84 old. latin egyszerű másolat. Egykorú kamarai másolat (86 lap).

"Bona dominii Erdewd..." Összeírás: subditusok név szerint, úrbéres szolgáltatásaik részletesen.
Conscriptio
Kamarai összeírás, melynek eredetijét a címoldalán szereplő 18. századi kamarai feljegyzés szerint, az 1566. április 20-án kelt, s az eljáró királyi biztosok által készített összefoglaló jelentéshez csatolták. A conscriptio tartalmából jól kivehetően abból az alkalomból készült, hogy a fenti jószág kamarabirtok lett.
Belthewk oppidum:
A subditusok névjegyzéke előtti bevezető sorok: "Totum combustum per Turcos, pauci miseris Tuguriolis positis e fuga reuersi habitant." Ezután közli a névjegyzéket, melyben ilyen bejegyzések szerepelnek egyes neveknél: "Redemptus a Turcis florenis 56" – Egész családra: "Interfecti a Turcis" – Maga a bíró is, elmeneküléséből visszatérve, más házánál, ill. más kunyhójában húzódott meg, "denuo combustus et vastatus". – De van több olyan, a törökdúlás előtt egésztelkes jobbágycsalád, mely visszatérve, más kunyhójában tengődik. Ismét más családokból a családfőt hurcolták el a törökök. A visszatért menekültek közt van egy fazekas is. Az egyik subditus "presybter altariste, ipse tenet vineas altaris." – A visszatértek külön névjegyzéke után az alábbi megjegyzés: Hi ex diuersis locis e fuga reuersi, Tuguria coniunctim multi, pauca separata inhabitant, integras tamen alioquin tenuerunt sessiones." (ti. mielőtt elmenekültek!) – Ezt követőleg: a még távollevő subditusok névjegyzéke olvasható. – Közülük kettő Erdélyben van, egy özvegyet s egész családját elhurcolta a török. Továbbá: "rigitta, relicta Dauidis Presbyter, altariste, modo in Transyluania possidet vineam a marito suo emptam. Vineam rectoratu (tehát: az iskolamester szőlejét) Georgius Bathori abstulit." – Majd külön felsorol néhány subditust, kik az oppidumon belül "In Platea Parva" élnek; e subditusok közt azonban van egy zsellér is és egy mészáros is. – A subditusok szolgáltatásai: Census: Dragfy idejében 48 forintot fizettek évente, két egyenlő részletben, Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor; Bathori György ezt 52 forintra emelte, a Szt. Mihálykor egy összegben vette meg rajtuk. – Taxát nem fizettek a Dragfyak alatt. Viszont: "Georgius Bathori non dedit ipse stipendia peditibus, etenim a subditis pecuniam collegit, quum illis soluit." – Robotkötelezettségük egy részét a földesúri allódiumban dolgozták le, az alábbiak szerint: "apud Sos (= Sos praedium lentebb, Mogyorós-nál!) fuit Agricultura Dominorum Dragfiorum, ibi Domini habuerint quattuor aratra, que illis aratrissementis (!) est facta per Mercennarios de Granis Domini; illam ipsi cum ceteris subditis Walchis et Hungaris collegerunt comportaruntque." – Ezenkívül: 3 napon át szénát kellett kaszálniuk s gyujteniük. Továbbá: ha a szükség úgy hozta, vármunkára is menniük kellett. Ilyenkor 3 napon át is ott-tartották őket. A Dragfyak idejében ők művelték a várhoz tartozó szőlőket is. Pénzt vallomásuk szerint e munkájukért nem kaptak soha. Báthori György alatt azonban még sokkal rosszabb lett a helyzetük robot tekintetében is: "nullus Vnquam finis, nec vlla remissio laborum." – A tized és a kilenced: "quam de Vinetis, quam de frugibus ab Antiquo Nonam domino soluerunt." – "decima tam vinis quam de frumentis Apibusque et rebus decimari solitos parrocho est reddita." – Ugyancsak a parochusé volt a Kraszna folyón épült malom is. Van Béltek oppidum határában két darab allodiális szőlő. Az egyik darabot Báthori György vette el a subditusoktól, s a dobraiakkal műveltette meg, s azok művelik most is. A másik darab: "...que est perampla, cuius versionem terre seu fossionem Centumquinquaginta homines non perficiunt, a Belthewykenses colunt." – Van allodiális rét is, Gere nevű, ezt is Báthori György vette el a szegénységtől. Szénáját az oppidumbeliekkel, valamint a dobraiakkal, a nantüiekkel, és a két (Alsó-, Felső-) szoporbeliekkel kaszáltatta, gyűjtette. – Hatalmas erdőségek ("Immanes sylue") vannak Béltek oppidum határában. Épületfát vághatnak belőle az oppidumbeliek, de makkoltatásra nem hajthatják bele szabadon sertéseiket. Makktermés idején a földesúr Nagykárolyban s a környező helységekben közhírré szokta tenni a makkoltatás kezdetét, s a sertések után tizedet szedet. A csehiig elhúzódó hatalmas erdőségekből (négy mérföldre kiterjednek!) sertéstized címén jó makkos esztendőben 1000–1500 db. sertés is bejön a földesúrnak. – Egyébként is van sertéstized: "De porcis maialibus decem dant vnum, sicut de toto grege, qui cessit officiali, ut aiunt, infra decem nihil." – Bírságok: A vérontásért 1 Ft, a véraláfutásos verésért, minden egyes kék foltért 60 den. ezek a sértettet illetik meg. Akit kurválkodáson érnek 1 forintot fizet (egy forintot), a házasságtörő büntetése ha a hűséges fél követeli megbüntetését fővesztés. Ha nem kapott kegyelmet, javai felől a földesúr dönt. – A magvaszakadtan elhalt subditus vagyona a földesúré. – Kocsmáltatás: A Drágfyak alatt Karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor 1–1 hordót voltak kötelesek kimérni az úr borából. Báthori György azonban vég nélkül küldte s parancsolta rájuk penészes borait, a hordókat félig töltötte, s egész hordó árát követelte, akár megitták, akár nem, s még a seprőt sem engedte a régi szokás ellenére levonni. – Ajándékot a szokásos és rendszeres formában azért nem adtak, mert bordézsmát fizettek. De ettől függetlenül adtak: "...gallinas, pullastros (= fiatal jérce), pullos anserinos (= lúdfi) et id genus, ad Culinam peti solitos." (NB! A conscriptio a fenti módszer szerint veszi sorra az erdődi várbirtok valamennyi s e kivonat oldaljegyzékében is felsorolt helységét. Ezért az alábbiakban csak az eltéréseket, illetve a különösen fontos adatokat rögzítem, s csak azokat a helységeket emelem ki, ahol ilyenek vannak.)
