HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 119. - No. 026.

Date 16. század vége
Description

Egykorú fogalmazvány töredéke.

Text

Urbarium
A nyitrai várbirtok – földesura a nyitrai püspök – urbáriuma, mely valószínűleg az új püspök utasítására készült, s mely „collationatum cum urbarys Dominorum Stephani Podmaniczky et Francisci Turzo.” Az irat minden kétséget kizáróan egy egykorú fogalmazvány töredéke, de agy is terjedelmes: 25 folio. Az UC 119 : 24-hez képest kb. 100 évvel korábbi. Datálását megkönnyíti, hogy többször hivatkozik az 1580-as évek közül az 1583–84–85 évekre, mint közelmúltra. Írásmódja kétségtelenül 16. század végi. Hogy fogalmazvány töredéke, azt az is bizonyítja, hogy vannak adatok, melynek helye üresen hagyott, nincsenek megadva.
Az urbárium elsőnek a veszteniczi tiszttartóság falvait veszi sorra.
Apáti:
Az uradalomnak több Apáti nevű települése van. Itt a Bajmócz mellettit tárgyalja az urbárium. Az egész sessióknak, a bíró sessiójának s a deserta sessióknak csak rubrikája adja meg, s „No” jelzés után helyet hagyva a számnak. De sem itt, sem az egész iratban sehol nem adja meg ezeket a kezdő adatokat. (E számokra vonatkozóan lásd megjegyzésemet az UC 119 : 27-nél!) Viszont annál pontosabb az urbárium, a szolgáltatások számbavételénél. – Censusuk: Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor minden telkesjobbágy ad 1 Ft 75 dénárt. – Egyéb szolgáltatásaik: Robotjuk: „Pro allodiatura exercenda tenentur metere et falcare per hebdomadam unam, ubi eis assignatum fuerit, quotquot extiterint necessarii”. – Szt. Mihálykor adnak 5 tyúkot. – Karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor, Keresztelő Szt. János ünnepén és Szt. Mártonkor „fit educillatio”. (NB! Az urbárium későbbi adataiból világos: ilyenkor az úr borát kell mérniük.) – Minthogy a fahordás kötelezettsége alól mentesek, „tenentur dare domino Reverendissimo duas libras Croci singulis annis”. – Szőlőhegyecskéjük szőlei után a bordézsma megilleti a püspök földesurat. Először 1583-ban kezdték szedni. Fizetik a hegyvámot is. – Kétkövű malmuk: „libertate donatum”. – Egy kásaőrlő malmuk szintén szabad.
(NB! Az urbárium e módszer szerint veszi végig a püspöki várbirtok pertinenciáit. Az alábbiakban csak azokat a településeket emelem ki, melyeknél eltérések vagy kiemelendő adatok vannak.)
Szucsán:
Censusként minden telkesjobbágy karácsonykor, Gergely-napkor, Urbán-napkor és Szt. Mihálykor 60–60 dénárt fizet. – Ajándékként karácsonykor minden telkesjobbágy ad egy kalácsot és egy tyúkot. – „In capite jejunii” (= Az Esto mihi – vasárnap után való szerda. Cf.: Szentpétery Okl. t. napt.) minden telkesjobbágy ad egy icce kendermagot, egy icce kölest, egy icce borsót és ad hagymát is (utóbbi mértékét nem adja meg az urbarium. Az előzőknél nézetem szerint elírás a „media” használata, valószínűbb a „modius”! Illetve: ez a szokottabb ezeknél a szolgáltatásoknál.). – Ugyanekkor adnak „singuli insuper per Coto manipules canabis, vulgo Kytta kender”. – Húsvétkor minden jobbágy ad 8 tojást és 1 sajtot. – Szt. Mihálykor egy tyúkot és egy kalácsot. – Kötelesek továbbá minden telek után 8 db. szarufát készíteni, s az így összegyűlt épületfaanyagot Nyitrára szállítani. – Megadják: a bordézsmát. – A gabonatizedet szemesgabonában adják, éspedig: búzából, árpából és zabból 1–1 szaput. (NB! Egykorú marginalis jegyzet e tételek mellett a jobb margón: „Sapo facit Metretas duas Tyrnauienses”). – Robotjuk: „Pro allodiatura exercenda tenentur singuli sessionati ex parte dimidia mesores dare ad Mochonok, Ex dimidia vero falcatores. Manent tamdiu, ut caeteri”. – A bírságjövedelmek a szokásosak. – Évente ötször az úr borát mérik.
