, más birtokosokkal közösen használt erdő jövedelme, továbbá a ránki erdő jövedelemrésze. A tissitei, mudróczi és herlányi, csak a dominium által bírt erdőkben a makkoltatás mellett az extraneusoktól “titulo decima”, legeltetett nyájaik után befolyt jövedelem összege. – A vásárolt és hízlalt sertések után, “titulo lucri” származó összeg. – A makkoltatásból 1762-ben összesen beszedett jövedelem összege. – Ugyanilyen bizonytalan (instabil) jövedelemnek tekinthető az is, amely a kertek terméséből származik, tekintettel arra, hogy nincs minden évben termés, továbbá, hogy a hideg és hegyes vidéken a termés nem mindig tud tökéletesen beérni. – 1762-ben rendkívül bőséges termés volt, amelyl még tökéletesen meg is tudott érni. Az ebből beszedett jövedelem összege. – Ehhez járul még a szárított gyümölcsök eladásából várható jövedelem is. Ennek becsült értéke. – A kertekből származó jövedelmek összesített forint-értéke. – A haszonvételekhez még hozzá lehet adni a Herlány praediumon létesítendő fürdő jövedelmét is. A fürdőt a savanyúvíz-forráshoz kell építeni, mely már most is igen nevezetes és a tiszán-inneni többi savanyúvíz-forrást mind minőségében, mind bőségben messze felülmúlja, a nem kétséges, hogy egész nyáron minden részről, sőt a városokból is igen sokan fel fogják keresni. – A különböző levonások után a fürdő jövedelméből és a savanyúvíz eladásából várható becsült évi jövedelem összege. – Az összeíró megjegyzi, hogy könnyen és kevés költséggel lehetne papírmalmot építeni, mivel az erre alkalmas hely, víz és az építéshez szükséges fa bőven rendelkezsre áll. Az így elérhető jövedelem nem lenne csekély, mivel ezeken a részeken csak Kassa város tulajdonában lévő papírmalom működik, de kicsisége és vízszegénység miatt nem sok hasznot tud hozni. Az itt létesítendő papírmalom viszont folyamatosan működve – “in statu camerali, militari et aliis etiam” – a dominium számára nem megvetendő jövedelmet hozz. – Az összeíró szükségesnek látja tudakozódni üvegkészítéshez való anyagok után, mivel az üveg égetéséhez faanyag bőven áll rendelkezésre.
Fentiek előrebocsátása után az összeíró összesíti az uradalom egy évi, bizonyossággal várható jövedelmeit az alábbiak szerint: a három allódiumban, közepes termésű évet alapul véve, az elvetett őszi veté sután 173 köböl – várni lehet 1211 kereszt termést, tavaszi vetés után 225 köböl – várni lehet 1575 kereszt termést, fentiekből, a vetésre félretett mennyiséget és “granis pro statu personali deputatis” levonva, marad eladásra 656 1/2 köböl, tavasziból 920 3/4 köböl, ennek forintértéke átlagban, köblönként és összesen is megadva. – Őszi dézsmagabonából évről-évre kb. 200 keresztet szednek be, melyből – keresztenként 1 köblöt számítva – 100 köblöt csépelhetnek. Becsérték. – Tavaszi dézsmagabonából a 200 keresztből 200 köblöt nyernek kicsépelve. Becsérték, mint az őszieknél. – Az összes gabonabevételekből származó jövedelem összesítése. – Szénatermés, szekérszám, a jelenlegi állapot mellett, közepes termést alapul véve, 400 szekér. – Ha az irtványozást Herlányban és Cservenyiczán végrehajtják, a várható szénatermés 500 szekérre fog emelkedni. – Ebből a szénatermésből – “iuxta proicentum urbariale”, juhok teleltetésére és etetésére – tinók és meddő állatok etetésére semmitsem fordítva, a 100 allódiális tehén teleltetésére a szalma és polyva mellett bőségesen elegendő to szekér széna. – Az uradalmi provisor és a plébános számára 18 szekér széna kerül továbbá levonásra. A megmaradt (332 szekér) szénamennyiség becsértéke szekerenként is és összesen is megadva. – Az allódiális tehénállomány után – mint már erre fentebb utaltunk – összesen 800 forint jövedelemmel lehet számolni, mely összegből a majorosnő és a szolgálók, valamint a pásztorok fizetése fejében levonásra került összeg után