Dobra:
A subditusokról készült névjegyzékben zsellérek is vannak. De van egy molnár, egy vámszedő, mező- és erdőőrök; továbbá a kamarai szőlők vincellérje, a kamara tulajdonát képező malom molnárja; sőt, az egyik zsellér: "officum Molitoris exercet, sed in alienis bonis." Majd hat olyan nevet sorol fel a conscriptio, kik "sub vastatione Turcica profugi facti, hucusque non redierunt." – Szolgáltatásaiknál: Censusukat a Drágfy Gáspár alattihoz képest Báthori György náluk is megemelte. – Robotjuknál: bort is kötelesek a várba rendszeresen felszállítani. – Kilenced- és tizedszolgáltatásuk: mint a béltekieké, de: "Est pagus Akos aliorum Dominorum Nobilium, curius vinee habentur in territorio huius pagi Dobra, ideo ex eius quoque pagi vinetis Decima plebano de Dobra cedebat, Nona verro arci Erdewd, sed dominus Georgius Bathori etiam decimam arci Vendicauit, concessa illi decima solius pagi Dobra." – Vámszedőhely ugyan eddig nem volt a faluban, de azt nemrégiben állította fel Zelemiri Miklós. – Ajándék rendszeresen ugyan itt sincs, de aprójószágot ugyanúgy szednek a földesúri konyhára, mint Bélteken. Továbbá: él itt gy régi szokás, mely szerint a falubeli tehetősebbek jelenleg 14-en vannak évente ajándékként adnak az uradalmi tisztnek évi 24 dénárt mégpedig karácsonyra 12-őt, Szt. Györgyre és Szt. Mihályra 6–6-ot.
Nantü:
Címirata: "pagus Wlachicus, vicinus Pago Dobra Hungarico". A subditusok közt zsellérek is vannak. A desertákról +Deserte sessiones, Decem domus quidem supersunt, sed Inhabitatores aufgerunt tempore Georgy Bathori ante sex et octo annos." (A szolgáltatásokat itt nem részletezi, lásd erre vonatkozóan lentebb a Threbes-t bevezető szöveget!)
Kákos:
Ez is "Pagus Walachicus". – Van a subditusok közt zsellér, és vannak deserta sessiók is. A törökdúlásról: "Quatuor Colonos Turci abduxerunt, cum vxoribus, liberis et rebus, aiunt nno supermansisse a Turcis boues plures duobus in tota villa." (A szolgáltatásokat itt sem jegyzi fel. L. erre vonatkozóan a Terebest bevezető szövegben Babylo vajda vallomását!)
Terebes:
Igen fontos az előző 2 possessióra és Terebesre is az alábbi vallomás: "Adfirmat per iuramentum Wayda superior Gregorius Babylo, cuius officio hi tres pagi sunt subiecti, quod cum in hoc pago habitarent Coloni Nouem, omnes aufugerint tempore Georgy Bathori et manserit Pagus (ti. Terebes) desertus et desolatus per quinque Annos..." Báthori ekkor nyilvános proklamációt bocsátott ki, s 12 évi szabadságot igért a visszatérőknek. Emiatt vissza is tért 4 subditus-család, azok itt is élnek, de még nem szolgáltatnak semmit. (Ezután a 3 fenti falu: Nantü, Kákos és Terebes szolgáltatásait együtt tárgyalja a conscriptio. Eltérések az előző helységekhez képest.) A robotnál: Kaszálni, gyűjteni, hordani eljárnak mindhárom vlach faluból a dobrai határban levő Gebele nevű allodiális rétre. Szántani Daróczra és Soósra járnak, s e helyeken a földesúr magját vetik el, az általuk megmunkált földbe. Kötelesek javítani, karbantartani a szopori hidat, besegítenek a bélteki malom javításába. – Munkálják a két allodiális szőlőt is Dobrán. Tizedet és kilencedet nem szolgáltatnak "quia sunt Walachi". Az ajándékoknál csak annyi az eltérés az előző helységekhez képest, hogy itt megmondja: az aprójószágot "ad praecipua festa" szokták szedetni a földesúr részére.
Középső Homoród, Felső Homoród, Szoldobágy, Meggyes v. Medes, Apáczafalu, Alsó Homoród, Ivácskófalu, Szinfalu:
A fenti nyolc possessióról a conscriptio csak subditusnévjegyzékeket közöl, illetve Apácafalunál még azt sem, csak azt jegyzi meg, hogy mindössze 4 jobbágy élt itt, közülük 3 már megszökött, a negyedik éppen most készül elszökni.
Mogyorós:
possessiónál a subditok névjegyzékének felsorolása után összevontan közli a most már 9 possessio szolgáltatásait. E falvak egyébként egy vlach vajdaság alá tartoznak. Szolgáltatásaiknál az előző falvakhoz képest az alábbi eltérések, kiemelendő adatok olvashatók: A censust illetően: a 9 falu censusát jegyzékben közli, összegekkel, fizetési terminusokkal. – A robotra vonatkozóan: a régebbi időkben a Sós praediumbeli allodiális rétet kellett kaszálniuk, szénáját behordaniuk. Ez volt régen, a Dragfyak alatt. Báthori György alatt azonban se éjjelük, se nappaluk, se ünnepük nem volt a robot miatt. Ugyancsak Sós praediumban van allodiális szántóföld is, négy földesúri ekével. Ezt a földesúr béreseivel ("per mercenarios") felszántotta, bevettette, de ők aratták, s hordták be a termést. Báthori György alatt azonban a földesúr már velük is szántatta fel ezt a földterületet, be is vettette. Sőt: legtöbbször saját vetőmagjukat kellett odaadniuk, mert Báthori alatt kimondhatatlan elnyomásnak, kíméletlen exactióknak voltak állandóan kitéve. – A tizedről és a kilencedről: "Nonas et Decimas nno dant, Nam Walschi alia lege sunt." – A földesúri tölgy- és bükkerdőben tizedéért makkoltatják sertéseiket. Ezek az erdők egészen Csehiig (= Szemoskóród) nyúlnak el. S itt, Csehiben van öt urasági akol, melyekben a sertéstizedből bejövő sertéseket gyűjtik s őrzik. – Az ajándékoknál: ebben az egész vajdaságban tehát a 9 faluban kötelesek összesen beszolgáltatni: Butiri Pintas 8. – Caseos 8. – Formagy tunnas 2. – A méhekből az alábbiak szerint szolgáltatnak: "De Apibus Vnum Alueum a Decem et super Decem Domino, infra Decem Denary bini." – Az esztrenga-adóról: "Ztrongam apud ipsos non fuisse aliam, quam quod quisquis Oues habuit, post festum Paschatis dedit Vnum agnum ad Culinam ab Antiquo, et etiam sub Bathori." – A pópa ad egy pokrócot v. helyette egy forintot "Sacerdos vnam Lodicem, és 25 dénárt. vel pro ea Fl 1 den. 25.") – A kocsmáltatásról: A régi gyakorlat az volt, hogy az egész vajdaságnak, tehát a 9 falunak összesen, karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor 3–3 hordót kellett kimérnie az úr borából. Báthori György azonban ebben is megsanyargatta őket, mert a vajdaságra "sine fine semiplena vasa imposita, de plenis precium receptum", s még a seprőt sem engedte leszámítani. Azután: a Dragfyak idejében erdewdi pinttel mérték a bort, Báthori rátért a budai pintre. (Még a conscriptorok is megjegyzik: "Seruanda aequitas videtur quoad mensuram et quoad pretium.")