Racsicz:
Mint Szucsán, de itt minden sessionatus jobbágy 4 köteg szarufának való vékony gerendát ad (= „Tigella fasciculorum 4 singuli”). – A gabonatizedet is úgy adják, mint a szucsániak, de itt kiírja az urbárium: zsámbokréti szapuban mérve. – Az úr borát ők is ötször mérik egy évben, de nekik van lehetőségük saját kocsmáltatásra is: „Quando vinum domini non educillatur, quiuis pro arbitrio, quod potest habere, educillat”.
Dvornik:
Mint az előzőek, de van malmuk: „Habent Molendinum unius rotae, ex quo dant officiali Florenos 3. Molitores dant praeterea Domino Reverendissimo porcum Saginatum 1”. – A böjtben szolgáltatandó ajándékoknál itt megadja a hagyma mennyiségét is: minden sessionatus jobbágy ad egy mérővel. – A szarufát úgy kell adniuk, ahogyan azt a földesúr követeli tőlük. Általában 6 köteget ad minten telkesjobbágy évente. – A gabonatized szolgáltatása azonos ugyan az előző possessiókéval, de itt a mennyiségek megadása után kiköti: „Dant metretam superfluentem et feretam; et quod decussum fuerit, pro Dica Regia deputatur”. – A bárány- és kecskegida-tizedet is adják, vagy megváltják a bárányokat darabonként 2 dénáron, a kecskéket darabonként 1 dénáron. – Kocsmáltatásuk rendje azonos a racsicziakéval. – A serfőzőházakról: „Duae domus Braxatorum, a quarum vtraque census datur, prout sunt in sessione. Cum cerevisia coquitur, nulli quicquam pendit Braxator, Sed tantum cereusiae feces communitati”. – Van egy kis darab erdejük, mely azonban deserta, „ex quibus quiequid possunt, pro domini necessitate praestare obligantur”.
Felsővesztenicz:
Van egy egykövű malmuk; a molnárok 1 hízott disznót adnak a földesúrnak után azután: Szt. Györgykor adnak 50 dénárt, egy tyúkot, egy kalácsot; karácsonykor ugyanezeket. – (Az itt olvasható marginális jegyzet szerint a Podmaniczky féle urbáriumban az áll, hogy ez a malom "pertinebat ad Ecclesiam Wesztenicziensem".)”– Egyébként mint az előzőek, de itt minden telkesjobbágy 8 köteg szarufának való keskeny fagerendát ad.
Alsóvesztenicz:
Egykövű malmuk után évente 2 Ft censust fizetnek.
Hradistye:
A censusuk: minden sessionatus évente háromszor: Szt. Györgykor, Szt. Mihálykor és karácsonykor fizet 60–60 dénárt. – Egykövű malmuk után a helybeli plébánosnak fizetenek a molnárok census címén 22 szapu kenyérgabonát. Adnak a földesúrnak 1 hízott disznót. – Egyébként – a serfőzőházat is beleértve – mint dvornikiak.
Szkacsán oppidum:
Egykövű malom van itt, mely után húsvétkor, Szt. Jakab napján, Mindenszentek ünnepén, Pál fordulás napján 20–20 szapu kenyérgabonát fizetnek. Adnak 1 Ft készpénzt és egy mérő kölest is utána. – Kötelesek az uradalmi tisztek kijelölése szerinti munkában bedolgozni a helybeli allódiumba; minden subditus egy hetet dolgozik. Általában tizenkettesével szokták őket igénybe venni, esetleg ennél kisebb létszámban, a majorságnak végzendő munka természetes szerint. – Van erdejük is, de úgy, hogy ha a földesúrnak szüksége van rá, tetszése szerint használhatja ő is. – (Egyébként: mint a fentiek.)