mint tiszta haszon, marad Rh. ft. 624,34. – A juhnyáj után (l. az erre vonatkozó előző bejegyzéseket) elsősorban a trágyázás hasznát kell tekinteni, ami a földek terméketlensége miatt felettébb szükséges. A levonandók levonása után tiszta haszon legalább Rh. ft. 100. – Census urbarialis, a különböző, készpénzen megváltani szokott datiakkal együtt jövedelmez Rh. ft. 71,45-t. – Puszta telkek árendája, melyek részben jobbágy-, részben zsellértelkek voltak, amíg rájuk nem települnek, évente 58 rhénes forintot jövedelmeznek. – Az dominium allodiaturájához igénybe nem vett colonusok száma összesen. (l. előzőekben részletezve.) – Ezzel kapcsolatban az összeíró megjegyzi, hogy az egyik kosztoláni jobbágy (névvel), a peklini uradalmi gazdaságban dolgozik, s a továbbiakban is szükséges lesz itt igénybevétele, tehát a szabad kapacitásuk jobbágyok száma vala csökkent. – Robot: a szabadon felhasználható munkaerőt az egész uradalom hasznosítani: sószállításra, favágásra, valamint a levágott fa elszállítására. Megkérdezve erről a sóvári királyi uradalom inspektorát, Piller Mártont, aki a tárkányi sólerakatból kívánja a sót Sóvárra szállíttatni (medio subditorum istorum quottannis practicandam et pro capacitate virium, iuxta dispositionem cameralem effectuandam), továbbá a sóvári erdőkben évente 1000 öl fa levágását és “ad clausram” elszállítását. – Úgy találjuk, hogy nevezett jobbágyok uradalmi robot fejében évente Tárkányról Sóvárra 4860 mázsa sót tudnak elszállítani. A szállítás értéke (omnibus etiam extraneis praestari slitum) mázsánként és összesen. – Úgy találjuk, hogy a sószállítás mellett még kényelmesen, elerőtlenítésük és az urbáriumban lefektetett szolgálatuk felemelése nélkül a sóvári erdőkben ezer öl fát kivágni és a jelzett helyre elszállítani is képesek. Ezek után “more consveto” fizetnek a sóvári sópénztárból ennek a provisoratusnak a pénztárába Rh. ft. 1000-t. – Hogy a fentiekben elmondott, az uradalom számára igen fontos és hasznos rendelkezést rendben végrehajtsák, a provisor mellé egy intelligens és szorgalmas személyt kell alkalmazni – “in forma obequitatoris – megfelelő fizetéssel, aki a sóvári sóhivatallal egyetértve, arról gondoskodni tud, hogy a jobbágyi szolgálatokat kellően és időben, a jobbágyok tönkretétele nélkül elvégeztesse, továbbá arról, hogy a parasztok rossz cselekedetei a kincstárnak kárt ne okozzanak. – Továbbá: “iuxta computum et calculationem nostram” hat alkalommal ahol minden egyes jobbágy az év folyamán külön megterhelés nélkül és saját mezei munkáinak elhanyagolása nélkül Tárkányból Sóvárra sót tud szállítani, egy parasztszekérre 10 mázsa sót elosztani rendelünk. Az utak olyan jók és kényelmesek, hogy egy négyökrös szekérrel 15 vagy akár még több mázsa sót is el lehet szállítani. Ha a parasztok szekereiken 10 mázsánál többet szállítanak Sóvárra, “rusticis pro privato ipsorum emolumento admitteretur”. A rendelkezés indokolására: ezáltal a haszonlehetőség által ösztönözve sokkal könnyebben lehet őket gyors és zúgolódás nélküli szállításra bírni. – A fentebb említett 81, rendkívüli munkákra felhasználtható jobbágy, valamint a 40, allódiális munkára felhasznált jobbágy robotnapjainak részletezése: A tervezett sószállításra, favágásra és a levágott famennyiség elszállítására igénybe vett jobbágyok száma, az általuk teljesített heti robotnapok mennyisége, valamint a kettő szorzata. Heti 15 napos, egész évre vonatkozó robotot számításba véve, összesen teljesítendő 12150 nap. – A sószállításra kijelölt 6 alkalommal (jobbágyonként 9 robotnapot kell számítani) teljesített robotnapok levonásba jönnek. Ugyanennyi kerül levonásra a favágás és a levágott fa elszállítása során teljesített robotnapok címén. Mindezek levonása után az uradalom belső szükségleteire fennmaradó robotnapok összege.