Ezután az alábbi, a második vajdaságba tartozó falvakról mégpedig szintén 9 faluról adja csak a subditusok névjegyzékét a conscriptio:
Erdődszada, Balotafalva, Barlafalva, Remetemező, Válaszut, Ujfalu, Papbikó, Aranyos, Szakállasbikó:
Ezt követőleg ebbe a második vajdaságba tartozó fenti falvak szolgáltatásait együttesen adja meg a conscriptio. Eltérések az első vajdaságbeli falvakhoz képest: Elöljáróban a libertusok jogállására és kötelezettségeire vonatkozóan: "In his bonis omnibus liberti immunitate onerum et constributionum adeo gaudent, quod obstricti sint seruire vbi opus est, et ire, quo opus est equo, Vno bono apparatu equestri, inque bellum proficisci, cum necessitas aut voluntas domini postulat." – A censusnál: A Dragfyak alatt nem volt meghatározott censusuk, "sed cum domino constituerint singulis annis quantitatem census." Utoljára Dragfy Gáspárral volt ilyen egyezségük, mégpedig az, hogy Szt. Györgykor is, Szt. Mihálykor is összesen fizetnek 36–26 forintot. – A robotnál: Erdődszadán kezdetben allodiális szántóföldek és majorság volt, a földeket a Dragfyak úgy munkáltatták, hogy a saját majorosgazdájuk urasági erővel elvégezte a szántás-vetést, s a vajdaság 9 falujának népe aratta le és takarította be a termést. Volt ebben az időben allodiális rét is, ennek lekaszálását, a széna gyűjtését viszont a földesúr készpénzzel fizette a subditusoknak, olyanformán, hogy a rétet tavasszal egyenlő parcellákra mérték szét, s a parcellákat a subditusok közt kiosztották. Egy-egy parcella lekaszálásáért, gyujtéséért még akkor is, ha ez 3 napot is igénybe vett kapott a parcellát kezelő subditus 20 pénzt. A hordást pedig úgy oldották meg, hogy hordási időben a vajdaság valamennyi falujának népe felkerekedett, behordták s kazlazták a szénát. Ez Dragfy János idejében volt így. Dragfy Gáspár már elkezdte azt a gyakorlatot, hogy a saját majorosa mellé a subdiusokat is befogta a szántási és vetési munkákba is. Báthori György viszont már egyszerűen elvitette onnan saját ekéjét s majorosát is, s a szántást is, a vetést is a subditusoktól követelte meg. Volt ebben a majorságban egy ház is, mert volt földesúri állattartás is, elsősorban teheneket tartottak, tejükért, de voltak egyéb haszonállatok is. Ám ezt a majorházat Báthori György akkor, amikor Balassa Menyhért volt a szatmári várkapitány, egyszerűen felgyújtatta. – A subditusok vármunkára is kötelezve voltak, de a Dragfyak idejében úgy vették őket igénybe csoportonként, felváltva az erdewdi vár provizorai, hogy azért otthoni, saját munkájuk meg ne bénuljon a vármunka miatt. Ezzel szemben Báthori György alatt: "nullus finis seruitutis, nec modus." – A tizednél: "Decimam Walachi non dant, Hungari vero dant, sicut ipsi adiunt, parrocho sue." – Révátkelőhely, egyben vámszedőhely is van a vajdaság területén, a Szamos folyón. (Pontosan nem jelöli meg a helységet, valószínűleg: Szakállasbikón.) A legfontosabb rév- és vámpénz-tételekről külön jegyzék is olvasható. (Ez a jegyzék eléggé részletes, alapos, mert pl. a ló átszállításánál abban az esetben, ha a komphajó viszi át, 2 den. a révpénz; ha a hajó mögé kötik s úszik, a gazdáját meg viszi a hajó, akkor csak 1 dénárt kell fiztni. stb.) – Van egy malom. (Ez valószínűleg földesúri malom, mert jövedelmének megvallásakor a parasztok "certonem adfirmant, tamen eam non constemendam esse aiunt.") – Mesterséges halastavak ugyan nincsenek, "lacus tamen esse piscosos, quos Zamos fluuius efficiat." – Allodialis szántóföldek (helyük taxative felsorolva, nagyságukat azonban nem adja meg.) – Allodialis szőlők (hozamuk: hordóban). – Allodialis rétek (hozamuk: öl szénában). – A subditusok külön szolgáltatásai: Az esztrenga-adó: "Ztronge nomine sumitur de quolibet; qui Oues habet, Vnus Agnus." – A méhek utáni szolgáltatás: akinek méhei vannak, attól függetlenül, hogy hány raj v. hány kas az állomány, évente egy kas méhet ad. Ez alól a szolgáltatás alól a vajdaság falvai közül egyedül Erdőszada a kivétel. Ha a vajda, vagy bármelyik libertus meghal, lova, minden szerszámmal együtt a földesúrra száll. – A kocsmáltatás: Régente, a Drágfyak alatt, csak évente kétszer kellett 1–1 hordót kimérniük az úr borából: karácsonykor és húsvét előnapján (nagyszombaton), ez pedig: "Vno Nummo educillatum, quam Vina plebeiorum." Ezzel szemben Báthori György tízszer is rájuk küldte évente borát, "Vnde in paupertatem redacti sint" vallották a subditusok a conscriptoroknak. Ajándékokkal úgy szolgálnak, mint az előző vlach falvak, de tyretinát is adnak pénzben és tulokban.(Pontosan, sőt: a vajdaság egyes falvaira megszabva: melyik, hány tulkot ad.) Ugyancsak Báthori György követelte meg tőlük, de azóta is adják ajándékképpen a lenmagot, évente 3 vékát.