Lehota:
(„prope Bann” jelzéssel jelöli meg az urbarium ezt a Lehotat, jelezve, hogy ez Trencsén megyében van, Baán oppidum mellett.) – A malom a soltész kezében van: „Molendinum sculteti unius Rotae, censum nulli dat”. – A gabonatizedből megadják a plébánosnak a negyedet. – Robotjukat a majorságban végzik: „Pro allodiatura exercenda, messum et foenum falcatum proficiscuntur quo illis jussum fuerit”. – (Egyebekben: mint a fentiek.)
Apáti:
(Ez a falu is: „prope Bann” jelzéssel, szintén Trencsénben.) – A censust csak kétszer adják évente: minden sessió Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor ad 30–30 dénárt. – Az egykövű malomért évente az alábbi bért adják: 1 forintot készpénzben, 2 kalácsot, 2 kappant természetben. Ezenkívül: a két falu, Lehota és Apáti karácsony táján közösen ad az uradalomnak egy hízott disznót. – Viszont: „A solutione Muneralium sunt immunes”. – Az előző possesióktól eltérően adják a karácsonyi egy fuvar tűzifát. – Robotjukat részben a mochonoki majorságban aratási munkával, részben pedig a számukra esetenként kijelölendő helyeken végzett kaszálásal teljesítik.
Következik a trencséni tiszttartóság. Első faluja:
Püspöki:
(Ezt a falut is – az azonos nevűektől megkülönböztetésül – „prope Bann” jelzéssel adja az urbárium: szintén Trencsénben.) – A húsvétkor adandó két kalácsot itt darabonként 2 denáron megválthatják. – A terménytizedet régebben kepékben adták, „verum nunc mos inolevit, nam in grano solvunt”. – Ők is a mochonoki allódiumba járnak aratni és szénát kaszálni. – A szolgáltatandó tűzifát a Nyitra közelében levő erdőkből vágják ki. – (Külön pénzbeli szolgáltatásuk:) „Pecuniam continuae contributionis dant bis in anno singuli sessionati per den. 80, hoc anno aucti den. 20”.
Mitticz:
Az egykövű malom molnárja évente csak egy hízott sertsét ad teljes censusként az uradalomnak. – Az ajándékok között az egész falu – Dobrassov faluval együtt – ad egy hízott sertést. – Ők is a mochonoki allódiumba járnak, szükség szerint, részben aratási, részben kaszálási munkákra.
Dobrassov:
A falubeli egykövű malmot csak nemrég kezdték építeni, így az utána való szolgáltatásokat nem adhatja meg. – Az ajándékok között Mitticzcel együtt adnak évente egy hízott disznót. – (NB! Igen érdekes megfogalmazásban rögzíti ezt az utóbbi, egyébként szokványos adatot:) „Haec villa juvat possesionem Mitticz solvere unum porcum, ita, ut duae possessiones solvant simul unum porcum saginatum”. – Majorsági robotjuk: mint az előző falvaké. – Néhány esztendeje vezették be az uradalmi tisztek azt a gyakorlatot, ami azelőtt nem volt szokásban: a falubeliek kötelesek a nyitrai vár szükségleteire is tűzifát fuvarozni. – Évente ötször mérik ők is az úr borát, de itt az urbarium meghatározza az űrmértéket is, amit a borkimérésnél használniuk kell: „media Galgocziensi” – azaz galgóci iccével. – A falu mellett elfolyó patak halászatát közösen gyakorolják a compossessor-nemesek. A patak halban bő: pisztrángot, kövi halakat fognak ki belőle. – Ha a deserta sessiók földjeit munkálják, akkor: „quartam capeciam habent officiales”.
Naszticz:
Az itteni egykövű malomért évente 40 szapu búza censust fizetnek. – (Egyébként: mint a fentiek.)