Vietor dominalis: elegendő anyag lévén, lehet az uradalom számára tartani. Évi munkájának értéke, a levonandókat levonva, legkisebb becsértéke (a ház szükségleteken kívül.) – Kendertermesztésből és eladásból származó becsült jövedelem. – Jól gondozott méhek (uradalmi)) után várható jövedelem. – Méhtizedből származó jövedelem. – Bárány- és juhtizedből jövedelem (l. 1672.) A fenti felsorolásban már említett, tervezett és javasolt jövedelmek; becsült értékek: 1. a braxatorium, crematorium és educillum, valamint a jobbágyoknál lévő égetőüstök árendájából várható összeg – 2. malmokból – 3. fűrészmalomból – 4. makkoltatásból, részjövedelem – 5. kerti terményekből – 6. Herlány praediumon létesítendő fürdőből –7. Allódiális- és dézsmagabonából – 8. A házi szükségleten felüli szénamennyiségből – 9. Allódiális tehenek árendájából, a fizetések levonása után – 10. juhtartásból (nyáron tartani, télen eladni), a nyári trágyázáson kívül – 11. census urbarialis, továbbá a dataiak megváltásából – 12. a puszta jobbágy- és zsellértelkek árendájából – 13. A tárkányi só elszállításából – 14. a sóvári erődkből ezer öl fa levágásából és elszállításából – 15. a kádár által készített, az uradalmi szükségleten felüli hordókból – 16. kenderből – 17. méhekből – 18. bárány- és juhtizedből, illetve megváltásukból származó jövedelem – 19. méhtizedből
Summa totius introitus: Rh. ft. 8948,48 3/4.
Ebből az összegből már levonásra kerültek az uradalmi tisztviselők, szolgák természetbeni juttatásai, továbbá a pásztorok, majorosnők és szolgáló pénzbeli fizetése. – A teljes jövedelemből továbbá levonandó a provisor fizetése, az uradalmi írnok, plébános, orgonista, fogadós, gazda (hospes seu oeconomus), hajdúk, kertész, kádár, kerülő és csősz (spacircaminarius) fizetése fejében mindösszesen Rh. ft. 538. – Fenti összegen kívül annak az embernek, aki a tárkányi sószállításnál, valamint a favágásnál és a levágott fa elszállításánál felügyelőnek állíttatik, fizetendó 150 forint-összeg. (Az összeg kifizetésének feltételei: kipróbált munka, pénzbeszedés és számadás elvégzése) – Ha pedig a fent részletezett munkálatokban nem működik közre, mindenben a provisor segítségére legyen. – Az itt részletezett fizetéseket a bevételből levonva, tiszt haszon fejében marad az uradalom számára: Rh. ft. 8260,48 3
A “B” jelű mellékletben részletezett négyévi uradalom jövedelemkimutatás szerint egy évre kimutatott jövedelem Rh. ft. 3152,44 1/16. – A kettő közötti különbség, azaz a még megszerzendő jövedelem összege Rh. ft. 5108,4 11/16.
“Atque haec sunt, quae in operationem utilioris pro futuro aeconomicae, plerumque ad fixum proventum reducendae, utilia futura existimarentur” – ezeket mind alaposabban megvizsgálni az összeíró alázatosan javasolja.
(A dátum itt (tévesen) 1672. január 7.)
Peklini fiskális dominium, korábban Keczer birtok, tartozékaival.
(Sáros, Abaúj m.): Peklin (Sáros m.) – Kosztolán (Sáros m.) – Lipocz (Sáros m.) – Patacsko (Sáros m.) – Tissite (Sáros m.) – Mudrocz (Sáros m.) – Vörös-Vágás (alias Cservenyicza) (Sáros m.) – Fölső-Kemencez (Abaúj m.) – Bolyár (Sáros m.) – Ránk (Sáros m.) – Bunyita (Sáros m.) – Herlány (Abaúj m.)

Content provider