Ezután új, a várbirtokhoz tartozó harmadik vajdaság következik, s a conscriptorok előtt itt is csak a subditusok névjegyzékét közlik a vajdasághoz tartozó alábbi három faluról:
Farkasaszó Oláhtóthfalu Tomány:
Majd megadják e három falu szolgáltatásait, de ők is csak vázlatosan, mert ezek lényegileg megegyeznek az előző vajdaság falvainak szolgáltatásaival. Ezután a conscriptorok ismét egyes helységek összeírására térnek át, s ezek közt első:
Óvári:
possessio, mely "ad defluxum Szamusy" fekszik. – Subditusok névjegyzéke (jobbágyok, zsellérek, s külön csoportban azoknak a jobbágyoknak a névsora, akiknek házát porig égette a török). Az egyik családból a török írmagot sem hagyott, leölte a gyerekeket is, mind egy szálig. Van két libertus halász-család is, kik "ferys sextis tenentur pisces offerre domino." – Szolgáltatásaikbeli eltérések: A ferton-pénz: "Item Exiguntur Nummi Ferton vocati, ab integris Colonis 15 Nummi, bis in Anno et ad eosdem terminos (tudniillik Szt. Györgykor és Szt. Mihálykor), quos aiunt cessisse officialibus." A zab-akó: "Item quilibet colonus dedit tres modios Auene, qui census Auenarum Ako est appellatus, Castellano Arcis cessit, dicunt fuisse illegitimam exactionem." – A robotnál: Szükség szerint és minden hívásra kötelesek vármunkára is megjelenni. Az allódiumban a Drágfyak alatt a faluban a földesúr tartott 20 ökröt, két ekét, s béresük is volt itt, aki szántott és vetett, majd pedig a jobbágyok arattak s hordták is be a termést robotokban. De már a cséplésért megkapták a törvényes cséplőrészt. Báthori György azonban elvitette innen a 20 ökröt s az ekéket is, és a subditusokat kényszerítette arra, hogy robotban szántsanak is, vessenek is, arassanak is, s be is hordják a termést. Az allodiális rétet robotban kaszálják, de kaszálnak az Erdewd körüli erdőkben is erdei szénát a földesúrnak. – A földesúri malmokban őrölt lisztet be kell fuvarozniuk az erdewdi várba. (A subditusok az összeírás alkalmával szegénységük egyik fő okát a vég nélküli robotolásban jelölték meg a conscriptorok előtt.) – Rendkívüli pénzbeli szolgáltatásuk: "Taxam aliam nesciunt, nisi quod Georgius Bathori exegit ab eis pocuniam militarem, quae peditibus in Arco est distributa." – A kilencedből és tizedből: A kilenced az uradalmi tiszté, rendszeres illetményeképpen ő kapja. A tizedet a földesúr szedeti. A faluban ez idő szerint nincs majorsági épület. Van ugyan egy révátkelőhely a Szamoson, de a komphajó ez idő szerint Szatmárban van. A Szamos folyón volt régebben két hajómalom ("Molendina Naualia"), ezek egykövűek voltak, de a tűz martalékaivá lettek. – Van a falu határában akkora rét, "quod 20 homines vno die defalcant." Megemlítendő még a jobbágyoknak az a panasza, mely szerint Báthori György saját allodiális állattartásából hitvány juhokat és sertéseket kényszerített rájuk, s azokat magas átvételi árakon kellett megveniük, s mindig ki is csikarta tőlük a pénzt. – Az ajándékoknál: tulajdonképpen előre megszabott, kötelező ajándék az ő szolgáltatásaik közt sem szerepel; de az volt a szokás náluk, hogy valahányszor a földesúrhoz mentek, bármilyen céllal vagy szándékkal, mindig vittek konyhájára halat vagy más élelmiszert. Ezt a szokást Báthori György erőszakkal úgy változtatta meg, hogy előre kiszabott rájuk ajándékképpen beadandó tyúkokat és libákat.
Sárköz:
Subditusok névjegyzéke: egésztelkes jobbágyok: (köztük egy özvegy, kit gyermekeivel együtt hurcoltak el a törökök), féltelkes jobbágyok; zsellérek; deserta sessiók, ill. házak. – Szolgáltatásaiknál: A pénzbeli szolgáltatások közül taxát akkor fizettek utoljára, amikor Drágfy János elment a mohácsi csatába, s erre a célra pénzt gyűjtött ebben a faluban is. A robotnál (eltérés az előző possessiókhoz képest): a falu határában levő földesúri szőlőket kötelesek megművelni. Kötelesek a dézsmaborokat beszállítani az erdewdi várba. – A Hiripen levő allodiális szántóföldeket Báthori György ugyan műveltette velük, de mint azt a subditusok állították jogtalanul. – A kilencednél és a tizednél: kilencedet soha, semmiből sem adtak, a tizedet azonban mindenkor megadták borból és terményekből egyaránt a földesúrnak, bárány- és méhtizedet is adnak. Az erdewdi várhoz tartozó földesúri malom itt nincs, de van a subditusoknak egy. – Vámszedőhely. (Jövedelme csekély.) – Ajándék címén minden egész sessio után adniuk kell évente: 1/2 kocsi szénát, 2 mérő zabot, 16 1/2 dénárt. A féltelkesek ennek felét adják. Karácsonykor és Szt. György napján adnak 1–1 tyúkot. – Rendkívüli szolgáltatásuk: a "Kossar Penz": "Redemptionem Caule wulgo Kossar penz non fuisse in vsu ante Georgium Bathori, que etiam a Zelimirio in vsu continetur."
Újváros:
A subditusok közt zsellérek is vannak. Robotjuknál: A Drágfyak idejében "vna die seruierunt ad Arcem", de Báthori György idejében "omnia seruicia obierunt," sőt: eljártak kaszálni az erdewdi vár körüli rétekre, szántani a Hirip possessio körüli uradalmi szántóföldekre, s a földesúr úr magvával bevetettek fejenként 1–1 hold zabvetést. – A kilencednél és a tizednél: "nonam non dant, Decimam aiunt parrocho attinere." Méh- és báránytizedet is adnak. Erdejük közös a sárköziekkel. Makkoltatnak tizedért, de van külön sertéstized is. – Vámszedőhely ugyan nincs náluk, "tamen cum vina ab eis abducuntur, penduntur de singulis vasis officiali denarii 5." – A kocsmáltatással kapcsolatosan a subditusok azt vallják, hogy a földesúr a szomszéd Sárközben gyakorolta a kocsmáltatást, náluk nem. – Az ajándékoknál: "Fertonem soluunt bis in anno, idest Censum de hortis, quem aiunt officiali cedere pro primo termino per denarios 17, pro altero per denarios 18." Ezenkívül: tyúkokat is szoktak beszedni tőlük. – Külön jegyzékbe foglalja a conscriptio azokat a subditusokat, akik Erdélybe menekültek, "et domus eorum prorsus desolate vsque advestigia." Majd a törökdúlásról így ír: "Pagus totus distractus per Turcos et solo equatus, aqua et venientes ad Zathmar et abeuntes Castra Turci penes hunc pagum per plures dies habuerunt." – A szolgáltatásoknál: A Dragfyk alatt 2 napot kaszált mindenik, s amit kaszált, fel is gyűjtötte, be is hordta. Volt náluk a Dragfyaknak egy ekéje, és "id quod eo aratro sementis factu mest, messeureunt et importarunt et composuerunt." Báthori György azonban jóllehet más falvak népei is jártak ide szántani felszámolta itt a szántóföldi gazdálkodást, s helyette igen sok és hosszú fuvarral sanyargatta a falubeli subditusokat. Ugyancsak Báthori kényszerítette őket hetenként vármunkára is. Sőt: "Item pedites ex ipsis sumpsit et tenuit, alios per sex hebdomadas, alios amplius, quibus ne seruicium quidem soluit, nec quidquam cibi vel potus dedit." – Továbbá: ráküldte lovait a domahidaiak legelőire, s míg lovai itt legeltek, lovászait a falubeli szegénységnek kellett jóltartania étellel, itallal. – A kilencednél és tizednél: "Nonas de Segetibus suis non dant." A tizedek ugyan az erdélyi püspököt illetik meg, de Báthori György lefoglalta azokat a maga számára. – Van közös rétjük, de se erdejük, se szőlejük nincs. – A faluban vámszedőhely is van, de a vámjövedelemnek csak 1/12-ed része a falué, a többit Báthori az erdewdi vár javára vette el. Földesúri haszonvételként ("lucorum"-ként) veszik fel a conscriptorok a Báthori által bevezetett alábbi gyakorlatot: "Bathorius aluit apud ipsos Armenta Equorum(sic!), Item Vaccas apud ipsos aluit, quos postea saginatas cum lucro vendidit." – Az is ilyesféle haszonvétele volt Báthorinak, hogy leromlott birkákat és hitvány malacokat pénzért, kényszer alkalmazásával, drágán adott el nekik. Az ajándékoknál ugyancsak Báthori György folytatta a gyakorlatot, hogy időnként egyszerűen kirótt rájuk tyúkokat, csirkéket, jércéket, s ezt akkor is követelte rajtuk, ha egy darabjuk sem volt. Ilyenkor sokszor messzi földre el kellett utazniuk, pénzért meg kellett vásárolniuk a követelt szárnyasokat, s úgy beszolgáltatniuk.