Szkalka:
Alsó-Drietoma faluval együtt adnak húsvétkor közösen egy bárányt, ugyanígy karácsony körül egy jó hízott disznót. – Majorsági robotjukat ők is a falutól távol: a Trencsén melletti Püspökiben levő földesúri allódiumban végzik, a szükség, illetve az uradalmi tisztek utasításai szerint. – Azért, mert fel vannak mentve a tűzifahordás kötelezettsége alól a trencséni járás további öt falujával együtt, ez a mentes hat falu együttesen ad e kedvezményért 4 font sáfrányt évente. Az urbárium adatainak felvételénél azt vallották a subditusok, hogy régebben csak 3 font sáfrányt kellett adniuk. – Az urbárium egyébként itt is külön megadja az űrmértéket, mellyel az úr borát évente ötször kell mérniük, de itt: „Media Trinchiniensi” mérnek.
Isztebnik:
Van egy kis szőlőhegyük. Ha a püspök földesúr is úgy akarná – azt vallják az urbárium összeállítóinak – ők szívesen betelepítenék szőlővel. (Így! = „quod si Reverendissimus dominus vellet, ipsi excolere et vineas aedificare vellent”). – Az egyik compossessornak, Halachynak van itt két darab szőleje. Ez a Halachy nevű nemes-compossessor azon igyekszik, hogy a határjeleket kijjebb tolva, növelje szőlőterületét. – A püspök földesúrtól van engedélyük arra, hogy a karácsonyi censust ne fizessék meg, ugyanis a Vág folyó áradásai igen súlyos károkat szoktak nekik okozni. – Az itteni subditusok a Trencsén melletti Püspökibe járnak, az ottani allodiális szántóföldeket szántani, és a mocsonoki allódiumba járnak aratni. – Azonkívül, hogy van egy tiloserdő a határukban, „Habent Sylvas pro sua Necessitate” is.
Püspöki:
(Helymeghatározása: „prope Trinczin”.) – Régen emberemlékezetet meghaladó idő előtt – s ezt a subditusok hagyományként kapták elődeiktől, innen tudják – azon a helyen, melyet a falu határában ez idő szerint is „Spany Dwor”-nak hívnak, nagyobb allódium volt. Ennek szántóföldjeivel most zavarok vannak. – Mert igaz, hogy két évvel ezelőtt tizenhat részre osztották ezeket a szántóföldeket azok között a jobbágyok között, kik egyébként is telkesjobbágyok a faluban, most mégis az történt, hogy az idén az uradalmi tisztek a maguk részére lefoglalták a Spany Dworbeli szántókat, s a nasticzi malom jövedelméből szerzett vetőmaggal vetik be ezeket. – Ez a szántóterület egy tagban van. Szélessége 125 öl, hosszúsága 200 öl. – (Miután az urbÁrium összeállítói a helyzetet leírva, felhívták a figyelmet a visszás helyzetre, idegen kéztől származó, de egykorú marginalis jegyzetben valószínűleg maga a püspök földesúr intézkedik e Spany Dworbeli szántók jövőbeni sorsát illetően: e szerint el kell venni az egész területet a tisztektől, s a tiszttartó gondoskodjék arról hogy e földeket a püspök földesúr javára munkálják meg a jövőben.) – A helybeli plébániának van egy egész jobbágysessiója, tartozékaival együtt, javadalmi birtokként. – De az e sessióhoz tartozó szántóföldön felül is van még két darab szántója a parókiának, illetve a templomnak, „quas incolae arant et quartam capeciam Ecclesiae contribuunt”. – A fentebb leírt, Spany Dworbeli vitás, egykori allodialis földeken kívül vannak még allodialis szántók a falu határában, melyeket a püspöki subditusok is szántanak, egyéb falvak subditusai mellett. Az aratási munkákra azonban Mochonokra járnak, az ottani allódiumba. – Ha van deserta sessió, annak szántóföldjeit ki szokták árendába adni a subditusoknak, mégpedig minden kilencedik kepéért. – Szent Kozma és Damján napján, mely a templombúcsú napja, minden egész sessió után adnak egy csirkét és egy kalácsot. – (Egyebekben: mint a fentebbiek.)