Ardó:
A subditusok névjegyzékénél külön csoportba veszi az egész-, külön a féltelkeseket, külön a zselléreket, külön az özvegyeket, végül külön a deserta sessiókat. A robotnál a subditusok azt vallják, hogy a Drágfyak alatt csak "duobus diebus seruierunt", ezzel szemben Báthory György arra kényszerítette őket, hogy Szt. Mihály napjától Karácsony napjáig szántanak a Tóháton, ezen felül pedig végtelenül sok robotot is rótt ki rájuk, s olyan fuvarozásokat követelt tőlük, amit teljesíteni sem tudtak. Főként "Saxorum, calcis, Avene, lignorum vectura" volt ez. – A kilencednél és a tizednél: Kilencedet és tizedet adnak a földesúrnak, terményeik s szőleik után egyaránt. Megadják a bárány-, a méh- és a sertéstizedet is. A makkoltatásért is külön, minden tizedik hízó a földesúré. – A földesúri szőlőket a subditusok művelik. A borkilenced és bordézsma összeszedése után Báthori György rendszeresen megtette azt, hogy erőszakkal elszedte a subditusok borának ötödét azzal, hogy ezt majd kifizeti nekik folyó áron. Az ötödöket ugyan évről-évre beszedte, de soha, senkinek sem fizetett ki e borért egyetlen pénzt sem. – A kocsmáltatással kapcsolatban Báthori itt is önkényeskedett, mint a fentebbi possessiókban. De panaszolják a subditusok azt is, hogy nemcsak hitvány birkáit és malacait kényszerítette rájuk megvételre drága pénzen, hanem sót is, ha kellett nekik, ha nem, olyan áron, ahogyan éppen neki tetszett. – Az ajánékoknál: karácsonyra mindenkinek adnia kellett 1/2 köblös zabot és 8 dénárt, valamint egy-egy tyúkot, s ez utóbbit ferton-adónak ("tributum ferton") nevezték.
Monó:
A subditusokat ugyanúgy csoportosítja, mint az ardóiakat, de felhívja a figyelmet arra, hogy mind Ardón, mind Monón nagy az özvegyek száma. Ennek két oka van: az egyik a pusztító járvány, de legalább annyira a török, ki elhordta a férfiakat. Mindkét falu tehetős volt, pl. az utóbbiból is 60 ökröt hajtottak el a törökök. A census mellé Báthori György "pecuniam militarem exegit, peditibus in Arcem soluendis", s ezt rendszeres taxaként követelte tőlük. – A többi pontban az előző possessiókkal, főként azonban Ardóval egyezik.
Csegöld:
A subditusok között külön feltünteti a zselléreket, s külön a deserta házakat is. A censuson felül, rendszeres taxaként követelte rajtuk Báthori György a "pecunia militaris"-t is.
Becs:
másként: Szamosbecs – A censust nem kétszerre fizetik, hanem egyszerre, egy összegben 17 forintot. (NB! Az utóbbi két possessióra vonatkozó néhány észrevételt tesz a conscriptio a következőnél is!)
Pete:
A subditusok közt van két szabados, az egyik kovács, a másik ács; ezek mesterségükkel szolgálnak. Van még egy libertus köztük, akinek csak egy kis háza van a faluban, pertinenciák nélkül, viszont gyalogoskatonaként szolgál a várban. A török 9 subditus-család házát úgy porig égette, hogy csak a házak üszkös nyomai látszanak. Censusukat (évente egyszer, Szt. Mártonkor fizetendő 6 Ft) ugyan meghagyta Báthori, "sed alioquin onera inenarranda imposuit." A törökök végsőkig kifosztották, elpusztították ezt a falut is, a subditusok vetni sem tudtak. (Egyébként az előző két possessióra és Petere vonatkozóan megjegyzi: "Consuetudines et seruitutes harum trium possessionum eedem sunt, solo censu variato" majd néhány érdekeset emel ki e "consuetudo"-k közül. A subditusok azt vallják, hogy a 3 falu lakosaira sorjában, s évente egyszer került rá a sor "ad Arcem Erdewd seruiendi". Ettől függetlenül karácsonykor, a szokásos faszállításhoz szintén adtak 3–4 szekeret. Ezek 3–4 napon át fuvarozták a várba a fát, de hordtak lisztet is a bechi malomból, sőt: terméskövek fuvarozására is kötelezték őket. A várhoz tartozó csegöldi rétet rendszeresen kaszálniuk kellett, de a gyűjtést, hordást is elvégezték. Ezt el kellett végezniük, tekintet nélkül arra, hogy ez a munka hány napot vesz igénybe. Általában 2–3 nap alatt szoktak végezni. – A Dragfyaknak szintén Csegöldön volt majorsági szántóföldjük is, kb. 16 holdnyi; hozzá két ekéjük, egy béresük. Utóbbi elvégezte a szántást-vetést ősszel. Tavasszal azonban minden olyan subditus, akinek volt ekéje, köteles volt 1–1 holdat a földesúr számára felszántani, zabbal bevetni, a magot azonban a földesúr adta. A robotolásnak ez a rendje gyökerestől megváltozott Báthori György alatt, aki télen-nyáron mérhetetlen robotterhekkel nyúzta mindhárom falu lakosságát, úgyannyira "ut plerumque lachrimis labores suos sub Aros asperserint", és ha tudnák, hogy ilyesféle lesz az új uraság is (ti. a kamara v. kamarabérlő), akkor "potius etiam relisuics Casularum suarum incenderent, quam denuo vellent considere." Báthori is megtartotta a két ekét, de nem 16, hanem 50 holdat szántatott velük magának, elvéve a subditusok legjobb földjeit, ezzel éhínségbe kergetve őket. (A conscriptio 61. oldalán itt egy konkrét eset részletes leírása olvasható, rövidre fogott tartalma: Vármunkán voltak a jobbágyok, s Báthori és provizora szeme láttára esett össze közülük kettő az éhségtől, mindjárt a vármunka első napján. A provizor kérte Báthorit: adasson a jobbágyoknak legalább nyers káposztát, hogy megmenekedjenek az éhhaláltól. Báthori nemcsak megtagadta ezt, de rútul leszidta a provizort. az erre a saját erszényéből adott az éhhalál szélén álló jobbágyoknak pénzt: menjenek s vegyenek a szomszéd Mogyorós nevű vlach faluban kenyeret. Ott vettek is s koldultak is hozzá, hogy befejezhessék a vármunkát.) – A kilencednél és a tizednél: Terményeikből megadják, borukból sosem adták a kilencedet. A tizedet viszont "umpserunt domini Arenda." Becsen volt két földesúri malom, de mindkettőt elpusztították a törökök. (Az egyiknek a hajója megvan, Gyügyen őrzi Warday István.) A Szamos folyó egyik oldalága mocsaras halászóhelyet tápál. A földesúr számára halásszák, de nem valami bőven adja a halat. – A nem nagy kiterjedésű makkos erdőben vagy tizedért, vagy makkbérért makkoltathatnak. – A kocsmáltatásnál: A Drágfyak alatt csak sátoros ünnepeken mérték az úr borát. Báthori viszont tetszése szerint küldött rájuk rossz, penészes bort. Sokszor volt úgy, hogy kényszerűségből megvették, s mivel teljesen élvezhetetlen volt, "emiserunt vinum in plateam." Báthori abból is külön jövedelmet csinált magának, hogy nemcsak gyenge malacokat és sót erőszakolt rá drága áron a 3 falu népére, de féregrágta gabonáját is. Az ajándékoknál Báthori tetszése szerint gyűjtött be tőlük aprójószágot (tyúk, jérce, csirke, lúd, kappan). Ugyancsak ezen a címen fizettek Szt. Györgykor 15, Szt. Mihálykor is 15 dénárt. Karácsonykor adtak az uradalmi tisztnek 6 véka zabot.
A következő két possessiót szintén összevontan tárgyalja a conscriptio:
Alsószopor és Fölsőszopor:
A subditusok közt külön sorolja fel a conscriptio azokat, akik a háború miatt Erdélybe menekültek. A szolgáltatásoknál: Robot: A két falu, valamint Nantü, Rakos (= Rakssa?) és Dobra köteles a dobrai Gölő nevű földesúri rétet kaszálni, a szénát felgyűjteni, behordani. Igen sok széna gyűlik be róla. A Sós nevű földesúri szántóterületen köteles a két falu minden subditusa 3 napon át aratni a gabonát, de sem a föld megmunkálása, sem a hordás nem az ő dolguk. Kötelesek a Kraszna folyón levő két hidat jó karban tartani, javítani. – A földesúr mindkét hídon hídvámot szedet. A két falu népe köteles a dobrai földesúr szőlők sövénykerítését elkészíteni, s állandóan jó karban tartani. Kilencedet és tizedet "munquam dare consueuerunt." – Vámszedőhely. (A vámtarifa részletesen is olvasható, taxativ felsorolásban, a conscriptio 65. oldalán.) A vámjövedelem pénzbeli és sóbeli egyaránt 3 részre osztódik. Két rész a földesúré, egy rész a conscriptióban név szerint felsorolt 6 nemesé. (NB! Ezeket a nemeseket név szerint ugyan felsorolja, de azt már nem mondja egy tételesen a conscriptio: milyen címen kapták meg a vám egyharmadát, s arra sem utal: compossessorok voltak-e.) – A falu határában levő földesúri erdőből előzetes engedélykérés alapján a subditusok kaphatnak épületfát. Tizedért makkoltathatnak. Ezt úgy szokták a gyakorlatban végrehajtani, hogy az egész kondából adnak egy sertést természetben, a többit pénzen váltják meg. Éspedig minden nagyobb tizedik sertés után 4 dénárt; minden kisebb után 2 dénárt fizetnek. (S bár a conscriptio a két falu subditusai élén, tehát a másutt szokott helyen nem jegyzi fel a vajda nevét, a zárósorokban mégis megemlíti a szokásos földesúri örökösödési jogot a vajda halála esetére. A libertusok halála esetén azonban itt a földesúr nem kap semmit.) – Az ajándékokkal kapcsolatban azt vallják a subditusok, hogy régebben sosem adtak ajándékot, Báthori György azonban Szt. Mihálykor követelt tőlük ilyen címen 6 pint vajat és 2 sajtot. Viszont: "Libertini (NB! A conscriptio itt használja először a "libertus" helyett a "libertinus" formát!) A "Judices, Wayde, nullis munerarys tenentur." (Ezután ismét vajdai szervezetbe tömörített 10 vlach falu következik, melyeknek subditusai "prestant seruitia equalia".) (Ahol mégis eltérés van, közlöm!)
Gyürüs:
A török a falut tönkrepusztította, a falubeliek elmenekültek, csak kisebb részük tért vissza. Névjegyzék a visszatértekről, s azokról is külön, akik még nem tértek vissza. – Szolgáltatásaik: A Sós nevű allódiumban "coacti sunt metere, falcare, sicut aly Walachi". Viszont a termést már a magyarok hordták be. Az allodiális réten kaszálniuk, gyűjteniük s hordaniuk kellett. Régebben szántaniuk nem kellett semmit, Báthori György azonban allodiális földjein ezt is rájuk kényszerítette. – Kilencedet és tizedet nem adnak. A Báthori-féle, s a fenti falvaknál már részletezett excessusokon felül ebben a faluban azt tette rendszeresen Báthori, hogy azt a számát, amit az allodiális réten velük kaszáltatott, gyűjtetett, hordatott, borsos áron rájuk kényszerítette: vegyék meg; miután megvették, "dedit pecora sua, ut illo feno per hyemem alerentur." – A földesúri makktermő erdőkben az idegenek tizedért makkoltatnak, míg a helybeliek mindegyike egész saját kondája után csak 1 sertést ad; akinek azonban 10-nél kevesebb disznaja makkol, az 4 dénáron váltja meg makkoltatásukat. De a makkoltatáson felül is adnak kondánként 1–1 sertést, ha valakinek 10-en alul van a sertésállománya, az e szolgáltatást sertésenként fizetendő 2 den-ral váltja meg. – Az esztrenga-adót így fizetik: "Quod circa Penthecosten quicunque Oues habet, dat de Grego suo vnam Ouem et agnellum. Eodem tempore quilibet pagus dat domino Vnam vaccam... Hanc Ztronge et Vacce contributionem Tretinam appellant." E két szolgáltatás, gyűjtőnévvel tehát tretina alól mentes az említett 10 vlach falu közül ez a falu is, valamint a soron következő Szakasz nevű falu is. Utóbbi faluban ugyanis van egy földesúri halastó, s ezt a két falu népe Gyűrűsé és Szakaszé köteles "colere, fodere, munire et quotannis restaurare." – A bírságoknál az alábbi eltérés van az előző falvakhoz képest: "...quod homicide, iure Walachorum, ab amicis interfecti in gratiam recepti, soluunt Fl 60, duas tabulas Cere pro cereis fascendis et Equum vnum cum omni apparatu, vel si Equum non habent, soluunt pro eo florenos quinque." Továbbá: ha valaki egy szüzet, annak akarata ellenére rabol el nyársra kell húzni. (Így! = "in veru trahitur".) Ha azonban a lány szereti elrablóját, s szüleivel együtt nem kíván ellene bírói úton eljárni, akkor mindketten fizessenek 1–1 forintot a vár provizorának. E bírság harmada azonban a vajdáé. – Ajándékot nem adnak; "nisi, cum voluntarie offerunt." – Tizedet ugyan a méhekből sem adnak, a méhek után mégis szolgáltatnak, olyanformán, hogy akárhány kas méhe van is valamelyik subditusnak, csak 1 kast ad az úrnak; ha azonban 10 kasnál kevesebbje van, akkor kasonként 2 dénárt fizet, méhet nem ad.