Felső-Drietoma:
Egy deserta curiat, illetve ennk tartozékait a község használja. – Ennek a curianak a jogállása vitás. Van adat arról is, hogy a község ezt 40 Ft-ért megvette volna, de a gyakorlat hosszú időn át az volt, hogy a község használta, és az uradalmi tiszeknek censust fizetett e tartozékok után. – A subditusok itt nem fizetik a pintér-pénzt, „sed vasa post educillationem reparare tenentur”. – A falu mellett foyó víz egyben határvonal is; halbő folyó ez: kövihalak, pisztrángok vannak benne. – (Egyébként: mint a fentebbi possessiók).
Alsó-Drietoma:
A subditusok kötelezettségei között szerepel az is, hogy szarufákat, általában: épületfa-anyagot kell fuvarozniuk a várba. – Ámde a subditusok az urbárium adatainak összeírásakor azt vallották, hogy ez a kötelezettség sérelmes számukra, hiszen ők is azok között a possessiók között szerepelnek, melyek mindennemű fafuvarozás helyett sáfrányt szolgáltatnak, így az épületfa-anyag szállításának kötelezettsége alól is mentesség illető meg őket. (Az egykorú marginalis jegyzet a subditusok e panaszát lényegében orvosolja:) „Croci libras quinque et sunt liberi a vectione lignorum in Arcem”. – A rév jövedelméről: „Ex portu Domini Reverendissimi Voson proventum percipit”. – A templomnak, illetve a parókiának a földeken, réteken kívül van még egy egykövű malma is, melynek jövedelme kizárólag egyházi célokat szolgál. – Van egy curia deserta a faluban, melyet a subditusok közösen árendálnak, évente 3 Ft 50 den. árendát fizetve érte. Eleddig ezt az árendát az uradalmi tiszteknek fizették. A rövid, határozott intézkedéseket tartalmazó marginalis jegyzet, mely egykorú kéztől származik, itt is úgy intézkedik, hogy ezt az árendát a jövőben a földesúr kapja. – (Egyébként: mint a fenti possessiók.)
Ezután a radosnyai tiszttartóság falvai következnek; az első közülük:
Trebete:
A falu területén van egy egykövű földesúri malom; a falubeli subditusok árendálják; évente száz verbói mérő búzát fizetnek érte. – Munkára a mocsonoki allódiumba járnak; a szükséglet s a tisztek parancsai szerint szántanak, aratnak és széntá kaszálnak. – A falu határában van egy tiloserdő; de használatáért „solvunt censum communem, prout a terris et Sessionibus, qui census etiam est Domini Reverendissimi”. – (Egyébként mint a fentiek.)
Osztró:
Érdekes adat az erdőhasználattal kapcsolatban, s az eddigiektől eltérő: A bírság formája! „si quispiam vi silvam ingreditur, solvit annuatim avenae Metretam 1”. – (Egyébként: mint Trebete s a fentiek.)
Krakován:
Igen érdekes adatok a malomról: Egykövű malmukért éppen úgy fizetnek, mint a trebeteiek. – De: 1583-ban a subditusok folyamodtak a püspök földesúrhoz, s engedélye alapján egy kereket még hozzáépítettek a malomhoz. E második kerék után a rákövetkező évben, 1584-ben fizettek 40 verbói mérő búzát, 1585-ben azonban már 50 verbói mérőt fizettek. Az elkövetkező években már folyamatosan, minden esztendőben 60 verbói mérő búzát kell ezután a második kerék, ill. kő után fizetniük, továbbá: egy disznót is hízlalnak évente a földesúrnak. (NB! ezekből az évszámokból is az derül ki, hogy az urbarium 1580-as évek végén keletkezhetett!) – Igen érdekes adat az elpusztult Wodicrad falu helyének hasznosításáról: „Est Locus et territorium cuiusdam desertae possessionis Wodicrad dictae, cuius prata incolae Krakowan, Oztro, Trebethe a dominio redempta, in proprium usum convertunt, proque communiter annuatim dant Domino Reverendissimo florenos 100”. – Ugyancsak érdekes adat a pintér-bognár szolgáltatásáról, eltérő az eddigiektől: „Vietor annuatim duo vasa recentia pro censu soluere solet, nam terras nullas habet”. – (Egyébként: mint a fentiek.)