Szakasz:
Deserta sessiók. (Volt lakóik elmenekültek a török elől.) – A falubeli malmot és halastavat a törökök elpusztították. – A falu határában levő erdőt az egy vajda alá tartozó 10 falu népe együtt faizza; vallomásuk szerint épületfát s tüzifát egyaránt vághatnak belőle; csak az egészen nagy fák épületfa céljára történő kivágását kell az erdőőrnek vagy a földesúrnak bejelenteni, illetve erre előzetes engedélyt kérni. Állítólag Báthori György 14 évre mentesítette e falut a szolgáltatások alól, de az erről szóló bizonyságlevél egy Erdélybe menekült subditusnál van.
Hódos:
A török pusztításáról: "hec possessio ad solum vsque per Turcos combusta est." A törökdúlás előtt 10 jobbágycsalád és egy libertus lakta. Az elmenekült családok közül 3 már visszatért, a negyedik még csak fontolgatja a visszatérést.
Alsószokond:
A török itt 7 család házát égette porig. A subditusok elmenekültek. 5 család már visszatért, de 2-ről azt sem tdják, merre vannak.
Misoka:
A török ugyan csak egy házat gyújtott fel, de a falut Báthori György erőszakosságai dezolálták.
Lophagy:
Deserta és a töröktől felperzselt házak. (E kivonatban sorrendben oldaltjegyzett többi, vajdai szervezetbe tömörítette falu után.)
Porcsalma, Ököritó:
A porcsalmai és az ököritói birtokrészeket tárgyalja együttesen a conscriptio. Porcsalmán vannak féltelkes jobbágyok is; mindkét falut erősen elpusztította a török; Porcsalmán zsellérek is vannak. – Szolgáltatásaikat illetően azt vallják a subditusok, hogy a Dragfyak idejébennem volt más szolgáltatásuk a census-on felül, mint az, hogy fuvarozták az erdewdi várba a fát "et aliam materiam". Utóbbit azonban csak akkor, ha erre szükség volt, s ilyenkor ökrösfogatukkal együtt 2 napra szokták volt őket igénybeveni. Báthori György alatt aztán gyökeresen megváltozott a helyzet. Először is: ha valakit fuvarba vittek, fogatával együtt álló hétig el sem engedték. Azután: arra kényszerítették őket, hogy szántsák a domahidai allodiális szántóföldeket, arassanak, kaszáljanak ott is, másutt is, s gyűjtsenek, hordjanak vég nélkül. – A tizednén és a kilencednél: Porcsalma mindkettőt adta, Ököritó csak a tizedet. Egyébként Porcsalmára is csak a földesúr kényszerítette rá a kilencedet. Méh- és báránytizedet is adnak, de akinek 10 család méhnél és 10 db. báránynál kevesebbje van, az 3–3 pénzt szolgáltat méhcsaládonként, ill. bárányai darabjáért. – Porcsalmán van földesúri rét. Báthori György óta a subditusok kaszálnak rajta, s gyűjtenek is, hordanak is. – A bírságok, a kocsmáltatás fő vonásaikban megegyeznek a conscriptióban szereplő magyar tehát nem vlach falvakéival, az ajándékoknál azonban vannak eltérések: Ajándékot nem adnak, "nisi cum venerint ad dominum, tuno offerunt ad quod nanciscuntur." A ferton-t évente kétszer szolgáltatják, s mind Szt. Györgykor, mind Szt. Mihálykor ad az egésztelkes jobbágy 10–10 dénárt, a féltelkes ennek felét. Továbbá: "quilibet integer Colonus duas mensuras Auene, que faciunt medium Cubulum, Medius Colonus vnam mensuram, que facit 1/4 cubulum." Ha a zsellérek vetnek, akkor ők is kötelesek 1/4 köblös zabot adni.
Kishódos:
A névjegyzék elé írja az alábbi bevezetőt: "Hec possessio fuit Monachorum claustri Kysbörek, in honorem beate Virginis Marie edificati. Quam possessionem Georgius a Bathor pecunia emit a Monachis." így mondták el a subditusok a conscriptoroknak. – A faluban féltelkes jobbágyok és zsellérek is vannak. A subditusok mindjárt elöljáróban kérelmet is terjesztettek a conscriptorok elé: "Hi coloni petunt, ut eis Agri et prata Monachorum distribuerentur, quo pagus amplior fieret. Vellentque censum de eis pendere." – Szolgáltatásaik: Robot: "Vnum diem falcauerint, et duos dies fruges maturos messuerint Monachis". (Ennél többet még Báthori sem mert követelni tőlük.) – A kilenced és a tized: Tizeddel az erdélyi püspöknek szolgálnak, de földesuruk ezt mindig megváltotta pénzen. Méhtizedet adnak. Kilencedet semmiből sem adnak. – A falu határában két malom is van. Mindkettő egykövű. Az egyik állandóan jár, a másik csak akkor, ha sűrűn esik az eső. A molnár harmados. Egyébként a subditusok "tenentur aggeres circa Molam facere... eam ob causam Agricultura non grauantur." – Az egykor a monostorhoz tartozott allodiális rétekről és szántókról: "Prata et Agri sunt etiam dumetis obducti, qui Monachorum fuerint, prorsus deserti, quos Coloni petunt, et extirpare volunt." – A falu határában jó, makktermő tölgyerdő van. Tizedért makkoltatnak. – A kocsmáltatást sosem gyakorolták a faluban, csak Báthori György kényszerített rájuk egyszer két hordó bort, hogy azt kimérjék. – Az ajándékoknál: Karácsonyra adnak 1–1 béleskalácsot ("libum vnum") és 1–1 tyúkot. Fahordásra malommunkájuk miatt nincsenek kötelezve.