Ardanócz:
(Mint a fentebbiek, eltérések:) „Deserta media sessionalis Curia, cuius censum officiales percipiunt a tempore, quo recordari possunt”. – A pintér-pénzről: „Vietorum pecuniam communiter cum Radosnia Fl 12”.
Radosna:
NB! bár a szokványos pénzbeli és természetbeni szolgáltatások nagy részt ők is teljesítik, urbarialis adataik mégis sokban eltérnek az előző települések urbarialis adataitól, s egyéb, kiemelendő adatok is bőven akadnak a szövegben. Tartalmuk: A subditusok az urbarialis adatok összeírásakor azt vallották az összeírók előtt, hogy volt a falu határán belül egykor egy majorság, mégpedig ott „vbi nunc officialium hortus est ...”, s ezt az allódiumot Podmaniczky földesuruk idejében lerombolták, majd Twrzo földesuruk idejében újból felépítették. De nem sokkal azután, pontosabban Abstenius Pál földesuruk idejében megint csak lerombolták, „ac quaedam ligna ediusdem Allody in fabricam domus Nicolai Hayduh conuersa”. – Vannak a falu határán belül olyan szántóföldek is – mégpedig két nagy darabban -, melyeket az elmúlt idők folyamán hol a földesurak javára műveltek, hol pedig a falubeli subditusok használták őket. Az adatok összeírásakor a subitusok azt vallották, hogy azokban az időkben, amikor a falu kezében voltak, akkor a jövedelmüket – a provizor akarata és tilalma ellenére – az uradalmi tisztek osztották fel maguk között. – Ezekhez a földekhez rétek is tartoztak. E rétek sem jövedelmeztek az uradalomnak, mert a tisztek ezeket egyszerűen a maguk hasznára és javára kaszáltatták a subditusokkal. – Igen nagy ebben a faluban a deserta sessiók száma: 41 féltelek és egy negyedtelek. – E deserta sessiókhoz tartozó szántóföldek után az azokat megművelő subditusok az ötödik kepét szolgáltatták. E kepéket az uradalmi tisztek szintén a maguk javára fordították, mégpedig már olyan régóta, hogy: „Id a quo tempore percipiant, ignorant”. – Van a falu területén öt, egyenként egykövű malom, „ex quibus domino Reverendissimo pendunt annuatim singuli(s) per Centum Mettretas Thapolchanienses, in uno Termino, videlicet pro festo Michaelis Archangeli. A duobus adhuc nihil penditur, sed est in arbitrio domini Reverendissimi cum eis convenire. Solvunt jam ab anno 1585”. – Úgy látszik azonban, hogy az urbarium adatainak felvétele után az utóbbi két malom bérlete dolgában is dönthetett a püspök földesúr, mert a fenti szöveget az alábbi kiegészítés követi: „Ab vna Istar (sic! recte: „Instar”) aliorum Molendinorum, Annuatim Tritici Metretae Centum, Ab alio vero minori, Mlinecz vocato, Annuatim soluunt Maialem vnum, vel forenos 4 et Capones decem”. – Igen érdekes a Hoztie nevű elpusztásodott hely használatáról, újra elpusztásodásáról szóló adat: „A terra deserta Hoztie vocata, totus census Domino Reverendissimo datur, quem tamen hactenus officiales pro peculiari habebant. Jam maiori ex part einculta manet, et rursus succreverunt arbores”. – A falu határán belül volt két földesúri halastó. Az egyik még ma is megvan, használatban is van, ellenben a másik: „desolata penitus”. – Ha deserta szántóföldeket művelnek a falubeli subditusok, akkor utánuk minden ötödik kepét be kell adniuk. Fentebb konkrét esetekben hozta elő ezt az urbarium, ebben a részben általánosan urbarialis előírásként említi. – Szolgáltatásaik a Stomparcz nevű szőlőhegy után: A szőlőhegyi szőlők terméséből megadják a dézsmát, ezenkívül minden darab szőlő után adnak egy kalácsot és egy kappant. Sőt: „Dant etiam Nonam de Vino”. – Külön szolgáltatnak a szőlőhegy alatti szántóföldek után