Piskárkos:
A törökdúlásról: "In hac possessione fuerant Sex Coloni, sed funditus extirpata et a Turcis combusta est, adeo, vt vestigia vix agnescuntur." – Az összeíráskor azonban már 2 jobbágy- és 4 zsellércsalád a birtokrészen volt újból. (NB! birtokrészre vonatkozó birtoklástörténeti adatok is megvannak!) – A várbirtok minden eddigi helységétől eltérő a censusuk: "Censum autem ipsorum aiunt talem esse et fuisse, quod circa festum s. Michaelis fit connumeratio Vaccarum, et qui duas Vaccas habet, soluit pro censu Denarios 25, qui quattuor vaccas habet, soluit domino Censum den. 50, Qui octo, Nouem, Decem, Sedecim, Viginti infara aut supra Vaccas habet Rfl 1 per censum soluit. Qui vero nulla mhabet vaccam, soluit domino terrestri denarion 12 1/2, hooque in anno semel." – Szolgáltatásaik: Robotjuk: 2 nap kaszálás, 2 nap aratás. Báthori azonban ezt semmibe véve, szakadatlanul és mindenféle robotra kihajtotta őket. – Kilenced- és tizedszolgáltatásuk azonos Kishódos possesióéval. – A falu határában levő erdő tilos, mert vadaskert: "Est Sylua Chonka Viuarium ferarum prohibitia semper; perci non immittantur propter feras." – A kocsmáltatás mint Kishódos possessiónál.
Esztró:
Zsellérek is vannak. – Az ajándékoknál: Szt. Mihálykor adnak 2 pint vajat és 2 sajtot. (Minden egyéb: mint Piskárkosnál.)
Gyöngy:
A subditusok egy része menekültként még Erdélyben tartózkodik. A falut ugyanis a török 3 évvel ezelőtt porig égette. Az azóta visszatértek apró kunyhókban húzódnak meg. – Censusuk a teheneik számától függő, mint a piskárkosiaké, de itt 30, sőt: 60 tehénről is szól! – Szolgáltatásaik: Robotjuk a Chakyak (a Dragfyakat megelőző földesurak) idejében, a daróczi allódiumban végzendő 2 nap kaszálás és 2 nap aratás volt. Ezt a Dragfyak is megtartották. Báthori alatt azonban minden robotra, korlátozás nélküli időtartamra vették igénybe őket. – Báthori egyébként a Darócz felé vivő völgybeli sessionalis rétjeiket erőszakkal elszedte, s allodialis rétekké nyilvánította azokat. Tetézte az erőszakot azzal, hogy robotban kapáltatta, gyűjtette, s ugyancsak robotban, télvíz idején az erdewdi várba fuvaroztatta fel a subditusokkal a szénát. Így tett szántóföldjeikkel is, azokból pedig allodiális szántóföldek lettek, ezeket velük vettette be, de ő adta hozzá a vetőmagot. Zabot kellett belevetniük. – Ugyanígy elszedte tőlük Báthori az ősidők óta a faluhoz tartozó makktermő erdőket is, sőt: azt is megtette, hogy időnként nem sertéstizedet szedett tőlük, hanem hatodot a makkoltatásért. Akinek 10 db. alatt volt a sertésállománya, attól nem a sertésenkénti szokásos 2 den. makkbért, hanem sommásan 6 dénárt követelt. – Eltérés a bírságoknál: Ha verekedésnél a megütött fél a földre zuhan, a, aki az ütést adta, 20 forintot fizet bírságként, ha a bíróhoz mennek, s nem kötnek békés egyezséget. A 20 Ft-ból 1 Ft a provizoré, a maradék 2/3 része azé, aki a földre zuhant az ütéstől, 1/3 rész a földesúré. Ha a libertus meghal, lova, szerszámostól a földesúré. (NB! A subditusok névjegyzékében a birtokrésznél nem tüntet fel libertust a conscriptio. Valószínűleg a törökdúlás előtti időkkbeli szokásról beszél.) – A vajda tisztsége azonban itt merőben más, mint a vlach falvakban: "Wayda obseruat Hungaricum ius, et eius officium tamquam iudicum, crebro in alias personas transfertur." Így halála után semmiféle ingósága vagy ingatlana nem száll át a földesúrra. – A kocsmáltatással kapcsolatban: a Drágfyak alatt évente 1 hordót mértek ki az úr borából. Báthori azonban tetszése szerint küldözgette rájuk borát kimérésre. – Az ajándékoknál: minden birkanyáj után adnak egy bárányt. – Az egész falu ad egy meszely brinzát és évente szintén egy fél pint vajat. Ezeket a szolgáltatásokat ősi szokásaikkal ellentétben Báthori szabta ki rájuk.
Gyéres:
A falu teljes pusztulásáról: "Hec possessio prorsus desolata est tempore pestis omnes aiunt mortuos ante octo vel decem Annos, a quo tempore nemo eam inhabitat, dicunt tamen esse terras mediocres, et si libertas daretur, fore aliquos possessores et Colonos, qui aliunde venirent et denuo villam erigerent, quia nunc praeter terram nihil superest. Vix vestigia pagi agnoscuntur."
A conscriptio utolsó, 86. lapján az alábbi falvakat az alábbi megjegyzésekkel, s azzal a valamennyire vonatkozó megjegyzéssel veszi számba, hogy ezeknek népe az összeírás alkalmával "propter metum rebellium non comparuerunt."
Kiserdőd, Sós:
"omnino combusta"
Ilosva:
"ad Somlyó occupata" – Jánosi-birtokrész ("vnus inquilinus")
Zelestye:
"Walachi"
Végül az egykor Erdewd várához tartozott Micske Bihar megyei, Várad közelébe eső possessio birtoklástörténeti adatait rögzíti a conscriptio, s ezzel zárul.
Erdőd és tartozékai, Drágfy-féle fiskális javak.
(Szatmár m.): Belthewk (másutt: Belthewyk) oppidum – Dobra – Nanthew (= Nantü) – Zopor (Alsó és Felső) – Caroly (= Nagykároly) oppidum – Chieh (= Szamoskóród) – Erdewd arx – Kakos (! = Kakk?) – Therebes – Darocz – Homorod – Media vulgo Közepseo Homorod – Homorod Felseo – Zoldabagy (= Szoldobagy) – Meggies seu Medes – Rente – Homorod aut Also Homorod – Iuachykofalw – Zinfalw ErdewdZada – Balothafalwa – Barlafalwa – Remettemezeo – Walazwth – Wyfalw – Pap – Byko – Aranyas Zakalas – Byko – Farkasazzo – Olah Totfalw – Thoman – Ovary – Sarkewz – Hirip – Wywaras – Domahyda – Ardo – Mono – Chyegeold – Bechi alias Zamos Bechi – Pete – Gyewgey (= Gügye) – Szopor Also (itt így: l. fentebb is.) – Folsö Zopor (itt így! l. fentebb is.) – Gyewrös – Zakast (= Szakasz) – Hodosch – Zokond Also – Mysoka – Lophagy – Fölsö Zokond – Felseo Bodad – Kys Nandt – Also Bodad – Porcysalma (= Porcsalma) – Eokeorito – Kyshodos – Kysbörek – Pyskaskos (= Piskárkos) – Eztro – Geöngy – Geres – Kys Erdewd – Soss – Ilosua – Janass (! = Jánosi?) – Zeleste – Mychyke (= Micske) (Bihar m.) – Várad (Bihar m.) – Somlyó (Szilágy m.)