is: „tres Metretas Avenae dabant decimatori, idque a Singulis terris”. – Kocsmáltatásukról: az úr borát ők is ötször mérik ugyan egy évben, mint a fenti possessiók nagy többsége, de: „Si domini vinum non educillant, tunc, qui habet sessionatorum, educillat”. – Az urbarialis összeírás során a subditusok panaszt tesznek a tisztekre: „Addunt de officialibus eos ex omni seminatura (itt: „vetemény”!) quintam partem accipere, tam ex caepis, quam alio. Item ultra omne Jus foeneta deserta coguntur falcare ac invehere, grauaminibusque multis praeter consuetudinem opprimi”. – Adják a pintérpénzt is, évente 12 forintot. – Az összeírók előtt külön tesznek vallomást az erdőőrök, az összeírók által is tapasztalt nagyarányú erdőpusztítást illetően, s vallomásuk során ezt az erdőpusztítást teljes egészében az uradalmi tisztek kapzsiságának terhére írják; vallomásukra letették az esküt is. Eszerint az uradalmi tisztek extraneusokkal játszottak össze, saját hasznukra, s ezek az extraneusok azután kényük-kedve szerint vagdosták az élőfákat, mindenre tekintet nélkül. – Ugyanezek az erdőőrök vallották az összeíráskor azt is, hogy Soók faluból a radosnai határba eső hegyekre hajtják legeltetni az ottani subditusok marháikat; a fűbérük: 50 mérő zab évente.
Következik a lakácsii tiszttartóság, de ez már töredékben maradt, mint az alábbiakból majd kitűnik, első faluja:
Püspöki:
Az eddigi azonos nevű helységektől megkülönböztetve, „prope Czab, alias Püspökfalva” – megjegyzést fűzi az urbarium a falu nevéhez. – A szolgáltatásoknál a mérőhöz, mint mértékegységhez hozzáfűzi: „propria mensura Pagj” – tehát a falunak saját mértékű mérője volt! – A deserta szántóföldek után – legyenek bár azok deserta sessiók pertinenciális földjei, avagy földesúri deserták -, ha megmunkálják őket a subditusok, holdanként két helyi mérő terményt adnak abból, amit éppen vetettek. – Használják az apáti praediumbeli szántóföldeket tized fejében holdanként két helyi mérő terményt szolgálatnak abból, amit vetettek. (Így!: „in quo quicquid seminaverint, domino Reverendissimo decimas dant in grano, a Jugere Metretas 2”.) – A praediumbeli terjedelmes földesúri réteket azonban már nem ők használják, de még a püspök földesúr sem, mert azokat Nagywathy Balázs erőszakkal elfoglalta, s már 15 esztendeje bitorolja illetéktelenül. – A falu határának másik részén, illetve azzal érintkezően, van a nyitrai káptalannak is két praediuma (az urbarium nem nevezi meg őket!), melyeknek összesen 25 holdnyi szántóterületét is a püspökibeli subditusok bérlik, s minden hold után 1–1 szapu terményt adnak be a káptalannak abból, amit éppen vetettek. – E praediumok közül az egyihez rét is tartozik; használatáért a falubeliek három kappant és három kalácsot adnak évente a káptalannak.
Lakácsi:
(Sajnos, e tiszttartósági székhely urbariumából már csak pársoros töredék van meg; ebből a néhány sorból kiemelendő:) Egykövű malmának évi censusa: 10 kappan. (Itt megszakad a forrás.)
A nyitrai várbirtok tartozékai.
(Nyitra, Trencsén m.): Apathy prope Baymocz – Zuchan – Mochonok – Rachicz – Dwornik – Weztenicz superior – Weztenicz Inferior – Hradistie – Zkachani oppidum – Lehota prope Bann – Appathy prope Bann – Pispeky prope Bann – Mitticz – Dobrassow – Nasticz – Zkalka – Isztebnik – Pispeky prope Trinczin – Drethoma Superior – Drethoma Inferior – Trebetthe – Oztro – Krakowen – Ardanocz – Radosnia – Sok (!= Soók) – Pispeky prope Czab, alias Pispekfalua – Apathy praedium – Lakaczy

Search result navigation
Content provider